Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. október 6. Ma kezdődik az érdemi vita Kongresszusi előzetes Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén si­kerül-e megújulnia az MSZMP-nek, illetve utód­pártjának, vagy a különböző, egymással további kompro­misszumra már képtelen po­litikai csoprtokra bomlik? Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontsabb és egyút­tal a legtöbbször emlegetett kérdés a kormányzó párt pénteken kezdődő kongresz- szusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi saj­tó egykori elemzéseiben is- A küldötteknek mindemellett dönteniük kell az új alapsza­bályról, a működési kereteket újrafogalmazó szervezeti sza­bályzatról és a névváltozta­tásról is, valamint a párt új vezető testületéiről, illetve tisztségviselőiről. Természe­tesen ez utóbbiak már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon halad­nak-e a különböző áramlato­kat képviselő, nem egyszer egészen eltérő politikai arcu­latú csoportosulások. Hiszen a különböző irányzatok né­zet- és érdekkülönbségei egy­re markánsabban fogalma­zódtak meg az utóbbi hóna­pok során — elég csupán a küldöttválasztások körüli éles vitákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a kül­döttválasztások során bonta­kozott ki olykor indulatoktól sem mentes vita, hiszen a mostani kongresszuson a ko­rábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a küldöttcsopor­tok jogköre. A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvé­gig élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind személyi kér­désekben. Ugyanakkor lehe­tőségük van határozatok kez­deményezésére és személyi jelölésre is. A küldöttek nyílt szín előtti vitáját pedig az garantálja, hogy a tanács­kozáson nincsenek szekciók, így az eszmecsere mindvégig plenáris ülésen zajlik. A napirend értelmében a küldöttek elsőként a Köz­ponti Bizottságnak a politi­kai helyzetről készült beszá­molóját hallgatják meg. Ezt követően a párt programnyi­latkozatát, illetve az új alap­szabályra és a szervezeti sza­bályzatra vonatkozó elképze­léseket vitatják meg a kong­resszusi küldöttek. Ez utóbbi kapcsán várhatóan a vita egyik központi kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is a demokratikus cent­ralizmus elvének további ér­vényesítése, vagy esetleg a szakítás azzal. E témakörben vetődik majd fel a névváltoz­tatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név módosítását jelenti, ha­nem tartalmi, politikai mó­dosulást. Az előzetes információk szerint legtöbben a Magyar Szocialista Párt, illetve a Ma­gyar Szocialista Néppárt ne­vet támogatják, de javaslat­ként felvetődött a Magyar Szocialista Reformpárt és a Demokratikus Szocialisták Magyarországi Pártja elne­vezés is. A vitára kerülő alapsza­bály — szakítva a régi szer­kezettel — egy új alapokon szerveződő pártot vázol fel. Az új elveknek megfelelően a hangsúly a homogenitás he­lyett a tagoltságra és az au­tonómiára helyeződik- A ta­goltság jegyében épül fel az úgynevezett tagozati rend­szer, amely feloldja a koráb­bi szerkezeti felépítés merev­ségét. Az új alapszabály ér­telmében a szervezeti felépí­tésben várhatóan megjelenik majd az Országos Pártvá­lasztmány, amely a két kong­resszus között a legfelsőbb képviseleti és ellenőrző szerv lenne. Ugyancsak új testület az Országos Egyeztető Bi­zottság, amely az alapszabály szerinti működés felett vol­na hivatott őrködni. A jelen­legi pártelnökséghez hason­lóan az elképzelések szerint továbbra is egy testület, az országos elnökség lesz a párt vezető szerve. Ez az elnökség azonban létszámát tekintve a mostanihoz viszonyítva je­lentősen bővül, várhatóan 17—21 tagú lesz. A párt gyökeres átalakítá­sát célzó tervezetek mellett számos egyéb kongresszusi dokumentum is a küldöttek elé kerül. Ezek az elemzések már szélesebb körben tekin­tenek ki a jelenlegi belpoli­tikai élet változásaira. így a vitaanyagok feletti eszmecse­re során várhatóan szóba ke­rül a modellváltás mikéntje, az új alkotmány, illetve a pártnak a tulajdonreformról, az agrárpolitikáról, valamint a világgazdasági nyitásról kialakítandó koncepciója. Az Országit Sajtószolgálat közleményeiből A harmadik tárgyalófél a gazdaságról A politikai egyeztető tárgya­lásokon résztvevő harmadik tár­gyaló fél sajnálattal vette tudo­másul, hogy az Ellenzéki Ke­rékasztal lényegében elutasítot­ta az ország lakosságát legin­kább érdeklő gazdasági problé­máknak a következő középszin­tű tárgyalások nyilvánossága előtti megvitatását. Szeptember 27—i válaszlevelükben ugyanis le­szögezték: a harmadik tárgya'ó fél által javasolt hét kérdést (ti Mit kell tenni a foglalkoztatási szerkezet megújításáért és a foglalkoztatási biztonság újrate­remtéséért? 2. Mit kell tartal­maznia a bérreformnak, és mit kell tenni az infláció leküzdése érdekében? 3. Hogyan képzelik a nyugdíjrendszer átalakítását? 4. Melyek a lakásgondok megol­dására vonatkozó javaslatok? 5. Mi a tulajdonviszonyok átalakí­tására vonatkozó koncepciójuk lényege? 6. Milyen javaslataik vannak az adósságállomány ke­zelésére? 7. Hogyan képzelik a hátrányos helyzetű települése­ken élők életkörülményeinek ja­vítását?) azért nem javasolták a következő megbeszélések témá­jául, mivel „nem lenne szeren­csés e fontos kérdéseket széle­sebb összefüggéseikből kiragad­va tárgyalni”. A harmadik tárgyaló fél aggo­dalommal vette tudomásul, hogy újból felerősödött a lakosság szé­les tömegei számára létfontos­ságú ügyek pusztán „szakkér­désekké” minősítésének gyakor­lata. Az EKA ezzel azokat a nyilvánosság számára gyakorla­tilag megismerhetetlen munkabi­zottsági ülésekre kívánta visz- szautalni. A nyilvános közép­szintű gazdasági tárgyalásoknak a parttalan konzultációra és a munkabizottságok egyszerű be­számoltatására történő degradá- lása ugyanakkor a politikai egyeztető tárgyalások egésze le­értékelődésének és időbeli elhú­zódásának a veszélyét is magá­ban rejti. A békés átmenet szempontjából Is nagy jelentősé­gű kérdések ugyanis így egyre kevésbé jelenhetnek meg azokon a nyilvánosság előtt folyó tár­gyalásokon, amelyekre egyes kormányzati személyiségek egy­re gyakrabban megalapozatla­nul hivatkoznak. A harmadik tárgyaló fél szer­vezetei változatlanul kötelessé­güknek érzik, hogy a PÉT gaz­dasági megbeszélésein a lehető­ségek végső határáig elősegítsék a lakosság széles tömegeit érin­tő kulcskérdésekben való meg­egyezések létrejöttét. Az Ellen­zéki Kerékasztalnak az említett kérdések tárgyalására vonatkozó javaslatunkat visszautasító leve­le után azonban a másik két tárgyalófél részére fel kell ten­nünk a kérdést: — Akkor miről tudnánk a politikai egyeztető tárgyalások gazdasági-szociális kérdésekkel foglalkozó, október 20-ára tervezett következő kö­zépszintű ülésén úgy tárgyalni, hogy az a társadalom számára egyértelmű és hasznos is le­gyen? TELEX • TELEX • TELEX Több forró drótot A Moszkvát Washingtonnal összékötő „forró drót” viliág körüli kiépítésére tett javas­latot a Szovjetunió az ENSZ- ben. A szovjet elképzelés szerint Moszkva és Was­hington ezentúl Pekinggel, Londonnal, Párizzsal, az ENSZ és az el nem kötelezet­tek mozgalmának központ­jaival is közvetlen kapcso­latban állna, hogy ily módon tovább lehessen csökkenteni a véletlen katonai konfliktu­sok kirobbanásának a lehető­ségét. Az elképzelést Vla­gyimir PetrovszMj szovjet külügyminiszter-helyettes, a szovjet ENSZ-delegáció veze­tője nyújtotta be szerdán a világszervezet New York-i titkárságához. A dalai lámának ítélte oda az 1989. évi Nobel-békedíjat — jelentette be október 5- én — Oslóban a Norvég Bé­kedíj Bizottság (MTI Tele- fotó — archív felvétel) Amerikai támogatás Ismét a Lengyelországnak és Magyarországnak nyúj­tandó támogatásról tárgyalt szerdán az amerikai képvi­selőház illetékes testületé. Az európai albizottság tagjai a külügy-, a pénzügy- és a ke­reskedelmi minisztérium il­letékeseit hallgatták meg a kormány terveiről a két or­szág reformjainak segítésére. A képviselők javaslatai szerint az amerikai segítség­nek sok irányúnak kell len­nie. Szó van többek között a magánvállalkozás támogatá­sát szolgáló alapról, amelyre a törvényhozók Magyaror­szágon negyvenmillió dollárt fordítanának (szemben Geor­ge Bush elnök eredeti, hu­szonötmilliós javaslatával). Napirenden van az ugyan­csak a magánszektort szolgá­ló műszaki képzés, a szakér­tői támogatás a munkaerőpi­ac átalakításához és más, a gazdaság szerkezeti átformá­lását célzó erőfeszítésekhez. A munkás­őrség ■ u f/ i f rr I jovojerol Megnyugtatóig hatott a munkásőrökre a Miniszter- tanácsnak az a határozata, hogy a korábbi tervétől el­térően nem decemberben, hanem már októberben meg­tárgyalja a testület sorsát — jelentette ki az MTI munka­társának érdeklődésére Bör­zék Lajos, a munkásőrség szóvivője. Hozzátette: a dön­tés előrehozását a munkás­őrök is sürgették, mert most már napi feszültségeket okoz a bizonytalanság. Ha módosul a testület te­vékenységi köre, akkor lét­száma és jelképrendszere is változhat, de abban bizo­nyosak, hogy egy olyan jel­legű szervezet, amely az ál­lampolgárok önkéntességére épít, nélkülözhetetlen a jövő Magyarországán is. (MTI) Tárgyalás a kiegyezésről Csütörtökön Varsóban vé­get ért a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői katonai tanácsának kedden kezdődött ülése, ame­lyen Pjotr G. Lusev hadse­regtábornok, az egyesített fegyveres erők szovjet főpa­rancsnoka elnökölt. A tanácskozásról kiadott szűkszavú közlemény szerint a tanács tagjai elemezték az egyesített fegyveres erők ki­képzési tervének idei telje­sítését és áttekintették a so­ron következő kiképzési év feladatait. A találkozót „a baráti, a kölcsönös megértés és a tárgyszerű együttműkö­dés” légköre jellemezte. A katonai tanács tagjai csütörtökön látogatást tettek Lengyelország „pomerániai” katonai körzetében, majd fo­gadta őket Wojciech Jaru­zelski lengyel köztársasági elnök, a lengyel fegyveres erők főparancsnoka. Még két hétig tart az almaszüret (Folytatás az 1. oldalról) Annál nagyobb zavart okoz a vagonhiány, a napi igény 250 széles va­gon lenne, helyette csak 120 van. Mind­ezt a vasút konténerrel igyekszik pótolni, de ettől egy kicsit ódzkodnak a gaz­daságok. Elhangzott, hogy lopják az almával telt ládá­kat Tuzséron. A helyiek nem vállalják az itt tárolt áruk őrzését, erről minden szállí­tónak magának kell gondos­kodni. A Szatmárkert gazdaságai­ban a vagonhiány némileg visszafogta a szüretet, mos­tanáig a termés közel há­romnegyedét szedték le, de a jövő héten véget ér itt is a betakarítás. Az alma mellett a burgo­nya eladása okoz gondot a megyében. Hiába viszik fel a teher­autók Budapestre a ter­mést, ahol a fogyasztói ár a 8 fo­rintot is eléri kilónként, mert a felvásárlók ennek a felét alig kínálják érte. Az ezen a héten induló cseh export ta­lán segít valamit, de nagyon nehezen mozog a piac. A bizottság ülésén Szend- rei Kálmán beszámolt a szántóföldi növények beta­karításáról és előzetes tájé­koztatást adott az őszi veté­sekről. Az időjárás szeptem­berben kedvező volt, de az október másodikai fagy jelentős károkat okozott a zöld kukoricában, közel ötezer hektáron. Fo­lyik a cukorrépa, naprafor­gó és a dohány betakarítása, a termés általában ezeknél a növényeknél is kevesebb a vártnál. Az idén az üzemek közel azonos mennyiségű vetőma­got igényeltek a Vetőmag Vállalattól, mint tavaly. Már most látszik, hogy az őszi kalászosok vetés- területe csökkenni fog, főleg a búzáé, a kukorica javára. Tavasszal mindig gondot okoz az őszi kalászosok vegyszeres gyom­irtása, ezért ezt már ősszel is meg lehet kezdeni, ennek hasznosságát szatmári és be­regi példák bizonyítják. Szilágyi 8 MÜOSZ elnökségének leihívása Szélsőségektől mentes nyilváiosságot Viharos közgyűlés, a választá­sok nem kis próbatétele után összeállt a MUOSZ vezetősége. Hátra van még a két közgyűlés közötti legfőbb fórum, mintegy hatezer tag képviseletében a de­legátusok tanácsának megválasz­tása. Ogy érezzük azonban, hogy a viták és éles konfliktusok el­lenére, túl vagyunk a mélypon­ton és a tagság képviseletében a közgyűlés a MUOSZ egysége mellett szavazott. Ogy hisszük, hogy a mai ma­gyar valóság a társadalom állás- foglalásainak kialakításában a tömegkommunikációnak elsőren­dű érdemel voltak, a sajtó most már valóban meghatározó té­nyezőjévé vált a nemzet életének. S ezt akkor is igaznak kell tar­tani. ha a nagyobb szabadság nem mindig járt azzal a felelős­séggel, amit sorsdöntő időkben a nemzet joggal elvárt a tollforga­tó, rádiómikrofont, televízíóka- merát használó újságíróktól. A nemzet pedig valóban sors­döntő időket él. olyan átalakulás korszakában vagyunk, amely nem megy pszichikai és társa­Czine Mihály egyházkeriileti főgondnok lett Dr. Czine Mihály egyetemi tanárt, irodalomtörténészt választották meg a Duna melléki Református Egyház­kerület presbitériumai az egyházkerületi főgondnofci tisztségre. Az egyházkerület világi vezetőjét a november 8-án Budapesten, a Ráday Kollégium dísztermében tar­tandó egyházkerületi köz­gyűlés iktatja be hivatalába. dalml megrázkódtatások nélkül, s. amit nehezen tud elviselni egyén és közösség. Minden új­ságírónak észre kell vennie, hogy nemzeti katasztrófa széléhez so­dortattunk, minden békétlenség­re, gyűlöletre, bosszúra inspirá­ló sor közelebb vihet a tragédiá­hoz. Ebben a kritikus, helyen­ként hisztérikus helyzetben kell a sajtónak helytállnia. Abban bizonyára egyek vagyunk, hogy valamennyien hasznát, előnyét akarjuk népünknek. Ez ösztö­nözhet bennünket a nemzeti egy­ség munkálására. E gondolatok jegyében fordu­lunk tagságunkhoz: higgadt, tisztességes, felelős, a nemzeti egység és demokrácia iránt el­kötelezett munkára híva fel. Szeretnénk, ha az elmúlt hóna­pokénál tevékenyebben támogat­nák a MUOSZ-t, azoknak a köz­gyűlésen is elfogadott céloknak az érdekében, amelyek széles kö­rű szellemi és anyagi érdekvé­delmet kívánnak biztosítani a tagságnak. Létre akarják hozni és védeni a nyilvánosság esély­egyenlőségét és szabadságát, s az információk egyre bővülő piaci versenyében meg kívánják őrizni a magyar tömegtájékoz­tatásban a szélsőségektől mentes és etikus magatartást. Felhívunk minden régi és új pártot, társadalmi szervezetet és mozgalmat, hogy a kiéleződő ér­dek-konfliktusok és politikai harcok közepette se akarják a sajtó nehezen kivívott szabadsá­gát és növekvő lehetőségeit sa­ját. szűkén vett érdekeik miatt korlátozni, a lapkészítés szak­mai függetlenségét politikai vagy egyéb részérdekektől veszélyez­tetni. Kérjük a jelenlegi kormányza­tot, hogy az újságíró társadalom meghallgatása nélkül ne döntsön a sajtó és a nyilvánosság — kü­lönösen a lapstruktúra és az elektronikus média áruba bocsá­tása — olyan kérdésekben, ame­lyek jóvátehetetlen károkat okoznának a nemzet tájékozta­tásában és visszafordíthatatlan helyzet elé állítanák a hivatalba lépő új Parlamentet és kor­mányt. — A Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségé A főszerkesztő postájából Á művész félreáll A második világháborús em­lékmű-alapítvány kuratóriuma ötletpályázatot hirdetett a lap pénteki (szept. 29.) számában a május 27-én felállítandó emlék­mű létrehozására. Sajnálom de szobrászként nem tudom komolyan venni a kiírást, bár a téma és a hely­ismeret — tizenhat éve dolgo­zom a városban — felettébb. izgat. Foglalkoztat azért is a gondolat, mert nem adódik min­dennap ilyen szép, lelkesítő fel­adat és még egy mellszobrom sem áll Nyíregyházán, pedig ez a szobrászfeladatok benjamin- ja. Nem iudom komolyan venni a felhívást, mert szakszerűtlen, pongyola, sem a díjazás össze­géről sem a beküldendő pálya­műről nincs egyértelmű fogal­mazás. Az egyoldalnyi ötlet és rajz lehet A—1, A—4-es esetleg A—12 méretű is. — (Az A—1 stb. jelzés papírméretet jelent.) Nem vagyok hajlandó sem az öUetemet, sem a megoldás for­máját szak- és társadalmi — laikus — testületnek kiadni, hi­szen a szobrászl tett egyik „si­ne qua non”-ja — lényege, ami nélkül nem az — a plasztikai ötlet és megoldási forma. Nem tudom komolyan venni a fel­hívást, mert nem ismerem a Kós Károly Céh által küldött díjmentes zsűrizett ajánlatokat. Nem ismerem a potenciális versenytársakat. Tisztességte­lennek tartom profiként, laikus amatőrökkel egy mezőnyben indulni. Nem perelek, félre állok. Tóth Sándor szobrász SZABOLCS CIPŐGYÁR ALAKULÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGHOZ Tüzödei üzemrészbe: felsőrész tűző, béléstűző, bukkoló, tisztázó, ragasztó, bélelő stb. munkakörök betölté­sére Alja üzemrészbe: fárafoglaló, talpállító, sarokfoglaló, dopplizó, talpkenő, szegtelenítő stb. munkakörök betöltésére szak- és betanított munkások, valamint segédmunká­sok jelentkezését várja. Tőkés export gyártása, jó kereseti lehetőség! Jelentkezés: Nyíregyháza, Repülőtér Munkaügyi osztály. (2436) ÜJ! ÜJ! ŰJ! Megkezdtük átalánydíj elszámolásos részlegeink szer­vezését minden szakmában a megye összes települé­sén, mesterlevél, iparengedély nem szükséges, könyve­lést megoldjuk. A legkedvezőbb vállalkozási forma. Érdeklődni: Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet Nyíregyháza, Lenin tér 7. (2685)

Next

/
Thumbnails
Contents