Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

1989. október 6.. Kelet-Magyarország 3 Új érdekképviseleti szervezet Húscéh tájékoztat a piaci lehetőségekről is Távadósak (?) villanófényben (3.) Nem lehet főhatóság! A gazdaság pártirányításának Szükségszerűen következett a vezető pozícióban lé­vők hatalmi visszaélése, a túlzott centralizmusból a gazdasági szakemberek és a dolgozók tömegeinek kö­zömbössége, a döntések passzív tudomásul vétele. A politikai berendezkedés folyamatban lévő változása már önmagában is kikényszeríti a gazdaságpolitika el­veinek és módszereinek gyökeres megváltoztatását, de a külső körülmények kényszere nélkül is változások kellenének. Húscéh néven érdekképvi­seleti szervet alakított ked- 3 an Budapesten 35 oég. Többnyire állami gazdaságok, &FÉSZ-efc, termelőszövetike- ietek képviselői írták alá az alapítói okiratát, valamint egy állami, a budapesti hús­ipari vállalat. Utóbbi csatlakozása azért érde­kes, mert kimondatlanul is, de az állami húsipari vál­lalatok árattralkcióiba való beleszólás miatt hozták lét­re az új szervezetet. Az eddigi gyakorlat szerint az export és a belföldi ár­emelések tárgyalásakor az ál­lami vállalatok reprezentál­ták a húsipart, a kisebb üze­mek kimaradták. A Húscéh­től a tagok nemcsak azt vár­ják el, hogy képviselje érde­keiket, iaz ártárgyalásokon, hanem a piaci lehetőségekről Haragos az ősz, sötét felhő­fürtök festik át az ég kékjét Tímáron. A csípős októberi szél pirosra csipkézi az ar­cokat, de sokan amúgy is el­vörösödnének a belülről fe­szítő indulattól. Elégedetlen­kedőktől hangos a határ. Az elnök és a főagronómus ta­nácstalanul áll a földeken se­rénykedő betakarítók előtt. Minduntalan az jár a fejűik­ben: mi lesz az idei burgo­nyával? Egyelőre nem tud­nak semmi biztatót... —A túlkínálat, a bizonyta­lanság és az értékesítési ne­hézségek miatt erre az évre már 10 százalékkal csökken­tettük a burgonya vetésterü­letét — hangsúlyozza ki Pász­tor András tsz-elnök. — Be kellett látnunk, hogy a lan­kadó keresletre nem alapoz­hatjuk a termőterület növe­lését, bár termelőszövetkeze­tünkben évtizedes hagyomá­nyai vannak a burgonya ter­mesztésének. Korábban a Bodrog-köz hullámterét is bevetettük, mert az öntésta­lajon jó termést hoztak a gu­mók. Hat-hét évente egyszer az ár elmosta ugyan a ter­mést — amiért a biztosító tíz­ezer forint „vígaszdíjafc” fize­tett hektáronként —, mégis megérte kockáztatni. Nem úgy mint ma, hiszen a ter­mesztési költségek egy hek­tárra lebontva elérik a 120 ezer forintot és ebből csak a vetőmag 50 ezer forint. — A betakarítás jó ütem­ben halad a 270 hektáros ter­mőterületről, ami részben a kedvező időjárásnak tudható be, részben pedig annak, hogy sokfelé locsoltuk a ter­mést. A 26—27 tonna átlag­termés közepesnek mondha­tó, de az értékesítést nézve még ez is sok. A júniusi nagy esőzés nem múlt el nyomtalanul, hiszen a fitof- tóra (burgonyavész) 20 hek­táron csaknem teljesen ki­pusztította a termést. Egy speciális amerikai fajtával próbálkoztunk, amit a gyors- éttermekben hasznosítanak. Ez a Rused Burbank, amit a Miskolci Hűtőipari Vállalat­hoz szerződtetünk le, de a termés tönkre ment, a kár megközelíti a négymillió fo­rintot — fakad pan; °í ra az elnök. Az idén nem kényeztették el szerződésekkel a timári tsz-t, így a termés sorsa je­lenleg még bizonytalan. A megfelelő tájékoztatót adjon. Bár ezek az üzemek koráb­ban is önállóan kötöttek üz­letet, de az exportból ki­hagyták őket. Ennek orvoslá­sát is várják a Húscéhtől. Az egyetlen szabolcsi kép­viselő a nyíregyházi Ságvári termelőszövetkezet gesztorsá­ga alatt működő Kelethús GT, amelynek vezetője, Kvantcz József látta el kéz­jegyével az alapító okiratot. Árbevétellel arányosan fi­zetnek tagdíjat. A Kelethús GT a belföldi ellátás mellett az exportot is vállalná az új szervezet keretében, félserté­seket szállítana nyugatra. Arra a kérdésre, hogy eggyel nőtt-e a bürokratikus szerve­zeteik száma, vagy a tagok a pénzükért megfelelő képvi­seletet kapnak — a közeljö­vő ad választ. kereskedelem hozzáállásán érződik, hogy tudatában van a piac telítettségének. Mini­mális a burgonya feldolgo­zására szakosodott üzem, így csak közvetlenül étkezési cél­ra hasznosítható a termés. A termesztés mindinkább ki­kerül a közösből és háztáji körülmények között folytató­dik tovább. Találgatnak a termelők: tavasszal vajon jobb ára lesz a burgonyá­nak? — Biztosat senki sem tud mondani, de a termelőszövet­kezetünk rákényszerül arra, hogy négyezer tonnát betá­roljon. A tárolás során leg­alább 15 százalékos veszte­séggel számolnunk kell és ehhez még egyéb költségek is társulnak. Azt pedig sen­ki sem garantálja, hogy ta­vasszal magasabb árat ka­punk érte. Az értékesítési csatornák „eldugultak”, a fővárosban és néhány vidéki nagyvárosban próbálkozunk, egyelőre nem sok sikerrel — így az elnök. Riczu Miklós és családja 1100 ölről takarítja be a ter­mést. Szülei, testvérei, bará­tai segédkeznek a háztáji­ban. — Ha ennek a sok ember­nek napszámot kellene fizet­nem, zsebből kellene adnom a pénzt, mert kész ráfizetés most a krumpli. Olyan ala­csonyak az árak, hogy az em­ber legszívesebben fel sem szedné a termést, de hát saj­náljuk itthagyni. Ha kifizet­jük a szövetkezetnek a negy­venezer forint művelési költ­séget, haszon szinte semmi nem marad. De várjuk meg A politikai párt nem lehet gazdasági főhatóság, ezért önmagában az irányítás szó­nak sem lehet tartalmi je­lentése, ez a politikai szótár­ban sem szerepelhet. A párt­nak szüksége van világosan megfogalmazott, jól körülha­tárolható, az általa képvisel­tek érdekeit integráló és an­nak érvényesítését felvállaló a végét, mert lehet, hogy ránk rohad az összes — mondja kesernyésen a vállal­kozó fiatalember, aki már rég megbánta, hogy belefo­gott. A helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a KITE termelési rendszer burgonya-szakbi­zottsága is napirendre tűzte a kérdés megtárgyalását, de ez önmagában kevés. Valaki­nek fel kellene vállalni ma­gasabb fórumokon, a ter­mesztés és az értékesítés koordinálását, mert a terme­lők türelme fogytán és bur­gonyára idén is, jövőre is szükségünk van. gazdaságpolitikára. Ez azon­ban még országosan sem terjedhet túl a gazdasági cél­rendszeren, a gazdasági stra­tégia és az érvényesített kö­vetelmények és elvek meg­fogalmazásán. A gazdaság irányítását, törvényi befo­lyásolását a működési kere­teket meghatározó rendelke­zéseket az állami szerveknek kell meghoznia. Érdekérvényesítés középszinten Egypárti — tételezzük fel — MSZMP-kormányzás ese­tén sem terjedhet túl az alapelvek és követelmények rögzítésén az érvényesített gazdaságpolitika. Nem sza­bad operatív intézkedések meghozatalában tevőlegesen részt venni, ilyeneket terü­letileg véleményezni, vagy meghozatalát részletes testü­leti határozatban előírni. Ez nyilvánvalóan nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy az ér­vényben lévő kormányzati intézkedések politikai hatá­sait a pártszervek elemez­zék, a szükséges módosítását kezdeményezzék, illetve a párt által meghirdetett gaz­daságpolitikai elvek figyel­men kívül hagyása esetén akár a kormány személyi ösz- szetételét változtassák meg. Normális működés esetén nyilván kölcsönös ez a be­folyás. Ti a a gyakorlat az előzetese.! hirdetett elveket nem igazolja vissza, módosí­tani kell a gazdaságpolitikát. Bonyolultabb és nehezebb — legalábbis abban a te­kintetben, hogy ma Magyar- országon nincs középszintű, megyei vagy regionális gaz­dasági autonómia, ezért be­folyásolására alkalmas esz­közrendszer sem — a közép­szintű pártszervek gazdaság­politizálásának tartalmát és módszerét meghatározni. A megyei párttestületektől egy­re világosabban megfogal­mazva azt várják el, hogy a megye lakosságának érdek­érvényesítését vállalja fel. Szakadjon el és ha szüksé­ges, követelményei megjele­nítésével kerüljön szembe a központi és kormányzati aka­rattal, amennyiben veszély­ben levőnek tartja a megye gazdasági fejlődését, a na­gyobb jövedelmek elérésé­nek lehetőségét, kevesli a kilátásba helyezett központi gyakorlatából forrásokat. A pártérdekek ugyanakkor megkövetelik, hogy a megyei szervek is az országosan elfogadott gazda­ságpolitikai elveket érvénye­sítsék. össze kell hangolni á területi érdekeket az általá­nos társadalmi érdekekkel. Területi szinten nem al­kalmazható az irányítás sem az állami szervek hierarchi- zált befolyásolásával, sem a vállalatokkal szemben meg­fogalmazott elvárásként, sőt a területi pártszervekre kö­telezettséget rovó határoza­tok meghozatalával sem. A megyei pártbizottság koordi­nációs, érdekintegráló és -ér­vényesítő szerepet kell, hogy betöltsön. Politizálás az üzemben A koordináció sokkal in- káb a párt politikai irány­vonalával az összhang meg­teremtésére, a helyi kezde­ményezések menedzselésére, a pártközvélemény és, a la­kosság meggyőzésére, együtt­működésre ösztönzésére ter­jedjen ki. Ez a fajta tartal­mi váltás összhangban van az előkészítés alatt lévő szer­vezeti megújulás kezdemé­nyezésével, a demokratizáló­dással, és a hierarchizált pártstruktúrát egy, inkább szövetségi jellegű, a szuverén testületek együttműködését biztosító szerveződésnek meg­felel. Lényeges változás kell, hogy végbemenjen a munka­helyi pártszervezetek szer­veződése, működési módja, tevékenységének iránya és tartalma tekintetében. Az el­ső és lényeges ilyen módosí­tás, hogy a szervezet nem épül be a munkahelyek ve­zető testületébe, annak mun­kájába közvetlenül nem kap­csolódik be, munkaidő alatt szervezeti tevékenységet nem folytat, testületi ülést nem tart. A vállalat működése, napi tevékenysége során az egyes események eltérő sú­lyúak, nagyobb részük szak­mai, termelési cselekmény, míg az intézkedések egy ré­sze politikaivá válik azáltal, hogy a dolgozók egy részé­nek vagy a kollektíva egé­szének az érdekeit közvetle­nül érinti. Ezekről a kérdé­sekről világos, egyértelmű álláspontot kell kialakítani, a véleményt pártálláspontként a dolgozói kollektíva tudo­mására hozni, helyességéről meggyőzni és támogatását megnyerni. Megméretés naponta Ezáltal a párt céljai, kö­vetelményei közvetlen tö­megtámogatást kapnak, fo­lyamatosan korrigálódnak, nem merevednek meg és ide­genednek el nemcsak a nép­től, adott esetben a vállalati kollektívától, de magától a párttagságtól sem. így politi­zálni sokkal nehezebb, mert véleményük naponta kerül megméretésre és csak a helytálló, a mindig napra­kész, felkészült szervezetek élvezhetik .a többség támo­gatását. Nem elegendő a szakmai kérdések felvetése — hozzáértő vagy laikus vé­leménynyilvánítás — statisz­tikára alapozott gazdasági elemzések készítése. Bizton­sággal meg kell tudni kü­lönböztetni a csak gazdasági problémákat a politikai je- lentőségűektől. A sokkal nagyobb felké­szültséget igénylő, megnöve­kedőit követelményű politi­zálást úgy kell tanulni, hogy egyidejűleg a biztonságot nyújtó veztői támogatás, mint háttér is megszűnik. Szabó István (Vége) Főhajtás O któber 6-a van ma, honfitársaim. Leg- újabbkori történel- münlk gyászkeretes, vór- áztatta napja, a megtor­lás nemzetrettantő napja, maroknyi népünk méltó­sága megtörettetésének napjia. Október 6-án föl kell tenmd azt a kérdést; mi­csoda a magyar? Milyen átok veri esztendőn át, hogy egyetlen győztes for­radalmat nem tud meg­vívni, Adyval szólva „Ké­ső az álmunk, a sike­rünk, /Révünk, nyugal­munk, ölelésünk/ Mi min­dig mindenről elkésünk.” Évszázadok távlatába visszanézve, vagy csak három évtizedet — min­dig csak vér és vér és mártírok tetemei — Dózsa és Nagy Imre. És ők, az aradi tizenhárom. Micso­da soirsrendelés, Isten ha­ragja űzi, tiporja a ma­gyart, hogy újra és újra sortüzek elé vezénylik, és ha idegen ellenség éppen nem támad, akkor löveti az atyjafiát. És fel kell tenni azt a kérdést is: micsoda a jövendő? Mé­gis. .. Szeretném azt hin­ni, hogy nem vagyunk a világ országútiam tévely­gő, szélfútta náció, kezet nyújthatunk egymásnak pokoljárt őseink álmai szellemében — és megbé­kélhetünk. Mert élni alka­runk. Példát a mai nap mártírjainktól vehetünk. A magyar szabadság­harc itizenhárom hős tá­bornokát akik a világosi fegyverletétel után kerül­tek osztrák fogságba, az 1848-as bécsi forradalom évfordulóján. 1849. októ­ber 6-án Ferenc József parancsára Haynau kivé­geztette. Bitón végezte életét Aulich Lajos, Dam­janich János, Knézich Ká­roly, Láhner György, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor Jó­zsef, Pöltenberg Ernő, Tö­rök Ignác, §póf Vécsey Károly. „Kegyelemből” golyó által végezték ki Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vil­most, Sdhwiedöl Józsefet. Aznap Pesten végezték ki az első felelős magyar mi­niszterelnököt gróf Batt­hyány Lajost. Férfihoz méltó módon fogadták a halált, — mert tudták, hogy igazi ügyért harcol­tak — emelt fővel. Illesse Őket főhajtás és kegyeletes emlékezés a mai napon. Baraksó Erzsébet Költöző irodaház A mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaság fehérgyarmati kerülete köz­pontjában lévő irodaépületet már hónapokkal korábban eladták. Az adminisztratív, illetve az irányító állományt a vasút melletti hűtőház épü­leteiben helyezték ei. Szeptember elején a helyi Építő, Szerelő és Szolgáltató Kisszövetkezet munkásai megkezdték a hűtőháznál lé­vő épületek korszerűsítését, összességében 280 négyzet- méter terület áll majd az itt dolgozók rendelkezésére. Sor kerül a falak megerősítésére szigetelésére, s az aljzatbe­tonra pvc-burkolat kerül Gondolnak az itt munkálko­dókra akkor, amikor korsze­rű szociális helyiségeket is építenek. Csonka Zsolt A közeli napokban tető alá kerül Tokajban az a 300 sze­mélyes kollégium, amelyet borsodi és szabolcsi diákoknak épít a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Tor­naterem és 500 adagos konyha is épül itt, összesen mint­egy kétszázmillió forintos költséggel. Avatásra a következő év nyarán kerül sor. (N.) Kevésből is megárt a sok Fogytán a termelők türelme Burgonyahalmok parlagon A Riczu család szedi a burgonyát.

Next

/
Thumbnails
Contents