Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-14 / 296. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. december 14. Nem a gomhoz a kabátot... Mikor és mivel zárjek a napot? Évszázadok óta oktatnak bennünket arra, hogy nyugtával dicsérjük a napot. Mi tagadás: ritkán jönnek olyan napok, amelyeket egyértelműen csak dicsérni lehet. Akkor legalább próbáljuk magyarázni — ez volt az alapgondolatuk azoknak, akik kitalálták a televízió Napzárta műsorát. S ha nem is mindent — hiszen oly sok történik a nagy világban és a kis hazában 24 óra alatt —, legalább egy-két fontosabb dolgot, amin el-elvitatkozgathatnak szakemberek és laikusok, bármilyen hosszan. Mert aki fennmaradt az éjszakai órákig, hogy megvárja a Napzártát, most már csak rászánja még azt a fél, háromnegyed vagy éppen teljes órát. Csakhogy közbeszólt a nézőközönség. Éppen azok, akiknek kezdettől fogva tetszett ez a műsor, de azért éjszakai nyugodalmukat sem szívesen kurtították meg. Kifogásolták, hogy a Napzárta olykor a késő éjszakai órákba nyúlik, s ez a figyelemnek, a felfoghatóságnak a rovására megy. Hiszen egész napi munka után — ami ugyebár nálunk mostanában nemcsak nyolc órát jelent — csökken a koncentráló képesség, ha még oly érdekes témát feszegetnek is a tévében. De — éppen, mert általában érdekesnek találták — senki nem vonta kétségbe a Napzárta létjogosultságát. Mindez bizonyára elgondolkoztatta a Napzárta szerkesztőit. Először is létrehozták a TV—2-ben az állandó szerkesztőséget: Baló György, Sárái Anna, Kóthi Judit szerkesztő és két gyártásvezető készíti a Napzártát hétfőtől vasárnapig. Legújabban azonban — megfogadva a közönség kritikáját — nem mindig ezzel zárják a napot. n témák kimeríthetetlenek A témák olykor kimeríthetetlenek. A Napzárta szerkesztői nem „a gombhoz a kabátot” keresik, de mindenesetre a témához a leginkább hozzáértőket. Ha pedig politikáról van szó (és leggyakrabban mostanában arról) a pártokat és más, új és régi szervezeteket kérik fel: megjelelően vitakész képviselőiket küldjék a stúdióba. Az már a szervezetek belső ügye, hogy kit tartanak erre alkalmasnak, vagy éppen ki ér rá, ki vállalja a késői vitatkozást. No, meg az is: ki tud röviden és velősen érvelni. A műsoridőt — megintcsak a kritikákat megszívlelve — korlátozták. Általában háromnegyed óra. Pszichológusok véleménye szerint — és a különböző közvéleménykutatások is ezt látszanak alátámasztani — ennél hosz- szabb ideig csak egészen különleges esetekben, nagyon közérdekű vagy személyre Branykalászos gazdák Kezdő és gyakorló kistermelők részére szervez arany- kalászos gazdatanfolyamot a TIT tiszavasvári szervezete. A résztvevők az alapvizsgáig ötven, ezt követően pedig száz óra elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt és hat ajánlott szakma közül választhatnak. A jelentkezés feltétele: általános iskolai végzettség. A foglalkozások vizsgával zárulnak, a sikeresen vizsgázók bizonyítványt kapnak. Jelentkezni a TIT ' városi szérvezeténél lehet január 10-ig. szólóan izgalmas témákkal lehet az emberek figyelmét, érdeklődését fenntartani. S azt sem akármikor. A Napzárta szerkesztői ezért döntöttek úgy, hogy este fél tíz—tíz óra körüli időpontra teszik a népszerű műsort a hét öt munkanapján. Szombaton és vasárnap aztán lehet akár éjfél után is, előtte vagy utána kipihenheti magát résztvevő és közönség (de még a szerkesztőség is). dig az „itt és most”-ból kell kiindulniuk, az éppen legidőszerűbb kérdésekkel foglalkozott eddig is, s így akarják a szerkesztők a jövőben is. Olykor — egyáltalán nem véletlenül — az események elé mennek. Mint például az úgynevezett sarkalatos törvények javaslatai esetében, amelyekről előbb zajlott vita a Napzártában, mint az Országgyűlésen. Keresi a helyit Ugyanakkor az is kívánatos — s a közönség szereti —, hogy a viták közben egykét film- vagy riportrészletet játsszanak be. Ez színesíti, élénkíti a műsort. Kétségtelen, hogy az egymással szemben vagy egy asztal körül ülő emberek látványa egy idő után már fárasztó, bármennyire igyekszik az operatőr egyik arcról a másikra vagy magyarázó-gesztiku- láló kezekre irányítani a kamerát. Ma még a Napzárta keresi helyét. Lassanként kialakult állandósága, már van saját díszletük, mindig ugyanott ülnek, vitatkoznak a műsorok meghívottai. Az első idők parttalan, hosszúra nyúlt vitái helyét mindinkább elfoglalják a tartalmas, továbbgondolkodásra késztető műsorok. Létjogosultságát ma már senki sem vitatja. Hiszen napjainkban oly sok a fontos kérdés, a nyilvánosság előtt megtárgyalni való téma. (v. e.) Kém keli kérni, házhoz yiszlk Karácsonyi forintok Tiszadobon a nyugdíjátlag mindössze 3800 forint körül van. Ennek figyelembe vételével döntött úgy a nagyközségi tanács a novemberi ülésen, hogy a rendelkezésre álló szociális segélykeret összegét, 659 ezer forintot, hivatalból — tehát kérés nélkül — utalja ki a nyugdíjasok számára. — Milyen szempontok alapján osztják el a pénzt? — kérdeztem Huszti Jánosné vb-titkárt. — Elsősorban a nehéz szociális körülmények között élő nyugdíjasok kapják, akik ebben az évben még nem részesültek szociális segélyben. Egyedülállók esetében minden nyugdíjasunk segélyt kap, akinek a nyugdíja nem éri el a 4000 forintot. Házastársak esetében a havi 7000 forint alatti jövedelemmel rendelkezők kapnak kérelem benyújtása nélkül támogatást, melynek összege a rászorultságtól függően 1000— 2500 forint. — Kissé felbolydult a falu az Utóbbi napokban, hiszen a tanácsi kézbesítő már házhoz vitte a határozatokat. Akadnak, akik még ebben az életben is elégedetlenkednek. Kik állapították meg, ki, mennyit kap? — Lehetetlen mindenki kedvére tenni. A faluban 730 nyugdíjas él, közülük „csak" 330-an kapják hivatalból a pénzt. A segélyek összegét, a segélyezettek névsorát egy hét tagú szociálpolitikai bizottság javaslata alapján állítottuk össze. A bizottságban részt vevők jól ismerik a családok körülményeit. Felkészültünk arra is, hogy még soikan juttatnak el hozzánk segélykérelmet. Rövid Idő alatt 50—60 igényt bíráltunk el, karácsonyig a kérelmezők is megkapják a kiutalt ösz- szeget. Farkas Béla Új könyv, szép ajándék Áz európai műrészét története Az elmúlt évtizedek során az iskolákban nem tanították a művészettörténetet. Ezt az oktatási hiányosságot nem pótolhatják az iskolai rajzoktatás keretében folyó műelemzések, a kommunikációs eszközök műsorai és a művészeti ismeretterjesztést szolgáló- előadássorozatok sem. Figyelemreméltó a Képzőművészeti Kiadó azon törekvése, hogy összefoglaló, kézikönyvszerű kötetet jelentetett meg az európai művészet történetéről, Ki vezesse a vilit? A kulcskérdés: kik vezessék a vitákat? Eleinte a televízió berkeiből hívtak műsorvezetőket, aztán néhány rádiós került sorra, de a keresés tovább folytatódik. Azt szeretnék, hogy a legjobb — a dolgok természetéből adódóan fővárosi — újságírók vállalnák a Napzárta vezetését. Ám nem elég, ha valaki jól tudja megfogalmazni gondolatait: a vitavezetés külön műfaj, amelyben nem hogy napra, de percre készen kell lennie annak, aki többféle nézet, álláspont ütközésének középpontjába, a kamerák elé ül. S az sem mellékes, hogy — elfogulatlanul vezesse a műsort. Lehet neki egyik vagy másik vitapartner rokon- vagy ellenszenvesebb, ezt nem éreztetheti a nagy nyilvánosság előtt. A Napzárta természeténél fogva élő műsor, hiszen minGombos kocka ■N#arácsony előtti hangulat uralkodik a boltokban f\ és ilyenkor sokkal nagyobb türelem kell a vásárláshoz. mint máskor. Különösen a játékosztályokon nagyobb a tumultus, hisz mindannyian tudjuk, hogy akkor csillan fel igazán a gyerekek szeme, ha megtalálják kedvenc játékukat a fenyőfa alatt. A legkisebbeknek már a legegyszerűbb játék is örömöt okoz, elég. ha színes és valamilyen hanget ad. Ilyen például az a „jól sikerült” termék is, amelyik a zörgőkocka nevet kapta. Több színes kocka (sárga, zöld, piros) egy zacskóban és ha megrázom, éktelenül csörgő hangot ad. Kevesen tudják azonban, hogy ez a játék kettős hasznú. Ex* én is akkor tudtam meg, amikor kibontottam a zacskót. Azon nem csodálkoztam, hogy az egyik kocka már darabokban esett ki a padlóra, akkor viszont leesett az állam, amikor kihullott belőle három szép, fehér gomb. Azok az élelmes szülők tehát, akik még idejében meg tudják akadályozni gyermeküket abban, hogy a szétesett játékból kihulló gombokat lenyeljék, nyertek néhány gombot. Lehet, hogy ez valami újabb össznépi játék? Tessék mondani, hová kell beküldeni és hány gombot kell összegyűjteni, vagy csak egyszerűen fel kell varrni? Szilágyi Zsuzsa melyet nemcsak középiskolások, hanem a felnőtt olvasóközönség Is haszonnal forgathat. Végvári Lajos — a neves művészettörténész — vállalkozott a kiadó elgondolásának megvalósítására. A kötet mintegy 200 oldalon ad áttekintést egy-egy korszak világképéről, a művészi kifej nzési eszközről, a stílusokról és a kiemelkedő művés zegyéniségekről. Az időrend alapján kalauzolja az olvasót az ősművészettől az ókori Közel- Kelet, Egyiptom, Görögország és Itália művészetén át a római Birodalom művészetének elemzéséig. Bemutatja a keresztény művészet születését, az európai művészet kialakulását sorra véve a gótika, a reneszánsz és a barokk legjelesebb építészeti, képzőművészeti és iparművészeti alkotásait. Betekintést nyújt a XIX. század művészeti irányzataiba a klasszicizmustól a szecesszióig, majd elvezeti az olvasót napjaink művészetéig. Végvári Lajos tanulmányát a következő sorokkal zárja: „A mai alkotók többsége többnyire az „önmegvalósítással” kísérletezik, de nincs kizárva, hogy a jövőben olyan művészet jön létre, amely az értéket, a har- móniát és a természet szépségét kívánja felmutatni.” A szemléltetést és jobb megér- tést 120 színes és 177 fekete-fehér reprodukció segíti. A kötetet a szokásos névmutató egészíti ki. A tárgyalóteremből Porcelánszakértő Kétszázezer forint tartozása keletkezett Szabó Károly Richárdnak a Nyíregyháza és Vidéke Áfész-szel szemben 1985—87 között. Eleinte ugyan jól ment a nyírteleki szerződéses italbolt, melyben feleségével együtt dolgozott, de később veszteségessé vált. így aztán az Áfész 1988 nyarán felbontotta a bérleti szerződést és az a tartozás megfizetésre kötelezte őket. Szabó Károly nehéz anyagi helyzetbe került, mert időközben Nyíregyházán családi ház építésébe kezdett. Fejébe vette tehát, hogy helyzetén lopásokkal fog segíteni. Ez a gondolat nem állt messze tőle, ugyanis 1979- ben már egyszer elítélték lopás miatt — akkor csak pénzbüntetésre —, majd 81- ben egy év nyolc hónapot ült is börtönben: 1988. Októbéí T-Je 'éS' 1989: február 28-a között tizennégy esetben hatolt be, illetve kísérelt betörni különböző lakásokba. A tetthelyeket véletlenszerűen választotta ki, s szinte mindannyiszor szerencséje volt. Az első két esetben debreceni lakásokba tört be úgy, hogy először becsengetett, s miután meggyőződött róla, hogy senki sincs otthon, a direkt erre a célra kialakított szeghúzó- vassal felfeszítette a bejárati ajtókat. Márkás holmikra specializálta magát, elsősorban aranytárgyakat és herendi porcelánokat lopott, meg nyugati műszaki holmikat. Persze, ha készpénzre vagy takarékbetétkönyre, autónyeremény-betét- könyvre bukkant, azokat sem hagyta ott. Óriási károkat okozott, nemcsak Debrecenben, hanem Nyíregyházán is. Volt olyan lakás, ahbl a rongálással együtt 85 500 forint lett a kár. Bár csak kétszázezer forint hiánya volt a szerződéses italboltban, a lopásokkal már nem tudott megállni. Az általa okozott kár összesen 526 ezer 115 forintot tett ki — ebben természetesen nemcsak a lopott holmik értéke, hanem az ajtók, fiókok fel- feszítése is benne van. Egyszerűbb és nem büntetendő módon is hozzá tudott volna jutni persze pénzhez, ugyanis a négyszobás családi házán kívül egy balatoni telke, valamiint egy Zastavá- ja van Szabónak. Ügy látszik viszont, hogy ezektől nem volt szíve megválni. így aztán újra bíróság elé került, s a lopások miatt halmazati büntetésül most három és fél évet kell távol tölteni családjától, ugyanis jogerősen ennyi időre ítélték el. B. A. Olvasónk írja Történet a piacról mjosszű hónapok óta ff járom a nyíregyházi piacot. Kedvelem hangulatát, beleélem magam az eladók helyébe és néha akad egy-egy kedves tárgy, amelyet megvásárolok. De ez a nap számomra feszültté vált, szomorúvá és emlékezetessé. Nyugdíjas nénike árulta. vagy inkább kótyavetyélte el saját és elhunyt férje tárgyait. Eladta egy élet és több évtizedes házasság szerzeményeit. Az özvegy édesanya két gyermeket nevelt fel. Rohanó világunkban mégis egyedül maradt. Gyermekei maguk és családjuk önálló életét élik. Elfelejtkeztek édesanyjukról, akit kísért a magány. Férje elvesztését, akivel jóban és rosszban együtt voltak, elfeledni nem tudja. Már csak a halál lett életének titkos kísérőié. Az elhagyatottságból útja a szociális otthonba vezet — önként. A családi házát eladta és mivel a szociális otthonba minimális használati tárgyakat vihet csak magával, a piacon válik meg a most már feleslegessé vált tárgyaitól. És milyen az anyai szív? Mint mondta, gyermekeivel igazságosan megosztozik a lakásért kapott közel egymillió forinton. Szeretetben és megértésben, talán önállóan is szeretne élni. nem rászorulva másokra, mások néha kényszerű segítségére. És a piaci publikum az életsorsot végighallgatva. szomorúan távozott. Felvillant előttem édesanyám ké-pe, féltő tekintete. egy életen át megmaradó óvó gondoskodása. Hozhat még az élet számomra sok kegyetlenséget, adhat a sors bármit, míg kezemet mozdíthatom. édesanyámról mindig gondoskodom. Karácsony közeledtekor táruljanak ki a gyermeki szivek. hogy még életükben kapják meg az édesanyák az őket megillető szerete- tet. Tassy Tamás Nyíregyháza ír ELSŐ MAGYAR BIZTOSÍTÓ TAWSASÁíj ftlDAPEST IV, Vlő -.1)0 TÉR 1. AZ EISÖ MAOiWift ALTALANOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG ALAPÍTÓI Ismét egymás után alakulnak meg a biztosítótársaságok. Érdemes visszaemlékezni elődeik munkájára is. 1857-ben alapították az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot. A képen a lelkes alapiiótagok láthatók. (Kovács Zoltán reprodukciója)
