Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-16 / 298. szám
1989. december 16. KI ADJA ODA A PÉNZT? Karácsony előtt a győri keresztény múzeumban KINCSTÁR A KÁPTALANDOMBON A cím alapján azt gondolhatja az olvasó, unalmas már a kultúra híveinek (kitartottjainak?) nyafogása. Lakásra sincs pénz, kórházra, iskolára se, ak- jkor meg mit kiabálnak a filme- ] sek, az irpk, a szobrászok és a zeneszerzők? A kérdésre, hogy mi a legfontosabb az ország életében, a lakás, a kórház, az iskola vagy bárki szobra, irománya — elismerem — magam is nehezen tudok válaszolni, legfeljebb annyit, hogy így a kérdés rosszul van feltéve. Megnyugtatásul azonban szeretném máris bejelenteni, hogy most nem arra próbálok feleletet keresni: honnan vegyük (el) a pénzt a kultúrára, hanem arra, hogy azt a keveset, ami mégis van, azt ki adja oda? Ki döntsön arról, hogy ez a szín- | ház ennyi közpénzt kap a jövőben, amaz meg annyit? A művelődési házakra szánt pénzekből egyformán kapjon-e mindenki, vagy itt is érdemes különbségeket tenni? Csak az állami könyvkiadás kapjon támogatást, vagy más is? S végül is ki kapja a jogot a különbségek megállapítására? Ezeket a kérdéseket mostanáig költőinek is tarthattuk, hiszen ott voltak a Művelődési Minisztérium főosztályai, a megyei, városi. községi tanácsok illetékes osztályai, azért kapták — állítólag — a művelődésügy tisztviselői a fizetésüket, hogy döntsenek. Aztán ahol kellett, ott a választott testületek rendszerint rábólintottak az ilyen döntésekre, formálisan igazolva, hogy a közösségek képviselői jóváhagyták a közösségi pénzek elköltését. (A minisztériumban persze, ahol testület se működött, éppen a legnagyobb pénzekről titokzatos belső tárgyalások után határoztak, és utána kihirdették az érintetteknek az eredményt.) Gyorsan változó világunkban mára elég könnyű felismerni, hogy még sincs ez így egészen jól. A Iművelődésügy tisztviselői, meg ha fel is tételezzük, hogy a köz- igazgatás kiválóságai, alig érthetnek jobban a színház ügyeihez, mint a rendező, az igazgató. A legjobb minisztériumi főtiszt - | viselő sem valószínű, hogy jobban ért irodalomhoz, filmhez, mint az ott dolgozó művészek és művészeti menedzserek.xHosszú ideig persze nem is az volt az elsőrendű dolguk, hogy a művészethez értsenek, hanem inkább az ideológiához, hiszen feladatuk lényege a szellemi felügyelet volt. Most ne beszéljünk arról, hogy lehet-e jegy műalkotáshoz pusztán ideológiai alapon közelíteni, elég annyi, hogy ez a szerepkör mára .megszűnt. (Például az előzetes engedélyeztetések rendszerének eltörlésével.) Maradt tehát — jó esetben — egy művelt tisztviselő, akinek mondjuk, némi érzéke j van a művészethez, kultúrához, j De miért ő döntsön a pénzek el j osztásában? Maradna a tanács, a választott j képviselők testületé. Dehát ők— j egy-két művész-tanácstagtól eltekintve — még kevésbé értenek a különböző művészeti ágak dolgaihoz, mint a tisztviselők. Ezért is fogadták el többnyire változtatás nélkül azt, amit a tisztviselők 1 eléjük terjesztettek. Akkor mi illetve ki marad? Maguk az érintettek osszák föl egymás közt a nekik jutó pénzeket? Ha emberek helyett angya- j lóknak képzeljük a művészeti intézmények vezetőit, akkor is nehéz elgondolni, hogyan jutnának [ egyezségre. Azt hiszem, egyet- j len, viszonylag elfogadható megoldás mutatkozik, s ennek a j módszernek külföldi mintái is J vannak. Ez pedig a következő. Az állami, tanácsi, általában a közpénzek felügyelői eldöntik, hogy a költségvetésükből menynyi jut a kultúrára. Azt is eldöntik, hogy ebből a pénzből mit kell fenntartásra fordítaniuk. Tehát mibe kerül az iskola, a művelődési ház alapköltségvetése, egy színház fűtése, világítása és így tovább. Minden egyébről aztán nem a civil testület, hanem önálló, független tanácsadó-csoportok döntenek—méghozzá, ha lehet, pályázatok útján, a nyilvánosság előtt. Mondjuk, egy városnak van kőszínháza, ön álló zenekara és szabadtéri nyári műsorsorozata. Mindháromnak a tervezett programokkal, a tervezett költség vetéssel (a jegyárakat is beleértve) kell a nyilvánosság előtt pályázni, és a pénzelosztás arányairól ugyancsak a nyilvánosság előtt kell elszámolni a szakértői testületnek. De hát léteznek nálunk független szakértők? Kicsi az ország, majdnem mindenki érdekelt le- | hét valahol máshol is, mint ahol j dolgozik, még inkább gyanúsíta- j ni lehet bárkit ilyen elfogultsá- j gokkal. Azt hiszem, még sincs [ jobb, megbízhatóbb ennél a módszernél. Különösen most, amikor j pillanatokon belül nem egy, de sok párt szempontjai és érdekei jelentkeznek majd — nyíltan vagy burkoltan — a kultúra és a kultúrára szánt pénzek elosztásánál is. Márpedig Jia a művészetek és a köz érdekeit együttesen fontosabbnak tarjuk, mint az egyes pártok érdekeit, akkor nem is marad más mentség a kultúra számára, mint ilyen független testületek létrehozása. B. L. részben társadalmi munkában — győri diákok, gimnazisták és egyetemisták szakszerűen megtisztítottak. A könyvtár új állványokat és tárlókat kapott, amelyekben elhelyezik a különlegességeket, közöttük 14 írásos kódexet; egy-egy a XIII. illetve a XVI. századból való, a többi mind a XV. században íródott. Bemutatják az 1476-ban írt, arany iniciálékkal díszített, és Mátyás király címerével ellátott, fára vont vörös bőrbe kötött Corvinát, amelynek címe: „Blondi Forojuliensis Romáé instauratae libri trés”. Látványosság a Győri Antiphonale, amely ugyancsak valóságos műremek. Az első emeleten, a könyvtár alatti részben helyezték el a bibliotéka nagyszámú duplikátumait. Mellette létesült az ugyancsak 100 négyzetméteres terem időszaki kiállítások rendezésére. Az épület földszintjén a 70 négyzetméternyi boltíves helyiségben kis kápolnát reifÖeztek be, ugyanis a földszinten az első és a második emeleten összesen 16 összkomfortos szoba áll az idős papok rendelkezésére. Bizonyára ez az épületmentés is hozzájárult ahhoz, hogy a város megkapta a régi Győrt megújító nagyszerű munkák elismeréseként a műemléki Európa-díjat. Imre Béla I „Babák ezer év divatjában” címmel VViedra- Berzsenyi Mónika kiállítása december ele jén nyílt meg Óbudán a Zichy kastélyban. A Münchenben élő művésznő saját készítésű babái az elmúlt korok divatját bemutató ruhákban szerepelnek, amelyek ösz- szegyüjtött régi, eredeti i anyagokból és csipkékből \ készültek. Oltáriszentség-tartó ...díszesen hímzett püspöksüveg Értékes kegytárgyak: Pásztorbot, feszület, kehely kinccsé teszik, valamint kialakítják a győri egyházmegyei papok szociális otthonát. Mindez hatalmas pénzbe kerül, Benkovich Ferenc püspöki irodaigazgató, székesegyházi kanonok érintkezésbe lépett a Párizsban élő dúsgazdag Jean Hindi úrral, aki az új győri Szentlélek templom felépítését is bőkezűen támogatta. Hindi úr közölte, hogy 200 ezer dollárt utal át a győri egyházmegyének azzal a kikötéssel, hogy azt teljes egészében a Káptalandomb 26. számú ház renoválására kell fordítani. A legsürgősebb feladat a tetőzet teljes kicserélése volt. Ezután került sor a második emeleti rész Átvizsgálták már az elhelyezendő csodálatos szépségű kelyheket, közöttük a magyar gótika XV. század Felújították a könyvtár különlegesen szép freskóit, természetesen a könyvtár helyiségeivel együtt, és létesítettek egy kutató- . szobát is. Az Országos Széchényi Könyvtár irányításával 100 ezer kötet könyvet — legnagyobb Látványos ötvösremekek végi, feltűnően szép példányait. Közöttük azt a kelyhet is, amelyet a szentadalberti prepostsági kanonok, Kelemen 1522-ben Bécsben készíttetett. Látható Keresztély Ágost szász herceg, püspök briliánsba foglalt smaragd püspöki mellkeresztje és gyűrűje. Kiállították Deáky Zsig- mond püspök zafír gyűrűjét, amelyet az általa nevelt Don Carlos braganzai hercegtől kapott. Gyönyörködhetnek a múzeum látogatói a pozsonyi klarisszák kolostorából származó késő gót stílusú, 99 centiméter magas, aranyozott ezüst úrmutatóban; a stílszerű szobrocskákkal díszített, a XV. század végi magyar művészet- történeti emléket a németjárfalui templomból hozta Győrbe Várady Lipót püspök. Bizonyára sokan megcsodálják Bornemissza Pál erdélyi püspök 20 ezer igazgyönggyel díszített püspöksüvegét,, amelynek értéke szinte felbecsülhetetlen. Kiállítják a Győri Egyházmegye ezüst tárgyainak gazdag gyűjteményét is, közöttük barokk gyertyatartókat és körmeneti kereszteket, amelyeket eddig csak kivételes alkalmakkor leheteti látni. ✓'"'Győrött a Káptalandomb 26. /szám alatti ház alapjait 300 '“" évvel ezelőtt, 1688-ban Széchenyi György püspök rakta le, majd Sinzendorff Fülöp gróf, püspök emeletet építtetett rá. Az 1763. évi pusztító győri földrengés után a püspökvári torony téglaanyagának felhasználásával Zichy Ferenc püspök építtette újjá, később Zalka János győri püspök hozzáépíttette a könyvtárszárnyat, akkor nyerte el mai formáját. Ebben az épületben működött 1910-ig a győri papnevelő intézet, később a hittudományi főiskola, valamint az egyházmegyei múzeum és a hatalmas értékű könyvtár is. Az államosítások után az épületben diákkollégiumot létesítettek, csak a könyvtár maradt meg, igaz, állaga egyre romlott, már-már veszélyeztetve a hatalmas értékű könyveket. Miután tavaly augusztus 9-én a győri püspökség a győri városi tanácstól 9 millió 535 ezer 120 forintért visszavásárolta az épületet, úgy határoztak, hogy ott hozzák létre Győr egyházmegye kincstárát — amelynek gazdagsága vetekszik az esztergomiéval —, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárat is közfelújítására, ahol kialakítottak egy 100 négyzetméter nagyságú kiállítótermet és egy 80 négyzetméternyi folyosót. Ez a rész ad helyet a kincstárnak. gg Kelet ■mmm— a Waprorszáj hétvégi melléklete — 9 —
