Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-07 / 237. szám
1989. október 7. || Kaiét a mafiprorszái hétvégi melléklete 9 Bánffy György: politikus és színművész —Galambos Lajos Szerelmes égitestek című drámája 1981- ben íródott, de csak 1986-ban szólalhatott meg a színpadon. A fő- szerepet Ön alakította. Hogyan találkozott a művel, milyen kapcsolata volt a bemutató után nem sokkal elhunyt íróval? — Az elmúlt évtizedekben többször jártam a megyében, főleg előadóesteket tartottam. Jó néhány kedves, emberi kapcsolatot sikerült kialakítanom. Nem mondom, hogy Galambos Lajossal barátságban voltunk, mert számomra a barátság nagy dolog. Régóta ismertem nagyszerű írásait, és szívből örültem, amikor a József Attila Színház a drámát bemutatta. A színész számára jelzés értékű, hogy a szöveget mennyi idő alatt tanulja meg. Galambos helyenként költői töltésű szövegét szinte napok alatt fölszívtam. Voltak azonosítható élményeim, ugyanazt az életet éltem hajdanán, mint Galambos drámájának a főhőse. Ez is eredményezte, hogy szoros kapcsolat alakult ki közöttünk. A rendezés (Benedek Árpád) és a színészi játék is azt a lelki és gondolkodásbeli rokonságot kívánta kifejezni, amit Galambos iránt éreztünk. Halálát mindnyájan meggyászoltuk. —Ön gyakran felemeli a szavát a nyelvi tisztátalanságok ellen. — Az a véleményem, hogy aki zavarosan és érthetetlenül beszél, az többnyire belül is zavaros és felkészületlen. Aki nyelvileg pontosan fogalmaz, annak a gondolkodásában is rendben vannnak a dolgok. — Néhány éve nemcsak a színpadon látjuk, hanem a parlamentben is. Milyen törekvések irányítják a képviselőt? — Akik figyelemmel kísérték a parlamentben négyéves munkámat, észrevehették, hogy igyekeztem lényeges kérdésekben a köz érdekében fölvetni különböző kérdéseket, elképzeléseket. Sok dologban sikerült előrelépni. így a többgyermekes családok esetében az én javaslatomra történt adókedvezmény, sikerült kimozdítanom a Nemzeti Színház ügyét a holtpontról, hogy kerüljön ki a Városligetből. — Sokan megkérdezték most tőlem, amikor megtudták, hogy az úgynevezett ellenzéki demokrata képviselők csoportjába léptem, hogy ez mit jelent? Mindenkinek azt feleltem, hogy az égvilágon semmit! Annyit jelent, hogy a parlamenti lehetőségeket továbbra is maximálisan kihasználjuk. — Másfél órán át Széchenyi szellemét, müveit idézte. Köszön- het-e valamit Széchenyinek a színész és a képviselő? — Egy életre szóló eszményt, szövetséget jelent számomra. Amikor foglalkozni kezdtem vele, akkor döbbentem rá, hogy amit tudtam róla, csupán halvány lenyomata az egésznek. A darabot Siklós Olga állította össze. Nyolc hónapig dolgoztunk rajta. Örülök, hogy az idén nyáron lemezen és kazettán is megjelent. 1982-ben, amikor a közös munka elkezdődött, gyakorló politikusi munkát nem végeztem, hiszen 1985-től vagyok képviselő, de tudatosan mindig olyan művekkel álltam a közönség elé, amelyek a magyar identitástudatot szolgálták, a magyar múlt gazdagságát tárták fel. Nem értettem egyet azzal a kultúrpolitikai felfogással, amely örökké a bűneinket hirdette. El akarta takarni azt az óriási gazdagságot, amit a magyarság törénelme során létrehozott. Ennek a vonulatnak az egyik csúcsa volt a Széchenyi-mű- sor. Miután megszületett, akkor döbbentem rá, milyen fantasztikusan gazdag forrás a politikusi mindennapokban. Nem szabad elfeledni: nyolcvanháromban arról beszélni, hogy reform, meg: „ha az állam hajója holmi foltozgatással nem menthető meg, ha nem szánják el magukat gyökeres változtatásokra, a monarchia darabokra fog hullni.” Ezeknek a mondatoknak akkor még egészen más volt az akusztikájuk. Széchenyi gondolatai ma annyira aktuálisak, hogy többször megvádoltak azzal, hogy néhány mondat nem tőle való. —Az eddigiekből az következik, hogy az Ón politikai felfogása nagyon közel áll a Széchenyiéhez. — Teljesen egyezik az övével. Annyira, hogy a választásokon ezzel lépek a választóim elé. Minden szélsőségtől mentes, reális, követhető, a legnagyobb többség számára elfogadható politikai és gazdasági fejlődés segítheti a magyarság megmaradását. —Sokfelé járt már a Széchenyi- müsorral. Milyen tapasztalatokat szerzett? — Voltam már Kanadában, az USA-ban is. Legutóbb az idén tavasszal az NSZK-ban. Minél távolabb voltam földrajzilag Magyar- országtól, annál döbbenetesebb volt a hatás. Washingtonban, a Kennedy Centerben tartott előadás alatt a közönség soraiból olykor sírás hallatszott. Ott is arra gondoltam, hogy Magyarországon a nemzeti identitás újbóli megteremtése nagy feladat lesz. Hosszú ideig tart, amíg felnő egy olyan ifjúság, amelyik öntudattal tudja, hogy a magyarság mit ér, anélkül, hogy túlzott büszkeséggel mások kárára valamiféle fennsőbbrendű- séget hirdetne. Nagy István Attila Szombati galéria Kalász László: Heten voltunk hatan maradtunk minden percünkbe belehaltunk földből-szakadtan szálltunk égbe fel a mesébe a mesékbe Ratkó József Te már tudod a hetedik dimenzióban: hatunkért mint jön a halál s ha meghalunk hová jutunk? — ha Hozzád: akkor minden jól van Fehér Attila: Madárijesztők (tusrajz) EGYESÜLETEK, TÁRSASAGOK, KÖRÖK MEGYÉNKBEN A nyolcvanas évek végén Magyarország, megyénk mindennapjaihoz egyre természetesebb, szerves módon tartoznak hozzá az egyesületek, az egyéni, csoport és közösségi érdekek képviseletében, a társadalmi aktivitás alakításában, a min- dennapi demokratizmus elvének gyakorlattá tételében kivívott szerepük révén. Hazánkban napjainkban mintegy 7000 egyesületben majdnem 3 millió tag tévé- kenykedik. Megyénkben 525 egyesület, társaság, kör tevékenykedik kb. 55 ezer taggal. Ez azt jelenti, hogy megyénk la- kosságának tizede egyesületekben, társaságokban, körökben tevékenykedik. Az egyesületeknek 40 százaléka sportegyesület. Jelentős a tűzoltó— egyesületek száma is, ezek után a vadásztársaságok, horgászegyesületek, majd a kertba- rátkörök következnek. A szűkebb értelemben vett közművelődési, művészeti, szabadidős egyesületek száma 28. A tudományos egyesületek száma 30, a szociális egyesületek száma 7. Érdekes új színfolt- ja a megye egyesületi életének a független egyesületek, a városszépítő egyesületek, valamint a most szerveződő vallási alapokon működő egyesületek. Az egyesületek többsége községekben működik. Az egyesületek iránti megbövekedett érdeklődést a következő okokban látom: Az a folyamat, ami ma Magyarországon zajlik, gyökeres megújulás, reform a politikában, a gazdaságban, a közművelődésben. Újra kell tanulni az önkifejezést, az önszerveződést, a sokféleséget. A civil társadalom önállósulásának sarkalatos pontja csak valódi közösségek, társulások, társaságok lehetnek. Ezért semmi mással nem pótolható a „közösségi infrastruktúra”, a szabadság kis körei. Az újonnan alakuló egyesületek valamilyen hiányt is pótolnak, jelzik, hogy az államosított intézmények kifulladnak, részben alkalmatlanok arra, hogy bizonyos funkciókat, feladatokat ellássanak. Lehetőségük van arra, hogy a civil polgárok egy csoportja önállóan, függetlenül tevékenykedjen. A társadalomban értékválság van. Sok hagyományos érték elvesztette jelentőségét, s számos új jelenség és norma „felértékelődött”. A régi és új egyesületeknek értékteremtő, értékőrző és értéket átadó szerepe megnövekedett. Sokan az egyesületekben találják meg a közéleti—társadalmi tevékenység hasznosságát, a közösségi érzést, a közömbösség, a kiúttalan- ság, az eluralkodó magányossággal szemben. Megyénkben a helyi egyesületeknek növekvő szerepük lesz a helyi társadal- mat, a helyi kultúrát érintő önkormányzati döntésekben. Egyesület úgy jöhet létre, hogy tíz alapító tag a szervezet megalakításának szándékát kimondja, alapszabá- lyát megállapítja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztja. Az alapítást követően kérni kell az egyesület nyilvántartásba vételét. Az egyesület a nyilván- tartásba vétellel szerzi meg a jogi személyiséget, mert ezután nyílik lehetőség arra, hogy jogokat és kötelezettségeket szerezzen. Az egyesület nyilvántartásba vételét a bíróság látja el. A különböző egyesületek tevékenységének irányát, tartalmát tekintve több típust lehet megkülönböztetni, különös tekintettel közművelődési szerepükre. Természetes, hogy a besorolás nem választható el élesen. Irodalmi — történelmi egyesületek, társaságok: Ide sorolom a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaságot, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei Tagozatát, a Kölcsey Társaságot, Magyar Történelmi Társulat megyei Tagozatát és a Nyírbátori Honismereti Kört. Céljuk a helyi és országos irodalmi és történelmi hagyományok, a honismeret ápolása, a közműveltség, a hagyománytudat és a reformgondolkodás további fejlesztése, egészséges lokálpatriotizmus fenntartása. Művészeti egyesületek, mint a Magyar Kodály Társaság Szabolcs-Szatmár Megyei Tagozata, Népművészeti Egyesület megyei Szervezete, Budapesti Művészet- barátok Egyesülete nyíregyházi Csoportja létesült a művészeti nevelés, ismeret- terjesztés, az alkotó munka kiteljesítése, a szellemi örökség ébren tartása, ápolása, művészetet szerető barátok nevelése céljából. Szakmai — réteg — érdekvédő egyesületek közé tartozik a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Magyar Népművelők Egyesülete megyei Szervezete, Magyar Pedagógiai Társaság megyei Tagozata, Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei Tagszövetsége. Legfőbb feladatuk a nemzeti művelődés szolgálata, a népművelők, könyvtárosok, pedagógusok, cigányok társadalmi rangjának emelése, érdekeik képviselete. Az egyesület tagjai szívügyüknek tekintik a közművelődés megújulását, szolgálatát, egy állampolgári érdeken nyugvó kultúra kialakítását. A Jósa András Múzeum, a vajai-, Be- reg, a Szatmár és a Báthory István Múzeum Baráti Körei helytörténettel foglalkoznak, ápolják és megbecsülik a hagyományokat, népszerűsítik a múzeumi munkát. A nyíregyházi „Párbeszéd” Közművelődési és Tudományos Egyesület és a ti- szavas vári Város és Érdekvédő Közösségi Akciókor intézményektől függetlenül működnek. A „Párbeszéd” Egyesület a MTA—Soros Alapítvány segítségével és egyéb pályázatokon elnyert támogatásokból a szellemi értékek népszerűsítését tűzte maga elé, a tiszavasvári VÉKA a város művészeti, közművelődési életének fellendítéséhez járul hozzá. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei Szervezetének 28 tagegyesületét, a Tudományos Ismeretteijesztő Társulat megyei Szervezetének 22 szakosztályát, és a Közgazdasági Társaság megyei Szervezetének 8 szakosztályát sorolom a hagyományos egyesületek közé. A gazdaság, a társadalom megújulása múlik az egyesület tagjain, rendezvényeik száma többszáz egy évben. Természetvédő egyesületek közé tartozik az E-MISSZIÓ Megyei Természetvédő Egyesület és a Vásárhelyi Pál Társaság nyíregyházi Szervezete. Céljuk a megyében lévő természeti értékek védelme, környezetünk állapotának további romlástól való megóvása, természetbarát életmód kialakítása. A nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai és a záhonyi városvédő és városszépítő egyesület segíti a város építészeti, környezeti, emberi és természeti értékeinek megőrzését, korszerű, esztétikus továbbfejlesztését és szépítését. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Kelet-Magyarországi Szervezete, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete megyei Szervezete, Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete nyíregyházi helyi Csoportja, Magyar Horgászszövetség megyei bizottságának 38 egyesülete összefogja a hobbyval „megfertőzött” gyűjtőket, horgászni szerető embereket. Szabadidős egyesületek címszóhoz a Galaktika Baráti Kört és a „Papírhajó” Baráti Kört sorolom. Iskolákhoz, településekhez, tájhoz kötődő helyi egyesületek is vannak. A Kossuth Lajos Gimnázium Baráti Köre, a nyírteleki Közművelődési Egyesület, a Sárospataki Diákok megyei Egyesülete, a Beregiek Baráti Köre és Nagykálló Barátainak Köre működik ilyen jelleggel. Országokhoz kapcsolódó—mozgalmi jellegű egyesületek a Finn Baráti Kör, a Magyar ENSZ Társaság nyíregyházi csoportja, a Magyar—Szovjet Baráti Társa- ság megyei csoportja, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Veterán Kör és a Munkásőrök Baráti Köre. A legnépesebbek megyénkben a sport- egyesületek: 188 sportegyesület 325 szakosztállyal 14 762 tagot számlál, a 26 diáksportegyesületben pedig kb. 1500 tanuló vesz részt. Az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának megvalósításában, a lakosság egészséges életmódjának kialakításában megkülönböztetett feladat hárul a sportegyesületekre. A 42 vadásztársaságnak mintegy 1600 tagjavan,míga42kertbarátkor kb. 1670 taggal működik. Az állatbarát egyesületek közé A Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesülete nyíregyházi csoportja, a Magyar Postagalamb Sport Szövetség nyíregyházi csoportja, Gálamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (38. sz.) nyíregyházi egyesülete, valamint az Ebtenyésztők Országos Egyesület^ nyíregyházi csoportja tartozik. Szociális -— mentálhigéne egyesületek közé sorolható a Hallássértültek Országos Szövetsége megyei Szervezete. „Józan Élet” Egészség és Családvédő Egyesület, Mozgáskorlátozottak megyei Egyesülete, Nevelőközösség (EDUCOM) Országos Egyesület megyei csoportja, Vakok és Gyengénlátók Országos szövetsége megyei Szervezete, Vesebetegek Országos Egyesülete megyei Csoportja, Értelmi Fogyatékos Gyermekek Szüleinek Egyesülete. Az önkéntes tűzoltóegyesületekből 112 van, 221 település a működési területük, taglétszámuk 3880 fő. Vallási Egyesületként Nyíregyházán a Görög katolikus Ifjúsági Egyesület működik 200 taggal*. Az egyesület azoknak a fiataloknak a közössége, akik a görög katolikus egyház hagyománya és tanítása szerint próbálják életükben tettekre váltani az evangéliumot. Áttekintve — egy kicsit önkényesen kategorizálva — az egyesületeket, társaságokat, köröket, azt kell megállapítanunk, hogy számuk növekedni fog az elkövetkező években. A jog- államiság kialakítása a pluralizmus gyakorlása elképzelhetetlen egyesültek, független pártok,, mozgalmak nélkül. A koalíciós politikai tér kulturális kihívásaira válaszolva kopernikuszi fordulatot kell végrehajtani a közművelődésben. Ez azt jelenti, hogy a világegyetem középpontjába az intézmények, a régi struktúra helyett, a helyi polgár, az öntevékenység, az egyesületek, a szabad gondolkodás kerül. Illés Balázs Tettamanti Béla: A munkásosztály cipője
