Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. november 27. Nézőpont, Nyíregyházán. (E. E. felv.) Menekültek segítése Csengerben Holland egyházak támogatásával Örömteli hírről számolt be Bartha Gyula csengeri református lelkipásztor. Régi. jó kapcsolatot ápolnak holland gyülekezetekkel, amelyek tagjai önzetlenül segítik ruhaneművel az erdélyi menekülteket. A „zöld határon’ át érkezők mindenekelőtt egy tányér meleg ételre, ruhára és éjjeli szállásra vágynak. A korábbi években a hollandok többször küldtek segélycsomagot, ám az utóbbi időben 43 százalékos vámot kell ezért fizetni és erre a csengeri gyülekezetnek nincs pénze. Éppen ezért az ajándékozók nekivágnak a körülbelül kétezer kilométeres útnak és személyesen hozzák el közösségük ajándékait, így már természetesen vám-; mentesen. November 22-én például C. A. Leeuwén az egyik holland gyülekezet nevében egy tele furgonnal hozott ruhaneműt, cipőt, téli holmit, takarókat az áttele- pülteknek. Mivel az itthoniak közül is vannak olyanok, akik nyomorognak, a nagycsaládosok, a kisnyugdíjasok, a megélhetésükért küzdők szintén részesülhetnek ezekből a segélycsomagokból. A Máltai Lovagrend már küldött ajándékokat. amelyeket a védőnők segítségével próbáltak a legrászorultabbak közt igazságosan elosztani. Bartóktól Beethovenig Művésztanárok hangversenye Hagyomány már Nyíregyházán. hogy a Művészeti Szakközépiskola zeneművéVálasz cikkünkre Kevesebbet járatják. A Kelet-Magyarország november 8-i számában megjelent „Ébresztő” című cikkben foglaltakat az alábbiakkal szeretnénk kiegészíteni. Az „ébresztés” nemcsak a jó- savárosiakat zavarja, hanem a város nagyon sok helyén — ahol lakóház előtt a meg- állóbejy. yagy, egy másik végállomás. (Pl. Örökösföldön, a Ságvári kertvárosban és még folytathatnánk a sort — az ott lakók hasonló helyzetben vannak.) Valóban kellemetlen, ha 20 percenkét ajtócsapódás, motorzúgás ébreszti az embert, ezt mi is tudjuk. A Jósa városból 4,40 órától 6,20 óráig 20 percenként hat járat indul . Ezekre igény van, mert sokan utaznak a vasútállomásra vagy munkába a reggeli műszakra. A végállomásra is szükség van, ugyanis csúcsidőben a 6 perces járatsűrűséget csak így tudjuk biztosítani. Az is igaz, hogy itt sincs melegedő vagy egyéb célra szolgáló olyan helyiség, ahol az autóbusz-vezetők az indulási időt kivárhatnák, így az autóbuszban tartózkodnak. A téli hónapokban, főleg, ha tovább süllyed a hőmérséklet, üzemeltetési okok miatt (ablakok párásodásának megakadályozása), sajnos indulás előtt rövid ideig járatni kell a motort. A megoldás az lenne, ha a végállomást áthelyeznénk, de tudni kell, ha ez a jelenlegitől távolabbra kerülne, a mostani járatsűrűség fenntartásához újabb autóbuszt kellene a vonalon forgalomba állítani, erre pedig nincs le- lehetőségünk. A közelben pedig sajnos a szóba jöhető szabad területek, melyek autóbusz-forduló kiépítésére lehetőséget nyújtottak volna, beépültek, vagy beépítés alatt állnak. Annak érdekében, hogy a lakókat ért kellemetlenség kisebb legyen, felhívjuk az autóbusz-vezetőink figyelmét, hogy a végállomásokon a lehető legkevesebb ideig járassák az autóbuszok motorját. Erőss Károly igazgató szeti tagozátának művésztanárai hangversenyt adnak a városban. Az ez évi koncert november 28-án 18 órakor kezdődik a 4. sz. Általános Iskola dísztermében. A hangversenyen Bartók, Rossini, Rust, Hummel, Gedike, Beethoven művei hangzanak'el, közreműködik többek között Nagy Gyula (trombita), Kol- lonay Zoltán (zongora). Papp István (gitár), Davidov Szer- gej (oboa). Kissné Timkó Mária (zongora). Nyílt válasz Egyéb elfoglaltságom miatt nem voltam részese jogos november 18-i demonstrációjuknak. Egyetértek és támogatom minden fórumon azokat a követeléseket, amelyeket Önök megfogalmaztak. Ahol erre lehetőségem van, szóvá teszem azokat a visz- szásságokat, melyek a megye, a térség ellátottságában, kialakult bérviszonyaiban jelentkeznek az ország más térségeihez viszonyítva. Ezekben a kérdésekben eszközök hiányában Önökkel együtt mi is csak kérni, követelni, tényekkel-, adatokkal bizonyítani tudunk. Vannak azonban olyan területek, melyben közös erővel, sok jó szándékú ember összefogásával, saját eszközünk felhasználásával, ha nem is minőségi változás, de javúlás biztosítható. 1990. január elsején a Nyíregyháza Megyei Városi Tanács visszaveszi a megyei kórháztól az alapellátás irányítását városunkban. Mit tudunk teljes felelősséggel és garanciával vállalni ? Az alapellátásban törek-. szünk a gyógyító munka mellett a megelőző munka színvonalának javítására, ezért "a körzeti orvosok javaslatai alapján alakítjuk ki a szűrő- vizsgálatok rendszerét, a gondozás tárgyi és szentélyi feltételeit. Hosszabb távon gondozási körzetek kialakításával, a szükséges műszerfeltételek és rendelők biztosításával állandó orvos-beteg kapcsolat kialakítására törekszünk. Pénz átutalásával, raktározási feltételek biztosításával segítjük a külföldről érkező orvosi eszközök fogadását. Épületet és kezdeti működési feltételeket kívánunk biztosítani a „Szív-alapítvány” eredményes tevékenységéhez. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely javítja a lakosság orvosi ellátását és. az igényekhez igazodó differenciált ellátást biztosít, miközben az alapellátás színvonala is javul. Az egészségügyben dolgozók bérrendezését országos szinten tartjuk szükségesnek és elodázhatatlannak, de amennyiben lehetőség nem lesz, a városi tanács bizonyára a város lakosságának egyetértésével, saját' anyagi eszközeiből is kész lesz áldozni, a jelenleginél jobb alapellátás érdekében, a hozzánk tartozó egészségügyi dolgozók hangulata és munkakedve javítása céljából. Végül az alapellátásban semmilyen intézkedés nem történhet az ott dolgozók véleménye, és érdekegyeztetése nélkül. A város egészségügyi alapellátását az orvosok, egészségügyi szakemberek aktív, támogató részvételével kívánjuk kialákítani gs fenntartani. Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Város tanácselnöke Kanadai résztvevővel Újra éled egy kastély Romos kastélyok, kúriák szegélyezik megyénk útjait. Egy régi, távoli viliág utolsó emlékei ezek az épületek-, nagyobb megbecsülést érdéHa péntek, akkor fokozott ellenőrzés A manőverezd Trabant Mintha a higany is fázna a hőmérőben, mert egyre lejjebb és lejjebb csúszik, lassan a mínusz tízhez közelít. Az első, igazi, téli hétvégével azonban nem csak emiatt kell a közlekedőknek megküzdeniük. Pénteken a fokozott közúti ellenőrzés fő napján több rendőr van az utakon. Kevés a rendőr Bogdán Csaba rendőr főhadnaggyal Nyírbátorból indulunk. Előbb a helyi kapitányságra megyünk, ahol a szabályoknak megfelelően az akció tervét nézi át. Dr. Szabó Sándor, a kapitányság vezetője készséggel tájékoztat, bár sok jóról nem beszélhet. Mindössze kilenc rendőrt tudott e napra kijelölni, hiába hívta be a szabadnaposokat is. Ráadásul a kilencből néhányat még így is ki kell vonnia a közlekedés ellenőrzése alól, mivel a városban ezen a napon az áruházi betöréstől a biciklilopásig már négy bűncselekmény történt. — Ez a legnagyobb baj — bosszankodik már újra az autóban Bogdán főhadnagy. — Nem elég, hogy az utakon kevés a rendőr, a bűnözés növekedése miatt olykor azoknak is máshová kell indulniuk. A Nyírbátor és Mátészalka közötti úton van időnk és lehetőségünk a fenti állítás igazát látni. A közel 30 kilométeres szakaszon egyetlen rendőrt sem látunk, kivilágí- tatlan biciklist, út közepén támolygó részeget, alig világító autót már annál többet. — Félelmetes hogy hajt az a Trabant — int előre Bogdán Csaba egy DL 17—52-es rendszámú kétüteműre. — Igaz, alig megy többet a megengedettnél, de amit csinál, az tökéletes relatív gyorshajtás. Bizonytalan helyzetekben előz, lakott területen alig lassít, Ladával is elég őt követni. óratolvaj a rendőrségen Az utas, ez esetben az újságíró, most a rendőrautó tekintélyéről is szerezhet információkat. A megengedett maximummal hajtunk, de nem egy autós még így is megelőz bennünket. — Ez az autó már 160 ezer kilométert futott, 120-nál cserélni kellett volna, de a Bel- ügynek nincs rá pénze. A szükséges javítások mellett még biztos hajtjuk egy jó ideig. Csak a biztonság a fontos, a kényelemre nem gondolhatunk — mutatja be járművét a főhadnagy, akitől azt is megtudom, hogy rádiójánál már háromszor korszerűbbet használnak a bűnözők, akik mind gyakrabban Mercedessel, meg BMW-vel járnak betömi. Ha már betörés, akkor lopás is, — gondolhatom, a Mátészalkai Rendőrkapitányságra érve, ahol épp egy óratolvaj ad munkát a helyi rendőröknek, akik szemmel látható idegességgel nyitják be az ajtót. — Nem hiába privát világ van, de nem engedtek be bennünket a Márkába! — dohog egyikük, akitől azt is megtudom: a közúti ellenőrzésből hívták vissza őket, de a presszó tulajdonosa inkább ajtón kívülre tette a gyanúsított férfit, a boltjába nem engedte be őket. Míg a rendőrt hallgatom, arra gondolok, vajon mit tesz majd, ha ne adj Isten a berendezést törik majd a népek. A láthatatlan biciklisek Olmann Mihály őrnagy a közbiztonsági és közlekedési osztály vezetője érkezik. — Huszonkét egyenruhás rendőrünk van az utakon, akiknek hat önkéntes rendőr segít, valamennyien műszakiak. Mátészalkán és vonzáskörzetében hat járőrcsoport végzi a munkát. Mi az eddigi tapasztalat? — ismétli kérdésemet. — Sajnos, rengeteg a kivilágítatian kerékpáros, az ittas gyalogos, az alig látható autó. Tudja, ez nagyon elkeserítő dolog. Azt hinné az ember, legalább ezen a napon mindenki vigyáz. Bemondta a rádió, kétszer is megírta a Kelet-Magyarország. Alig van eredménye. Ügy tűnik, a láthatatlan biciklisek ellen nem tudunk mit tenni. A szálkái járőrök egy csoportja a 49-es főúton ellenőriz. Bodzán Miklós főtörzsőrmester szabályos karmozdulatokkal, megfelelő fénynyel terel az útszélre egy EH 15—45-ös gyönyörű Ladát. Vezetője szemmel láthatóan nem lelkesedik. Papírjai rendben. A szondával sincs probléma, csak épp a hátsó ülésen ülnek többen a kelleténél, szóbeli figyelmeztetés után udvarias búcsúzás, a Lada tovább mehet. A pi- tyókás biciklist nem kellett megállítani, jő előre észrevette a rendőröket. Leszállt, szabályosan tolja maga mellett hűséges társát. „Csak nem történt valami?"- Miez a sok egyenruha? Csak nem történt valami baj? — kérdezi bazsalyogva, s a rendőrök, s velük jómagam is alig tudjuk leplezni nevetésünket. — Jók az ilyen akciók, summázza immár hazafelé tartva a nap eredményeit Bogdán Csaba. Sajnos, kellenek is, hiszen nagyon rossz a közlekedési morál, egyre több a súlyos baleset. Csak- hát, a lehetőségek! Az utakon kevés a rendőr ... Kovács Éva mein ének. Több évtizeden keresztül a Kemecse határában íévő Dobos-kastély düle- dező falait is csak játszó, kiránduló gyerekek keresték fel, ma már azonban szorgos kiezek törekednék arra, hogy ismét lakható legyen. A novemberi napsugarakat vakítva verik viasza a fehér falak. A csípős hideg ellenére sem áll a munka, a szerelők éppen a radiátorokat ellenőrzik. A kastély körüli munkálatokat Takács István irányítja, aki 1956 óta él Kanadában. — Kisvárdai származású vagyok, a feleségem pedig kemecsei —meséli. — A rokonoktól hallottam együk látogatásunk során, hogy romos ház van a közelben. Néhányszor ki jöttem megnézni ai épületet, s mivel építész vagyok, úgy láttam, hogy érdemes lenne felújítani. A rokonság összefogott, s megvettük az állami gadaságtói a kastélyt és a körülötte lévő öt hold földet kétszázezer forintért. Akkor már csak a falak álltak, belül pedig másfél méter magas szemét fogadott bennünket. Szerintem a tízmillió emberből senki sem vágott volna bele. Én sem bántam meg, de sok gondot jelent az anyagbeszerzés. Itt minden körűimé nyes, Kanadában sokkal egyszerűbb. Csak beleszólok a telefonba, s másnap már minden anyag kint van az építkezés helyszínién. A múlt század végén épült Dobos-kastélyt tavaly áprilisban kezdte felújítani a négy család. Céljuk az, hogy az átalakítás után . továbbra is megőrizze kastély jellegét az épület. Az elképzeléseik szerint májusban már kész lesz teljesen a ház, akkor már be lehet költözni. — Az egyik család itt fog lakni állandóan, mi pedig nyaranként tartózkodunk majd az épületben — folytatja Takács István. — Talán egyszer arról is szó lehet, hogy végleg hazaköltözünk, de ez még messze van... Nem akarjuk senki elől sem elzárni a kastélyt, bármikor jöhetnek majd látogatók, kirándulók, falubeliek. Az állami gazdasággal arról is beszéltünk, amikor nem vagyunk itthon, külföldi vadászok is megszállhatnak nálunk. Ügy gondolom, nincs sok értelme megváltoztatni a nevét, maradjon továbbra is Dobos-kastély, hiszen ezzel a névvel fonódott össze a tájjal, s Kemecsével. (mml) A kastély kívülről. az egészségílgyi dolgozik demonstraciopak résztvevőihez
