Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

1989. október 3. Kelet-Magyasrorazág 3 Küldottqrcok kőiéiről A lelkiismeret független a pártállástól Munkahelyén, a megyei főügyészség egyik irodájá­ban beszélgettünk dr. Ba­logh Csabával. Huszonnyolc éves. Nagykállóban szüle­tett, 1985-től dolgozik a me­gyei főügyészségen, jelen­leg a fiatalkorúak ügyésze. Felesége vállalati jogtaná­csos, két kisgyermekük van. Abban az időszakban lett párttag (1987-ben), amikor az MSZMP nem regisztrál­hatott tömeges belépést. Akkor azzal indokolta be­lépését, hogy az MSZMP-t belülről kell és lehet meg­változtatni. Környezetében sokan ezt esélytelen, alap­talan elképzelésnek tartot­ták, de ha most az MSZMP-n belüli reform­erők pozíciószerzését figyel­jük, végül is neki lett iga­za. Magát nem tartja poli­tikus alkatnak, a szavak emberének. — Csendes vagyok. Sen­kit sem tudok elkápráztatni komoly politikai vitakész­séggel — vallja magáról. Harminc tagú alapszerve­zete jelölte kongresszusi küldöttnek. A közvetlen pártszavazáson nyert- Ezt nagy megtiszteltetésnek érezte, s önbizalmat is adott neki az a tény, hogy már nemcsak alapszerveze­tét tudja maga mögött. A jelöléskor elmondott prog­rambeszéde akár politikai hitvallásnak is tekinthető. A többpártrendszeren nyugvó parlamenti demok­rácia híve. Minden intéz­ménynek a jogállamot, a legszélesebb emberi sza­badságot kell garantálnia — vallja. Vegyes tulajdonú piacgazdaságot, teljes tulaj­donreformot képzel el, de az egyének tulajdonosi tu­datával együtt. Maga nyíltan a reform­szárnyhoz csatlakozott. Iga­zat ad azoknak, akik sze­rint nem szabad a munka­helynek a politikai csatáro­zások színterévé válnia. Eredményesnek fogja tarta­ni a kongresszust, ha csak azok az erők szakadnak le, akik semmiképpen nem va­lók az új pártba. (Ilyennek tartja a marxista egység­platform képviselőit.) — A minden áron való egység látszategység. A megújulást csak a reform­szárny politikai programja alapján tudom elképzelni — állítja. Politikai bakinak tartja az MSZMP hosszú hallga­tását a vagyon, a tulajdon ügyében. Szerinte a kong­resszuson feltétlenül va­gyonmérleget kell vonni, az azt követő lépéseket pedig már az új pártnak keli megtennie. — Azzal egyetértek, hogy a bíróságokon, ügyészsége­ken ne működjenek politi­kai szervezetek — említi a napjainkban fellángolt vi­tát- — De a tagsági vi­szonyra vonatkozó kitétel tipikusan egypártrendszeres szemléletet tükröz. A bírák és az ügyészek csak legjobb lelkiismeretük szerint dönt­hetnek, mert ha nem így tesznek, akkor nem lehet­nem sem bírák, sem ügyé­szek. A lelkiismeret pedig pártállástól független. Sz. J Elnökválasztás a nagykállói tsz-ben Hány nyelven beszélünk... Az elnökválasztási csatá­rozások zárásaiként a niagy- káliói Nyírség Termelőszö­vetkezet pénteki, Gesz tere­den megismételt részközgyű­lésén Donka Györgyöt vá­lasztották elnöknek, Abonyi Arnoldot elnökhelyettesnek. Kétszeri választás után a harmadik menetben dőlt el, hogy a két jelölt, a korábbi elnök Csík László és a ko­rábbi ednökhelyettes, Donka György közül az utóbbi fog­ja a következő választásig irányítani a megye egyik leg­nagyobb termelőszövetkeze­tét. A korábbi geszterédi rész­közgyűlés eredményét, a tör­vényességi felügyelet, a me­gyei tanács nem (hagyta jó­vá. Indokként a zűrzavaros jelölést, a kállóiak kiküldé­sét a tereimből és a döntő-, valamint az ellenőrző bizott­ságnak az alapszabálytól el­térő jelölését hozták fél. Ez­zel a téesz vezetősége egyet­értett, írásban mondott le a fellebbezés jogáról. A megismételt részközgyű­lés előtt viszont Csík László írásban benyújtotta a veze­tőségnek lemondását és ki­kérte munkakönyvét. Mivel az összesítésiben Donka György több mint kéthar­mados szavazatot kapott, így ő lett az elnök. A rész­közgyűlésen szóltak az eset­leges geszterédi különválás­ról. Ebben nem döntöttek, viszont egy 11 tagú bizottsá­got hoztak létre, a/mely elké­szíti a vagyonfelosztást. A zárszámadás után a tagság dönt: a téesszel közösen vagy külön dolgoznak tovább. I am, Ich bin és társai Csak a lehetőséf adott az általános iskolákban Maradjunk a realitásoknál: az Iskolák túlnyomó többsége számára még nébány évig csupán írott mu­laszt marad a felkínált lehetőség, hogy szabad nyelv- választást ajánljanak a hozzájuk járó gyerekeknek. Az eredendően is kevés nyugati nyelv — mindenekelőtt német és angol — szakos tanárokat eredményesen csábítgatják a jobban fizető vállalatok (megnőtt a nyelvtudás ázsiója!), de a középiskolák is. Így az általános iskolák vannak a legnehezebb hely­zetben — még a városokban is nagy utánajárással kapnak (ha kapnak) német-, angol­tanárt, nemhogy a falviak­ban. Három iskolát kérdez­tem helyzetükről. A kirajzo­lódó kép szükségszerűen váz­latos ugyan, de érzésem sze­rint eléggé jellemző. Elkezdték az átképzést A nyíregyházi 17-es, Árok utcai iskolában — Pásztor Attila igazgatótól tudom — augusztus 15-én még úgy lát­szott, megütötték a főnyere­ményt egy német tanár sze­mélyében, akinek egyetemi végzettsége van, ráadásul évekig élt az NDK-ban. Más­nap az új kolléga bejelentet­te, elmegy a vízügyhöz ... Most tehát a németet egy olyan pedagógus tanítja, aki eredeti végzettsége szerint óvónő, de megvan a középfo­kú nyelvvizsgája, és most másodéves a főiskola német szakán. Az elsősöknek és a másodikosoknak egy orosz szakos tanár tartja a szakköri, előkészítő jel­legű foglalkozásokat. Már ő is elvégzett egy évet a megyei tanács által szervezett, kétéves, nyelv­vizsgára felkészítő tanfolya­mon. Ugyanerre a tanfolyamra ebben a tanévben még hár­man jelentkeztek a tantestü­letből, ketten angolra, egyi­kük pedig németre. Ha őket felveszik, ez azt jelentené, hogy az iskola minden orosz szakos tanára elkezdte az át­képzést. Így negyedikben, esetleg már jövőre választ­hatnák a gyerekek a néme­tet íkét éve cserekapcsolata van az iskolának az NDK- beli Blankenburggal). Né­hány év múlva pedig, ha minden jól megy, három né­met- és két angoltanáruk is lesz. Jelenleg harmadiktól nyolcadikig szakosított tan­terv szerint tanul németet a hat évfolyam nem egészen egyötöde. Felerészben önköltséges Mátészalkán a Zalka Máté Általános Iskolában — mint az intézmény igazgatója, Konczili Vendel elmondta — három nyelvtanár van, mind­hárman orosz szakosok. Egyi­küknek középfokú nyelv­vizsgája van németből, így a harmadikosak egy része el­kezdheti ennek a nyelvnek a tanulását. Egyik csoportjukat ez a pedagógus, a másikat, valamint a negyedikeseket (akik tavaly kezdték a néme­tet) pedig külső óraadóként a tangazdaság egyik mérnöke oktatja majd. A bökkenő ott van — s emiatt fő a feje az igazgató­nak is —, hogy a két harma­dikos csoport közül az egyik (csakúgy, mint a mostani ne­gyedikesek is) önköltséges formában tanulja a németet, mert az iskola örül, ha saját pedagógusa túlóráit, azaz a másik csoport néruetóráit ki tudja fizetni... Már ezt a pénzt is a jutalomkeretből kell kiszakítani, és valószínű­leg még így is bérhiányai fogják zárni a tanévet... A kérdés tehát az, ki kerüljön az egyik, és ki a másik, sze­mélyenként, havonta négy­száz forintot fizető csoport­ba? Az érdeklődés nagy, a harmadikosak többsége, kö­rülbelül 50 gyerek szeretne németet tanulni (a negyedike­sek közül 15-en folytatják a tavaly megkezdett tanulmá­nyokat). Egyébként ebből az iskolá­ból is jelentkeztek hárman a megyei tanács nyelvtanfolya-. mára: egy tanító, egy orosz szakos tanár és maga az igaz­gató. Mindannyian a néme­tet választották, mert a szomszéd iskolában angolt tanítanak. Vigyázat, dől a fa! A nyíregyházi parkerdészet Tisza- vasváritól Nagykállóig és Dombrádtól Leninvárosig ter­jedő területén folyamatosan végez erdőfelújítást. (Balázs Attila felvétele) Bandukolunk a fiammal egy Tisza-parti ösvényen. A folyópartok valamikép­pen tudják a filozófiát, mert gondolkozásra késztetnek- Beszélgettünk pártról, ha­záról, népről, az életről úgy, ahogy van, egészen pontosan úgy, ahogyan ez az élet nekik lehet. Zápo­roztak a kérdések. — A haza? — Nekünk most a Tisza. — Az ország? — Annyi, amennyi a Ti­szából megmarad. — A nép? — Még az se fontos, hogy egy nemzet egyformán, egy nyelven beszéljen. Az is elég, ha értik egymást. Mentünk az ösvényen, és mögöttünk kullogtak az el­múlt századok, gyűlölségek, hántások, félreértések. De az egyszemélyes ösvényen mögöttem kutyagolt a két fiam. Az idősebb embernek a történelem súly, amit hordani kell. A fiatal éle­teknek, szűz, aki elébe tér­depel. Beszélhetünk-e egy nyelven? Nem hiszem. A «• Ösvényeink két fiamnak magamat, ma­gunkat kell valamiképpen megmagyaráznom a- téve­désekkel együtt. Es még az autósztrádák őse is valami­féle ösvény, amire a terve­zőmérnök ráfeledkezett. Mit mondhattam volna a mögöttem kutyagló két kisembernek- A haza gye­rekem az, amit magamban hordok, az ország az, amit a határ rajzol. A nép pedig ti lesztek. Hátrafelé figyel­tem. Á két gyerekre, aki ne­kem nagyon fontos. — Es a párt? Visszakérdezhettem vol­na, hogy melyik, de abban a pillanatban a gyerekeim kaptak el, mert beleléptem valamibe, és... akkor már nem tudtam, hogy erre a legutolsó kérdésre mit le­hetne felelnem nekik. A párt? Ott volt előttem, be­leléptem. Hiszek a követke­ző nemzedékben. A gyere­kek kihúztak belőle. A Ti­sza pedig visszamosolygolt rám, mint egy érett asz- szony, aki az életet sok hű­séggel már régen megta­nulta. Es akkor mindegy, hogy mi az ösvényen mibe lépünk. ■. Bartha Gábor Orosztanár sincs Az Aranyosapáti Általá­nos Iskolában még az orosz- szál is gond van, nemhogy a nyugati nyelvekkel. Nem le- h^t könnyű helyzetben Oláh Mihály igazgató: a 160 gye­rekhez (negyediktől nyolcadi­kig, máskülönben összesein • 278-an járnak az iskolába) egyetlen orosz szakos is ele­gendő lenne — ha lenne ... Az álláshelyet meghirdették, de még csak pályázó sem akadt az orosz—magyar sza­kos státusra, jóllehet üres szolgálati Lakás, nyolcezer forintos fizetés várja a je­lentkezőt — mind a mai na­pig. Legalább oroszt persze így is tanulniuk kell az ara- nyosapáti gyerekeknek is — tanulnak is: egy másodéves, orosz szakos főiskolás birkó­zik a nem mindennapi fel­adattal, valamennyi osztály­ban ... Mindazonáltal természete­sen ebben a viszonylag kis iskolában is szeretnének élni az alkalommal, a tantestület egy tagja jelentkezett a már említett tanfolyamra, német­re. Ha ő sikerrel veszi az akadályokat, és megszerzi a szükséges végzettséget, ak­kor — és csak akkor — Ara- nyosapátiban is megszűnik az iskola „egynyelvű” lenni. Sokan járnak hozzájuk ha­sonló cipőben. Kereskedés közelről M inden bizonnyal volt abban sok elő­nyös. hogy Magyar- ország külkereskedelmi kapcsolataiban a Szovjet­unió döntő fölénnyel az élen állt, de hogy volt ben­ne olyan is, ami bennün­ket hátrányosan érintett, azt igazolják mostani gondjaink. Mindkét or­szágban megkezdődött az önállósodás, új alapokra kell helyezni a kereske­delemben kialakult kap­csolatokat. Moszkva mel­lett kereskedelmi kiren­deltségeket hoztak létre Kijevben, Tbilisziben és Leningrádban is. A kijevi alkirendeltség vezetőjé­vel — Berki Tamás ke­reskedelmi tanácsossal — Ungváron találkoztunk, s itt tájékoztatott munká­jukról. — Az alkirendeltség cél­ja a köré szervezett válla­latok segítségével eljutni azokhoz, akiket eddig nem tudtunk bevonni a forgalomba. Egyébként tavasszal nyílt a kirendeltség, je­lenleg 14 vállalatnak van képviselője Kijevben, né­hány most áll alapítás alatt. Nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a ha­tárhoz közeli területek — Kárpátalja, Lvov és Ke- let-Magyarország — gaz­dasági együttműködése szabaddá válik. Vélemé­nyük szerint az évszáza­dos gazdasági kapcsolatok újjáéleszthetek és meg­könnyíthetik azt a folya­matot, ami a két szomszé­dos terület lakosságának érintkezését elősegíthe­ti, mert lesz gazdasági alapja az érintkezésnek és mindent ki lehet hasz­nálni, ami az előnyökből adódik. Az együttműködés útja csak az lehet, ha a ma­gyar vállalatok megkere­sik áruik ellentételezésé­nek lehetőségét. Sokan azt hiszik, a magyar kor­mány akadályokat gördít a kapcsolatok útjába. Az igazság az, hogy nem le­het hitelbe szállítani. Az állam azt mondja: keresse mindenki a lehetőséget, hogy áruért áruval fizes­senek. Csak az nem jár­ható út, hogy mi szállí­tunk és nem tudunk mit behozni érte. Nehéz fel­adat olyan területről el­vinni árut, ahol mindent megvesz a fogyasztó. En­nek ellenére keresni kell a megoldást, mert a kibonta­kozást csak ez teremti meg. A vállalatok keresik is a lehetőséget, s ebben a kelet-magyarországi ré­gió élen jár. Mit ajánlhat a kiren­deltség? Rendelkezésére áll a kereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Ve­gyék igénybe szolgáltatá­sait, ezzel időt takarít­hatnak meg, másrészt megfelelően kvalifikált kereskedelmi szakembe­rek segítenek nekik. A példa mutatja: sok baj le­het, ha szakértelem, ta­pasztalat nélkül akar va­laki kereskedelmi kapcso­latot kialakítani, ha nem ismeri a szabályokat, s ezzel másoknak is kárt okozhat. Senki helyett nem dolgozik, de minden segítséget megad a kiren­deltség, amelyet a 269-91- 09-es kijevi telefonon, vagy a 131-471 telexszá­mon lehet elérni: segítsé­get adhat a TRADECOOP Nyíregyházán is, amely­nek helye a Széchenyi u. 1. sz. alatt van. Nekik most Kijevben is megje­lent a képviseletük. (b. j.) Gönczi Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents