Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-10 / 240. szám

1989. október 10. Kelet-Magyarország 3 A Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata AZ MSZP PROGRAMNYILATKOZATA leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elha­tárolja magát a sztálinizmus és a neo- sztálinizmus valamennyi változatától. Kö­vetkezetesen megőrzi azonban a szocialista és kommunista mozgalom azon eszméit és érté­keit, mint az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidari­tást és igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demokratikus úton a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kí­vánja elérni. A program célul tűzi ki a demokrati­kus szocializmus politikai intézményrend­szerének megteremtését. Ennek jellemzői: a demokratikus jogállam, a közvetlen de­mokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalommegosztás a különféle szervezetek és a hatalmi központok között, a szabadon választott, a főhatalmat gyakorló és a nép­szuverenitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köz- társasági elnök és a parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás, az állampolgári szabad­ság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle poli­tikai szervezetek és irányzatok szabad ver­sengése, önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebb­sége védelmére. AZ MSZP GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLJAKÉNT a piacgazdaság kiépítését tű­zi ki. Ennek egyik feltétele, hogy az al­kotmány is garantálja a különböző tulaj-- donformák (köztük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvény adta lehetőségek közti vagyongya­rapodás nem sérti mások állampolgári jo­gait, s nem jelent visszatérést a kapitaliz­mushoz. A piacgazdaság kiépítésének felté­tele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül a állami tulajdon társadalmasításá­ra. Az állam kezében összpontosuló vállal­kozói vagyon törvényekkel szabályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön uj tulajdonosaihoz — szögezi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti vagyon el­herdálását, a vagyon rövid távú, munka- vállalói érdekek alapján történő felélését és a menedzseri hatalommal való vissza­élést. A párt célja olyan jövedelemelosztás ki­alakítása, amely hatékonyan ösztönzi a tel­jesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemformák kö­zött, a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A SZOCIÁLPOLITIKA ALAPVETŐ FEL­ADATA a szélsőséges életszínvonal-különb­ségek mérséklése. Hatékony szociálpolitiká­val is el kell kerülni a tömeges munkanél­küliséget. Munkahelyteremtő gazdasági stra­tégiával, oktatási, átképzési programokkal, vállalkozás-élénkítéssel, a külföldi munka- vállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktívan fel­lép a szegénységet újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek megváltoztatásáért. A program a párt jellegéről a következő­ket állapítja meg: az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövet­ségeként működő, modern szocialista politi­kai mozgalomként kíván tevékenykedni. Baloldali szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére tö­rekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a mun­kájukból élő fizikai és szellemi dolgozók ér­dekeit képviseli. A reformok pártja is, mivel a strukturális reformokra és a demokráciá­ra való békés átmenetre összpontosítja erő­feszítéseit. Áz MSZP a nemzet pártjának és demokratikus pártnak — a tagság pártjá­nak — deklarálja magát. AZ MSZP FÜGGETLEN MAGYAROR­SZÁGOT AKAR szögezi le végül a prog­ramnyilatkozat. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, amelyek már ed­dig is növelték Magyarország nemzetközi te­kintélyét. Magyarország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő zavarta­lan és kiegyesúlyozott viszony. A program- nyilatkozat megfogalmazza: „Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedé­süket szabadon megválasztó országok önkén­tes és egyenjogú együttműködésévé fejlőd­nek.” Az MSZP- arra törekszik, hogy a ma meg létező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja elő­mozdítani a tömbök megegyezéseit, a biza­lom elmélyítését. A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő tá­vozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapa­tokat is. A párt őszintén kívánja a Duna- menti népek összefogását, a kapcsolatok ja­vítását és elmélyítését. VILÁGNÉZETI KORLATOK NÉLKÜL kész együttműködni a Magyar Szocialista Párt minden demokratikus, Európa jövőjé­ért felelősséget érző politikai erővel, elsősor­ban a reformok mellett elkötelezett kommu­nista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú kör­nyezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmak­kal. Az MSZP meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista moz­galom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges területeit a polgári politikai erők­kel is. Megkülönböztetett érdeklődést tanú­sít a szociáldemokrata tapasztalatok iránt, melyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumen­tum. Reformerek üdvözlete Moszkvából A Magyar Szocialista Párt­nak meg kell találnia a vál­ságból kivezető utat, s az eh­hez szükséges vezetőket — jelentette ki az MTI tudósí­tójának nyilatkozva Rój Med- vegyev. Az ismert történész, a szovjet parlament tagja az MSZP megalakulása kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország­nak a saját gazdasági modell­jét kell megtalálnia a jövő érdekében. Az új párt megalakulásá­nak fényében a magyar kom­munista mozgalom történeté­re visszatekintve Medvegyev úgy vélekedett, hogy a kom­munista párt megerősödése Magyarországon valójában mesterséges, kívülről ösz­tönzött, s nem egy szerves folyamat része volt. Az or­szág felszabadulása után mindössze néhány ezer tag­ja volt, s ezután sem a leg­jobb erők kerültek az élére. Mindez ma már nem válik a párt javára, s Medvegyev szerint egyebek között ezért is szükségszerű volt a gazda­sági válság közepette a párt jellegének, arculatának meg­változása, történelmének és politikájának álgondolá­sa. Ivan Laptyev, az Izvesztyi­ja főszerkesztője, ugyancsak parlamenti képviselő — az ülés szünetében magyar új­ságíróknak nyilatkozva az MSZP létrejöttéről — óvott attól, hogy egy kezdetén le­vő folyamatból messzemenő következtetéseket vonjanak le. Mint mondotta, ő úgy te­kinti, hogy az MSZMP nem oszlott fel, hanem új nevet kapott. Szavai szerint nagy érdeklődéssel és együttérzés­sel viseltetik a magyarorszá­gi események iránt, s remél' azok sikerét. Fjodor Burlackij politoló­gus, parlamenti képviselő igen melegen üdvözölte a Magyar Szocialista Párt létrejöttét, s annak a — már korábban is hangoztatott — véleményé­nek adott hangot, hogy lé­nyegében valamennyi kelet­európai kommunista pártnak, így az SZKP-nak is vissza kellene nyúlnia a szociálde­mokrata gyökerekhez, hiszen valamennyien ezekből nőttek ki. Ügy értékelte, hogy a ma­gyarországi folyamatok min­den szocialista ország számá­ra hasznosak lehetnek, még­pedig azért, mert valameny- nyiben elkerülhetetlenek a magyárhoz hasonló változá­sok. Megítélése szerint ezek­ben az országokban törvény- szerű a többpártrendszer lét­rejötte is. Cj élet a „Fehér Házban77 Hétfőn reggel új élet kez­dődött a Jászai Mari téri „Fehér Házban”. Az egykori Központi Bizottság apparatm- sának dolgozói a \re?t «sts« napján ugyan még a Buda­pest Kongresszusi Központba Kihelyezett irodákban vég­zik munkájukat, kedden azonban várhatóan visszaköl­töznek eredeti munkahelyük­re. Vajon mindannyian? — erről kérdezte a KB iroda ed­digi vezetőjét az MTI mun­katársa. Major László röviden kö­zölte: nincs döntés az appa­rátus dolgozóinak sorsáról, ebben a kongresszus illetékes határozni. A tanácskozást megelőzően egy titkár kol­légáival folytatott megbeszé­lésen felvetette a kérdést, hogy hol kezdi a munkanapot október 10-én. A válasz lako­nikusan tömör volt: minden­ki a helyén. Az új választ­mánynak vagy az elnökség­nek lesz a hatásköre a „fize­tett pártmunkások” vezetői­nek kinevezése. Az apparátus „karcsúsításáról” sem dön­töttek még. A párt új veze­tősége tehát módosíthat, vagy megerősítheti a különböző be­osztások betöltőit egyaránt. A dolgozók így arra készül­nek, hogy kedden felveszik a munkát a Jászai Mari téri I székházban. Glatz Ferenc, Csoóri Sándor és Horn Gyula a kongresszus szünetében. Mwikatárssiifc jelenti a fcongresszasril Sikeres volt ez elsi szakításpróba r dám korán reggel még a kongresszus meg­kezdése előtt megnő­sült. Ezzel a nagy tapsot, derűt kiváltó mondattal in­dult a kongresszus negyedik napja hétfőn reggel. An­gyal Ádám budapesti kül­döttnek kívánt sok boldog­ságot a kongresszus, aki ki tudja miért, éppen ezt a na­pot választotta a boldogí­tó igen kimondására. Ma már ezek az apró emberi epizódok is hozzátartoznak a kongresszus mindennap­jaihoz. •k E?í követően folytatódott a, közös munka, mégpedig aZj ijménti derűs epizódtól eltérően nem 'mindig .vidám .és .nyugodt hangnemben. Az első_ komoly kérdés ugyan­is az volt, elfogadja-e az idő szorítását a kongresszus, amely szerint mindenkép­pen hétfőn este, vagy éjjel be kell fejezni munkáját, mert az esetleges folytatás­nak több, szinte elhárítha­tatlan akadálya van. Az el­ső, hogy nincs megfelelő helyiség, ugyanis a kong­resszusi központot hétfőtől más rendezvény miatt át kell adni. De más okok is vannak. Számos küldött je­lezte, hogy egyébként se tudna tovább részt venni a kongresszuson otthoni el­foglaltságai miatt. Mindez elfogadható, érveltek a kongresszus küldöttei, de így előfordulhat, hogy az idő rövidsége miatt egyes fontos alapvető kérdéseket nem sikerül érdemben meg­vitatni és tisztázni. Me­gyénk küldöttcsoportja ne­vében Gyuricsku Kálmán javasolta, hogy a sürgető idő ellenére mégis vitassák meg a küldöttek a kongresz- szus mind a tizenkét doku­mentumát. Javaslatát azon­ban az előbb már említett okokra hivatkozva a részt­vevők nem támogatták. A negyedik nap közepe táján óriási vita után el­fogadták az alapszabályt a Történelmi útunk című do­kumentumot, valamint a programnyilatkozatot. Hét­főn délben beszélgettem néhány megyénkbeli kül­döttel,* akik még túlságosan a szombat délutáni és esti heves vita hatása alatt áll­tak. Csaknem szétpattant az alig kétnapos párt — fogalmaztak többen is — mert a munkahelyi politi­zálás kérdéseiben érdemi felfogásbeli különbségek kerültek felszínre. Végül Nyers Rezső — a tőle szo­katlan — szenvedélyes ösz- szegző véleménye billentet­te helyre a mérleg ide-oda ugráló nyelvét. Kiállta az első jelentősebb szakítási próbát az új párt. ★ Egyetlen ember, még ha olyan köztiszteletben álló, mint Nyers Rezső, nem biz­tos, hogy tartósan képes szinte a garanciáját adni a pártegységnek, a megegye­zésnek — vélekedtek a sza- bolcs-szatmár-beregi kül­döttek. Egyikük hozzátette: a kongresszus után kell megalkotni az igazi elvi ala­pokon nyugvó és a vitában születő egységet. Volt, aki az idő rabságában lévőnek tartotta a kongresszust. Az egyik szabolcsi kül­döttnek úgy tűnt, hétfőn el­hanyagolták a főbb kérdé­sek tisztázását. Tisza Gab­riella — aki az egyik leg­fiatalabb küldött — nem titkolta csalódását, mert amint mondta, úgy élte meg a kongresszus olykor zilált, kiszámíthatatlannak tetsző, az egyénektől szinte függet­lenül zajló eseményeit, mint aki egy előadás néma részt­vevője, s akinek nincs iga­zán hatása a történtekre. Dr. Hartos János vásá- sárosnaményi főorvos is azt hiányolta, amit a többiek is a kongresszus .negyedik napján — így, . Demendi László, dr. Pásztor Benjá­min, dr. Kiss pábor, dr. Vojnik Máriq.. .y- nevezete­sen. hogy kwnaradL néhány igazán, lényeges, kéadés a programból; így fFrvidéki Magyarország, az agrárgaz­daság ügye, az ifjúság, a hátrányos helyzetű térsé­gek, az elszegényesedés megakadályozása érdeké­ben hozandó elképzelések. Emiatt többen bírálták a kongresszus .munkáját. ★ ■ A hétfő délelőtt csaknem teljes egészében szünettel, folyosói alkudozásokkal, találgatásokkal, a platfor­mok külön teref erőjével telt el. Fél 12 körül mind­össze annyi érdemi dolog történt, hogy egy fiatalem­ber nagy tetszésnyilvánítás­tól kísérve behozta a te­rembe a nemzeti színű zász­lót és elhelyezte az elnöki asztalnál. Egyébként a továbbiak­ban is teljes volt a bizony­talanság a küldöttek köré­ben és értetlenül latol­gatták, vajon mi zajlik a kulisszág mögött. Eközben kézbe vehették az úgyneve­zett elégedetlenek újság­ját, ugyanis egy ilyen la­pot is kiadtak a kongresszu­son, Négyszázhuszonnégy címmel (utalva Cseh Tamás ismert dalának kezdő so­raira). A fejléc alatt ez állt. Az elégedetlenek lapja. Azt írták többek között az egyik írásban: „Egy fel- és túl­fűtött kazánban kéne haj­tóművet építenünk. A Kö­zép-Keleti Pályaudvar pro­fi gépészeire aligha számít­hatunk. Ahogy halljuk mos­tanában, csak a sípokkal foglalkoznak ...” ★ Amíg e sorokat írom, az elnöklő Kovács László épp azt jelenti be, úgy fél 12 tá­ján, hogy nem tud időt mondani, mikor folytatódik a kongresszus. Bizonytalan időre szünetet rendel el. Ügy látszik az igazi szere­pet végképp átvették a kongresszuson a kulisszák, ahol a személyi kérdésekről dúl elemi erejű indulatok­kal, érzelmekkel felforrósí- tott vita. Ez nem lenne baj. A vita az eltérő véle­mények összecsapása, a tisztulás folyamata is lehet, és itt természetes és jogos ezen a kongresszuson. A baj inkább az, hogy minden percben úgy tűnik egy-egy hajszálrepedés elég ahhoz, hogy szétessen valami, ami két nappal ezelőtt született meg, ezen a kongresszuson. Később a folyosói beszélge­téseken a délelőtt eldöntött tagdíjfizetés volt az egyik fő téma. A kongresszus ugyanis azt a variációt fo­gadta el, hogy nem a kere­setek arányában, amolyan pártadószerűen és nem is egységesen száz forintos fix összegben kéri a tagok ha­vonkénti ■ hozzájárulását, hanem 50-től 150 forintig terjedő határt állapított meg. Többen attól féltik az új pártót, hogy a befolyó 1 összegek nem fedezik majd a működéshez legszüksége­sebb kiadásokat sem. Ügy tűnt ekkor, eddig ; ] tartott a krónikás szerep­lés a .kongresszusi terem­ben, mert a? elnök szava­zásra tette fel a kérdést, hogy a későbbiekben sorra kerülő személyi kérdések, a párt vezetőinek megvá­lasztása nyílt, vagy zárt ülésen történjék-e. A kong­resszus 741 és 426-os arányban a zárt ülés mellett » döntött, de szá­momra ' bíztató volt az a 426 szavazat is, amely a. nyilvános ülést támogatta volna, fezek utárt még nem1 azonnal került sor á sze­mélyi kérdések megvitatá­sára, azaz a zárt ülésre, hanem az elfogadott három fontos kérdésről kezdődött vita. Mégpedig a pártva- gyonról, a nemzeti megbé­kélésről, azaz október 23- ról és a munkásőrség hely­zetéről. Elhangzott a fel- lebbviteli bizottság jelen­tése is a méltatlanul igaz­ságtalanul kizárt párttagok ügyeiről, amely utón több küldött határozott lépése­ket sürgetett, hogy hasonló esetek az új pártban ne ismétlődhessenek meg. ★ A délutáni órákban sike­rült találkoznom a Függet­len Kisgazda Párt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei választmánya tagjával, Grajczárik Lajossal, 'aki egyben a nyíregyházi szer­vezet elnöke is. Meghívott­ként vett részt a kongresz- szuson, annak negyedik napjára érkezett, amikor inkább egy felbolydult méhkashoz hasonlított a kongresszus. Elmondta vé­leményét, amely szerint ha az új párt valóban meg tudja valósítani az eddig elfogadott céljait, és képes lesz szakítani az elő­ző párt, az MSZMP hibás politikájával, úgy haszná­ra válhat az országnak. A kisgazdapárti vendég a kongreszus negyedik nap­ján tapasztalt pergő ese­mények kellős közepén csöppent be, s erről egyál­talán nem volt rossz véle­ménye. Szerinte ez a zson­gás, a folyosói vitatkozás is hozzátartozik a demok­ratizmushoz, úgy tűnik, ez is jelzi, hogy valami új kezdődött el a párt életé­be. ★ A legnehezebb ezután következik: megnyerni, meggyőzni tagjait, a ma­gyar közvéleményt, hogy az új párt a nemzet szá­mára is jó és közös ügyet képvisel. Páll Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents