Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
2 Kelet-Mugyarország 1989. október 10. Befejeziditt az új párt kongresszasa (Folytatás az 1. oldalról) érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon (kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja párt- jeliképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a mát megszaivazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megválasztható. Ám kivételek is akadnak. így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagijai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát, amely előírja: a párttagdíj havi összege a párttag és az álapszer- vezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű tag- díjfizetésre is vállalkozhatnak.. A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei küldött bejelentette, hogy — immár az alapszabály adta lehetőséggel élve — a vidéki munkástagozatok és a kongresszus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizikai dolgozók, valamint *a velük szimpatizáló párttagok számára — alapszervezeti hovatartozás nélkül — politizálá- si lehetőséget és fórumot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a program- nyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozat tervezetét, s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította egyetértését. A vitában elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a programnyilatkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy a történelmi útunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek, a programnyilatkozatot pedig — újabb tételes vita nélkül — határozatban erősítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra a két okmányt. A küldöttek a történelmi útunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült fel — így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. A dokumentumok elfogadását követően — a korábban elfogadott munkarendtől eltérően — nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek, amelyek arról Fotóriporterek kereszttűzében. tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZMP- ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a Vidék esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár és élelmiszergazdasági platform pedig — egyesülve — Vidék agrár- élelmiszerágazati platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, és huszonket- ten tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mivel a küldöttek arról értesültek — mondotta —, hogy Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között „színfalak mögötti tárgyalások folynak”, sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. Balogh Sándor, a fellebb- viteli bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen á testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az MSZMP-hez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a legfelső fórumnak ez nemcsak joga, hanem kötelessége is, mert az MSZP az MSZMP jogutódjának vallotta magát. E rövid kitérő után Balogh Sándor elmondta, hogy a testület összegezte a kongresz- szushoz érkezett kérelmeket. Eszerint 99-en kérték sérelmeik orvoslását, 59-en fellebbeztek pártfegyelmi ügyükben, 34-en párttagságuk keltének módosítását kérték, ketten párttestületi döntés felülbírálatát igényelték, s érkezett négy olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A bizottság 82 ügyet vizsgált meg, nyolcvan esetben tudott állást foglalni, s javasolja, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a megválasztandó Országos Egyeztető Bizottság hatáskörébe. A bizottság munkáját vezérlő alapelvekről szólva Balogh Sándor hangsúlyozta:' a kongresszuson is többször elhangzott, hogy az új párt csak tiszta, szinte makulátlan embereket vállalhat. A valóságban azonban ilyenek nincsenek. A testületnek ezért minden ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát cs következményeit, a károkozás társadalmi-politikai hatásait. Ugyanazon súlyú, jellegű cselemények esetében is másként ítéli meg a párttagság, illetve a közvélemény a vezetőket és a beosztottakat. A múlt politikai hibáiért nem lehet egyformán felelőssé tenni a döntéshozókat, a döntést közvetlenül előkészítőket és azokat, akik — bízva a pártvezetés döntéseiben — végrehajtották a határozatokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt. Egy többpártrendszerű jogállamban a vezetőknek és a párttagoknak egyaránt ki kell állniuk az erkölcsi próbát. A felelősség kérdését nem szabad csak jogi és pártfegyelmi eszközökkel rendezni; a politikai konzekvenciákkal is számolni kell — hangsúlyozta. Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt. A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is,- hogy a pártfegyelmi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmibizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságitól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresszusnak. Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt akozott a pártnak, rombolta a tekintélyét. Az Ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként terelték adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a Párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948—49- es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így például a küldöttek indítványozták, hegy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a végleg rájuk háruló feladatot teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őrködtek, hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag elfogadta a fellebbviteli bizottság jelentéséi. Ekkor az egyik budapesti küldött kért szót, s a független küldöttek nevében sérelmezte a személyi jelölések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan a platformok, de a Kongresszus még- inkább az. Tiltakozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek nevei, s egyénenként szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a nevek a jelölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak megszavaztatásával csak zavart okoznának, s inkább ebédszünetet rendelt el. Hivatalos szavazási eredmény Este kilenc óra után csaknem 5 órás zárt tanácskozást követően plenáris ülésen hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnökségének névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai: Boros László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, Katona Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kovács Jenő, Kosa Ferenc, Körösfői László, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György (Borsod megye), Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. Bejelentették: a Magyar Szocialista Párt köz- társasági elnökjelöltje a kongresszus támogatásával Pozsgay Imre lett. Az elnökség megválasztása után további testületek megvátaszításával folytatta munkáját a kongresszus. Majd — mivel a küldöttek úgy döntöttek, hogy mindenképpen befejezik a kongresszust, — a késő éjszakába nyúló vitában foglaltak állást a legfontosabbnak ítélt kérdésekben. Lapzártakor ez még tartott. Gorbacsov távirata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfő este táviratban üdvözölte Nyers Rezsőt: Tisztelt Nyers Elvtárs! Fogadja őszinte üdvözletemet és jókívánságaimat a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Engedje meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a pártjaink közötti kapcsolatok az együttműködés tapasztalataira fognak támaszkodni, arra az együttműködésre, amely mindig fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatokban, s kétségkívül a továbbiakban is szolgálja majd a béke és a szocializmus ügyét és népeink érdekeit. Mihail Gorbacsov Nyers Rezső és Barabás János az ülésteremben. Pozsgay Imre beszél a kongresszus hétfői munkanapján. Ébredezik a falvak népe? A hosszúra nyúló, kimerítő tanácskozás negyedik napján az egyik 'küldött a vidék, mindenékelőtt a falvak népének nevében, alapjaiban új agrárkoncepciót sürgetett. Szabó Balázs a zala- szentgróti termalőszövetke- zet ágazatvezetője — aki politikai munkásként a Zala megyei, példaértékűnek számító, társadalmi munkában működő pártválasztmány elnökhelyettese — szerint az új szocialista párttól évtizedes sérelmekre vár gyógyírt a falusi lakosság. — Az MSZMP-szerveze- tók korábbi bomlása most fog majd igaziból kiderülni. Mi azzal számolunk, hogy a tizenhatezres megyei MSZMP-tagság várhatóan tízezer MSZP-tagra csökken. Sokan azt hiszik, hogy a falu, a vidék még érintetlen, hiszen itt nem épülték ki az ellenzéki pártok sejtjei. Nem mintha az MSZMP különösen népszerű lett volna falun, de eddig nem volt más választás a politizáló emberek számára. Alapjaiban megváltozik a helyzet, ha egy igazi választási kampány kezdődik, amikor valóban új agrárprogramok jelennek meg, főleg a tulajdoni .kérdéseket illetően. Be kell látni, hogy az MSZMP a nagyüzemi munkásság pártja volt. A legnagyobb tömegekéit sújtó bűnöket a vidékkel, a parasztsággal szemben követte el az MSZMP, és ezt rendkívül nehéz lesz helyrehozni. Nekünk tehát addig kell egy valóban életképes agrárprogrammal kiállni, amíg politikai versenytársaink meg nem jelennek. Ma a magyar mezőgazdaság csődállapotban van. Olyan adózási rendszer, mint a mienk, amelyben a mezőgazdaság a költségvetés nettó befizetője, csak a fejlődő országokban van. Nekünk a mezőgazdaságra nehezedő terheket bármi áron csökkenteni kell. A farmergazdaságok kérdését is jobban át kell gondolni, hiszen ha az ellenzék megkezdi a tömeges agitációt, mi már késésben leszünk. További halaszthatatlan feladata a szocialista pártnak, hogy fellépjen a vidéki, falusi kiskirályok ellen, akik eddig hátuk mögött tudhatták az MSZMP hatalmát, erejét. Eaért támogatom a reformplatformnak azt az elképzelését, hogy egy etikai bizottságot állítsanak fel a párton belül. Mert ha sorainkat nem tudjuk megtisztítani azoktól, akik egy tál lencséért eladták a tisztességüket, akkor hiába erőlködünk.
