Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-08 / 238. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. október 8. Mellőzött lakásszövetkezetek Török példák megyei összehasonlítással A gyors fej­lődésnek indult Törökország­ban a szövet­kezés gondola­tának ellent- modásoss jeled vannak. Erre utalt a minap Vguz Soydan, az isztambuli lakásszövet­kezet szövet­ségének el­nöke nyíregy­házi látogatá­sa során. A szimpatikus fi­atalembert ar­ra kértük, ad­jon képet ol­vasóinknak a török lakásszö­vetkezetek te­vékenységé­ről. Oguz Soydan nem először jár Magyaror­szágon. Három éve már volt Budapesten. A nyíregyházi lakásszövet­kezet delegá­ciója szintén szerezhetett tapasztalatot a déli ország életéből. Tavasszal ugyanis Nyíregyházáról utazott egy csoport hasonló céllal, s most viszonozták a törökök a látogatást. Csak amíg a ház felépül Mint megtudtuk: az 55 millió lakost számláló Tö­rökországban 11 millió lakást tart nyilván a sta­tisztika. Ebből a lakásállo­mányból mintegy másfél- milliót építettek fél lakás­szövetkezeti formában. Az emberek nagyon szeretik ezt az építkezési módot, hi­szen a szövetkezeti lakások olcsóbbak, mint a magán­erős családi házak. Csakhogy Törökország­ban az a szokás, hogy a la­kásszövetkezet felosztja ön­magát, amint a ház felépül. Tehát a karbantartást, a felújítást, a házkezelést már maguk az ott élők old­ják meg, ahogy tudják. A fenntartás miatt nem ma­rad együtt az alkalmi célra létesült szövetkezet. (Talán leginkább a-nálunk ismert vízműtársulatokhoz lehetne hasonlítani, a vízmű és a vezetékek átadása után fel­oszlik a társulat.) Hintaváros támogatással A török kormány nem ad kellő támogatást a lakásszö­vetkezeteknek. Ezt igazolja, hogy már 1934-ben felhúz­ták az első lakásszövetkeze­ti tömböt, ennek ellenére fél évszázadot kellett várni, hogy az állam hitellel támo­gassa ezt a formát. Egysze­rű a magyarázata, miért zárkózik el az ankarai ve­zetés: egy liberális gazda­ságban a profit megszerzése lebeg szem előtt és minden új vállalkozás természet­szerűleg ezt a célt tűzi ma­ga elé. A lakásszövetkezet viszont, ha a tagjai érdekét hathatósan kívánja szolgálni, nem számolhat profitra, ezért ebben a versengésben háttér­be szorulnak a lakásszövet­kezetek. Éppen ezért is jöttek megyénkbe, hogy megismerkedjenek azokkal a gyakorlati tapasztalatokkal, amelyek törökországi hasz­nosításával eredményesebbé tehetné a lakásszövetkezetek jövőbeli szerepét. Mellesleg érthető, miért szeretnek náluk ilyen otthon­hoz jutni az igénylők. A tö­rök fővárosban, Ankarában a 80-as évek elején építettek egy 50 ezer lakásos minivá­rost, ahol csak lakásszövetke­zeti otthonok kapnak helyet. A Világbank is támogatta a nagyszabású akciót. 1986- ban pedig éppen Ankarába hívták össze a nemzetközi la­kásszövetkezeti kongresszust. Ennek egyik fő pontjaként bemutatták a hatalmas lakó­negyedet. Elhangzott többek között az, hogy 70 négyzet­A lakossági költségek csökkentése, a zsúfoltság enyhítése érdekében a Me­gyei Adóíelügyelőség 1989 október 16-tól változásokat vezet be a magánerős, házi­lagos lakásépítés, -bővítés, -közművesítés, valamint a lakáson végzett munka álta­lános forgalmiadó-visszatéri- tésének rendszerében. Az ügyfélforgalom hagy mérté­kű növekedése nem teszi le­hetővé az azonnali ügyinté­zést, tehát azt, hogy valaki benyújtja az ügyiratot és még aznap elbírálják, illetve megkapja a csekket, hogy felvehesse az OTP-től a for­galmiadó-visszatérítést­A visszaigénylési kérelme­ket gmóber 16-tól Fehérgyarf maton a Kossuth tér 7. alat­ti, Kisvárdán a Somogyi Bé­la út 11. első emeleti, Máté­szalkán a Bajcsy-Zsilinszky út 22. első emeleti, Nyírbá­métemél nincs kisebb szövet­kezeti lakás, legalább négy szobát alakítanak ki ezekben. S hogy mennyire olcsó, jól érzékelteti az, hogy Törökor­szágban a munkás egyhavi átlagbéréből vásárolhat egy négyzetméternyi lakást, ná­lunk három—négy hónap munkája kell ehhez. S míg a fenntartás náluk havonta száz forintnak megfelelő tö­rök líra, addig Magyarorszá­gon, közelebbről a nyíregyhá­zi lakásszövetkezet házaiban hatszáz forintot fizetnek a családok ezen a címen. Vélemények, módszerek cseréje Lehet, hogy magyar beteg­ség, mely szerint mindenről írásos megállapodást akarunk szerezni. Arra a kérdésre, hogy születik-e valamilyen szerződés a török és a magyar fél között, Oguz Soydan azt válaszolta: részéről nyugod­tan köthetnek írásos megál­lapodást is, ám erre semmi szükség, mivel szívesen látják a nyíregyházi lakásszövetke­zet képviselőit a különböző konferenciákon, kongresszu­sokon. Számítanak a kölcsö­nös véleménycserére, a hasz­nosítható tapasztalatok át­adására és ehhez — szerintük — igazán fölösleges a felek szándékát bizonygató doku­mentum. Ügyis az számít, mennyit valósítanak meg az elképzelésekből torban a Szabadság tér 7., Tiszavasváriban a Városháza tér 4., Vásárosnaményban a Kölcsey u. 5. alatti ügyfél- szolgálati irodán, Nyíregyhá­zán pedig az APEH-székház Szabadság tér 7—8. szám alatt, a földszinten lévő AFA- csoportnál kell leadni. Ügy­félszolgálati időn belül na­ponta 8—13 óráig várják a visszaigénylési kérelmeket, kivéve Tiszavasváriban, ahol csak hétfőn és szerdán van ügyfélfogadás a már említett időpontokban. Az igényléseket mindenki­nek a lakóhelyéhez legköze­lebb lévő ügyfélszolgálati irodában célszerű leadni. Az adófelügyelőség dolgozói — bár a rendelet erre lehetősé­get ad — mindent megtesz­nek, hogy az ügyintézési ha­táridő ne 30 nap legyen, ha­nem ettől lényegesen rövi- debb. Kérik az ügyfelek megértését. Esős időben szinte megközelíthetetlen volt a porosaimat posta. Most térbetonozást, vízelfolyókat épít a KEV 2. sz. építésvezetősége, (m. k.) Tóth Kornélia Közelebb a lakóhelyhez Változik az flFJI- visszaigénylés módja Október 16-tól csökken a zsúfoltság, ni a batáridő Első át az ügyvédhez Ez az enyém, ez a tied Ktiltf nvagyon — házasoknak OLVASÓNK ÍRJA: Tévednek vagy maszlagéinak? Én eddig úgy tudtam, hogy az a gyomnövény, amit a szatmári népnyelv csudafa, a köznyelv masz­lag, a tudomány pedig Datura stramonium né­ven ismer, nem cserjefé­le, és különösképpen nem dísznövény- Általában trá- gyás, elhanyagolt terüle­ten található, puha és üre­ges szára pedig őszre ko- rószerűen elszárad. A Kelet-Magyarország (szept. 19.) „Ez maszlag” című fotóval illusztrált kis cikke viszont most ar­ról próbál meggyőzni, hogy ez a növény dísz­cserje. Hát nem győzött meg! A szerző vagy kevésbé járatos a botanikában, vagy tréfás kedvében az olvasókat próbálja masz­lagotok A képen látható növény ugyanis nem maszlag, hanem csupán annak egy rokona, amit a tudomány Datura arborea néven emleget. Ne vegye rossz néven tőlem a szerző ezt a he­lyesbítést! De sehogysem tudtam elviselni a téve­dést. Én is szeretem Fe­hérgyarmatot — hisz szatmári város — s így nem engedhetem meg, hogy a Kelet-Magyaror­szág olvasóiban a téves cikk nyomán az a lehan­goló tudat alakuljon ki, hogy Fehérgyarmat akár egyetlen udvarát is a trá­gyadombok és szemétte­lepek gyomnövénye ékesí­ti. Balogh László Dosztojevszkij felesége még a jeggyűrűt is képes volt el­zálogosítani, mikor már nem tudott másként pénzt-szerez­ni férje játékszenvedélyének utolsó tétjéhez a rulett-ka­szinóban. Viszont a felesége halálos ágyánál az író kije­lentette- soha nem csalta meg hitvesét. Csodálatos sze­relem volt ez még a koldus­boton is... Az irodalmi példa után a mai családban sem közöm­bös az anyagi kérdés. Jó, ha sikerül azt okosan megszer­vezni. Semmiféle anyagi ér­dek nem ér fel a békesség­gel, a család lelki nyugalmá­val. Az igazi hitvesi szeretet a számítás nélküli, teljes önzet­lenségben gyökerezik. Ez a szeretet még akkor is adni akar, ha már nem várhat vi­szont semmit. Valahogy igy kezdődik: „Te az enyém, én a tied.”, aztán valahogy úgy végződik, ez az enyém, ez a tied. Kicsit fanyar ez a humor, de valahogy így ala­kul sok-sok házasság. Már a múlt században a törvény lehetőséget adott ar­ra, hogy a házasságkötések előtt a jegyesek szerződésben rögzítsék a vagyoni viszo­nyokat. Így nem nevezhető igazán újnak, hogy a család­jogi törvény 1986-ban történt módosítása is ezt tartalmaz­za. A válással, a házasság megszűnésével, a házas tár­sak között vagyonközösség keletkezik. Osztatlan közös tulajdon mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön sze­reztek ellenérték mellett. Kö­zös például a fizetés, ha mondjuk a férj vitt a házas­ságba egy hold gyümölcsöst, annak a haszna már közös lesz. Külön vagyonnak szá­mít az, ami a házasságkötés­kor már megvolt (mint az említett gyümölcsös) vagy öröklés, ajándék útján kelet­kezett. Ide tartozik még a személyes használatot szol­gáló és szokásos mértékű, il­letőleg mennyiségű tárgy Külön vagyonnak marad, ha többek között a férjnek volt egy autója esküvő előtt, de azt eladta és vásárolt árá­ból egy telket. Ettől az általános szabály­tól 1987 július 1-jéig külön szerződésben eltérően megál­lapodhatnak a házasfelek. A szerződés érvényességéhez szükséges, hogy a közokirat­ba, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. A házasságkötés előtt moist, hogy már nem kell a nővédelmi tanácsadás, célszerű megkeresni az ügy­védi munkaközösséget „jó ta­nácsért”. — Sajnos nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, pedig mindenkinek meg­könnyítené a helyzetét. Bon­tóperes pralkszisom alapján úgy látom, legnagyobb prob­lémák az anyagiak boncolga­tásán jönnek elő — mondta el tapasztalatait dr. Hubay Pál ügyvéd, aki Nyíregy­házán az 1. számú Ügyvédi Munkaközösség vezetője. — A fiatalokat mindkét oldalról támogatják a szülők. Óriási áldozatot hoznak, csakhogy a gyerekeknek meglegyen min­denük. Abból indulnak ki, hogy ez sikeres házasság lesz. Senki sem gondol arra, hogy el is romolhat, a felbontás­kor szinte lehetetlen a bizo­nyítás. Elsősorban azok köt­nek ilyeh jellegű szerződést, akik úgymond már megéget­ték a szájuk szélét. A házassági vagyonközös­ség megszűntetése során, a bíró munkáját nagyon meg­könnyítené egy pontosan megfogalmazott házassági vagyonjogi szerződés. Ezt a házasság fennállása alatt is bármikor megköthetik. Erkölcsi értékrendünkbe talán nem illik bele. hogy előre rögzítsük, kinek mije van, mit visz egy házasság­ba. De ha közhelyként szinte már elfogadjuk, hogy min­den harmadik házasság vá­lással végződik, álszemér­messég lenne ezen moralizál­ni. Az előzetes, rögzített megállapodás tálán bizton­ságérzetet nyújthat a háza­soknak. Bojté Gizella SZÁRAZMALOM. A régiek malma volt, ma már nemigen találkozhatunk vele. A szabadban található nagy fogaske­rék két ló és áttételek segítségével a képen látható faházi­kóban őröl Apagyon a Helytörténeti Múzeum udvarán. (Ba­lázs Attila felvétele) Emlékmű a szabadságharc ezredesének Már a tanévnyitáskor ott ragyogott a fél­köríves felirat az épület bejárata fölött: Rakovsziky Sámuel Általános Iskola. A helybelieken kívül azonban elég kevesen tudhatják, ki is volt a Gávavencsellő köz­pontjában az új tanévre átadott, nagyon szép iskola névadója. Pedig nemcsak a község lakói — szerte a megyében élők is büszkék lehetnek Rakovszky Sámuelre, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hős honvédezredesére. A 2. hadtest egyik gyalogos osztályának parancsnoka volt, s szülőfalujában, a gávai református temető­ben helyezték örök nyugalomra 1871-ben. Emlékére szobrot is emeltek a sír mellett, a honvédezredes születésének századik év­fordulóján, 1902-ben. Ezt a szobrot — Somogyi Sándor alkotá­sát — olyannyira megviselte az idő, hogy amikor megszületett a döntés: az új. 16 tantermes iskola felveszi Rakovszky nevét, és az. épület szomszédságában emléket is állítanak a szabadságharc ezredesének — végül is egy új szobor mellett voksoltak a döntésre hivatottak. Az ehhez szükséges félmillió egy részét a községnek kell elő­teremtenie — 200 ezer forint viszont már megvan. Amikor ugyanis megjelent a Re­formban egy pályázati felhívás a 48-as emlékművek helyre állítására, létesítésére, ezt a tanács rögtön megpályázta, így nyer­ték a Hitelbanktól az említett 200 ezer fo­rintot. Az eredeti, már nagyon rossz állapotban lévő munka alapján Horváth Tibor buda­pesti művész készíti el a szobrot, amelyet tehát az új iskola mellett fognak felállí­tani, természetesen megadva a módját — a tervek szerint — 1990. március 15-én. A sírt nem bolygatják meg, Rakovszky földi maradványai továbbra is ott nyug­szanak maid a gávai temetőben. (gm)

Next

/
Thumbnails
Contents