Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
2 Kelet-Magyarorszég 1989. november 23. Kekünk se mindegy... N yilatkozik a nyilatkozó. A parlament által e napokban tárgyalandó lakásgazdálkodás, magyarán lakbéremelés révén azt mondja, a dolognak már csak azért sincs realitása, mert a fővárosban lakók, pontosabban azoknak pénztárcája — nem bírna el egy újabb áremelést. Az utóbbi évek sorozatos, lassacskán mindenre kiterjedő drágulása miatt ők már nem képesek több terhet felvállalni. Hallgatok és mérgelődöm. Nem azért, mert engem is érint a fejünk fölött lebegő árveszély, sokkal inkább azért vagyok dühös, mert a nyilatkozó úgy beszél, mintha csak a fővárosban élők fizetnének lakbért, állami lakások, tehát bérleti díjak csakis ott lennének, vidéken meg mindenki á saját házában lakna, és számukra az eltelt évek sem jelentettek volna zsebbevágó gondokat. Unos-untalan azt hallom, mi afféle egyvárosos ország vagyunk, s nálunk csak az a fontos, ami Budapesten történik, csak az probléma, ami a pestieknek gondot okoz. Holott nekünk itt vidéken épp annyiba kerül a kenyér és a hús; súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy a konyháravalót minden falusi ember megtermeli magának. Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy éppen megyénkben az átlagosnál alacsonyabb fizetésekből, lényegesen kevesebb nyugdíjakból kell az egyre dráguló élelmiszereket, egyebeket megvásárolni, akkor nem nehéz levonni a végső következtetést: nem csak a pestieknek, a vidékinek sem hiányzik a lakbér emelése. Sokkal inkább hiányzik egy pontos, tételes elszámolás, annak kimutatása, mire költik a befolyt lakbéreket a lakásokat kezelő és fenntartani köteles tanácsok, vállalatok? Hová tűnik a befizetett sok-sok milliárd, és mi a magyarázata annak, hogy ahol a lakók megunva a kiszolgáltatottságot, felmondtak, a saját kézbe vett lakbérekből nem hogy a fenntartásra, de korszerűsítésre, a rendsze - rés takarításra, ne adj isten parkosításra is futotta ? Lehet, hogy mindez csak azért történhetett, s történik, mert ott a lakók megszervezték a munkát, s amire elég volt egy hét? Az illetékeseknek igazuk van. A jelenlegi helyzet valóban tarthatatlan, s változásra szükség van. Csak hogy a megoldás mégsem a lakbérek emelése, sokkal inkább egy szigorúbb, célirányosabb, valóságos lakásgazdálkodás bevezetése. Ha lehetne kérnem: nem csak a fővárosban, hanem erre mifelénk, vidéken is. Kovács Éva Naponta vásároljuk a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat termékeit. Asztalunkra leggyakrabban a kenyérfélék és péksütemények kerülnek, de közel százféle készítményt állít elő a most 40 éves vállalat. A négy évtized alatt jelentős fejlődés történt, sorra korszerűsítették a sütőüzemeket, Nyíregyházán új kenyérgyár épült, most fejeződik be a Martinovics téri üzem rekonstrukciója. Elek Emil Közel százféle terméket gyárt a vállalat. A legmodernebb folyamatos tésztakészítő és feMotgozó vonal Nyíregyházán a 2-ee számú gyárban működik. Százezer emberi érint megyénkben Változhat a forma Nyugdíjasok megyei szövetsége „Szélcsendben“ a tudomány A XXV. műszaki és közgazdasági hónapról HÍBOriK ODAÁT ES IDEÁT A Képes 7 idei 44. száma a tiszaháti tájon egykoron egymáshoz ezernyi szállal kötődő, a történelem által határtelepüléssé fokozott Zsurk és Eszeny községekről közöl fotókkal illusztrált terjedelmes riportot. A Zsurkról szóló riportban olvasható: .........itt mindig adódnak dolgok. Csak a szó jön ki nehezen az emberekből, mintha felejteni szeretnék az el- és meghurcoltatásokat, Szolyvát, Szambort, Szta- linót, Kistarcsát, a záhonyi ávót, az 56-os tankokat, a pofonokat, az elvesztett önállóságot, a kiagyalt iskolakörzetesítést, a tsz- központ elvitelét, az értelmiség szétszéledését, az apadó lélekszá- mot. Meg a nagyon magányos öregeket”. Pedig „Igyekvő, dolgos nép lakik erre . . . nem beteges fajta. És gavallér. Jó munkaerő, de nincs bennük elég vállalkozó kedv . . . sokan elmennek, máshol próbálnak boldogulni. Az idősebbek a munka, a fiatalabbak a pénz rabjai... a régi erkölcsi rend is felbomlóban. A tízparancsolatnak már csaknem mindegyike megsértetett”. Milyen ez a nép itt? Nem pár- toskodó — mondja a nyugdíjas tsz-elnök. — A falu nyugodt. Kivár. A kommunistákban nincs bizalma. ... A többi párt? Nincs olyan programjuk, amit a falura ki lehetne hozni! Meg ki se jönnek. Aztán meg a vezetőik! Szakállasok, gondozatlanok. Meg aztán, ötvenhatban se volt itt semmi. Harangoztak, templomba mentek. Himnuszt énekeltek. Igaz, a töltés alatt jöttek odaát- ról a harckocsik. Mi most is várunk egy kicsit, hogy az idén is jönnek-e. BERKESZTÖL HOLLANDIÁIG Az Előszó c. lap 6. számában írja Lázár Péter: „A berkeszi fiúnevelőotthonban már harmadik éve működik egy állami gondozott cigány tanulókból álló zenekar, a Széltoló. Itt Szabolcsban népszerű lett a Széltoló a környező iskolákban, kultúrhá- zakban . . . Nyáron Hollandiában töltöttünk két hetet, és szép sikereink voltak. Ezt bizonyítja az a felvétel, amit egy holland stúdióban készítettek velünk . .. Fellépéseink alkalmával együtt énekeltek, zenéltek velünk a zwolli gyermekotthon lakói. Elismerték és értékelték a gyerekek tudását. Tehették ezt azért is, mert ittjártunkkor láthatták szegényes tárgyi feltételeinket, a hazai gyermekvédelem hibáit, elmaradottságát. Ajándékot is kaptunk, egy hangerősítőt.” A MEZÖGAZDASAGI KISTERMELÉS Több nyugdíjasklub és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében élő idős ember kérésére a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett tevékenykedő idős emberek bizottsága megalakította a nyugdíjasok megyei szövetsége előkészítő bizottságát. Ebből az alkalomból felhívással fordulnak minden nyugdíjas közösséghez, nyugdíjasklubhoz, — akár művelődési házban, akár idősek napközi otthona utódjaként tevékenykedik — a honismereti körök nyugdíjasaihoz, a pedagógusok nyugdíjasklubjaihoz, a nyugdíjasházak lakó- közösségeihez, minden megyében élő nyugdíjashoz, hogy legyen tagja a nyugdíjasok megyei szövetségének. A szövetség a nyugdíjasközösségek és idős emberek önkéntes szerződésen alapuló érdekképviseleti, érdekvédelmi és kulturális egyesülete kíván lenni. Célja, hogy érvényesítse a megyében élő mintegy százezer nyugdíjas jogos igényeit, véleményét, javaslatát, részt vegyen az idősekkel kapcsolatos törvények, jogszabályok előkészítésében, a döntéshozatalban, a törvények, a jogszabályok megvalósulásának ellenőrzésében. A nyugdíjasok megyei szövetsége alakuló ülésére várhatóan ez év december 11— 15. között kerül sor, melyen megvitatják a szövetség alapszabályát,működési feltételeit. Immár negyedszázada, hogy az MTESZ Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete és megyei tudományos egyesületek minden ősszel megrendezik a műszaki és köz- gazdasági hónapot. Ez az időszak az, amikor a megyében a műszaki, közgazda- sági, agrár- és természettudományos értelmiség koncentráltan egy-egy kiemelt, éppen aktuális témakörben az év többi időszakához viszonyítva nagyobb lehetőséget kap olyan ismeretek szerzésére, egy-egy problémakör mélyebb megismerésére, s annak megszüntetésére országosan elismert szakemberek előadásai, gyakorlati tanácsai alapján. A tárgyalóteremből Részegen a rendőr ellen Hatezer forint pénzbüntetéssel végződött a nagyhalászi E. András számára az a délután, amelyen ellopták a kerékpárját. A nagyhalászi étteremben italozott január 21-én. és amikor onnan távozni akart, akkor vette észre, hogy a biciklinek hűlt helye. Elindult megkeresni a kerékpárt, s hogy, hogy nem, az Erzsébet presszóba tért be. Szíverősítőnek itt is elfogyasztott néhány pohárral, s már közepes mértékben ittas volt, amikor háromnegyed tizenegy körül megjelent a helyi körzeti megbízott. A rendőr zárórát rendelt el a presszóban. E. András ekkor odament hozzá, és nagy okosan megjegyezte, hogy „van itt a helyiségben egy pár ember, akiken végig kellene vágni”. A körzeti megbízott természetesen meglepődött, és nem vette komolyan a kijelentést. Az ittas férfi ekkor belékötött, meggyanúsította, hogy biztos „engem pécéz- tél ki” és megfenyegette, hogy kidobja a presszóból. A rendőr erre már valóban nem hagyhatta magát, s ki akarta vezetni E. Andrást a helyiségből. A bejárati ajtónál azonban a részeg ember elkapta a jobb karját, és elszakította a dzsekije ujját. Kint pedig belekapaszkodott a kerítésbe, hogy képtelen-_ ség volt onnan elvontatni. A rendőr a másik körzeti megbízottal együtt gumibot és spray segítségével tudta elválasztani a kerítéstől és a rendőrautóhoz vezetni. E. András azonban ott is lecö- vekelt, hadonászott, majd tovább szakította a kabátujjat. Olyannyira ellenállt, hogy meg kellett bilincselni. Az előállítás után a rendőr az arcán néhány köny- nyebb horzsolással tért haza. A bírósági eljárás során azonban nem lehetett bebizonyítani, hogy E. András ezeket szándékosan okozta volna, így a könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentették, s csak hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt ítélték a pénz- büntetésre. ' ' ... B. A. Középpontban az agrárkérdés Ebben az esztendőben az MTESZ megyei szervezete a jubileumi rendezvénysorozat mottójának „Tennivalók a versenyképes termelőmunka érdekében, különös tekintettel az elmaradott térségekre” választották. Talán az alapgondolatból adódott, hogy a korábbi műszaki és közgazdasági hónapokhoz viszonyítva több rendezvényt szerveztek vidéken (elsősorban Kisvárdán és vonzáskörzetében), és az is jellemző volt a rendezvény- sorozatra, hogy a nagyobb volumenű rendezvények az agrártudomány valamely aktuális témáját tárták az érdeklődők elé. A nyitórendezvény is elsősorban az agrárszakembereknek szólt, de Láng István akadémikus nyitó előadása valamennyi megyei értelmiséginek szolgált hasznos információval. Köztudott, hogy Szabolcs-Szatmár megyében még mindig túlsúlyban van a mezőgazdaság, s ezt támasztja alá az a tény is, hogy egy hónap alatt több minisztériumi vezető előadásával gazdagította a megyei szakemberek ismeretanyagát, s egyben a műszaki és közgazdasági hónap színvonalát. Távolmaradó egyesületek Néhány számszerű adat a jubileumi műszaki és köz- gazdasági hónapról: a szervezésben az MTESZ-en kívül sajnálatos módon mindössze tizenegy tudományos egyesület (27-ből) és a kis- várdai intéző bizottság vett részt, s olyan egyesületek, mint például az Energiagazdálkodási, Szervezési és Vezetési, Textilipari, Közlekedéstudományi stb. (hogy csak a nagyobbakat említsük), akiknek a rendezvénysorozat alapgondolatát illetően talán a legtöbb tennivalójuk lenne a megyében, kimaradtak, nem tudni miért?! összesen 42 rendezvény került lebonyolításra, s ezeken 3650 szakember vett részt. Az adatokat nézve világosan látszik, hogy a más területeken is mutatkozó társadalmi munka visszaesése, a passzivitás a tudományos egyesületek tevékenységében is mutatkoznak. Remélhetőleg, a jelen bizonytalan helyzet tisztázását követően ismét a régi aktivitás lesz a jellemző valamennyi tudományos egyesületre. Testvérszervezetek is jöttek Mérlegelni kell, hogy a jövőben a hagyományos módszerrel szerveznek-e műszaki hónapot, vagy valami új, vonzóbb formát választanak a rendezvénysorozatra, mert a cél az lenne, hogy minden szakterület aktív részt vállaljon annak megszervezésében, lebonyolításában. Csak akkor van értelme szellemi tőkét invesztálni egy ilyen kiemelt rendezvénysorozatba, ha annak mérhető haszna van a műszaki, közgazdasági, agrár- és természettudományos értelmiség számára. A műszaki és közgazda- sági hónap időtartama alatt több külföldi testvérszervezet delegációja is járt a megyében. így az MTESZ az NDK-beli Magdeburgból, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Agrártudományi Egyesület a lengyel- országi Rzeszowból fogadott vendégeket. Domokosné Nágy Katalin A Gazdálkodás c. folyóirat 10. számában Halász Péter Tab, Délkelet-Nyírség és Zemplén-Hegy- köz térségében a mezőgazdasági kistermelés szerepét vizsgálja. Délkelet-Nyírségre jellemző, hogy a megyei, de különösen az országos átlagnál nagyobb arányú földterület van a kistermelők használatában, átlagosan az összes mezőgazdasági terület 21 százaléka. Ez azonban korántsem az egyéni tulajdonban lévő föld bőségét, hanem a térség összes földterületének szűkösségét jelzi, hiszen az egy kisgazdaságra jutó földterület sehol sem haladja meg az országos átlagot. Még az egyénileg gazdálkodó falvakban is csak átlagosan 1—2 hektár, hiszen ott is csak a falu mezőgazdasági földterületének 30—40 százaléka van a magántermelők használatában. A térségben a kistermelők által ténylegesen használt földterületnek csak 12,6 százaléka a háztáji gazdaság. A kistermelők földterületének átlagosan negyede a kert és gyümölcsös. A térség kisgazdaságaiban a megyei átlagot meghaladó mértékben foglalkoznak állattartással. Az árutermelő kisgazdaságokból a térség nagyüzemein keresztül történő összes értékesítés 1984 és 1987 között 11,7 százalékkal növekedett. A másik két térséggel szemben a nyírségi részeken bővülőben van a kisáru- termelés. SZABOLCS — LÉPÉSELŐNYBEN A Magyar Hírlap november ll-i számában olvastuk: „kétéves előnyre tettek szert Szabolcs- Szatmár tanárai, iskolái. S még akkor is élenjárók, ha csak azt néznénk, amit mindenhol máshol most már: a nyugati nyelvszakos tanár kevés, az orosztanár sok, őket kell tehát átképezni.” Nyíregyházán azonban nemcsak korábban, hanem másképpen is láttak munkához. Vass Lajosné dr., megyei tanácsos így fogalmaz: „A munkaerőmozgás új sajátossága. hogy a fölösleg együtt, egyidejűleg van jelen a hiánynyal. S mivel illúzió lenne arra számitani, hogy ki lehet váltani egyiket a másikkal, meg kellett előzni a potenciális munkanélküli pedagógusok szaporodását. Tehát olyan átképzési programot dolgoztunk ki, amely garantáltan igényelt új munkakörök betöltésére késziti fel az érintett pedagógusokat. A nyugati nyelvek iránti érdeklődés egyértelművé tette, hogy a nyelvszakosoknak lesz „piaca”, ezért hirdettük meg a nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokat. Működő pedagógusoknak. Amennyiben sikeres vizsgát tesznek, utána szakképesítést szerezhetnek a tanárképző főiskolán. Az első évben 64 pedagógus jelentkezett, 1988-ban már 156. Az idén szeptember közepéig 566 óvónő, tanító, tanár jelentkezett nyelvvizsgára elő- szítő tanfolyamokra.” jubiláló sütőipar
