Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
2 Keiet-Magyarország 1989. október 9. Vitában kristályosodik ki az úi párt programja A szünetben. Kulcsár Kálmán, Németh Miklós, Mednusy Péter és Hütter Csaba, a kormány tagjai. Munkatársuk jelenti a kongresszusról Megnyugvás kérdőjelekkel Túl vagyunk a nagy műtéten — mondta megyénk egyik küldötte, Kiss László, a kongresszus harmadik napjának kezdetén. Sokak véleményével találkozott kijelentése. Létrejöttek a legfontosabb kérdésekben kötött egyezségek, kompromisszumok, de amint az új pártról, az egynapos MSZP-ről Kósa Ferenc filmrendező, megyénk szülötte nyilatkozta: a születéssel még csak elkezdődik az élet. Megyénk küldöttei szerint is nagy megkönnyebbülést váltott ki a megegyezés és döntés az új párt megalkotásáról, amely a kongresszuson résztvevők közös műve. Egyébként megyénk küldöttei is — bár nem látványosan — derekasan kivették a részüket az érdemi munkából. Mint már említettük, Gyuricsku Kálmán, mint a szavazatszámláló bizottság elnöke a kongresszus első percétől talpon van. Kiss Lászlót a pártvagyon helyzetével foglalkozó bizottságba választották, amelyről elmondta: mindent megtesznek azért, hogy a pártközvélemény és az ország népe előtt e tekintetben is nyugodt lelkiismerettel, tiszta lappal állhassanak az emberek elé, és csak annyit kérnek majd az új pártnak a vagyonból, amely nélkülözhetetlen a normális működéshez. Vasárnap délelőtt látványos, sőt néha kínos jelenetek is váltották egymást Gubcsi Lajos küldött javaslatáról, aki a listás szavazás megtorpedózását kívánta, ez ügyben gyűjtött aláírásokat. A kongresszus nem fogadta el az ügyrend módosítására vonatkozó javaslatát, és amikor az elnöklő Berend T. Iván ismét nem adta meg a szót, Gubcsi Lajos támogatói a karzatról hangos bekiabálásokkal is kifejezték nemtetszésüket. Később csillapodtak , a kedélyek és sor kerülhetett a megyei küldöttcsoportok képviselőinek felszólalásaira. Ebben a vitaszakaszban Baja Ferenc nyíregyházi küldött is szót kapott, bár alig két tőmondattal dióhéjba fogta véleményét, amelyet azért nem tudott kívánsága szerint kifejteni, mert arra az éppen tárgyalt — az alapszabály-tervezetre vonatkozó — napirend nem adott lehetőséget. Megkérdeztem a szünetben, miről is akart volna beszélni. Azt mondta, véleménye szerint a helyi önkormányzatok megteremtése nélkül szinte kudarcra van ítélve a párt — legyen az az új MSZP, vagy más párt is —, mert a helyi önkormányzati tulajdon adhat igazában lehetőséget egy- egy pártnak a tettekre. Márpedig az állampolgár a tettek demokráciáján méri majd a pártok cselekedeteit és ezek alapján adja majd le szavazatait. Ezzel együtt megyénk kongresszusi küldötte megkérdőjelezte, hogy szükség van-e a jövőben úgynevezett megyei önkormányzati szervekre — magyarán a mostani megyei pártbizottsághoz hasonló szervre, illetve a megyei tanácsra és más megyei intézményekre. Megyénk küldötteivel beszélgetve az is kiderült, ők sem úgy képzelik, hogy a cégtábla átfestése vár az új pártra és tornaira, hanem egy teljesen uj alapokkal működő, demokratikus, s a tagság által irányított és ellenőrzött politikára van szükség. Érthetően nagy vita bontakozott ki a kongresszus jogköréről, amelyet a korábbi időszakban a központi pártapparátus kisajátított, amelynek gyakorlatával végképp szakítani kell. Ügy fogalmaztak: valójában a két kongresszus közötti legfontosabb döntésekre is csak és kizárólag a kongresszus lehet hivatott. Késő délután a vitákkal folytatódott a kongresszus, miközben a szünetben és a különböző helyiségekben élénk eszmecsere folyt a platformok tagjai között, valamint a különböző platformok vezetői között. Tulajdonképpen megnyugvás érezhető a küldötteken, mert az első akadályt jól vette a kongresszus, de kérdőjelek is kirajzolódtak a kongresz- szus harmadik napján. Egyebek mellett elterjedt a hír, hogy a déli órákban mégiscsak bejelentik egy másik párt alakulását is, mégpedig a fundamentalisták tagjaiból alakult volna meg a Magyar Kommunista Párt néven. Erre a bejelentésre azonban a várt időpontban nem került sor. Az egynapos párt küldöttei soraiban a megnyugvás mellett tehát némi bizonytalanság is tapasztalható volt, igen sokan verődtek csoportokba a folyosón és elsősorban a Reformszövetség tagjai fogalmazták meg kérdőjeleiket. Ügy érezték, hogy valakik szeretnék kiszorítani a reform szellemű párttagokat, küldötteket az érdemi munkából. Páll Géza (Folytatás az 1. oldalról) miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét másak véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyar- ország gondjait, problémáit jól ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Népszabadság főszerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyásukat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de lényeges változtatásával is azt kívánják kifejezni; tartalmában a párt eszmeiségéből táplálkozik. Gesztusértékű felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az 1-es számú küldött — Bodó László Baranya megyéből — bejelentette: amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldöttsorszámok alapján osztják ki az új tagsági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Szűrös Mátyás; II politikai küzdelem igazi színtere az Országgyűlés Szűrös Mátyás, Hajdú-Bi- har megyei küldött, az Országgyűlés elnöke a vasárnap délelőtti vitában elhangzott felszólalásában kijelentette; a Magyar Szocialista Párt élel- rehívása újabb, fontos állomás az ország demokratikus átalakulásában, egyben segíti Magyarország felzárkózását Európához is. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy életképes szocialista mozgalom nélkül nem va- ■ lósítható meg a demokrácia. Leszögezte: a látványos és gyökeres változásoknak azt is szolgálniuk kell, hogy az új szocialista párt szervezeti felépítésében, szerveződési elveiben is más legyen elődjénél. Olyan pártot kell teremteni, amely programjában és vezetési összetételében egyaránt biztosítja a párt hosz- szabb távú versenyképességét, helytállását a választási küzdelmekben. Ügy vélekedett: a politikai küzdelem és az érdekegyeztetés igazi színtere a jövőben az Országgyűlés lesz. A pártnak szervezeti felépítésében és vezetési elveiben erre a szempontra is messzemenően figyelnie kell. A közelgő választások különösen fontossá teszik, hogy a párt általános programja mellett egy ütőképes választási programot is dolgozzanak ki. A szervezeti kereteket egyben úgy kell kialakítani, hogy segítsék az izmosodó magyar többpártrendszerű demokrácia megerősödését, vagyis a szocialista párt szervezeti rendjének lehetővé kell tenni a többi demokratikus párttal és mozgalommal való együttműködést. Magyarország előtt az o történelmi feladat áll, hogy visszailleszkedjék Európába. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy demokráciákkal csak demokráciák képesek igazán együttműködni. A szocialista párt egyik fontos feladata, hogy jó partnerkapcsolatokat ápoljon a nemzetközi munkásmozgalom pártjaival. Legyen szó akár a Szovjetunió Kommunista Pártjáról, akár a Spanyol Szocialista Munkáspártról. Szűrös Mátyás végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista pártnak fel kell karolnia az egész magyarság ügyét. Vélemények a programnyilatkozatról Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt program- nyilatkozatának általános politikai vitájára. Elsőként a kongresszuson szerveződött Nemzet egészségéért elnevezésű platform képviselője kapott szót, s röviden vázolta az egészsé' ügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a nyolcvanas évek közepére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet. A kilábalás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: az egészségügy kereteit meghaladó, társadalmi méretű beavatkozás szükséges. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. Az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a totális csőd állapotába juttatta”. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladataAz Ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta : a dokumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Szerinte a pártnak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül kellene eljutnia az ifjabb nemzedékhez. A Vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos Kótai Géza: Figyelem kívülre A programnyilatkozatról folytatódott vitában kórt szót Kótai Géza, aki az MSZP megalakulása és a nemzetközi környezet összefüggéseit elemezte. Kifejezte meggyőződését: a „nagy vállalkozás kudarcához vezetne”, ha a külső feltételeket figyelmen kívül hagynák. Hazánk nem feledkezhet meg lehetőségeiről, csak mozgásterének józan mérlegelésével szavatolhatja a demokratikus átalakulás külső feltételeit. Létérdekünk az is, hogy kezdeményezzük a reformerők nemzetközi koalícióját. A szovjet, a magyar, a lengyel és a jugoszláv érdekek e tekintetben nyilvánvalóan közösek. Megítélése szerint rendkívüli jelentősége van a gorbaosovi politika sikerének. Nemzeti érdekünk, hogy mindenkor egyenjogú, baráti viszonyt ápoljunk a Szovjetunióval. A magyarországi változásokat a nyugati országok közvéleménye, felelős kormányzati körei és más, mértékadó politikai erők rofconszenv- vel fogadják — mondta a továbbiakban. Ugyanakkor a tőke habozik, s olyanok is vannak, akik egyenesen a kudarcunkat kívánják. Baja Ferae nyíregyházi küldött az önkormányzatok fontosságát hangsúlyozta felszólalásában. László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. Az új párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alátámasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona az önkormányzatok jelentőségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel összefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshozatali és forráselosztási jogkörrel. Szabó Balázs az agrárplatform képviseletében elöljáróban rögtön eloszlatta azokat a szerinte téves feltételez óseket, miszerint az MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egyértelműen maga mögött (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik a Magyar Szocialista Pórt kongresszusa. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes számára nem volt meggyőző a p ártkongresz- szuson szombaton kötött megállapodás, ezért egyelőre nem döntötte el, hogy tagja-e a Magyar Szocialista Pártnak. A nemzetközi sajtóközpontban tartott vasárnap délelőtti tájékoztatóján aggodalommal állapította meg: most mindenki reformpártinak mutatkozik. A miniszterelnök-helyettes kételyeit fejezte, ki azzal kapcsolatban, hogy bekövetkezett-e a szükséges tisztulás. Nem fogalmazódott meg ugyanit egyértelmű válasz a múlthoz való viszonyról, valamint a megújulás, illetve az új alapok kérdésében. Medgyessy Péter kifejezte meggyőződését: az országnak — különösen a választások előtti időszakban — szakértői kormányra lenne szüksége, hogy meglegyenek a rendszerváltás feltételei. (Nyers Rezső szombat esti beszédében annak a reményének adott hangot, hogy a kormány nem alakul át független szakértői kormánnyá, hanem a párt, az MSZP kormánya lesz.) Medgyessy szerint lehetőséget kell teremteni arra, hogy a különböző politikai erők — koalíciós szellemben — saját képviselőiket delegálhassák egy ilyen szakértői kormányba.
