Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

t 1989. december 14. Kelet-Magyarország Szocdem karaktert az MSZPinek! Részletek egy terjedelmesebb dokumentumból. A z MSZP a múlt határo­zott kritikájával elvesztet­te konzervatív szavazóbá­zisának jelentős részét. Azon­ban az új párt megalakulása nem annyira radikális, hogy a progresszív baloldal eszméivel szimpatizáló értelmiségi és dol­gozói rétegeket megnyerje. A pártnak nincs tömegbázisa. Az MSZP nem tisztázta ideológiai karakterét. A kommunista és szociáldemokrata szemlélet kü­lönös egyvelegét tartalmazza. Nem rendelkezik határozott ar- culattal.A párt káderállománya siralmas. Mindezek következ­tében nem rendelkezik az MSZP politikai karakterrel, ezért ütőképes, offenzív politi­zálásra képteien. Milyen legyen a párt érték­rendje és politikai tartalma? A következő kommunista értéke­ket nem fogadhatja el: a) a közösségi tulajdon meghatározó szerepét; b) a munkásosztály kizárólagos favorizálását; c) a szocializmus aktualitását. Ezzel szemben a következő szociáldemokrata értékeket kell elfogadnia; a) A tulajdonfor­mákat a hatékonyság szelektál­ja. azonban állami preferenci­ákkal támogatni kell az állam- polgári alapon szerveződő kö­zösségi formákat, amelyek el­lenőrizhetik a vállalatvezetőket és a tőkét, b) Az esélyegyenlő­ség alapján fel kell vállalni a szegény rétegek képviseletét. Különösen nagy jelentősége van ennek megyénkben, ahol a la­kosság 30 százaléka szegény és 20 százaléka él a lecsúszáshoz közeli állapotban. Fő szempont a szegénységet teremtő okok megszüntetése és a problémát megoldó gazdasági alap megte­remtése. c) A gazdasági rugal­masság és politikai stabilitás záloga az erős polgári közép­réteg. melynek alapját képezik a családi és kisvállalkozások. A szegénység gazdasági meg­szüntetésének kulcselemei ők. E csoportok megerősödését a szolgáltatói szféra erős támo­gatása biztosíthatja, kiváltképp a kereskedelem esetében. így felértékelődik az emberi ténye­ző. melynek következtében az oktatás és egészségügy Is fon­tossá válik, d) A dolgozói ré­tegek védelmében érdekképvi­seleti intézményeink leépítésé* kell szorgalmazni termelői ön- kormányzatok és új típusú szakszervezeti mozgalom elin­dításán keresztül. e) Nem mondunk le a polgári társadal­mat meghaladó demokratikus­szocializmus eszméjéről, azon­ban egy közösségi társadalom megteremtésének feltételei ma, hazánkban még nem teremtőd­tek meg. Mindezek alapján fel kell vállainunk a szegényeit, kisvállalkozók és dogozó! réte­gek képviseletét. Nem vállal­hatjuk fel a menedzserek, kö­zép -és nagyvállalkozók érde­keit. A hétköznapi embereket la­kóhelyük konkrét problémái izgatják. Szervezeteinknek e gondokat kell feltárni és azok­ra megoldási alternatívákat ki­dolgozni (az előbbi fejezet szemlélete alapján). Ez csak úgy lehetséges, ha a települé­sek MSZP-szervezetel és a la­kókörzetek alapszervezetei teljes önállósággá! rendelkeznek. Te­hát utasítási joggal sem a me­gyei, sem a települések vezetői szintjei nem élhetnek. E szin­teknek a következő feladatokat kell felvállalniuk: A megye, vagy a település sorsát érintő poitíkai kérdésekben megszer­vezni a szakmai döntéselőkészí­tést és annak tagság általi kontrollját. Szervezi a párt ta­nácstagi frakcióját és érdek- képviseletét. Politikai szolgál­tatásokat biztosítsanak (pl. in­formáció adás-vétel, nyilvá­nosság). Intézik a párt reklám- tevékenységét és adott esetben vállalkoznak. E feladatok ellátásához a te­lepüléseken a választmány tí­pusú. a megyén a szövetségi típusú szervezeti forma a leg­megfelelőbb. A vezető posztok­ra nagy fokú politikai, vállal­kozói. szervezői érzékkel ren­delkező. sokoldalú emberek megválasztása szükséges, akik hisznek munkájukban. AZ MSZP PROGRESSZÍV CSOPORTJA Horn Gyula felszólalása a 24-ek értekezletén A Magyar Köztársaság olyan partner, amely politi­kai rendszere lehetővé teszi a különböző érdekek civili­zált és humánus formában történő egyeztetését, hacsak nem teszik ki olyan elvisel­hetetlen szakítópróbának, amely a történelemben már több demokráciát is megtört. Magyarországon egyre in­kább a gazdasági ésszerűség és a piac, nem pedig a poli­tikai voluntarizmus fog dön­teni, hacsak nem kényszerí­tik arra, hogy a rövid távú stabilitásért oktalan áldoza­tokat hozzon — hangsúlyozta a 24-ek brüsszeli értekezle­tén szerdán elhangzott be­szédében Horn Gyula kül­ügyminiszter. Németh Mikiás tárgyalásai Lendonbaa Nyírbátor Közszemlén a szobortervek A Nyírbátori Városi Ta­nács a képző és iparművé­szeti lektorátus által meg­hirdetett meghívásos pályá­zatra, melynek Bethlen Gá­bor történelmi nagyságának és tekintélyének méltó mó­don emléket állító szobor tervezése volt feladata, hat szobrászművész nyolc pálya­tervét bírálta a bizottság. A szakértők a pályázatot eredményesnek ítélték meg, a művészek lelkiismeretes, elmélyült szakmai munkát végeztek. Javaslat érkezett lo­vas szobrokra és egészalakos portrés szobor ábrázolásra. A lovas szobrokat művészi megoldásuk alapján szakér­tők nem tartották minden vonatkozásban kiérleltnek, és költségeik miatt sem elér­hető a megvalósíthatóságuk. Két pályázatot tartottak el­sősorban megvalósíthatónak: Benedek György és Kiss György szobrászművészek javaslatát, de megkülönböz­tetett elismerést érdemel Ba­kos Ildikó javaslata is. A megrendelő városi tanács a benyújtott pályaterveket közszemlére teszi a nyírbáto­ri ruházati áruháziban, me­lyek a közeli napokban már megtekinthetők. (Folytatás az 1. oldalról) — A hivatalos tárgyalá­sokon Thatcher asszony be­vezetőben kifejezte örömét, hogy a magyar kormányfő, ha rövid időre is. el tudott jönni Londonba. Hangsúlyoz­ta. hogy nagyon nagyra érté­keli mindazt, ami Magyar- országon történik, nemkü­lönben a magyar kormány­nak azt az elszántságát, hogy végigmegy választott útján. A brit miniszterelnök asz- szony érdeklődésére Németh Miklós alapos áttekintést adott a magyarországi átala­kulás nemzetközi feltételei szempontjából különösen je­lentős szovjetunióbeli és ke­let-európai fejleményekről. Kiemelte, hogy Mihail Gor­bacsov és a szovjet vezetés olyan változásokat kíván megvalósítani, amelyek a Szovjetuniót a világ más nemzeteivel együttműködő, korszerű országgá teszik. A magyar helyzetről adott tájékoztatójában Németh Miklós hangsúlyozta, hogy megkezdődött a békés átme­net második szakasza. A le­záruló első szakasz ismérvei között kiemelte, hogy az uralkodó párt lemondott ve­zető szerepének alkotmá­nyos deklarálásáról. lebon­tottuk az állampártot -és a pártállamot, működik a több­pártrendszer. szembenéztünk a múltunkkal”. Ezután arról szólt, hogy a békés átmenet második sza­kaszában ki kell munkálni a piacgazdasághoz szükséges törvényeket, élénkíteni kell a vállalkozásokat és meg kell teremteni az ehhez elenged­Választást szövetségben (Folytatás az 1. oldalról) lenne, hogy melyik szervezet hány egyéni tagot „delegál” a pártba, milyen arányban vennének részt a jelöltállí­tásban, kerületekben , vala­mint a megyei és az orszá­gos listákon. A jelöltállítás­nál egyébként a párttagság nem feltétel, így a jelölés le­hetősége szabad. A választási szövetség — az elképzelések szerint — alapvetően a Ha­zafias Népfront programját képviselné, kiegészítve a tag- szervezetek sajátos céljaik­kal. MI IS SEGÍTÜNK AZ AJÁNDÉKOZÁSBAN! MOST ÉRKEZTEK FRANCIA fürdőszoba-felszerelések 6 részes fürdőszoba kiegészítő garnitúra ára: 7500 Ft. 4 részes toalett garnitúra ára: 2670 Ft. CLASSIC WC-tető ára: 714 Ft. 180X200-as zuhanyfüggönyök ára: 2440 Ft. TÖBB SZÍN NAGY VÁLASZTÉK! A választási szövetség kon­cepciója szerint a soron kö­vetkező általános választások alkalmat adnak arra, hogy a Hazafias Népfront független jelöltek támogatásával, a vá­lasztási kampány szervezésé­vel képviselőknek a parla­mentbe és a helyi képviselő- testületekbe való bejuttatá­sával — a saját programjá­nak megfelelően — a hata­lomra való törekvés nélkül befolyásolhassa a politikát és a kormányzást is. Mindezt csak független jelöltek támo­gatása révén korlátozottan teheti, hiszen nem lévén po­litikai párt, nem indíthat je­lölteket sem a megyei, sem pedig az országos listákon. Ezért kínálkozik megoldás­nak a választási párt és az ehhez kapcsolódó választási szövetség létrehozása. A vitát követeőn Soltészáé Pádár Ilona, a népfront me­gyei titkára a népfrontkong­resszus óta történt kezdemé­nyezésekről adott tájékozta­tást. Hangoztatta, hogy a me­gyében továbbra is jelentős tömegbázisa van a mozga­lomnak, amely eddig nem hangosan dolgozott. Most vi­szont egyre nyilvánvalóbb, hogy a politikai küzdelemben a propaganda, a nyilvánosság, a saját program mind sokré­tűbb bemutatása az emberek előtt, nélkülözhetetlen. így a népfrontmozgalomnak is erő­síteni kell a hangját és tö­megbefolyását, ha talpon akar maradni és tényezője kíván lenni az ország jövőjét meghatározó politikai folya­matoknak. hetetlen garancia- és felté­telrendszert. Hangsúlyozta, hogy az egész reformfolya­mat kulcskérdése a gazdaság. Ha a gazdaság összeomlik, az egész folyamat megáll. Első­sem alamizsnát kérünk, hanem olyan együttműkö­dést, ami hozzásegít céljaink eléréséhez. Mi most bizonyos értelemben azt a csatát vív­juk a szerkezetváltás tekin­tetében, amit a brit gazda­ságban küzdöttek meg öt-tíz évvel ezelőtt” — emelte ki Németh Miklós. Végül szólt a támogatások leépítéséről, ötven nagyvállalat megszün­tetésére vonatkozó döntésről és nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a szerkeze indí­táshoz feltétlenül tőkére van szükség. Margaret Thatcher hang­súlyozta, hogy a Nemzetközi Valutalappal történő megál­lapodás után Magyarország komoly segítségre számíthat a Nyugattól, ezen belül az Európai Közösségektől, a hu- szonnégyektől, azaz az OECD-től és Nagy-Britan- niától is. A hivatalos kormányfői tárgyalások előtt Németh Miklós Sir Geoffrey Howe miniszterelnök-helyettessel, az Alsóház vezérével talál­kozott hivatalában. Rövid megbeszélésükön a magyar kormányfő áttekintést adóit a brit miniszterelnök-he­lyettesnek a hétvégi nem­zeti csúcstalálkozóról, mint­egy megindokolva, hogy mi­ért vált szükségessé eredeti­leg háromnaposra tervezett angliai hivatalos látogatásá­nak lerövidítése. Kiemelte: a pártok között egyetértés volt abban. hogy a választási kampányban nem használják ki kortescélokra a gazdasági nehézségeket. Moszkvai levelünk Bűnszövetkezetek? 4 mióta hivatalosan is engedélyezték a vállalkozói szövetkezetek működését a Szovjetunióban, szűnni nem akaró vitákban ostorozzák vagy ma­gasztalják őket. Akadnak, akik felismerik, hogy az áru­ellátás javítása, a piaci élet fellendülése a szövetkezeti és az állami szektor közötti konkurencia kialakulásá­nak minőségjavító hatása tőlük várható. Mások úgy vélik: a tőkés viszonyok térnek vissza a kisvállalkozók megjelenésével, megint mások szerint az egyre terjedő és egyre nagyobb mértékű bűnözés fő forrása a vállal­kozó szövetkezeti mozgalom. A Belügyminisztériumban a közelmúltban új osz­tályt szerveztek, amelynek feladatául a gazdaság szö­vetkezeti szektorában és a külgazdasági tevékenység körében folyó bűnözés elleni küzdelmet jelölték meg. A felügyeleti szerv létrehozásának szükségességét jól bizonyítják a statisztikai adatok: a bűnesetek száma a kisvállalkozói szövetkezetek körében a tavalyihoz ké­pest idén háromszorosára nőtt. Első helyen a megvesz­tegetések állnak. Fjodorov, a Szövetkezetek Moszkvai Szövetségének elnöke az Ogonyok című hetilapban nyílt levelében nem restellte leírni, hogy a különböző vesztegetésekre 31 millió rubelt voltak kénytelenek kiadni a szövetke­zetek. Fizetniük kell az állami hivatalnokoknak, az áru­szállítóknak és azoknak a bandáknak, melyek annak fejében követelnek pénzt, hogy nem háborgatják a szö­vetkezetei. Filatov rendőr ezredes — az említett osz­tály vezetője — szerint azonban ezek az összegek visz- szaáramlanak a szövetkezetekbe. A kenőpénzek fejében olyan árukhoz juthatnak a szövetkezetek, amelyből az­tán jókora hasznot húzhatnak. Példaként említette, hogy nemrég letartóztatták a tulai körzet egyik válla­latának vezérigazgató-helyettesét, mert mosóport adott el szövetkezeteknek, amelyeket átcsomagolták, majd ma­gas áron értékesítették a hiánycikknek számító árut. A szövetkezetek működésének meglehetősen hiá­nyos a jogi szabályozása. Azt kihasználva is tekintélyes összegeket szivattyúztak el az állam zsebéből a kisvál­lalkozók. Egyes szövetkezeti vezetők kölcsönöket vettek fel az állami banktól. A kötvényeket átutalták a taka­rékpénztárakhoz, ahol értékpapírokat kaptak ezért, egy másik helyen pedig ezeket az értékpapírokat átváltot­ták készpénzre. Az OSZSZK Minisztertanácsa ezek után megtiltotta, hogy a szövetkezeteknek a bérek és áruvásárlások fedezésére fordított összegek kivételével készpénzt fizessenek ki. Egy leleményes spekuláns azonban így is könnyű haszonra tett szert. Miután letöltötte csalásért kapott börtönbüntetését, „Bit” (Elet) néven fiktív szövetkeze­tei szervezett az életrevaló fickó. Állami kölcsönből 280 ezer rubel értékben mezőgazdasági termékeket vá­sároltak a szövetkezet „tagjai”, majd értékesítették az árut, ezután pedig csődöt jelentettek. A bevételt persze már nem lehet visszakövetelni, és az igazságügyi ható­ságok is tehetetlenek. Mintha az állam tűrné, sőt alkal­manként — joghézagaival — ösztönözné a szövetkeze­teket a bűnözésre. „Elnézést a hasonlatért — mondta Filatov ezredes a Szocialisztyicseszkaja indusztrija cí­mű lapnak adott interjújában — de a gondos házigaz­da előbb megcsinálja a karámot, és csak aztán engedi be a juhokat. Nálunk ezt fordítva csinálják." Ezek után mindenki eldöntheti, hogy vajon miben is bűnösek a szövetkezetek ... Moszkva, 1989. december fDajka. VéLa Alacsony műszaki színvonalon Az országgyűlési bizottság ülése A vállalkozások élénkítésé­re, támogatására a kormány különítsen el mintegy 2 mil­liárd forintot a-nagyvállalati szubvencionálásra félretett keret terhére. Morvay Lász­ló budapesti képviselő javas­lata élénk visszhangra talált az Országgyűlés tudomány- politikai és műszaki fejlesz­tési bizottságának tagjai kö­rében. A testület tagjai a Feloszlatta magát az SZMT (Folytatás az 1. oldalról) Géza vezető titkár beszámo­lóját. A titkár az eddig elért eredményekről és negatívu­mokról is egyaránt szólt. A megszüntetést többek között azzal indokolta, hogy a kü­lönböző szakmák központi ve­zetőségei sokszor fölösleges­nek tartották az SZMT taná­csait, beavatkozását, hogy a gyökeres politikai változáso'k következtében maga a testü­leti munka is — amely ko­rábban valóban színvonalas volt — ellaposodott. A szak- szervezetek gazdasági szerve­ző, végrehajtó szerepet vállal­tak, s ezt a feladatot a tö­megszervezeti funkcióból ere­dően nem tudták ellátni. Ép­pen ezért helyette egy átme­neti szervet kell létrehozni, amely előkészíti a szövetségi rendszerre való áttérést. A SZOT titkára, Kósáné Kovács Magdolna is hangsú­lyozta az újonnan létrehozan­dó megyei képviselet átmene­tiségét, és nem is titkolta, hogy ezzel egy működő szer­vezet átmentése a cél. Buda- pest-centrikus országunkban a vidék önszerveződésének helyet kell teremteni, erre a jövőben létrehozandó terüle­ti szövetségek lesznek alkal­masak* Bár az SZMT egyes különböző szakmákat képvi­selő tagjai eleve a szövetséget szerették volna létrehozni, azzal az indokkal, hogy erre még nem értek meg a feltéte­lek, csak a megyei koordiná­ciós tanács jöhetett létre. En­nek tagjai a szakmák közép­vezetői, nagyobb üzemek szakszervezeti bizottsági tit­kárai lettek. A megyei és az országos koordinációs tanács között a kapcsolatot Szepessy Emil, a Szakszervezetek Me­gyei Képviseletének vezetője fogja ellátni. Az SZMT vezető titkára, az ötvenhét éves Tóth Géza kor­engedménnyel kérte nyugdí­jazását, míg Halinda Tibor közgazdasági titkár szakmá­jának megfelelő munkahe­lyen vállal állást. gondolattal egyetértve az összeg felhasználásának szi­gorú ellenőrzése mellett fog­laltak állást. Mindez a koc­kázati tőkéről szóló szakértői beszámoló nyomán hangzott el az Ipari Fejlesztési Bank­ban tartott kihelyezett ülé­sen. A bank vezetői a kockázati tőke gazdaságélénkítő szere­pével összefüggésben hangoz­tatták: a hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a ma­gas kamattal terhelt hitelek mellett a kis- és középvállal­kozások szükségszerűen rö­vid távra rendezkednek be. A nagy tőketerhek miatt gyakran alacsony műszaki színvonalon és túlzott költ­séggel termelnek, ezáltal is gerjesztve az inflációt. Eze­ket az ellentmondásokat a kockázati tőke már ma is ol­daná, mert segíti az új vá - lalkozásokat az induláskor E tőke meggyorsítja az új te zh- nológiák bevezetését, s ezál­tal a termelési szerkezet át­alakulását. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a gazdaságban cse­kélyek a vonzó befektetési lehetőségek, hiányzik a fej­lett értékpapír-piac, s az adó­rendszer sem bátorítja a koc­kázatvállalást. Amennyiben ez a helyzet nem változik, nincs remény arra, hogy a je­lenleg a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból fedezett kockázati tőke típusú finan­szírozás tovább fejlődjön. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents