Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
'■ Wh* 4 Kelet-Magyarország 1989. október 10. Tájkép a favágók után Búcsú a nyárfáktól Szomorú látvány fogadja Nyíregyházán a városi stadionba látogatót. Sivár lett a futball- pálya környéke, az oly szép magasra megnőtt nyárfák nem vetnek többé árnyékot a szurkolókra. Az elmúlt évtizedek alatt a stadion szinte összenőtt a fasorral, sportolók és sport- barátok nemzedékei nőttek fel e fák alatt. Mint Kosztik József, a stadion igazgatója elmondta, elöregedtek a fák, a FEFAG vizsgálata szerint veszélyesek már, s ez indokolja kivágásukat. Természetesen a stadion gondoskodik megfelelő utánpótlásról, előnevelt fákkal pótolják majd a kivágott nyárfákat. Egység Roppant boldog vagyok amióta olvastam az újságban, hogy Húscéh néven érdekképviseleti szervezetet alakítottak azok az állami gazdaságok, áfészek és termelőszövetkezetek, amelyek hústermeléssel foglalkoznak, mert az állami húsipari vállalatok nem engedik őket beleszólni áratrakciókba. Korábban csak félig lehettem boldog, mert akkor csak a húsipari vállalatok léphettek egyszerre tröszként a fogyasztók ellen. Most ők mint kartellbe tömörült vállalatok léphetnek tovább, s tegnaptól velük léphetnek immár a céhek is. Azon töprengek: talán egy szindikátust kellene létrehozni a kettőből, nehogy véletlenül valakinek eszébe jusson, hogy eltérjen — pláne lefelé — az áraktól, vagy — a másik oldalon — nehogy valaki többet űzessen a termelőknek a jószágért. Ezzel a sok húsevővel szemben nem is árt a szorosra fűzött egység. (b. j.) „Az önök lapja sok ember személyes gondjával foglalkozik, próbál segítséget nyújtani közvetve vagy közvetlenül, s teszik mindezt egy olyan világban, ahol lassan az a kérdés, hogy még ki az, aki nem szorul maga is valamiféle támogatásra.” Rakamazi olvasónk e bevezető sorok után tér át kérésének ismertetésére: segítsünk lakáshelyzetének megoldásában. Véleménye szerint problémája nem egyedi, mert sokakban felvetődhet hasonló elképzelés. Személyesen kerestem meg a fitalasszonyt, aki először a tényeket vázolta fel. Útba esik jövet-menet... Takarékbank, ami nem szövetkezet--------- —LJi'L'Jli'lLLl1 -ül Ha az ember kölcsön szeretne kérni, csak rokonokhoz, ismerősökhöz fordulhat. Idegen nemigen nyitja ki a pénztárcáját, hacsak valami uzsorakamatot nem kérhet érte. Mit tesz, akinek nincs pénzes ismerőse? Elmegy az OTP-be, vagy a takarékszövetkezetbe. Elmentek nemrég a népi ellenőrök is, hogy átfogó képet kapjanak a takarékszövetkezetek tevékenységéről, a szövetkezeti tagsági jogok és kötelezettségek helyzetéről, legfőképpen azonban pénzügyi szolgáltatásaikról. Ehhez azonban csak a takarékszövetkezetek testén keresztül jutottak, mint ahogy a pénzhez is csak. az juthat, aki először tagja lesz a takarékszövetkezetnek.. Nem bonyolult dolog ez, csak egy nyilatkozatot kelj kiállítani, amelyből megismerhető a szövetkezet alapszabálya, vagyoni helyzete, és alaprészjegyet kell jegyezni, ami legtöbb helyen 500 forint, de van, ahol ezret kérnek. Íz igazi ok Előfordul, hogy valaki nagy összegű ala'prészjegyet vált, ezt viszont a betéti kamatnál magasabbnak vélt osztalékért teszik. Az eredmény pedig? Hogy az alapszabályt tulajdonképpen senki nem ismeri meg, főleg terjedelmessége miatt, a belépés igazi oka, hogy kölcsönt kaphassanak. Ezt az érvet a takarékszövetkezetekben hallották a népi ellenőrök, ám azért nem fogadták el, mert nemcsak jogszabályellenes, hanem a tagok kiszolgáltatottságát jelenti. Hogyan? Ügy, hogy a tagsági részjegyek után a szövetkezetek osztalékot fizetnek. Mivel azonban erről az ilyen kölcsönért’ belépett tagok mit • sem tudnak, nem jelentkeznek az osztalékért sem, a szövetkezetek pedig korábban az érdekeltségi alapba, tavaly óta pedig a vagyonalapba helyezik a pénzt. Azt mondják: a tagok a küldöttgyűlésen, ■ illetve a tagértekezleteken tudomást szerezhetnek az osztalék kifizetéséről, így törvényesnek érzik, hogy saját alapjukat gyarapítják ahelyett; hogy például takarékbetétbe helyeznék, így a kamat nem évül el, sőt meghatározott feltételek között még tőkésíteni is lehetne. Egyébként nem nagy összegekről van itt szó. Egy tavalyi adat szerint húsz és 70 forint közötti összegről, ám ha figyelembe vesz- szük, hogy ez körülbelül 150 ezer ember húsz és hetven forintja, akkor már nem elhanyagolható, az idén például 29 millió forint jut „Zsiráfvár” az egri vár tövében. Az egri vár tövében „zsiráfvárat” — felfújható óriás zsiráfot — állított fel Pritz- Gyula magánvállalkozó. Az ötletnek igazán a gyerekek örülnek, ugyanis a zsiráf 80 köbméteres belsejében — ahol a kisiskolásoknak már tornaórát is tartottak — kiválóan lehet ugrálni. A képen: A gyerekek kedvence a felfújható óriás zsiráf. részjegyosztalékra. Akik pedig a magasabbnak vélt osztalékért jegyeztek nagy összegű alaprészjegyet, annak kiszámolhatják, hogyha a legkisebb kamatozású, a látra szóló betétben helyezik el pénzüket, arra is 12 százalék kamatot kapnak. Ha tehát a takarékszövetkezetek nem emelik fel a részjegyek utáni osztalékot legalább húsz százalékra, a tagság inkább kedvezőbb kamatozású betétekben • helyezi el pénzét, s megszünteti a részjegyet. Ozoimali ügyintézés Mielőtt bárkinek is megrendülne bizalma a takarék- szövetkezetekben, eláruljuk, hogy a népi ellenőrök egy sor jó dolgot állapítottak meg munkájukról, hiszen bármennyire is tartjuk magasnak a hitelek után felszámított kamatot, végül is csak segítenek rajtunk. Es ez a segítség egészen gyorsnak is tekinthető Majdnem mindenütt jellemző az azonnali ügyintézés, még az építési kölcsönök folyósítása is, de ha sokat kell várakozni a pénzre, az sem több öt-tíz napnál. Elutasított kérelemmel »sem találkoztak a népi ellenőrök, bár ez_ nem feltétlenül azt jelenti, ’ hogy mindenki kap aki kér, inkább azt, hogy csak olyan kérelmeket vesznek át, amelyek teljesítése eleve lehetséges. A gyorsaság ellenére megvizsgálják azt, hogy van-e á visszafizetésre fedezet, s hogy két kezest is kérnek, ezzel érik el, hogy alig-alig van hátralék. (Százmilliós nagyságrendű hitelállomány mellett 100 ezerben mérhető a hátralékos állomány például a nagyecsedi szövetkezetnél.) . Változtatni Jól mérhető eladósodásunk üteme is a takarékszövetkezetek számaiból. Míg 1987 végén még az egymilliárdot sem érte el kölcsönkihelyezésük, a múlt év decemberében éz megközelítően kétmilliárdra ugrott, ez év első felében pedig másfél milliárdnál is több kölcsönt adtak. Természetesen nem ingyen és jótékony- sági célból teszik ezt velünk, ők is a piacról élnek, s többnyire nyereséges ez a tevékenység. Igaz, volt olyan szövetkezet tavaly, amelyiknek csak három millió körüli nyeresége volt, volt azonban olyan is, amelyik több mint 27 millió eredménnyel zárt, de az összforgalom is több volt másfél milliárdnál. A vizsgálat általános megállapítása a túlnyomórészt szabályos működés körülményein túl arra a következtetésre jutott, hogy mivel a tagsági viszony nem jár előnyökkel, a szövetkezeti jelleg kezd felszakadozni, s egyre inkább bankokká válnak a takarékszövetkezetek. Ez tulajdonképpen nem baj, csak akkor utána kell változtatni a működést szabályozó formát is. Balogh József — Van egy lakásunk, nem modern, régi típusú, amely 1972-ben lett felújítva. Benne két szoba konyha, fürdőszoba, egyedi fűtésmegoldással. Szeretnénk javítani a komfortfokozatán, de miből? A szülők már nem tudnak segíteni, férje autószerelő, most kőművesek mellett dolgozik. Ő első gyermekével van gyeden, de már útban a másik csöppség. Havi jövedelmük a megélhetést és a kiadásokat fedezi csak. Ezért •kiegészítésként sertéstartással foglalkoznak. Mégsem tudnak megspórolni nagyobb összeget. Az OTP 200 ezer forintot adna átépítés, komfortosítás címén. De ezt öt év alatt vissza kell fizetni kamatokkal együtt. — A lakáshelyzet javítására lenne egy javaslatom — mondja a fiatalasszony. — Az ilyen épületre, mint a miénk, — jó állapotban van és még ötven évig lakható — jó lenne, ha az állam adna lakásépítési kölcsönt és szociálpolitikai kedvezményt a gyerekek után. Az épületet újjá lehetne varázsolni, korszerűsíteni. Biztosan ezt a megoldást választaná sok fiatal, mert olcsóbb és nem tart évekig, mint az építkezés. Véleményem szerint igazságtalan a mai szociálpolitikai támogatási rendszer, mert csak új lakásra lehet felvenni. Az is abszurd dolog, hogy el kell adjam a házat, vagy bontsam le — persze erre engedélyt sem adnának — hogy megfelelő összegű kölcsönt és kedvezményt kapjak. A fentiekkel kapcsolatban Veres László, az OTP hálózati osztályának vezetője tájékoztatta lapunkat. — Sok ilyen jellegű kérés érkezik a szociálpolitikai támogatással kapcsolatban. Legnagyobb sajnálatunkra mindenkinek csak azt tudjuk válaszolni: a kedvezmény új lakás építéséhez, vásárlásához, valamint állami, illetve az erre feljogosított szervtől történő használt lakásvásárláshoz adhatunk. Ez nem takarékpénztári döntésen múlik. A szociálpolitikai kedvezménnyel a kormányzatnak •az a célja, hogy elsősorban lakással egyáltalán nem rendelkezőket támogassa. Bízom benne, hogy olvasónk nemcsak állami pénzeszközök felhasználásával képzeli el gondjainak megoldását. Mivel az elmondottakból kiderül. hogy 200 ezer forint kölcsönnel és saját erővel jelenlegi lakása hosszú időre megoldást jelentene. — A levélírónak abban természetesen igaza lehet, hogy nagyon sok családi ház felújítása elképzelhető lenne így. Csak javasolni tudjuk, véleményét juttassa el az erre illetékes pénzügyi kormányzatnak, körzete országgyűlési képviselőjének, hogy a törvényalkotás során azt figyelembe vehessék. — fejezte be az osztályvezető. Bankó Mihály Megkezdődött a Puli személygépkocsik sorozatgyártása. A hódmezővásárhelyi HÓDGÉP Vállalatnál az 50 darabos nullszéria után francia megrendelésre megkezdték a Puli kisautók sorozatgyártását. A 325 köbcentiméteres, 1 hengeres olasz motorral meghajtott járműből félezret rendelt a francia vevő. A képen szerelőszalagon a kisautó. A tárgyalóteremből Hogy lehet az, hogy a vitatkozó, „balhés” embereknél veszekedés közben mindig ott van az a bizonyos zsebkés, amit elő lehet rántani, s aztán ... ? Aztán jön a bíróság. Így járt a nyíregyházi Nagy István segédmunkás is, aki természetesen szintén zsebében hordta a bicskáját. Május 20-án Sóstón egyetlen pohár sört fogyasztott. Vele volt a sógora is, akivel körülbelül 9 óráig ültek az étteremben. A szóváltást sógora kezdte, amikor a szomszédos asztalnál ülő L. Bicskás Lászlót egyszercsak ledgá- nyozta. L. ekkor felpattant, s a nagyszájú embert megütötte. Nagy István természetesen sógora védelmére kelt, rászólt L-ékre, hogy hagyják békén. L. László kezdte ekkor a tettlegességet azzal, hogy felkapott egy kukát és azzal megütötte Nagy Istvánt. Nagy erre már nem tudta magát türtőztetni, elővette hat centi pengehosszúságú zsebkését, és melibeszúrta L.-t. A sérültet életveszélyes állapotban szállították kórházba. A büntetlen előéletű Nagy Istvánt a megyei bíróság egy év börtönre ítélte, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt. A Legfelsőbb Bíróság azonban az ítéletet enyhítette, a bűncselekményt kísérletnek minősítette, s a börtönbüntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. B. A. LEVÉL NYOMÁN Kedvezmény felújításhoz
