Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

i Ro Te Vu Budapesten Szerdán hivatalos láto­gatásra Budapest­re érkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság el­nöke. A vendéget és fele­ségét a repülőtéren Szű­rös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök és felesége fogadta. Délután az Országház­ban megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások. XLVI. évfolyam 278. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. november 23., csütörtök Folytatódott a heves vita a Parlamentben Krízisköltségvetés_1990-re Megyénk két képviselője is szót kapott szerdán Németh Miklós, Békési László és Kemenes Ernő az üléste­remben. Szerdán a Minisztertanács 1990—92 közötti gazdaság­politikai programja feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Többek között Hellner Ká­roly tiltakozott az ellen, hogy a kormány január 1-jé- vel a lakbérek 50 százalékos emelését tervezi. Igazságta­lannak tartotta a kedvezmé­nyes lakáshitelek kamattá­mogatásának csökkentésére kidolgozott kormányzati va­riációkat is. Szirtesné dr. Tomsits Eri­ka kifogásolta, hogy a mai napig nincs ' kidolgozva a komplex adórendszer. A kor­mány gazdaságpolitikai prog­ramját rosszul időzítettnek, kidolgozatlannak tartotta. Nagy Sándor a SZOT fő­titkára arra figyelmeztetett, hogy bár hellyel-közzel kia­lakultak a többpártrendsze­ren alapuló képviseleti de­mokráciába történő békés át­menet politikai és jogi felté­telei, ám hiányoznak gazda­sági és szociális alapjai. Javasolják, hogy a parla­ment, a kormány, a pártok, a gazdasági kamara, a szövet­kezetek és a szakszervezetek képviselőiből mihamarabb jöjjön létre egy válságmeg­előző, válságelhárító bizott­ság, amely egyúttal konzul­tációs fórumként működik, s segítséget nyújt a kormány­zati, a parlamenti munkához. A szakszervezetek szerint számot kell adni az ország helyzetéről, és a felelősöket is meg kell jelölni. Csökken­teni kell az adóterheket, és javítani szükséges az adó­rendszer konstrukcióján. Király Zoltán üdvözölte Németh Miklós keddi par­lamenti beszédét, amelyben a miniszterelnök vállalta a múlttal való szembesülést, és végérvényesen leszámolt az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatával. Javasolta, hogy a parlament ne kész­tesse és ne kötelezze a kor­mányt olyasmikre, amelye­kért már nem 5 fogja vállal­ni a felelősséget. Dobos Józsefné visszauta­sította a kormánynak azt a szándékát hogy már jövőre módosítani akarja a korábbi lakásépítési és -vásárlási hi­telek kamatait. Varga Da jós szerint a mai adózás arra kényszeríti az emberek egy nagy részét, hogy illegálisan vállaljanak munkát. A vitában elhangzott. az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra Udvari László közlekedési. hírközlési és építésügyi "minisztériumi ál­lamtitkár reagált. A hosszúra nyúlt szünet után Kemenes Ernő, az Or­szágos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetésekre. El­mondotta: egyetértve a kép­viselők javaslatával, a kor­mány decemberben az egy­éves terv részeként egy fél­éves részletes, mindenre ki­terjedő akcióprogramot is be­terjeszt, amely a választáso­kig határozza meg a kor­mány legfontosabb felada­tait. A képviselői felvetése­ket figyelembe véve a de­cemberi ülésszakon önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási rend­szerrel kapcsolatos javaslatot is. Ezután határozathozatalra került sor. A képviselők kö­zül 119-en nemmel szavaz­tak, 94-en igennel és 104-en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapí­totta: az Országgyűlés a kor­mány beterjesztett program­ját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezé­sét illetően. Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos által megfogalmazottakat. A Mi­nisztertanács nem kíván ál­lásfoglalást a parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A parlament nem tett mást. meghallgatta ezt a tájékoztatót, a képvise­lők ezzel kapcsolatban kifej­tették véleményüket. A következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olva­satban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költség- vetés irányelveit és legfon­tosabb előirányzatait. Az éles viták és súlyos kétségek ellenére is világo­sak azok az alapok és fo­lyamatok, amelyekre a költ­ségvetés jövedelmeit és e jö­vedelmek elosztási program­ját építheti a kormány a jö­vő esztendőben. Tudjuk, hogy nincs holnapunk a fi­zetőképesség megőrzése, a külső és belső egyensúly ja­vítása nélkül. Bármily nép­szerűtlen is, változatlanul ez a legfontosabb cél, amely a költségvetés lehetőségeit meghatározza. Ezzel egyide­jűleg kell gazdálkodnunk a vállalkozások élénkítésé­vel és a szerkezet átalakí­Ezután Horváth Lajos azt javasolta; egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta^ a kormány beterjesztett tájé- ■ koztatóját. Eke Károly bejelentette, hogy a magyar történelmi pártok — a Független Ma­gyar Demokrata Párt. a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, az MSZDP és a Szociáldemok­rata Párt — megkeresték a független képviselői csopor­tot egy indítvánnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó pártok bizalmukról és támo­gatásukról biztosították a je­lenlegi Országgyűlést és a kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyek inté­zésére a jövő évi parlamenti választásokig. A Sarlós Ist­ván javaslatára a megismé­telt szavazás eredményeként a jelenlévő 301 képviselő kö­zül 251-en elfogadták, hogy a kormány mostani előterjesz­tését csak első olvasatnak te­kintik, s decemberben foglal­nak állást a programokról. tásával olyan szelektív növe­kedési politikát folytatni, amelyben a gazdaság egyes szereplőinek gyors ütemű növekedése éppúgy benne van, mint mások visszafej­lődése, esetleg megszűnése. Ez a kettős cél csak a kon­vertibilis piacok húzóerejére építhet. S ezekhez társul a negyedik fontos program, amely a szociális biztonság erősítését, az elszegényedés megállítását tűzi ki célul, s követeli meg a költségvetés­től is. A költségvetés nyel­vére lefordítva, ez a gazda­ságpolitikai vonalvezetés azt jelenti, hogy a közkiadások a jövő esztendőben is növe­kednek, az adók az eredeti­leg tervezettnél kisebb mér­tékben csökkenthetők, s a kiadások fő arányai fokoza­tosan eltolódnak a szociál­politika, az egészségügy és az oktatás javára, elsősorban a gazdaság támogatásának és az állam működési kiadá­sainak terhére, miközben csökkennie kell a költség- vetés hiányának. Békési László ezek után konkrétan szólt az irányel­vekről. A költségvetés struktúrá­jának fokozatos átalakítása mellett négy területen 'ter­vez a kormány olyan válto­zásokat, amelyek a költ­ségvetési reform részét ké­pezik. Ezek a szociálpolitikai és az egészségügy finanszí­rozásának cseréje a költ­ségvetés és a társadalom- biztosítás között, a tanácsok új finanszírozási rendszeré­nek első elemei, a támoga­tás-csökkentési és adókor­szerűsítési program folyta­tása, valamint a lakásfinan­szírozási rendszer módosítá­sa. A következőkben a minisz­ter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételei­vel foglalkozott, majd a jövő évi társadalmi közkiadások­ról, koncepciójáról szólt. A tervezett növekedés itt a leg­jelentősebb, folyó áron szá­mítva 19 százalék. — A szociálpolitika a jövő évi költségvetés mintegy 30 százalékos növekedést- tartal­maz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben terve­zett, havi 800 forintos nyug­díjemeléssel a nyugdíjak re­álértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családipót- lék-növelés garantálja a csa­ládi pótlék reálérték-megőr­zését is, és sor kerülhet e na­gyon fontos támogatási for­ma állampolgári jogon alapu­ló kibővítésére. Ezenkívül a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatásá­ra 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi ta­nácsok, a lakosság életviszo­nyainak legjobb ismerői. Ja­nuártól a társadalombiztosí­tás átveszi az egészségügy fi­nanszírozását, áprilistól a költségvetés a családi pótlék kifizetését. Az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok jövő évi béremelése meghaladja a 25 százalékos mértéket. A többi költségvetési területen is vég­re kell hajtani a 16 százalé­kos béremelést, tehát az igaz­gatásban dolgozóknál éppúgy, mint a fegyveres testületek­nél, vagy a kulturális intéz­ményekben, ám ennek fede­zetét saját erőforrásokból, megtakarításokból, létszám- csökkentéssel, illetve felesle­ges szervezetek, intézmények felszámolásával kell megte­remteni. A tanácsok finanszírozási rendszerének tervezett kor­szerűsítéséről szólt ezután részletesen, majd elmondta: (Folytatás a 4. oldalon) Korlátok a kiadások útjába Egyedül él takaros portájáig szépen berendezett ottho­nában Tiszaviden Dávid Bertalan. A hetvenedik évét ta­posó tsz-nyugdíjas 14 évet elnökként töltött falujának közös szövetkezetében. Ebből az időből arra a legbüsz­kébb, amikor 1967—1974 között saját pénzükből gazdál­kodtak. Nem szorultak hitelre, támogatásra. Nem úgy. mint manapság a gazdaságok. Bertalan bácsi békés, nyugodt életét 21 éves fia tragikus halála, majd fele­sége elvesztése keserítette meg. Egyetlen lánya vejével Vásárosnaményban él, de ide a szomszédos Tiszaszal- kára járnak dolgozni. „Velem szemben van egy kis tel­kük, ott termett ez a szép kukorica is.” Elek Emil felvétele A mezőgazdasági szakközépiskola ötvenéves jubileuma alkalmából kiállítás nyílt a művelődési központban, ahol iskolájukon kívül munkaeszközeiket és munká­juk gyümölcsét is bemutatják az intézmény diákjai és tanárai. (H. P. felv.) Farmerképzés a Nyírségben? •Jubileumát ünnepli a mező- gazdasági szakközépiskola Fennállásának félévszáza­dos évfordulójához érkezett Nyíregyházán az egykori kertmunkásképzőből kinőtt Szamuely Tibor Mezőgazda- sági Szakközépiskola. A jubi­leumi ünnepséget szerdán tartották a Váci Mihály mű­velődési központban, ahol az iskola tantestületén és tanu­lóin kívül az intézmény egy­kori tanárai, továbbá a me­gye, a város vezetői is jelen voltak. Az ünnepi műsor után László András köszöntötte az iskolát az ötvenedik év­forduló alkalmából. A me­gyei tanácselnök-helyettes többek között emlékeztetett arra, hogy a jogelőd kert- munkásiskola — jelentős ösz- szefogás eredményeképpen — 1939-ben nyitotta meg kapuit a Pacsirta utcán, az árvaház e célra átalakított épületében. Részletesen szólt az elmúlt évtizedek sikereiről, gondjai­ról; arról, hogy a technikum volt a bölcsője a mezőgazda- sági főiskolának. Ez jelentős vérveszteség volt, s 15 év erő­feszítése kellett hozzá, hogy újra a szakma élvonalába kerüljenek, (ötven év alatt egyébként csaknem 6 ezer szakembert bocsátott ki az is­kola.) Gyöngyössy Mátyás igazga­tó tájékoztatta a résztvevő­ket arról, hogy új iskola épül, amelyben 12 osztály számá­ra lesz hely; nagy sportcsar­nok, különleges üvegház és 240 személyes kollégium is tartozik majd a mezőgazda- sági szakközépiskolához, amely — Makovecz Imre ter­veiből megítélhetően — nem­csak a város, a megye, de ta­lán az ország legszebb isko­lája lesz. Jövője van a nö­vénytermesztő és növényvédő technikus szaknak; a szőlő- és gyümölcstermesztő szakot 1990-től fejlesztik ötéves ker­tésztechnikus szakká, s az ötödik évben — a technikus- képzés mellett — az érdeklő­dő lányok részére gazdaasz- szony-, a fiúknak pedig far­merképzést szerveznek.- Az idejáró fiataloknak két ide­gen nyelv tanulása kötelező, ezt a kettőt az angolból, a németből és az oroszból vá­laszthatják ki. A szakmai ta­pasztalatok gyarapítása vé­gett egy osztrák és egy finn iskolával szeretnének kapcso­latba lépni. Az iskola igazgatójának ün­nepi beszéde után emléklapot adtak át az intézmény 12 egykori pedagógusának, utá­na pedig tudományos ülés kezdődött. Délután az iskola irodalmi színpada, énekkara, táncegyüttese és valamennyi osztálya ünnepi műsort adott a művelődési központ hang­versenytermében.

Next

/
Thumbnails
Contents