Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
1989. november 23. Kelet-Magyaxonxáff — Nyíregyházi Élet 3 Tájékoztat a főépítész r Álmok és garázsok Egészen idáig úgy fejlődött Nyíregyháza — de ez elmondható más városokról is —, hogy a garázsépítésekre nem fordítottak kellő figyelmet. Többek között azért sem, mert más előírások voltak, amelyek megszabták, hogy lakásonként hány négyzetméter zöldterületet kell kialakítani, de a legfőbb szempont a gazdaságosság miatt az volt, hogy egy adott területre minél több lakás férjen. Épültek ugyan a házak alá is garázsok, de azok száma már az építéskor is kevés volt, azóta pedig alaposan megnőtt a gépjárművek száma. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szegénységünk miatt csak azoknak a területeknek az előkészítése történt meg, amire feltétlenül szükség volt a lakások építéséhez. A szabadon maradt területek és telkek pedig tilalom alá kerültek, mert ott lesznek a parkolók, a közparkok, a garázsok, a játszóterek stb. Ahogy lehet takarjuk... A tilalmak még mindig érvényesek, legyenek jó vagy rossz állapotban a régi épületek. Ezenkívül egy olyan idillisztikus gépkocsi-elhelyezési koncepció született, hogy csak a föld alá kerülhetnek, vagy többszintes parkolóházak épülhetnek. Hogy milyen álmodozások voltak ezek, jól jelzi: Budapesten is még csak most épül a harmadik parkolóház, ahol pedig köztudott, hogy a közlekedés fejlesztésére fajlagosan is sokkal nagyobb pénzeszközöket fordítanak. Mivel rendkívül drága a garázsok építése és sajnos a családok jövedelmi viszonyai nem sokat javultak, mindenki saját erőből szeretne garázst építeni, ez azonban az egész országban óriási problémát okoz. Egyszerre több igénynek is kellene teljesülnie. Ilyen, hogy jó minőségben, elfogadható esztétikai színvonalon, már meglévő üres területen és lehetőleg a lakásokhoz közel épüljenek meg. A garázsépítéseket magánerővel nem lehet megoldani, mert toldással, beszögellésekbe elhelyezett egy-két garázzsal nem lehet kielégíteni az igényeket. Ezért Jósavárosban egy másfajta szemléletű garázstelepítési tanulmánytervet készíttetett a városi tanács, ahol az összes építésre alkalmas területet feltárták. Veress István főépítész azt mondta erről: gondolkodásmódunk az volt, hogy amennyire lehet, takarjuk ezeket a garázsokat még olyan esetekben is, ha magánerőkből épülnek. Ez a takaró lehet üzlet, üzletház, vagy kerítés, a lényeg, hogy jó minőségű és esztétikus legyen. Akkor a mögöttük lévő épületek akár könnyűszerkezetes garázsok is lehetnek. Jósavárosban ilyen módon 400 garázst lehet megépíteni, természetesen nem minden áldozat nélkül. Az áldozatok közé sorolta a szabadterület-veszteséget, a parkolók egy részének elvesztését, de ilyen veszteség a közműkiváltás, és nem utolsósorban a városképi megjelenés. Amennyiben ezek a garázstelepek megépülnek, sajnos nagy tömegű és alacsony építmények fogják szegélyezni hosszú szakaszokon útjainkat. Szervezett és magánerős Mivel nagy, szembeötlő területeken tervezik a garázsok építését — például a Kun Béla utca temető felőli oldalán, a jelenlegi fásított oldalon, az ABC és környezetének képe meg fog változni, vagy a Garibaldi és Korányi utca sarka, ahol a cirkusz szokott tanyázni —, ezért a városi tanács végrehajtó bizottságának az volt az álláspontja, hogy csak az ott élők véleményének kikérése után lehet szó az építkezésről. Sőt. A város más részein lakók véleményére is kíváncsiak, hiszen aki arra jár majd, mindenki látja, hogy megváltozik a kiszemelt helyek környezete. Különösen érvényes ez a temető környékére, ahol egy hosszan megépített fal még akkor is hatással van az emberre, ha színes, ha üzletekkel tarkított, vagy szép, falazott szerkezettel határolják körül. Hogy elképzelhető legyen a falazott szerkezet, a főépítész szépnek és követésre méltónak tartja a temető főbejáratánál még meglévő kerítést. Körülbelül ilyen megjelenésű kerítőfalakat képzeltek el más részletekkel, esetleg más színben. A garázsépítés két módon mehet végbe. Szervezetten és magánerőből. A szervezett azt jelenti, hogy nem családi kalákában épülhet meg a garázsegyüttes, hanem kivitelező szervezet építené és egyszerre, azonos minőségben, és aztán természetesen magán- tulajdonba kerülnek. Nem lehet magánerőből megoldani a garázsok többségének építését azért sem, mert az egy garázsra jutó igényesebb falfelület mértéke között is nagy Imponálé névsorok Benczitől a Cantemusig A terven a Korányi Frigyes utcán létesülő 188 garázs helyszínrajza. Az utóbbi hónapokban újra lendületet vett a nyíregyházi garázsépítés tanácsi támogatása. különbség van. Ezen kívül a tervezett üzletek területét is meg kell építeni. Természetesen a szervezetten építhető garázsok száma sokkal nagyobb, mint a magánerőből megépíthetőké, már csak azért is, mert ahol eddig alkalmas hely volt magánerős garázsépítésre, ott jórészt meg is építették. Szervezetten 327, magánerőből 63 garázs épülhet és ez is csak akkor annyi, ha a minimális garázsméreteket engedélyezi a tanács megépíteni. Ez a minimális méret 2,5-szer 5,5 méter. Hat területen lesznek ezek a garázsok. Egyik az Eperjes utca és az Ungvár sétány találkozásánál, a 9-es iskola előtti parkolóban. Az építés csak szervezetten, egyszerre, kiviteli terv alapján lehetséges. Másik terület a Garibaldi és a Korányi utca sarka, ahol 180 garázs épülhet egyszerre és szervezetten. Harmadik hely a Május 1. tér, ide csak hét garázs fér, előregyártott vasbeton szerkezetből engedélyezik és magánerőből épülhet. Negyedik hely a Garibaldi utca és a kereskedelmi szakközépiskola közötti terület, ahol 19 garázs épülhet, ugyancsak magánerőből. Ötödik hely a Kun Béla utca és a Korányi utca sarka. Itt 75 garázsnak van helye, ebből 38 szervezetten, kiviteli terv alapján épülhet üzletekkel. A jelenleg feltárt utolsó terület a Kun Béla—Dózsa György és Sarkantyú utca közötti terület, a már meglévő íves garázssor folytatásaként. A régi részletes rendezési terv ezen a részen parkolókat javasolt építeni, ám ezek nem készültek el. Hogyan tovább? Az egyeztetések során a környéken lakók további garázsterületek feltárását javasolták és kérték. Igv például a Kossuth utcán lévő zöld házak mögött megépült garázsok folytatását javasolták, de a Kun Béla utca térségében is születtek újabb javaslatok. És jó lenne, ha születnének a város más pontjain is. Eddig a most megtervezett garázstelepek környékén élőkkel egyeztették elképzeléseiket a tanácsi szakemberek. De meg kívánják vitatni a Városszépítő Egyesülettel, az Urbanisztikai Társasággal és minden olyan szervezettel, amelyik erre igényt tart. Sajnos továbbra is lesz garázsmizéria Nyíregyházán, mert a most érvényes beépítési előírások már általában lakótelkes formájú beépítést irányoznak elő, ahol a telkeken belül kell garázsokat létesíteni, méghozzá annyit, ahány lakás épül. A közterületek igénybevétele így a lakótelkes beépítési részeken nem jelentkezik. Ez-alól kivételnek a már megépült telek nélküli épületek környezetei számítanak, ahol a garázst építeni akarók és a garázsellenzők értelmes kompromisszumával még további hasonló garázsépítési lehetőségek kimunkálása folyik. A most javasolt garázsok építése csak 1990-ben lehetséges, a már említett egyeztetési okok miatt. A garázsokra a végrehajtó bizottság döntése alapján azoknál a szervezeteknél kell jelentkezni (lakásszövetkezet, OTP, vagy valamelyik kivitelező szervezet), amelyek megkapják a vb-től az építési lehetőséget. A tanácsnál lévő igényeket is ezeknek a szervezeteknek fogják átadni. Rengeteg kérdés hangzott és hangzik el a garázsok áraira is, ám ezekről Veress István főépítész pontos adatokat nem tudott mondani. A terület áráról azonban nyilatkozott. Elmondta, hogy a helytől és az igényességtől függően garázsegységenként 25—35 ezer forint közötti ár várható, erről szintén a végrehajtó bizottság dönt. Az építmények árát — a telkek árát nem számítva — a hagyományosan, de nem magánerőből megépített garázsokénál alacsonyabbra taksálta. A pontos adatokat ma képtelenség megadni, de feltehetően a szabadforgalmi áraktól is olcsóbbak lesznek. Balogh József Nem érdemes túlságosan messzire bolyon- ganunk az időben; elegendő, ha a múlt század utolsó harmadáig hátrálunk, amikor is olyan muzsikusok működtek Nyíregyházán, akiknek nevét nemcsak a város, a megye, de az ország határán túl is ismerték. Cigányzenészekről van szó, köztük is mindenekelőtt Benczi Gyuláról, akinek emlékezetét Krúdy Gyula könyvei is őrzik. Margócsy József Utcák, terek, emléktáblák című, élvezetes munkájának második kötetében olvashatjuk, hogy Benczi többnyire az akkori Európa Szállóban (a Dózsa György út 6. szám alatt ma is meglévő épületben) játszott. Másutt — így a Hárs vendéglőben, a Gredig és Tester cukrászdában, a Széchenyi Szállóban, a Nagyvendéglőben — meghatározott napokon muzsikált. Játszott a fővárosban, Berlinben, Brüsszelben, Párizsban és számos más világvárosban is. Benczi bandája még általában 16 tagú volt, ami a-mostani világban szinte hihetetlen, hiszen a cigányzenekarok jó része azóta háromtagúra olvadt. Már ahol egyáltalán létezik még ilyen .. . Nyíregyházán mindösz- szesen két cigányzenekar maradt (és rajtuk kívül az egész megyében még egy!). Elérkezett volna egy nagyhagyományú, jellegzetesen magyarnak tekintett műfaj alkonya? Minderről azért kellett — ha csak röviden is — szólnunk, mert az idő tájt, és még sokáig utána is, sok ember számára a cigányzene jelentette „a” zenét. A módosabb családok persze már a múlt század végén is igyekeztek zongorázni taníttatni a kisasszonyokat, hiszen egy igazi úrinőnek ebben is legalább némi jártasságot kellett mutatnia. Illendő volt ott lenni azokon a hangversenyeken is, amelyeket a Koronában, annak híres-neves dísztermében tartottak évtizedeken keresztül. Mint ismeretes, a zeneiskola az idén szeptemberben ünnepelte ötvenedik születésnapját. A jubileum alkalmából készült el és jelent meg Papp Istvánná Szabó Ella Nyíregyháza zenei életét a századfordulótól napjainkig áttekintő munkája, amely témánk szempontjából is fontos állomásként említi a Bessenyei Kör 1898-as megalakulását. „Áldásos működését azonnal meg is kezdte az egyesület — írja a szerző —, s már december 17-én első hangversenyét megtartotta, hogy ezzel megnyissa forró, nagysikerű, s valóban kultúrmissziót teljesítő hangversenysorozatát”. Bánszki Istvánnak, a Bessenyei Kör történetét feldolgozó, szintén az idén megjelent könyvéből tudjuk, hogy 1906-ban maga Dohnányi Ernő lépett fel a Kör által szervezett rendezvények egyikén, a muzsikusnál nem kevésbé híres színésznő. Márkus Emília társaságában. 1915-ben a világszerte nagy megbecsülésnek örvendő hegedűművész, Jan Kubelik ad koncertet a Koronában. És imponáló a későbbi években, a két világháború között (ugyancsak a Bessenyei Kör meghívására) városunkban fellépő művészek névsora is: Basilides Mária, Hubay Jenő. Kodály Zoltán. Jeanne-Marie Darré, Bartók Béla... A század első éveiben már működik a Nyíregyházi Zenede, amelynek nagy érdeme volt — írja említett munkájában ismét Papp Istvánná —, hogy „a tanuláshoz a szegényebb sorsú ember is hozzájuthatott”. A zenedét a Füredi testvérek vezették, ám ekkor már a város több más iskolájában is lehet zenét tanulni. Továbbra is élénk a hangversenyélet. szép eredményeket mutathat fel a Városi Dalegylet; fontos szerepet tölt be az egyházi zene, az evangélikus templomban már ekkor orgonahangversenyeket tartanak; gyakran fellép a Zsidó Dalkör, nyaranta térzene szól a korzón .. . Ebbe a „muzsikáló” környezetbe ágyazódhatott be az Állami Engedélyezett Zeneiskola. amelynek létrejötte valóságos mérföldkőnek tekinthető. Ennek lett ugyanis jogutódja az Állami Zeneiskola, amelynek történetét az intézmény egykori igazgatóia, a múlhatatlan érdemeket szerzett Vikár Sándor írta meg. („Ez történt harminc év alatt”, 1972). A Bessenyei Kör kezdeményezésére Vikár Sándor, a Kálvineum énekzene tanára kezdte el az iskola szervezését. A több éves -fáradozás gyümölcse 1939-re érik be. akkor nyithatja meg kapuit a Kör említett városi zeneiskolája, utóbb Állami Zeneiskola. „Először az igazgató lakásán, a Kálvineum Tanítóképző Intézet egyik szertárában vette kezdetét az oktatás csak zongorán ... Második évben már 120 növendék iratkozott be a zeneiskolába. Beindult a hegedűtanítás is ..Mondanunk sem kell, azóta gyerekek százai tanulnak évente a zeneiskolában — s már nemcsak hegedű és zongora között választhatnak —, itt történik a 4-es iskola tanulóinak hangszeres oktatása is. Eredendően is mostoha körülményeiken azonban az eltelt évtizedek alatt sem sikerült gyökeresen változtatni — a háború után költözött az iskola jelenlegi helyére, a Széchenyi utcára, ám az ottani feltételek ma már bizony nem méltóak a zeneoktatáshoz. Pedig a városnak ez az intézménye, valamint a vele jó kapcsolatokat kiépítő és ápoló 4-es iskola jelentette és jelenti mind a mai napig, azt a „köpenyt”, amelyből a Nyíregyháza zenei életét pezsgésben tartó kórusok, zenekarok, a koncertek közreműködői „kibújtak”, hiszen legtöbbjüket — növendékként vagy tanárként — szoros szál köti egyik vagy másik (sőt, mindkét) iskolához. Ezek az intézmények bocsátják szárnyra azokat a fiatalokat is, akik aztán a Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti tagozatán (illetve a Vasvári Pál Gimnáziumban), vagy a tanárképző főiskola ének-^zene szakán folytatják tanulmányaikat. Nekik tapsolhatunk a házi- és növendékhangversenyeken — ezek helyszíne a 4-es iskola díszterme —, a karácsonyi koncerteken, a különféle rendezvényeken egy-egy ünnepi alkalommal. A városban jelenleg működő együttesekről szólva szinte csak a felsorolásra vállalkozhatunk, mert történetük, tevékenységük ismertetése, munkájuk értékelése — még dióhéjban is — szétfeszítené egy ilyen, szükségszerűen rendkívül vázlatos írás kereteit. Nyissuk a sort a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarral, amely 1952-ben alakult, s fennállása több mint három évtizede alatt számtalan szép koncert élményével gazdagította a közönséget, gondoljunk csak a város zenészeinek, kórusainak egyik legnagyobb vállalkozására, a IX. szimfónia előadására az evangélikus templomban —, hogy csak egy, tetszőlegesen kiragadott példát említsünk a sok lehetséges közül. Csaknem húszéves múltra tekinthet vissza az Ifjúsági Fúvószenekar {az Ifjú Gárda), és alig valamivel fia- alabb a Nyíregyházi Fúvósötös is. Kórusaival is joggal büszkélkedhet a megyeszékhely. Itt van mindjárt az 1955-ben „született” Vegyes kar, számos elismerés birtokosa; 1969-től tarthatjuk számon az Ifjú Zenebarátok Kórusát. Valóságos díjeső hullott már a 4-es iskola kis énekeseire, lemezfelvételük is van. De sok más iskola, s természetesen a főiskola is fontosnak tartja, hogy önálló kórusa legyen. A legfiatalabb, ám ragyogó Ki mit tud?-beli szereplésük jóvoltából máris országos ismeretségnek és népszerűségnek örvendő közösségek között említhetjük a Nika Kamarakórust, vagy a Nyírsingerst, a Pro Musica kórust — az előbbit hat fiú. az utóbbit lányok alakították, s a közös bennük az, hogy mindannyian a 4-es iskola nevezetes Cantemus kórusából jöttek, de csak a gyermekkort tudták „kinőni”, a zenét nem ... A helyszűke miatt épp csak megemlíthetjük Nyíregyháza zenei életének egyik fontos. háromévente ismétlődő eseményét: az országos zeneiskolai zongoraversenyt, amelyet első ízben 1977-ben rendeztek meg megyeszékhelyünkön (az azóta eltelt 12 év alatt tehát már öt országos verseny volt nálunk), s amely teljes bizonyossággal tovább öregbíti a város zenei hírnevét. Gönczi Mária Vegyes kórus műsora a nyíregyházi görög katolikus templomban rendezett Sík Sándor-» emlékesten.
