Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

1989. december 14. Kelet-Magyarország 3 Nyíregyházi tudós a nemzetközi teamben A maga alá „gyűrt kultúra A honorárium tízszeresét kereshetné Szenzációs hír, hogy az idei Tudománytörténeti Vi­lágkongresszuson elhangzott német nyelvű előadása után. N. Szabó József művelődéstörténészt, a politikai tudomá­nyok kandidátusát — a magyar kutatók közül másodma- gával — beválasztották a világ 160 tudósából álló nem­zetközi teambe. A nyugat-berlini egyetem által koordinált csoport a to­talitárius rendszer tudo­mánypolitikáját kutatja. A beválasztás érdekessége, hogy Kelet-Európából mindössze ezt a két magyar tudóst részesítették ilyen el­ismerésben. És ehhez még tegyük hozzá, hogy a világ- kongresszusra a 18 budapesti kutatón kívül egyedüli vidé­kiként kapott meghívást. Az útját a Soros Alapítványon kívül a nyíregyházi városi tanács,.a megyei tanács tu- ■ dományos koordinációs-, bi­zottsága és munkahelye, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola finanszírozta. íróasztalán tornyosuló könyvek, felhalmozott füze­tek, jegyzetek fogadják a lá­togatót szobájában, a főisko­la társadalomelméleti tan­székén. Otthonában sem kü­lönb a helyzet, csak ott a fő helyet egy írógép foglalja el, amelyen tudományos mun­káit pötyögi le. Szerencsés kézzel választotta meg té­máját, ez ' is hozzátartozik sikeréhez. Kutatási területe — a kultúra és a politika viszonya közvetlenül a II. világháború után — szinte alig kapott eddig publikáci­ót. A főiskola docense egyéb­ként ebből szerzett kandidá­tusi tudományos fokozatot. Meglepve és értetlenkedve néztek rá fővárosi kollegái a világkongresszuson, mond­ván, aki sorozatosan publikál szakmai 9 folyóiratokba és egyedül ír három szak­könyvet, annak Budapesten a helye. N. Szabó József azért megjegyezte,- hogy a tudományos életben nem ér­zi a vidékiség hátrányát. A tanárkollegákkal, a hallga­tókkal jól megértik egymást, és a családja is maximálisan támogatja. A főiskola heti két kutatónappal és céljuta­lommal támogatja munkáját. Azt azért elismeri, hogy a publikációiért kapott pénz megközelítően sem fedezi a befektetett energiát, egyete­mi előkészítővel a honoráriu­mának a tízszeresét keres­hetné. Viszont ez a hobbyja, ahogy elmondta, szabadide­jének nagy részét is erre ál­dozza, a kikapcsolódást szá­mára az jelenti, ha elmélyül­het munkájában. Se előtte, se utána nem volt olyan adakozó a Párt- történeti Intézet, amikor a nyíregyházi kutató erről a témáról gyűjtött adatokat. Hat spirálfüzetet töltöttek meg a jegyzetek, ezután kezdődhetett a feldolgozás. A munkában Szabó István, Bachát László, Kirschner Bé­la, Ránky György, Nieder- hauser Emiíl, Simon Péter, Soós Pál professzor, Csatári ' Dániel és Győrök József se- 4 gítette. A téma annyira „be­futott”, hogy napjaink párt­jainak képviselői is érdek­lődnek a „világháború utáni pluralista szemléletről. Aka­démiai nagydoktori fokoza­tot arról a totalitárius poli­tikai rendszerről készíti, amely hazánkban nemcsak a társadalmat, hanem a kultú­rát is maga alá „gyűrte”. Erről a nyolcvanas évek ele­jén is alig lehetett beszélni. A Magyar TudománypoLiti- ka Konferencián éppen a sztálinizmus es tudomány című előadása aratott sikert. Tudományos munkái mel­lett a nemzetközi konferen­ciákon megfizethetetlen hasznát veszi középfokú né­met nyelvvizsgájának. Ja­pánból nemrég kérték el a világkongresszuson elhang­zott előadásának anyagát és újabb meghívót kapott egy NSZK-beli konferenciá­ra. A napokban megpályá­zott egy kéthetes holland ösztöndíjat, amelynek elnye­rése után politológiát és kultúrakutatást végezne Amszterdamban és Hágában. A főiskolai vizsgaidőszakban még több időt fordít a kuta­tásra, rövid pihenőre a ka­rácsonyi ünnepek alatt jut ideje. Máthé .Csaba PRECISION 2000. A székesfehérvári Videoton Ipari Rt. az idén 300 ezer televíziót gyárt, termékeik 70 százalékát ex­portra. November közepétől karácsonyig a hazai ellátásra mintegy 40 ezer televíziót szállítanak, túlnyomórészt a leg­korszerűbb típusokból. A képen: szerelőszalagon a legkor­szerűbb, Precision 2000 típuscsalád. Válási cikkünkre: Nem is „é A Kelet-Magyarország de­cember 4-i számában megje­lent Kínos hír című írásunk­kal kapcsolatban Filep György, a Magyar Hitel Bank RT nyíregyházi igazga­tóságának igazgatója — töb­bek között — a következő választ küldte: „Közlöm, hogy előzetesen is hallottunk a konstrukció kidolgozásával kapcsolatos elképzelésekről. Utólag sem hüledeztünk, nem is »ég­tünk« semmitől, mert nem volt mitől. Az újrakezdési kölcsönt igénylők kérelmét — merem állítani —. gyor­san és rugalmasan intézzük. Természetesen az újságíró­nak jogában áll »másként látni« dolgokat. Lelke rajta! Nem hiszem, hogy az ilyen hangvételű cikk előreviszi ezt — a mi megyénkben kü­lönösen — nehéz ügyet. Azt viszont el tudnám képzelni, hogy a feltételek közérthető propagálásával a megyei lap az eddigiektől többet segít­hetne. hogy még többen élje- nek ezzel a lehetőséggel. Saj­nos az eddigi igények a fél­százat sem érik el. Ez az iga­zán »kínos«.” A SZERK. MEGJEGYZÉSE: Nem vitatjuk a Magyar Hitel Bank RT kezdeményezőkészsé­gét és rugalmas ügyintézését. Csak arra hívtuk fel a figyel­met, hogy az MHB újrakezdési kölcsönnel kapcsolatos bejelen­tése után több héttel tudta csak odaadni a nyíregyházi igazgató­ság a szükséges nyomtatványo­kat az ügyfeleknek. Mivel ez nem egyedi eset, azért „mertük” — éppen segítőkészen — felhív­ni a figyelmet. Űj szakaszt nyitott? Kiút a válságból... Szubjektív sorok a tsz-kongresszusról A kongresszusi palota csodálatos. A budapesti Novo- tel Hotel méreteivel, létesítményeivel, európai szintű árai lélegzetelállítóak. Amikor az egyik szabolcsi kül­dött kifizette a háromdecis üveg borért a 160 forintot, szeme sem rebbent, csak percekig nem kapott levegőt. Talán az az emlekezetes borháború jutott eszébe, amely egyik beszédes jele volt a mezőgazdaság válsághelyze­tének, a paraszti munka leértékelődésének, hiszen ak­kor a csengődi és más híres tájjellegű borokért csak filléreket adtak, illetve filléreket sem. Az említett borháborúval nagyon is a témánál va­gyunk. hiszen a termelőszö­vetkezetek VI. kongresszusá­nak első két nap.iát. végigkí­sérte a felszólalásokban az a sirám, amely a mezőgazda­ság lehetetlen helyzetét, a termelőszövetkezeti gazdálko­dás gondjait ecsetelte sokszí­nűén. Szabó István — aki 22 évig volt a TOT elnöke — szóbeli kiegészítőjét azzal kezdte: „Szövetkezeti mező- gazdaságunk mély válsága a jövőbe tekintő agrárpolitika csaknem teljes hiánya, az ér­dekképviseleti szervezet hi­telvesztése rendkívüli kong­resszusunk megtartását el­odázhatatlanná tette.” (1991- ben lett volna esedékes a VI. kongresszus.) Ezzel meg­adta az alaphangot és az ezt követő egyszólamúság majd­hogynem unalmassá tette az első napi eseményeket. Sújtó aránytalanságok A beszédek refrénekén! vissza-visszatért a mezőgaz­daságot sújtó áraránytalan­ság, a termelés drágulása, a felvásárlás olcsósága, ennek hatásaként a termelőszövet­kezetek felgyorsult tönkre- menése. 500 tsz került mára padlóra, süllyedt a szanálás szintjére. Minderről külön­böző módon, de egybehang­zóan szóltak a küldöttek. Az egyik küldött mondandója középpontjában az állt. hogy szerepeljen a kongresszusi dokumentumokban: föld­újrafelosztás nem lesz. a tsz- tulajdon, az a termelőszövet­kezeti tagoké! Fütty és taps Előbb fütty, maid ferge­teges taps követte Pálfy De­zsőnek, az SZDSZ képviselő­jének felszólalását. (Több párt képviselője kért és ka­pott szót.) Pálfy kijelentette, hogy a kerekasztai-megbeszé- lésen (a pártok és a kormány képviselői tartották egy nap­pal a kongresszus előtt) egyetértés alakult ki az 1945, illetve az 1947. évi földtulaj­donjog nyilvántartása és ren­dezése kérdésében. (Fütty.) Tapsot az a vélemény kapott, miszerint a legsúlyosabb vé­tek volt a tulajdonosi érzet kiirtása, a földtulajdonjogot úgy kell rendezni, hogy az az érdekelteknek megfelelő le­gyen. Nyers Rezső, az MSZP elnöke viszont semmi olyat nem mondott, amely kétségeket támasztott volna. Mit ne vegyünk karácsonyraf f%rók probléma, hogy mit vegyünk szeretteinknek karácsonyra. A vá­laszték igen nagy. Helyesnek láttuk, ha segítségképpen felsoroljuk: mit ne ve­gyünk ajándékul. A filmhíradóban gyakran látunk ízlé­ses, szép kivitelű atomreaktort. Mégsem ajánlatos, hogy effélét ajándékozzunk. Gondatlan kezelése sok bajt okozhat a háztartásban. Az ipar ma már nagyon szép, szidollal tisztítható kazánházakat gyárt. Tartózkod­junk az ilyen ajándéktól is. Bár a kazán­ház jól jön télen, de ha a hozzá tartozó fűtő elvész. újat nehezen tudunk szerezni. Léglökéses, nyolcvan személyt befogadó utasszállító repülőgépet ne ajándékozzunk karácsonyra. Nagy helyet foglal el a la.- kásban, és nem megy jól a stí'bútorokhoz. Elektronikus számológép. Túr segít a kosztvénz beosztásánál, mégse r. ajánljuk. mert a hó végére nagyon emeli a villany­számlát. Ma már igen szép kivitelű toronydaruk készülnek különböző pasztellszínekben. El­romlott felvonójú házakban igen hasznos lehet, mégse ajándékozzunk toronydarut. Az asszony másnap úgyis kicseréli egy ele­gáns turbógenerátorra. Hadd pukkadjon a barátnője az irigységtől. Egy jól működő, gusztusos kis vízierő­mű nagy örömére szolgálhatna a család­nak. Különösen a téli befagyott esövezeté- kes időszakban. Ám mégse ajándékozzunk vízierőművet szeretteinknek, mert a szom­széd joggal terjeszti majd, hogy miből te­lik nekünk ilyesmire! Ha jó tanácsaink későn érkeztek, s a felsorolt praktikus holmikból valaki már vásárolt szeretteinek, az illető magára ves­sen. Galambos Szilveszter I ___r t i___r , i . i t _________________________________________ A párt képes a szövetkezeti mozgalom gondjainak befo­gadására és felvállalására. Hangsúlyozta: Magyarország egy és oszthatatlan, nincs Magyarország Budapest és a vidék nélkül, nincs ipar a mezőgazdaság nélkül, mind­ezeknek együtt kell fejlődni. A kongresszuson a kormány képviseletében Hatter Csaba mezőgazdasági miniszter is felszólalt. (Kérték — követel­ték ezt néhányan, hiszen még nincs szabályozás 1990-re, még semmi biztos jele nincs annak, hogy a kormány po­litikája mezőgazdaság-, avagy tsz-baráti lenne.) A minisz­ter kétszer két órát beszélt és a kongresszus résztvevői megtudhatták, a kormány agrárpárti, de hogy a támo­gatási rendszer, az elvonás, a szabadáras piac miként működik majd, az januártól kiderül. Percek a szabolcsiaknak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye küldöttei közül Petis Mihály kérte, hogy dr Ko­vács Gézát, a szabolcsbákai tsz elnökét vegyék fel az el­nökhelyettes-jelöltek listá­jára. Héri László, a rakamazi tsz elnöke egy percben mond­hatta el azt a véleményét, hogy bankuralom van, a pénzpolitika lehetetlenné te­szi a vállalati gazdálkodást, leszűkíti a vállalatok mozgás­terét. Volt még ezen kívül két felszólalás, Petis Mihály, a nyírbátori Üj Barázda Tsz elnöke három percet kapott arra, hogy elmondja vélemé­nyét arról az érdekeltségi rendszerről, amelyet termelő- szövetkezetükben alkalmaz­nak. A ^második felszólalót, Medve Györgyöt a szűkre szabott felszólalási idő meg­zavarta abban, hogy részle­tesen kifejtse a kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zetek és térségek gondját. Lejárt a TOT ideje is. A kongresszus elfogadta, hogy ezentúl a legfőbb szerv a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége legyen, rövidebben a Szövetségek Szövetsége. A szövetségek szövetségének el­nöke Nagy Tamás gyáli tsz- elnök megnyerő és szimpa­tikus ember, az agrráreform- kör vezetője, megválasztását követően olyan érdekvédelmi tevékenységet ígért, amely mindenki tetszését elnyerte. Sokak szerint a kongresszus új szakaszt nyitott a termelő­szövetkezeti mozgalomban, de hogy javul-e a helyzet, az kiderülhet egy1 esztendő múl­tán. Seres Ernő Kristály­tükör? T orokszorító élmény-. ben lehetett része annak, aki kedden a késő esti órákban meg­nézte a Magyar Televízió félórás dokumentumfilm­jét — A kristálytükör meghasadt —, amelyet Za- laszentgróton forgattak. Olyan szülőket ültettek a kamera elé, akiknek gyer­mekük veleszületett rend­ellenességgel jött világra. Apák és anyák vallottak arról a heroikus küzde­lemről, amit beteg gyer­mekükkel kénytelenek vé­gigcsinálni. Beszéltek arról, hogy a terhesség alatt egészséges életmódot folytatott a kis­mama, korábban már szült egészséges gyermeke­ket, tehát még rémálmuk­ban sem jött elő, hogy harmadszorra történhet ez másképp is. Csak a szülés után derült ki, hogy a ki­csivel nincs minden rend­ben. Döbbenetes volt hall­gatni, hogy a szülő nőknek még az orvos sem merte azonnal megmondani, hogy baj van. Arról nem is szólva, hogy a kórház­ban töltött napok alatt szinte nem is foglalkozott velük az ápolószemélyzet. Micsoda kínt állt ki a 38 éves, kétgyermekes anya, akinek az ágyához sose vitték oda az újszülöttet, míg a kórteremben sze­rencsés társnői babusgat­ták, szoptatták csecsemő­jüket. A tortúra később sem ért véget. A szomszédok, ismerősük szinte kiközösí­tették a betegen született gyermekek anyját, mint­ha az nem tudna egészsé­ges kicsinek életet adni.. S még az igazi gondok csak ezután kezdődtek. A szülőknek rendkívüli erő­feszítést kellett tenni a lassan cseperedő gyermek egyetlen lépéséért vagy szaváért. Szinte kilátásta­lan küzdelmet folytatnak ezek a szülők, hogy a gyermekük legalább elfo­gadható szinten képes le­gyen beilleszkedni társai közösségébe. Kinek az ér­telmi fejlődése lassúbb, kinek a lába nem engedel­meskedik az agy paran­csának. Míg a szülők beszéltek megrendítő helyzetükről, a képernyőn láthattuk, gondos kezek vezetgették ezeket a kicsiket. Megold­hatatlannak tűnő felada­tokkal birkóztak, nekik a hintázás, a labdázás, de gyakorta még a járás is rendkívüli erőkifejtés volt. Tárnái Katalin szerkesztő és Rapai Nándor rendező dokumentumfilmje rá­mutatott: genetikai bale­setek történhetnek bárki­vel, de a társadalom, a beteg gyerekek környezete sokszor képtelen elfogad­ni a másságot. Tóth- Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents