Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

Kelet-Magyarország Álcáz és öltöztet Alomfeités „Képzeld, mit álmodtam!” — gyakran fordáinak az em­berek közeli ismerőseikhez, hogy megosszák velük meg­hökkentően furcsa, örömteli­én szépséges, vagy még éb­redés után is szorongató ál­maikat. Időnként a pszicho­lógust is megkérdezik, hogy ez vagy az az álom mit je­lenthet. Imi alaptalan Az álmoskönyvekben és népi hiedelmekben foglaltak, minden olyan álommagyará­zat, mely adott ólomtarta­lomnak konkrét, állandó je­lentést tulajdonít, és jövőbe­ni eseményre vonatkozó jós­lásként fogja fel — alaptalan babona. Létezik viszont tu­dományosan megalapozott álomelemzési elmélet és gya­korlat. A pszichoanalízis megteremtője, Sigmund Freud alkotta meg a század- fordulón megjelent, magya­rul is kiadott Álomfejtés cí­mű művével. Minden álomban van „kézzelfogható” álomtarta­lom, mely tulajdonképpen kifejezője a „lappangó” álomgondolatnak. Az előbbi az a cselekmény, jelenet, amelyet átélünk, amelyre em­lékszünk, amelyet emlege­tünk. Mégis az utóbbi a lé­nyeges. Az álmodás ugyanis a napi élményeinket, benyo­másainkat, érzelmeinket, konfliktusainkat hivatott pszichésen feldolgozni. Az álomban „jönnek elő” ezért a ki nem kiabált sérelmek, az elhessegetni próbált, de nem csitult félelmek, a ki­elégítetlenül maradt vágyak, a félbehagyott gondolatok, tervek, gondok, vélemények. Ezek adják az álomgondola­tot, az álom „eszmei monda­nivalóját” és érzelmi-indu­lati töltését, mely a „tarta­lomban” sajátos képi formá­ban jelenik meg. Hlcsinzi a pszichikum Az álomgondolatot az úgy­nevezett álommunka öltözte­ti színes ruhába, egyúttal felismerhetetlenné álcázza. Ezeket a „ruhákat” és „szí­neket” is a napi élmények­ből kölcsönzi a pszichikum. Így a szereplők és a tár­gyak. mozzanatok gyakran ismerősök vagy filmbeli ala­kok. de közeli hozzátartozók, illetve saját használati tár­gyak, egyebek is lehetnek; mindezek többnyire csupán „helyettesítő figurák”. Az összekötő kapocs az álom mondanivalója és látható tar­talma között az érzelmi töl­tése, hangulata. Szomorú tör­ténet az álmodó lehangoltsá- gát. lelki fájdalmát vagy re­ménytelenségérzését. mene- küléses jelenet a félelmét, aggodalmát tükrözi. Az álmok egy része úgyne­vezett vágyteljesítő álom: valóságos pillanatnyi szük­ségleteink természetes for­mában fejeződnek és elégül­nek ki benne (például evés­sel kapcsolatos vagy szexuá­lis álmok). A legtöbb álom­ban viszont az álommunka a a feldolgozáshoz „felaprítja", összekeveri az élmények ele­meit. egyiket a másikkal he­lyettesíti. gyakran szimbólu­mokat. metaforákat használ, meg az' igazi képzelet is for­mál hozzá új alakokat. így az álom valóban felismerhe­tetlenné válik; ezért állunk értetlenül álmaink előtt. isszenkbaté mozaik Tapasztalt szakember se­gítségével mindig összerak- hatók a mozaikok, és kiraj­zolódik az álom rejtett értel­me. Ez mindig nagyon ta­nulságos. hiszen az ember lelkivilágának nem tudatos rétegébe enged röpke bepil­lantást, és hozzásegít a mé­lyebb önismerethez. Freud megfogalmazásával az álmok értelmezése a tudattalan tar­tomány feltárásának „királyi útja”. A „Szép álmokat!” kedves búcsúformula így valójában nagyon sokat kíván. A kelle­mes álom azt jelenti, hogy legalább aznap estére nem maradt különösen feszítő gondunk, félelmünk; ha volt is, úgy ahogy nyugvópontra jutott, megoldást találtunk rá. És jelentheti azt is. hogy aznapi vágyaink legalább az álmok világában beteljesül­hettek. I. P. Mű-ünnep V ázába művirág, pad­lóra műmárvány, kutyának műcsonl. karácsonyra műfenyő, ar­cunkra műmosoly, hogy még csak véletlenül se lássák rajtunk, ha vala­minek igazán örülünk. Mert ma már az ünnep is műből van. Ez csak arról jutott, eszembe, hogy a napok­ban volt szerencsém meg­látni: idén is széles a vá­laszték boltjainkban mű­karácsonyfából. Van ki­sebb és nagyobb, zúzma- rás és hópihés — kinek- kinek ízlése szerint. Már csak a fenyőillatú WC- szagtalanító hiányzik mel­lőlük, hogy az illúzió tö­kéletes legyen. Elnézegettem ezeket a szörnyűségeket, és eszem­be jutott, hogy vajon a műkreátorok, vagy az al­kotásaik vásárlói érezték- e már a friss fenyó a gyanta illatát. Vajon ne­kik mit jelent a karú csony, az ünnep, a szere­tet? El sem tudom képzel­ni, hogy lehet ezt az egé­szet egy zacskónyi mű­anyaggal pótolni, aztán el­pakolni a következő évre, mert a levelei — ugyebár — nem hullottak le. Nem akarok senkit sem győzködni, de azt mon­dom, van még idő kará­csonyig eldönteni, valódi fával ünnepel-e minden­ki valódi ünnepet. Azt kí­vánom, hogy most az egy­szer az összes műanyag kacat maradjon a keres­kedők nyakán. (csk) Mirelitbarom- (L Melyik az olcsóbb... ? (Elek Emil fel­vétele) Sok a visszaeső alkoholista Elvonókúrára kényszerrel A férj ismét ittasan érkezik haza. Ahelyett, hogy lefe­küdne és kiphenné magát, kötekedik, összeszólalkozik a családtagokkal, dühében tör-zúz. így megy ez már hónap­ról hónapra, évről évre. A feleség utolsó lehetőségként a családvédelmi osztály segítségét kéri: házastársát utalják be elvonókúrára. Sajnos, környezetünkben gyakran találkozunk ezekkel a képsorokkal. Az életszínvo­nal hanyatlása, a kilátásta­lan jövő, a szűkös anyagi helyzet miatt egyre inkább nő az alkoholisták száma, ugyanakkor csökken a család tűrőképessége. Környezet­tanulmány A Nyíregyházi Városi Ta­nács családvédelmi osztályá­ra ebben az évben novem­berig már közel háromszáz bejelentés érkezett, holott az elmúlt években általában e határ alatt volt a bejelenté­sek száma. Az elvonókúrára történő beutalást kezdemé­nyezheti a család, a munka­hely, valamely társadalmi szervezet, illetve mindenki, akit az alkoholista magatar­tása zavar. A bejelentést követő eljá­rás során a családvédelmi osztály munkatársai elbeszél­getnek a bejelentett személy- lyel, a bejelentő által meg­adott szomszédokkal, tanúk­kal. Helyszíni környezetta­nulmányt készítenek, s kiké­rik a munkahely véleményét is. Ezt követően rendelik el a belgyógyászati vizsgálatot, amely révén megállapítják, hogy az illető alkoholbe­teg-e vagy sem, szükség van-e elvonókúrára vagy elég a pszichoterápiás kezelés. 3—4 hónap Nagykállóba, s azokat pedig, akik még csak a kezdeti stá­diumban vannak, nem. Ter­mészetesen az alkoholisták nem ismerik el betegségüket. Mindent kitalálnak, mindent megpróbálnak, rágalmazás­sal vádolnak másokat, hogy ne kerüljenek elvonókúrára. Az ügyintézést ott akadá­lyozzák, ahol tudják: a csa­ládvédelmi osztály beidézé- seire nem jelennek meg, ezért rendőrrel kell őket elő­vezettetni, a belgyógyászati vizsgálaton sem jelennek meg önként, és a kezelésre felszólító határozatot is meg­fellebbezik. Ha a határozat már megtámadhatatlan, ak­kor a nagykállói intézet be­hívja kezelésre a betegeket. Aki önként sem megy be két­szeri felszólítás után, azt a törvény értelmében erőszak­kal be lehet vinni elvonókú­rára. A bejelentéstől tehát 3—4 hónap telik el, míg a kezelésre sor kerülhet. Gondot jelent, hogy a ke­zelésen lévő beteget a család nem látogatja, s a pillanat­nyilag gyógyultan távozó sze­mélyt sem fogadja a család úgy vissza, mint teljes érté­kű tagot. A teljes gyógyulás­hoz azonban az kell, hogy az illetőt befogadja a család, s ne találkozzon a régi ivócim­borákkal. Mivel ez általában ritkán valósul meg, sokan lesznek visszaeső alkoholis­ták. Ha valaki két évnél nem régebben vett részt sikerte­len kezelésen Nagykállóban, s eredmény az újabb kezelés­től sem várható, akkor a kö­vetkező állomás Nagyfa. Míg Káliéban hat hétig vannak bent a betegek, a bírói íté­lettel Nagyfára került alko- listákra kétéves szabadság- korlátozás vár, bár gyakran 1 év után feltételesen szaba­dulhatnak. Az idén megdől sajnos az eddigi „rekord”, mivel Nyíregyházáról 1989- ben 10 beteget utaltak be Nagyfára. Egy kortyot so«** Az elvonókúráról kikerült emberek életében nagy je­lentősége van az utógondo­zásnak. Fontos szerep jut ebben az alkoholellenes klu­boknak, ahol a tagok meg­fogadják, hogy egy kortyot sem isznak. Nyíregyházán már két ilyen klub is műkö­dik, s nemsokára megalakul a harmadik. A tagok között nagy az összetartás, mivel a múltjuk hasonló, a legtöb­ben voltak elvonókúrán. Ha valamelyik tag nem bír el­lenállni az ital csábításának, akkor a többiek 1—2 napon belül visszavihetik a káliói intézetbe, nem kell a párhó­napos ügyintézést kivárni. (mml) Proletárszendvics N ovember 1-jén negy­ven év és négy hó- napi építőipari szol- galat után vonult nyűg­ig.1?3 ismerősöm. Melyről jövő sóhaj után így emlékezett: „A negy­venes évek végén, az ötve­nes évek elején 8—9 órát dolgoztam naponta folya­matosan. A kevés fizetés ellenére hajtottam, mert ahhoz voltam szokva és különben is féltettem az állásomat.” Furcsa vélet- len, hogy egy órával ké­sőbb egy másik építőipari telephelyen, az osztrák- magyar közös vállalat fiatal szakmunkása így fakadt ki előttem: „A nyolc órából hét és felet le is dolgo­zunk, mert az osztrák cég műszaki vezetője szigorú. Igaz, viszonylag jól fizet­nek bennünket.” A „viszonylag” szót hangsúllyal és nagy heves­séggel mondta az értel­mes, modern fiatalember. Kíváncsi voltam, ám ta­pintatosan kérdeztem: mennyi az a viszonylag jó? Nem árulta el, de vé­gül kibökte: „Nagyjából dupla annyi a fizetésem, mint az anyavállalatnak számító építőknél volt”. A szorgosnak és ügyes ke­zűnek mondott (valóban az) fiatal szakmunkás öröme nem teljes, mert információi szerint hasonló közös vállalat hasonló szakmunkása Pesten, vagy a Dunántúlon még ennél is többet keres. Ez a szorgos fiatalember az egyik szor­galmazója egy új szak- szervezeti alapszervezet létrehozásának. „Azt akar­juk, hogy a közös válla­latnál ez a sajátos szak- szervezeti alapszervezet bér- és szociális ügyekben őrködjön felettünk” — mondta valamiféle bizako­dó lelkesedéssel. Ismerem mindkét épí­tőipari vállalat múltját és jelenét. Tudom, hogy a bér- és szociális ügyekben „őrség” felállítását kérő fiatalember minden délben a közeli üzemi étkezde terí­tett asztalához ülhet és gőzölgő levest szürcsölhet Vidéken élő társait mun- ka után panorámabusz i repíti haza. Aki messze lakik és nem tud naponta bejárni, az esténként összkomfortos munkásszál­lón hajthatja le a fejét. Az immár nyugdíjas sza- ki panasz, vagy dicsekvés nélkül mesélte, hogy a fi- atal építőipari vállalat ugyancsak fiatal dolgozója­ként a nyíregyházi vasútál­lomás környékén résztvett a romok eltakarításában. Betont hordott, betonacélt hajlított, hogy a nádfe- deles házikók helyett össz­komfortos házak épülje­nek a Arany János utcán. Ott volt a tehenészeti te­lepek, a sertéstelepek és az első falusi víztornyok épí­tésénél is. És jó emlékeze­te szerint hét elején Nyír­egyházán kiadták az ukázt: miért és hová kell menni. Azzal senki nem törődött: hogyan jutnak ki oda, hol fognak aludni, mit fognak enni. Falusi jóemberek osztották meg velük szerény otthonukat (nyáron pajtákban is alud­tak), a hangyaboltban te­jet és kenyeret vettek, ha vehettek. A régi idő­ket sorolva egyszer csak így szólt az öreg: „A ket­tévágott zsemle, vagy két szelet kenyér közé gyak­ran a felforralt tej pil­léjét tettük. Elneveztük ezt az eledelt proletárszend­vicsnek”. Az öreg szaki elégedet­tebb, talán boldogabb is, mint fiatal szaktársa. Van saját lakása, saját Zsiguli­ja, azzal jár ki a saját telkére, hogy a saját kis nyugdíját kiegészítse. Fel­nézek az öreg szakira, aki a szívemhez, a fiatal a fejemhez áll közelebb. Szorítok a fiatalnak, hogy teljesüljenek egyre növek­vő és jogos igényei. Örök igazság: az ember mindig többre és szebbre vágyik. Nábrádi Lajos Fehérgyarmat Megszépült az ifjúsági köiyvtár A fehérgyarmatiak örömére úi. a mai igényeknek megfelelő helyre költözött az ifjúsági könyvi . Az épületet korábban a tanács aztán a szakközépisko­la, majd a szakmunkásképző hasznát a. s most némi átalakí­tás után kilenc helyiséget, össze­Nyíregyháza: SAT-1 a kábelen Jó hír a város közösségi antennahálózatára csatlakoz­tatott lakások tévénézőinek a Nyír-Kábel Kft.-től. Nagyon sok kérés alapján november 18-án műsorkezdettől látható lesz a SAT-1 német nyelvű műsora a 2-es csatornán, ahol eddig a cseh tv 2-es műsorát fogták. Ez a műsor a továbbiakban a cseh 1 he­lyén vehető, míg a cseh 1 a 14-es csatornán kerül a háló­zatra. A 12-es csatornán vál­tozatlanul fogható lesz az RTL Plus adása kábeltuneres tv-készülékeken, vagy video­magnón keresztül. Értelem­szerűen ez vonatkozik a 14-es csatornára is. Ez az átcso­portosítás egyelőre kísérleti jellegű, de a Nyír-Kábel Kft. bízik abban, hogy a nézők megelégedésére szolgál majd. sen 210 négyzetméternyi terüle­tet a városi gyermekkönyvtár vett birtokba. A könyvtárban 14 (éle folyó- irat. valamint csaknem 13 ezer kötet várja a látogatókat. Ki­alakítottak egy olyan helyiséget is. ahol régi könyveket értékesí­tenek olcsón. A kölcsönzés me1- lett programokkal is szeretnék becsalogatni a gyerekeket, a fia­talokat. Több csoportban lehet majd faragni, festeni, rajzolni, bábokat készíteni, gyurmázni, a környékbeli cipőgyáraktól ka­pott bőrből különféle tárgyakat készíteni. Természetesen lesznek hagyományos író-olvasó találko­zók és irodalmi vetélkedőket is terveznek. Ez azonban csak a kínálat, a könyvtár dolgozói igyekeznek eleget tenni minden kérésnek. Az itt őrzött dokumentumok közül említésre méltó az a diasorozat amely Fehérgyarmat négy évti­zedes fejlődését illusztrálja, és amelynek jó hasznát veszik majd a pedagógusok a helytörténet ta­nításánál. Hetente kétszer video- program is lesz a gyermek- könyvtárban. Képünkön a megújult ifjúsági könyvtár első látogatói. (Kép és szöveg Molnár Károly) _2 ____ 1989. november 16. Az osztály ugyanis csak az igazi alkoholbetegeket ren­delheti be elvonókúrára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents