Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

1 Kelct-Magyarország 1989. október 3. w Átmeneti szállás hajléktalanoknak A SZABISZ a szegényekért Volt időszak, amikor a sze­gény emberrel és a gazdag emberrel csak a népmesék­ben találkoztunk. Aztán nap­jainkra a mese valóság lett, s egyre több szervezet tűzi zászlajára a szegények tá­mogatását. Az Ifjúsági Szer­vezetek Szabolcsi Szövetsé­gének tanácsa is úgy döntött, hogy segíteni kell Szabolcs- Szatmár-Bereg megye sze­gényeit. Kántor Csaba Áront, a SZABISZ alelnökét kérdez­tük meg, miért foglalkozik az ifjúsági szervezet a szegény­séggel. — Hazánkban egy régi tár­sadalmi berendezkedés bom­lásának és egy új rendszer kialakulásának napjait él­jük. A békés átmenet alap­vető f eltétele, hogy széles kö­rű tömegbázisa legyen e fo­lyamatnak. Ezért a szegény rétegek terheit csökkenteni kell, hogy ne fordulhassanak a radikális változások ellen. Annál is inkább, mert a sze­génységet ténylegesen megte­remtő társadalomszervezési elv megszüntetéséről van szó. A jelen átmeneti idő­szakban feltétlenül szükséges a szegényeket segítő jóté­konysági intézmények felál­lítása. Jól tudjuk, hogy a probléma széles körű megol­dása csak társadalmi mére­tekben képzelhető el, azon­ban szerintünk egy megyei if júsági szervezetnek is le­hetnek ebben feladatai. O Megyénkben milyen a szegények arénya? — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának 27 szá­zaléka tartozik ebbe a réteg­be. az országban itt a leg­magasabb a számuk. A terü­leti elhelyezkedésüket te­kintve a kicsiny lélekszámú településeken élnek, a kor szerinti megoszlásuk szerint pedig nagyobb részt idősek: a 60 éven felüliek közel hat­van százaléka tartozik e ka­tegóriába. A munkamegosz­tásban elfoglalt helyük alap­ján többnyire a mezőgazda­ságban dolgoznak, mint be­tanított vagy segédmunká­sok. A földműves és segéd­munkás családokban nevelt gyermekek szüleikhez hason­ló munkakörökben dolgoz­nak. A szegénység átöröklő­dik a fiatal nemzedékbe, így konzerválódik. O Mit akar, mit tud tenni a SZABISZ a szegények meg­segítése érdekében? — Anyagilag támogatjuk majd a szegényeket segítő alapítványokat. Ösztönözzük a jótékonysági tevékenységet végző, önszervező, önsegítő kisközösségeket, állampol­gári kezdeményezéseket, amelyek a helyi állami szer­vek kontrollját is képezhe­tik. Erre a célra pályázatki­írása szükséges, de a pályá­zati alap bővítéséhez más intézmények segítségét is meg kell nyernünk. Támo­gatjuk a nagycsaládosok egyesületét, valamint szoro­san együtt kell működnünk a Gyermek- és Ifjúságvédel­mi Intézettel. •Fontosnak tart­juk a nevelőszülők szakmai továbbképzését, a rászoruló gyermekeknek táborok szer­vezését. A szegénységgel kapcsolatos információk nyil­vánosságában közre kell mű­ködnünk. A szegénység prob­lémáinak helyi szintű képvi­selete indokolt, mivel a ré­teg területi elhelyezkedése a falvakra jellemző, ezért szer­vezeteink fontos szerepet játszhatnak. Ajánljuk továb­bá szervezeteinknek sze- génycsomag-akciók szerve­zését (ruha, cipő, étel), vala­mint kezdeményezni lehetne azt is. hogy a nagyobb váro­sokban létesítsenek elfogad­ható körülményeket biztosí­tó, ingyenes, s megalázó rendszabályoktól mentesen működő átmeneti szállásokat a hajléktalanok számára. (mml) Fehérgyarmati változások Taiítás jobb kiiülmények között Fehérgyarmat alsó- és kö-. zépfokú oktatási intézmé­nyeiben egyetlen képesítés nélküli nevelőt sem kellett alkalmazni az új tanévben. Változatlan gyeréklétszám mellett igyekeznek megfelel­ni az új követelményeknek. Újdonság az 1. sz. iskolá­ban, hogy a harmadik osz­tályban kezdődik a német tagozatos nyelvoktatás. Meg­szépült a 2. sz. általános is­kola is, megnagyobbodott a technikaterem, s tantermi célokra is alkalmassá tették az ebédlőt. Az idegen nyel­vek közül — órarendbe ik­tatva, dí jmentesen — itt is lehetőség van a német, illet­ve az angol nyelv elsajátítá­Az új általános iskola (M. K.) A Zalka Máté Gimnázi­umiban a tantestület több tagja vette igénybe a gyer­mekgondozási szabadságot. Helyettesítésüket szakszerűen megoldják. A Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépisko­la félmilliós gépparkkal gaz­dagodva fogadja a megnöve­kedett létszámú osztályokat. Gina C ina, a selymes barna szőrű bécsi tacskó rövidke, murisán görbe lábain gömbölyödő testét ringatva vonult el előttem egy napfényes. dél­után a forró flaszteren, mely a frissen mázolt ka­puig fut a nyaraló bejára­tától, s valahol a húst nyúj­tó gangon pihent meg vac­kán, s oldalpillantásokat vetett a szélsebesen cikázó villás farkú kékes-fekete fecskékre, melyek ki- s be húztak az eresz alá. Talán mások nem is fi­gyelték Ginát, ezt a gazdá­jának, s környezetének sze- retetet árasztó jószágélő­lényt, amint méltóságtelje­sen le, s fel sétál, fittyet hányva az öklömnyien pici Titire, s ijesztgető vakkan- tásaira. Játék volt ez, ket­tejük meghitt incselkedése. Négy esztendeig volt Gina meghitt hűség, s most a na­pokban örökre kimúlt, el­távozott, s amikor a teteme körüli kisírt szemű soka- dalmat figyeltem, az imén­ti kép villant fel bennem. És amikor Titi előkerült, akkor értettem meg igazán, hogy „ki" is hiányzik e pi­cinyke jószágnak? Igen, mert a pici kutya hangja sírás lett, eltorzult, mintha sirató énekszerü fószlányok hagyták volna el száját. S mindaddig éreztem fáj­dalmas, nyüszítő, de alig hallható vonyító, panaszos „kutyaszavait’’, amíg csak le nem eresztették Ginát hófehér lepelben a „sírba”, nem olyan messze attól a forróságot lehelő flaszter­től, ahol nem is rég, még, ha nem is büszkén, de egy igazi nemes bécsi tacskó­hoz illően elvonult előttem a napon. Örök sötétség bo­rult rá, s lelki orrocskájával szagolgathatja most a fi­nom szirmú színes ősziró­zsákat, amelyeket tetemé­vel temettek mellé, Ginára emlékezve, kutyahűségéi őrizve, s megörökítve sírha­lomban, ott a kerítés tövé­ben. (f.) Nyíregyháza több mint tízezer közúti lámpájából évente háromezret javí­tanak meg, többnyire ősz­szel, felkészülve a téli időszakra. (Balázs Attila felvétele) Agresszív bűnözök Többet ér a megelőzés A társadalmi beilleszkedé­si zavarok és a bűnözés ösz- szefüggéseiről rendezett tu­dományos ülést a napokban Nyíregyházán a Magyar Tu­dományos Akadémia Krimi­nológiai Társasága és a Sza- bolcs-Szatmár megyei Bűn- megelőzési Tanács. A rendezvényen részt vett és felszólalt dr. Gönczöl Ka­talin, a Kriminológiai Tár­saság titkára, aki „civilben’’ az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem kriminológiai tanszékének docense. Mit tesz a kriminológiai társaság a bűnmegelőzésért — kérdez­tük. — Részt veszünk a jogsza­bály-előkészítő munkában. Emellett a bűnmegelőzés ér­dekében igyekszünk külön­böző társadalmi erőket meg­mozgatni. A jelenleginél hu­mánusabb büntetőpolitika mellett szálltunk síkra. — Enyhén szólva ezt nem mindenki üdvözli kitörő örömmel. Sokak szerint a bű­nözök így is elég csekély büntetést kapnak. — Tudjuk, sokan szeretnék a büntető törvényeket szigo­rítani. Figyelmen kívül hagy­ják a tényt: minél agresszí­vebb a társadalom, annál ag­resszívebb a bűnöző is. — Kik a társaság tagjai? — Jobbára elméleti szak­emberek, ügyészek, büntető bírók, bűnügyi védők, hiva­tásos pártfogók, pedagógu­sok, pszichológusok, szocioló­gusok és mindazok, akik a bűnmegelőzésért tenni kí­vánnak és tudnak. — A tevékenységük meny­nyire eredményes? — Az eredmény kevésbé mérhető, mert a fejekben kell rendet teremteni. De például jelentős előrelépés, hogy az Országos Rendőr­főkapitányságon megelőzési osztály alakult. Nagy figyel­met fordítanak a visszaeső bűnözés megakadályozására, melyben a társadalmi segí­tőkre számítanak, s partneri viszony kialakítására töre­kednek. Azon igyekszünk, hogy mindenki a saját terü­letén tevékenykedjen. A kí­vánatos mértékű prevenció csak így érhető el. Piac a vásártéren Október 4-én lesz az el­ső piaci nap, amikor a nyíregyházi Hatzel térről az iparcikk- és használt­cikkpiac kiköltözik a vá­sártérre. Hétfőn megtör­tént a terület műszaki át­adása, elkészültek a ki­egészítő létesítmények. A városi tanácson elhang­zott tájékoztatás szerint szerdán még csak figyel­meztetik a Hatzel téren árulókat, de szombaton már helyszíni bírságot szabnak ki a közterület­felügyelők. Továbbra is érvényes, hogy a 70 éven felüliek ingyen árusíthat­nak! Jó hír az autósok­nak, hogy a Tiszavasvári út felől is, jó minőségű földúton megközelíthető (az Acél utca felől) a piac. A legnagyobb gond va­lószínűleg a tömegközle­kedés megoldása. A Vo­lán egyrészt a nyírteleki helyközi járatokat veszi erre igénybe, másrészt egy új 1/A helyi járat indítá­sát tervezi. Nehézséget je­lent, hogy a nyírteleki já­rat megállóhelyei kissé tá­vol esnek a vásártértől. Újdonságnak számít vi­szont, hogy a beérkező autóbuszok megállnak a Kelet Áruháznál. (Kifelé viszont csak a Búza térnél lehet felszállni.) Az 1/A helyi járat a helyközi járattal azonos útvonalon közlekedik majd. Elsősorban abban az időszakban, amikor Nyírtelek felé nem indul autóbusz. Megállóhelyei a következők: Autóbuszál­lomás, KEMÉV-székház, Üj utca, Egyház utca, Bú­za tér, mezőgazdasági fő­iskola, MEZŐGÉP Válla­lat és a Vásártér. Ez visz- szafelé annyiban módo­sul, hogy az Egyház utca helyett a Kelet Áruház mellett áll meg a busz. A menetidő kb. 13 perc lesz, de továbbra is nagy gon­dot jelent a sorompó, ez okozhat csúszásokat. A helyi járaton a me­netdíj az autóbuszállo­mástól a Vásártérig 2X6 forint, a szakaszhatár az Egyház utca (Kelet Áru­ház). Randevú aranysapkás mesterszakácsokkal Először szemmel eszünk Aranysapkás mesterszaká­csok készítettek vacsorát, melyet orgona- és dobszó mellett szolgáltaik fel néhány napja Nyíregyházán a Hotel Koronában. íme az egyik menü: hideg pisztrángpástétom, pulykájá­vá borjúvesével töltve, Jo­nathan almaipuding zöld­mandula mártással. Készítet­te: Facsar Sándor, a Novotel Szálló konyhafőnöke. A másik menü: salátava- riáeió kacsával, szűzpecsenye rokfortmártással, zöld me­télttel, szeder szorbet. Alkot­ta László György, a Fórum Szálló konyhafőnöke. — Hogyan szereztek aranysapkát? — kérdeztem a mesterszaké csóktól. — Ahhoz önbizalom is kell — említi Facsar Sándor. — A sok szakmai és verseny­zési tapasztalat birtokában kell bizonyítani a Magyaror­szág legjobb szakácsai kö­zötti versenyen. A vetélke­dést egy svájci cég a világ 28 országában patronálja. Kétévenként rendezik e ver­senyt, legutóbb 1988-ban Bu­dapesten, az Átrium Hyatt szállóban tartották, ahol a három győztes egyike vol­tam. — Mint ahogy a művésze­ket egyéni stílusuk alapján ismerik meg, lehet egyéni stílus a mesterszakácsoknál is? — Egy biztos szint elérése után a szakácsi kreativitás elengedhetetlen — válaszolja László György. — Ebben a külföldi tanulmányutak se­gíthetnek. Európa számos or­szágán kívül jártam Ázsiá­ban és az USA-ban is. Tá­vol-Keleten öt és fél évig főztem. Szerintem Japán a gasztronómia fellegvára. Ott azt tartják: a vendég először a szemével eszik, tehát a lát­vánnyal kell megfogni. Ha ez sikerült, akkor bizonyosan átadja magát az evés élveze­tének is. — Én Franciaországban és a francia nyelvterületen vol­tam sokat — jegyzi meg Fa­csar Sándor. — S mivel a Novotel a francia szálloda- lánc része, ezért az ő ízlésük­höz, étkezési szokásaikhoz próbáltam alkalmazkodni, melyre a sok zöld és a kevés zsír alkalmazása jellemző. Miután a két menüt végig­ettem, akkor éreztem, no ■most már nagyjából elég lesz. (A kollégáim ezért mondják: nem kosztolná­nak.) Kellemes este volt. (cselényi)

Next

/
Thumbnails
Contents