Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. november 21. Szolgáltatási körkép Mit ér az ostyakészítő, ha nincs bádogos— A Tisza menti községek várják az iparost A kosárfonó- mester A kérdésre, hogy hány kosarat, széket font Pali bácsi életében, mosolyogva mondja, hogy csak any- nyi bizonyos, hogy az elsőt 1922-ben, a tokaji állami kosárfonó iskolában tette tanárai elé. Az utolsóról — Rakamazon már a szövetkezeti mozgalom kezdetén megalakult a Vegyesipari KTSZ, elsősorban szolgáltatási céllal — kaptuk a tájékoztatást Harsányi István vb- titikártól. Az autószerviz megoldja a környező települések személygépkocsi-javításának gondjait és nagy előrelépés, hogy helyben levizsgáztatják a járműveket. Sokan kérik az elektromos kisgépek tekercselését. A szövetkezet dolgozói egyéni megrendelésre, vas- és asztalos- ipari, ács-állványozó munkálatokat is elvégeznek. A központifűtés-szerelés, rádió-, tévéjavítás mellett vállalják a borfokoló vizsgálatát és felújítását. A takarékszövetkezet újdonságai közé tartozik, hogy kölcsönöznek utánfutót és padlótisztítógépet. A község valamennyi gazdálkodó egysége önköltségi áron fuvaroz dolgozóinak. Megszervezték a szennyvízszippantást, valamint a szemétszállítást is a településen. A féléves statisztikát áttekintve ötvenöt kisiparost tartanak számon. Ebből főállásban harmincötén dolgoznak. Érdekes képet mutat a szakmai megosztottság. A legtöbben építőiparral (15), és teherfuvarozással (13) foglalkoznak. Van fodrász, taxis, cserépkályhás, műköves, stb. De megtalálható néhány kuriózumszámba menő szakma képviselője, például ostyakészítő, filmnyomó és faesztergályos. A : akamazi emberek vállalkozó kedvét tükrözi, hogy az itteni „telítettség’ miatt sokan a környező településeken váltották ki ipar- engedélyüket. Nagyon hiányzik viszont a községből egy jó fényképész és női szabó. Meglepő az is, hogy — itt van ugyan a megye egyik legA rakamazi fa- és fémipari szövetkezetben Czik6 István végzi a Maligand névre hallgató borfokolók javítását. Képünkön a skálabeosztást készíti. (H. P. felv.) még mindig mosolyog — már nem fogok beszámolni. — Az életemet befonta a vessző — mondja. — A három tanulóév leteltével a mesterség alapjaival útra- kéltem és megszolgáltam a németországi kisipart, bejártam Magyarország minden zegét-zugát. A vándorévek leteltével, ahogy az régen menit, mesteri címet kaptam. Látszik rajta, hogy nehezen tartja vissza egyre tóduló emlékeit. Mészáros Pál 1945-,tői részlegvezető volt a háziipari szövetkezetnél, tanítója az egyre kevesebb kosárfonónak. A szövetkezetben nyugdíjba vonulásával 1967-ben vele szűnt meg a kosárfonó részleg. Azóta nincs aki a próbálkozók ujjait vesszőről vesz- szőre vezesse, aki továbbadja a szakma szeretetét. Balázs Attila híresebb cipőipari szövetkezete —, mégis csak két suszter foglalkozik cipőjavítással, holott egyre nagyobb erre az igény. ★ Tímár 15C0 lakossal és társközsége, Szabolcs (500 fővel), távol fekszik a nagyobb településektől. Weisz Géza tanácselnök szerint alapvető feladatuk a lakosság ellátásának megszervezése. Ennek érdekében a közelmúltban korszerű önkiszolgáló boltok és bisztrók épültek. A Raka- maz és Vidéke Áfész segítségével megoldották a gázpalackok cseréjét is. A javító-szolgáltatói tevékenységet húsz kisiparos végzi. Van fodrász, festő, kőműves és fuvarozó. A lakosság elégedett munkájukkal, a falugyűlésen rendszeresen pozitívan értékelik tevékenységüket. Régebben 'kialakult már a Patyolat „hozom-ví- szem” szolgáltatása. A kisgépeket és tömegkommunikációs eszközöket a HlREX bejelentés alapján javítja. Nincs a településen asztalos, bádogos és cipész. Ezekre pedig nagy szükség lenne. Sajnos, a fejlesztés lehetőségei korlátozottak, elsősorban a tanács anyagi helyzete miatt. Holott a Tisza és a történelmi nevezetességek egyre több turistát vonzanak erre a területre. D. M LEVÉL NYOMÁN Riadalom KáUósemjénben Gondozottak és lakók ellentéte A társadalmi együttélésnek megvannak a maga szabályai, amin nagyon nehéz változtatni. Különleges helyzetűek azok a családok, akik a nagykállói Ideg- és ElmeA tárgyalóteremből Nemi erőszak — ot es fel ev büntetés Felháborító bűncselekményt követett el három részeg ember tavaly augusztus 18-án Gemzsén: Zsigó Dezső, a fiatalkorú P. József és H. Sándor. A kocsmai iszogatás után ugyanis elhatározták, hogy megerőszakolnak egy tizenöt éves lányt. M. M. élettársával, H. L- lel lakik együtt, s velük van a férfi anyja, Sz. J.-né is. Amikor Sz.-né lakásába Zsi- góék késő este berontottak, éppen mindhárman otthon tartózkodtak. A támadók karókkal, seprűvel felfegyverkezve törtek rájuk. A fiatal lány élettársát Zsigó Dezső megütötte, majd a verésbe bekapcsolódott P. József és H. Sándor is. Majd a lányt is megütötték, hogy ezzel megfélemlítsék. H. L. • az élettársa segítségére akart sietni, de Zsigó rákiabált, hogyha nem ül az ágyra és nem fordul a fal felé, felakasztja a nadrágszíjával. A férfi kénytelen volt engedelmeskedni. A verésből egyébként Sz. J. is kapott, így ő sem nagyon mert semmit tenni. Zsigó Dezső lenyomta a ,tizenöt éves M. M.- et az ágyra, és egyértelmű mozdulatokkal tudatosította, hogy mit akar vele csinálni. A lánynak azonban volt esze, azt mondta, hogy inkább menjenek ki a lakásból az udvarra. Az ittas férfi hitt a cselnek, s ahogy kilépték az ajtón, M. M. elmenekült. A fiatalkorú H. Sándor ek- jcor már annyira magánkívül volt ’ak' italtól, hogy Zsigó, meg P. József kivitték az udvarra és egy bokor mellé leültették. Majd visszamentek a lakásba és mivel jobbat nem találtak, mindketten megerőszakolták az 53 éves Sz. J.-nét. Fiának, H. L.-nek tűrnie kellett a jelenetet, hisz életveszélyesen megfenyegették. A támadók ellen H. L. tett feljelentést. Meg is indult a büntetőeljárás, de ezt követően Zsigó Dezső apja, Zsigó Károly a vásárosnaményi presszóban rá akarta venni a három sértettet, hogy vallomásukat vonják vissza. H. L.-nek adott 500 forintot, Sz. J.-nét pedig megfenyegette, hogy ha nem teljesíti kérését, rágyújtja a házat. A sértettek a rendőrségen vissza is vonták vallomásukat, de a bíróság előtt elmondták a teljes igazságot. A többszörösen büntetett Zsigó Dezsőt a nyíregyházi bíróságon társtettesként elkövetett erőszakos közösülés büntette, erőszakos közösülés kísérlete, és könnyű testi sértés vétségé miatt öt és fél évi fegyház büntetésre ítélték. Egyik társa, P. József két év fiatalkorúak börtönét kapott, másik, H. Sándor egy év két hónapi fiatalkorúak fogháza büntetést. Apját, Zsigó Károlyt három rendbeli hamis tanúzásra felhívás miatt egy év próbaidőre felfüggesztett nyolc hónapi fogházbüntetésre ítéltek. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhágyta. .... V. A. Változás Kisvárdán Lovasiskala új úton Az elmúlt években a stagnálás és a visz- szafejlődés volt a jellemző a nagyhírű Nyír- tassi Állami Gazdaság kezelésében lévő lovasiskolára Kisvárdán. Hol voltak már az ezreket megmozgató nagyhírű lovasversenyek? Csak az emlékekben! S most újból megindult az élet, az 1973. szeptember 1- jén felavatott lovaspályán. Hetente három alkalommal, szerdán és pénteken délután, míg vasárnap délelőtt benépesül a lovaspálya. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát nyír- tassi gazdaságának lovaspályáján újból megindult az élet. Már tíz sportló és két sportmén van, de újabb tíz ló vásárlását tervezik. A megvásárolt lovak zöme te- nyészkanca, mely a tervek szerint biztosítéka a saját tenyésztésű sportló utánpótlásnak. A sportlovakkal szombat kivételével mindennap dolgoznak a hivatásos lovasok. Visszatért sikerei színhelyére Pető Géza is, aki itt szerette meg ezt a sportot, amit hivatásul is választott. Egy-egy edzésnek 20—25 résztvevője van. Edzőjük Czap Sándor, de mellette mint szaktanácsadó dolgozik Körbe a pályán. édesapja; mindenki Sanyi bácsija. Ö volt az, aki a hatvanas években már elkezdte, s az országos elismerésig juttatta Nyírtass és a város lovassportját. Most négy év után újra kezdi ott, ahol abbahagyta. Szíve visszahúzta a megvalósult elképzeléseihez. A DEKO tervei szerint a jövő évben megújulnak az istállók és a szociális létesítmények, a lovaspálya és teljes környezete. S újból — reméljük — izgalmas versenyeket izgulhatnak végig a város és a környék lovassportot --kedvelői. Vincze Péter gyógyintézet kállósemjéni telephelye mellett laknak. Mészáros József és Kovács Andrásné már a.megyei tanács egészségügyi osztályához is fordult panaszával. Elmondták, hogy évek óta bajban vannak az intézetből kiszökdöső betegek randalírozása miatt. Előfordult, hogy a kertbe újonnan telepített meggyfát ki- húzgálták, de leszedik az alig érő őszibarackot is. Este, éjszaka verik az ajtót, bemennek az udvarokra — nagy riadalmat keltve ezzel. Megtörtént, hogy az egyik ápolt besurrant a szomszédos lakás hátsó szobájába, s mikor ki akarták tessékelni a tulajdonosok, nekik támadt és dulakodott. Bemennek a lakásokba Panaszosaink véleménye szerint a falu lakói nem tudnak mit csinálni. S azóta még súlyosabb a helyzet, amióta az alkoholos betegek is ide kerültek. Idegfeszültségben él mindenki, úgy érzik, az illetékesek sem veszik komolyan a panaszukat. Az elmondottakat jól ismeri Diószegi Béla, a nagyközségi tanács elnöke. Mindenkit meglep, hogy az intézetből szabadon járnak kibe a betegek. A boltban vásárolnak, s előfordul, hogy bemennek a lakásokba kére- getni. Az egyik ápolt két alkalommal is betört a vendéglőbe. Az intézet szomszédságában lakók észrevételeit a tanács továbbította a nagykállói központnak. Dr. Horváth Endre igazgató főorvosnál Nagykálló- ban az üggyel kapcsolatban súlyos aktahalmaz gyűlt össze. — Sajnos igazuk van a szomszédoknak, hogy az intézetből engedély nélkül távozó betegek elsősorban az ő magánterületüket veszik igénybe. Felháborodásukat jogosnak tartom, de a konfliktus mindig kétoldalú. S van némi túlzás is az elmondottakban, például az is bebizonyosodott, hogy nem a mi pácienseink húzgálták ki a gyümölcsfákat. Ez egy gyógyító foglalkoztató osztály, nem akadályozhatjuk meg az alkoholos betegeink távozását. Esetleg az a gond, hogy ha kiugrik a boltba, vagy netán a kocsmába, s a kerteken keresztül, a rövidebb utat választja. Tudom, az is kézenfekvő, hogy mindenért őket vádolják. Azonban az ápolt nem feltétlenül köz- veszélyes. Szükséges a munkaterápia — Száz betegünk közül negyven az elvonókúrás. A cél, hogy munkaterápiás és egyéb foglalkoztató módszerekkel fokozzuk az „életrevalóságukat”. Itt az emberek önállóságot kapnak, a megbeszélés, a meggyőzés az egyik legfőbb eszköz. Termelünk dohányt, kertészkedünk, könyvkötészetünk és bőrdíszműves részlegünk is van. Minél több elfoglaltságot, alkotási élményt és fejlődési lehetőséget akarunk szervezni ápoltjainknak. — Az együttélés érdekében mindkét félnek lépéseket kell tenni. — folytatta az igazgató. — A birtokháborítás megszűnését várom, ha elkészül a magasított kerítés a lakott területi oldalon. Ez az építmény 694 méter hosszú és körülbelül 130 ezer forintba kerül. Jó lenne, ha a lakók is tennének annak érdekében — például magas növésű cserjét ültetnének és kutyát tartanának —, hogy illetéktelenek ne tudjanak behatolni. S ha ezek után mégis valaki bemegy, tegyenek feljelentést, a tettest felelősségre vonjuk. Bántanák az ápoltakat Valóban nem a legjobb a kapcsolat a település lakóival sem. Be kellett költöztetni az addig a faluban működő Márka alkoholmentes klubot az intézetbe. Az ok elsősorban, hogy más lett a presszó vezetője, de gyakran inzultálfák a józan ápoltakat is. Tudom, nehéz ezt a gordiuszi csomót elvágni, mert az ember nem viheti arrébb a házát, mint a csiga. De el kell fogadni a főorvos érveit is; szükség van terápiás intézetre, a bekerül- teket nem lehet kiközösíteni a megtartásukért folyó küzdelemben. Dankó Mihály
