Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
1989. október 31. Kelet-Magyarország 3 Mentelmi jog kérdőjelekkel Ki véli a képviselőt? HA AZ ORSZÁGGYŰLÉS mentelmi bizottsága összeül, mindjárt megindul a találgatás: vajon melyik képviselő követett el olyat, ami törvénybe ütközik. És mivel nemcsak a képviselők kíváncsiak: Bánfalvi András újfehértói tsz-elnö- köt, a mentelmi bizottság tagját kérdeztem: ha nem titok, mondja el. miről és kiről tárgyaltak. — A szokásostól eltérő bizottsági ülés volt. Nem konkrét ügyet tárgyaltunk, hanem arról volt szó. hogy a képviselői munka alapvetően megváltozott, már az 1985-öshöz sem hasonlítható az idei állapot, s úgy gondoltuk, szerencsés lenne, ha a képviselők jogállásáról, felelősségéről, mozgásteréről, védelméről valamiféle törvény jelenne meg. Az alkotmány módosításában van egy olyan passzus, hogy április 30-ig kell ezt a törvényt a kormánynak kidolgoznia, mi azonban felhatalmaztuk a mentelmi bizottság elnökét: javasolja, hogy ezt a törvénytervezetet december 31-éig dolgozzák ki. — Miről is van alapvetően szó? A törvény deklarálja. hogy a képviselőnek mentelmi joga van. de ez a mentelmi jog egy homályos, ködös dolog, nemcsak az állampolgár nem tudja, miről van szó, nagyon sok képviselő sincs tisztában azzal: meddig mehet el egy adott dologban, mik a lehetőségei. mit is jelent a védelme? Nyugati, keleti vagy akár -kínai példát is lehetne hozni, hogy ott mi a gyakorlat ilyesmiben, milyen módon lehet hozzáférni a képviselőnek például egy titkos dologhoz. — Ha egy képviselőt valamilyen támadás ér, a sajtó legtöbbször azt írja: azért nem járnak el vele szemben, mert mentelmi joga van. Ugyanez a kísérőszöveg, ha félinformációk alapján születik rólunk írás, illetve azt is hozzáteszik: azért nem írják meg a teljes igazságot, mert ugye ott az a bizonyos mentelmi jog ... Ez viszont alapot teremt olyan kérdések megfogalmazására. hogy kik ezek az emberek, vajon ők mindenki fölött állnak, mindent csinálhatnak? Az ilyen kérdéseknek pejoratív, rossz ízű kicsengése van, így aztán nem csoda: amikor egy eljárás során kiderült valakiről, hogy képviselő, az majdnem hátrányos számára. Jó lenne ezért, ha törvény szabályozná, menynyi védelem illeti meg a képviselőt és milyen esetekben. A VÁLASZTÁS ÓTA ELTELT NÉGY ÉV alatt öt olyan konkrét eset volt, amivel a mentelmi bizottságnak foglalkozni kellett. Közülük három közlekedési baleset volt. Egy nagyobb visszaélés fordult elő. egy esetben pedig csak a visz- szaélés gyanúja merült fel. Eddig tehát ezekkel a konkrét kérdésekkel foglalkoztunk, mostanára viszont olyan helyzet alakult ki, hogy jószerével nincs már olyan képviselő, akit valahol ne kezdtek volna ki. Ezt jelzi a sok visszahívás. Kérdezem: melyikünket ne hívhatnák azért vissza, mert mondjuk az adótörvényről. vagy Bős-Nagymarosról nem jól szavaztunk, s olyan törvény is van, amelyikről utólag kiderül, hogy a választók érdekeivel ellentétes, hogy azt‘a döntést áz élet nem igazolta. Figyelembe kell venni, hogy a mai képviselők társadalmi munkában látják el feladatukat, főállás mellett képviselők, mellettük nincs szakértői garnitúra, nincs megfelelő mozgástere fizikai értelemben sem. különösen a vidéki képviselőnek. Ha nekem egy 20 perces dolgom akad Budapesten. azt egy nap alatt tudom csak elintézni, az utazás miatt. A LÉNYEG TEHÁT: a mentelmi bizottság ne nyújtson védelmet azoknak, akik méltatlanná váltak a képviselői munkára, vagy törvénybe ütköző dolgot követtek el. De igenis védje meg azokat, akik tiszták, akik a közösségért dolgoznak, akik a köz érdekében hoznak az utóbbi időben külföldön is elismert és nagyra értékelt törvényeket. B. J. Számítógéppel magyart; számtant A nyíregyházi 14-es számú általános iskola 3—4. osztályában mikroszámítógépek segítik a magyar nyelv és matematika szakos tanárak munkáját. Az órán elsajátított anyag begyakorlását segíti a gép, és lehetővé teszi, hogy egyéni ütemben és önállóan haladjanak végig a tanulók egy-egy feladatsoron, (balázs) Profi szervezet átfestett cégérrel Fogyókúra után — siker Ausztriába indul az újabb faforgácslap-szállítmány. Termelése megkezdésének egyéves születésnapját ünnepli novemberben a vásárosna- ményi Interspan Kft, a faforgácslapokat gyártó svájci— magyar vegyes vállalat. A gyártás semmiben nem különbözik attól, amit ugyanezen a telephelyen az Érdért gyáregységeként végeztek. A korábban üzemelt valameny- nyi gép maradt, amihez sokkal korszerűbbek is társultak. A létszám viszont igencsak leapadt, 690 helyett 240-en öltik fel a cég bordó egyenruháját, de ennyien másfélszeresére növelték a termelést, a nyereség pedig ennél jóval nagyobb arányban nőtt. Az Interspanban a munkások többsége ugyanaz maradt, aki korábban az Er- dértnél dolgozott, de a létszámcsökkentés 450 főt érintett. Szózhúszan társcégeknél, Tuzséron és Mátészalkán helyezkedtek el, a természetes fluktuációval 160- nal csökkent a létszám, míg negyvenen korkedvezménynyel vonultak nyugdíjba. A meghosszabbított felmondási időt ötvenen töltötték le, illetve ezalatt kerestek maguknak új munkahelyet. Nyolcvanan pedig az Érdért közvetítésével és ajánlásával találtak munkát. Többet, jobbat — olcsóbban A „fogyókúra” és a kialakított munkaszervezés után a megye legjobb gazdálkodó szervei közé küzdötte fel magát az Interspan. A faforgácslapot korábban dollárért importáltuk, de igaznak bizonyult az a tétel, miszerint egyszerűbb a technológiát idehozni, mint a terméket. Emellett a svájci tulajdonos kívánsága, minél többet, egyre jobb minőségben és lehetőleg olcsón termelni, nem jelentett újdonságot, hiszen korábban is ezek a célok fogalmazódtak — meg. Most eredményesebben. A fegyelmezettebb munkastílus, a döntési idők leszűkülése, a csatolt munkakörök megtették a hatásukat. Míg az Érdért cégére alatt a termelés soha nem érte el az évi 100 ezer köbmétert, addig az átfestett cégtáblával, valamint a szervezeti és technológiai korszerűsítéssel az idén 135 ezer köbméter faforgácslapot szállítanak el Vásáros- naményból, és ez jövőre újabb 30 ezer köbméterrel bővül. A hiány — mendemonda Az Interspan szédületes gyorsasággal szétrombolta a faforgácslap hiányáról szóló mendemondákat. A bútorgyárak korábban éppen az alapanyaghiányra hivatkozva „sírtak” és vádlón mutogattak arra, aki egy-egy import szállítmányt megkaparintott. Nyártól kezdve megszűnt a hiány, a teljes hazai keresletet kielégíti az Inter- span. Sőt a gyár magyar ügyvezető igazgatója, dr. Kelemen Miklós arra is számít, hogy a hazai igények egyre növekednek, mert az új típusú, felületkezelt faforgács- lappal más értékes faanyagot, például a fenyőt ki tudják váltani. Ez azért is fontos, mert évek óta gondot okoz számunkra a faimport. Mivel az Interspan az iparilag már nem hasznosítható fahulladékból is világszínvonalú terméket készít, amely az importált borítóanyagokkal megszólalásig hasonlít az eredetire, egyre többen vásárolnak náluk. A profi szervezethez ezzel arányos bér dukál. Nem is csalódtak az ittmaradtak, hiszen az éves bérszínvonal jóval felette van az országos átlagnak, a környező üzemek keresetéhez képest pedig az Interspan dolgozói — a többszörösét vihetik haza. Itt valóban a teljesítményt fizetik meg és a munkásoknak nem kell púpként a hátukon cipelni egy aránytalanul fel- duzzasztott irodista tömeget. A munkások érzik, ezt a helyet érdemes megbecsülni, amit az is jelez, hogy a korábban évente kiosztott 40—60 fegyelmi teljesen minimálisra csökkent. Ha valaki kilép, öten-hatan jelentkeznek a helyére. Svájci részről nem korlátozzák a béreket, abba sem szólnak bele, hogy a termelésben dolgozók milyen politikai nézeteket vallanak. Egyet kérnek: mindezt munkaidőn kívül hangoztassák. Felfogásuk szerint egy lógóssal elsősorban nem az a gond, hogy nem dolgozik, hanem az, hogy a többieket is feltartja Nem kell protekció A másfél milliárdos árbevételt elérő Interspan elsősorban a tiszántúli bútorgyárakat, szövetkezeteket, magánvállalkozókat szolgálja ki. Terméke a nemzetközi minősítés szerint emberbarát, minimális mértékben tartalmazza a kellemetlen szagú formaldehidet. Tetőtérbeépítésre, falburkolásra és komplett ház felépítésére is alkalmas a faforgácslap. Utóbbit a Pannonwolffal közösen készítik. A hazai szállítások mellett tízezer köb- 'méter exportot is lekötött már az Interspan. És aki azt hiszi, hogy a kelendő anyaghoz még mindig csak protekció árán tud hozzájutni, az téved, mert a kft. helyi boltjában mindez megvásárolható. Máthé Csaba Az idő — pénz S tencilezett meghívót forgatok: az OTP a vt- lágtakarékossági nap alkalmából invitál egy találkozóra. Pontos dátum, helyszín — eddig szokásos a levél. Ám a következő mondata annyira meglepett, hogy hadd idézzem szó szerint: ismerve elfoglaltságát és ezzel is alátámasztva a takarékosság gondolatát, mintegy egy órányi időre szeretnénk vendégül látni. Eltöprengtem. A levél írójának fogalma sem lehetett arról, milyen az időbeosztásom, még kevésbé tudhatta, hogy én is hasonló időzavarral küszködöm, mint a kétgyermekes, ám hivatásuknak is eleget tenni akaró családanyák. Az viszont, hogy bárkinek az idejét igyekeznek tiszteletben tartani, roppant szimpatikus és követésre érdemes törekvés. Eszembe jutott, hogy a japán vasút egyperces késésért (!) visszatérítést ad az utasnak, hisz hatvan másodperc nagy Idő, lehet, hogy milliós üzlet hiúsult meg a vasút hibájából. S ellenpéldaként számtalan esetet hozhatnék, amikor fél órával korábbra hirdetnek rendezvényt, számítva a késedelmesen érkezőkre. S az idő — pénz elvét nem ismerik azok sem, akik semmitmondó körmondatokkal bizonygatják egyetértésüket az előző felszólalóval. Lassúságunk, kényelmességünk okolható, amikor a Pató Pál-szemlélet kerít hatalmába bennünket és elodázzuk fontos gazdasági és egyéni döntéseinket Az említett meghívó azonban kétséget kizáróan reformszellemű és végre azt sugallja, ne hagyjuk kifolyni kezeink közül a múló időt... T. K. A vendég: Moldova Moldova György Nyíregyházán. A „Szent tehén”, a „Bűn az élet” és más könyvek népszerű írójával találkozhatnak az érdeklődőik október 31-én Nyíregyházán az Ifjúsági Centrumban 18 órától. A beszélgetés során szó lesz a Kossuth-díjas szerző munkásságáról, további elképzeléseiről, valamint a börtönök életéről szóló, most készülő könyvérőd. B eszél az asszonynép és én hallgatom. Ebben a szép és kellemes októberi meleg időben nagy az indulat. — Nem tudok hova lenni, mindennek felment az ára egy-két forinttal. — És nem közölték! — Nem. Ilyenkor hol van a sajtó, a rádió, meg a televízió? Hát kit érdekel, hogy mit mond Pozsgay, meg a többiek. A férjem cukros, nekem meg hipertóniám van, és a pénztárosnő, amikor megkérdezem, hogy miért lett drágább a paradicsomlé, a mosópor, a cigaretta, akkor azt mondja, hallja maga, engem ne zaklasson! — Ügy mondta, hallja maga? — Bizony isten. A körme ki van kenve-fenve, puc- zos, mint egy ... mindjárt mit mondok és akkor azt mondja, hallja maga?! Na, mit szól hozzá? A hozzászólásokat már nem tudom követni és észbentartani. Aztán már nem is érdekel a téma, mert láttam, jön Stohanek, az utca embere és nem is köszön, csak beszél: — Szomszéd úr, hallotta a legújabb kacsát? Most nem a szerkesztőt verték meg, de betörtek a szerkesztőségbe és ellopták a dokumentumokat, amit a hazai politikusokról gyűjtöttek össze. — Nem érdekes — mon- .dom — engem az izgat, hogy a kertemben újra virágzik az almafa. Vajon mit jelenthet ez? — Itt a kikelet. Van olyan, hogy a természet félreérti d. szitut. Melég van, nyár van és az a tudatlan rügy kipattan, virágzik. Aztán jön majd a fagy. Mint a politikában. A politika is felenged, meg kienged. Az ilyen, meg olyan politikus kivirágzik, majd az arcára fagy a mosoly. Itt van például az Antoniewicz Roland. A nyilaskeresztes párt színeiben letszelgett és keltett közfelháborodást, pedig csak egy szélsöbalos ürge... Marhaság — mondom Stohaneknek. Túl messzire megy. Az almafa virágzását ne keverje össze a poli- tikával. Különben is, a természet és a politika az két külön világ. A természet az kiismerhetetlen és felfoghatatlan az egyszerű halandónak. — És a politika? Maga kiismeri magát ebben a káoszban? Megadom magam. Revi- diálom a korábbi tételeket; nemcsak a természet, de a politika is felfoghatatlan néha. Amíg idáig érünk a dumcsiban, megnő az áremelkedéseket szapuló kis csapat. Már vagy húszon állják körül az árva kosarat. A vezérszónok éppen ezt harsogja: — Elköltöttem hétszáz forintot és piát még nem is vettem! — Italra nekem már régen nem telik — sipít egy vékony hang... — Mi van itt? — kérdezi Stohanek. Nagygyűlés, kongresszus? M egnyugtatom. Utcai terefere. Egyelőre. Egyelőre ez csak egy laza társulása az elégedetlenkedőknek, de lehet, hogy estig még párttá alakulnak és programot készítenek, köztársasági elnökjelöltet állítanak és kiragasztják a boltok ajtajára kiáltványukat : Le az árakkal! Le a láthatatlan áremelőkkel! Seres Ernő
