Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
989. október 5. Kelet-Magyarország 3 Küldöttarcok közolről Tévedések (?) villanófényben (2.) Jegyzet „Az új pártot ” Ha már szabadsága' első lapján úgyis bejött Németh Zoltán Nyíregyházára, hogy tüldöttársaival találkozzon, neghívtam egy kis beszélge- ,ésre. Csöndes, halk szavú sevé? beszédű, szerény fia- ;alember. Harminc évesen sgyike a legfiatalabb küllőiteknek. Pécsett szerzett közgazdász diplomát. A megyei tanácson 1986-ig dolgozott. Már odakerülésekor jelentkezett az MSZMP-be,_ de — az akkor még szokásos indokokkal — felvételi kérelmét elutasították. Nem felelt meg a statisztikai feltételeknek, thisz fiatal értelmiségi férfi volt. Türelemre intették. Mivel Nyírteleken laktak a szülei, s onnan járt be már a középiskolába Nyíregyházára, szívesen felcserélte a hivatalnokságot a helyi AGROGÉP Vállalat főkönyvelőségére. Alig dolgozott ott néhány napja, mikor szabadsága alatt otthon kereste fel a párttitkár azzal, hogy épp egy 30 év alatti értelmiségi férfi kellene a pártszervezetbe. Szabódott, nem értette. Kerítettek két ajánlót, s néhány nap múlva az MSZMP-ben „találta magát”. Jelenleg a nyírteleki községi pártallapszervezet titkára. (Mástól tudtam meg, hogy a helyi közművelődési egyesületnek egyik útbaindítója.) Idén június 1-jétől a Nyíregyházi Kommunális Szolgáltató Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. Minden nap bejár, hiszen családja, két kislánya, lakása Nyírtelekhez köti. Lokálpatriótának tartja magát. A Nyírtelek, Rakamaz, Ti- szanagyfalu pártszervezetei alkotta körzet választotta meg kongresszusi küldöttének. Mindhárom község egy- egy jelöltet állított. Nern is reménykedett abban, hogy a programbeszédek után ő kapja'a legtöbb vokset, hiszen Rakamazt például arányosan több választó dele-1' gált képviselte, & őt az ottaniak nem is ismerték. És mégis ... Szakmájából adódóan szükségesnek tartja az MSZMP saját gazdaságpolitikai koncepciójának kidolgozást. Nem állnak tőle távol politikaelméleti kérdések sem. Véleménye szerint még az MSZMP kezében van a hátalom, de nem jól sáfárkodik vele, ráadásul néha elgyiávuló, önbizalom-hiányos a szervezet. Hatalmat megosztani szerinte sokféleképpen lehet — akár emelt fővel is. Ha az MSZMP ki is esne kormányzási pozíciójából, ez a hatalmat „odadobó” magatartása megnehezíti újbóli visszatérését oda. A kongresszuson pártszakadásra számít. Hisz a reformerők győzelmében. Ügy gondolja, •hogy a bizonytalan párttagok tömegeit ők képesek igazán befolyásolni. Az ő pártjuk, az új párt versenyképesebb, koalícióképesebb lesz, hamar meg fogja szerezni a bizalmat. A kongresszus után abban az esetben lesz elégedett, ha olyan programot fogadnak el, melyben benne lesznek nemcsak a „mit”, „kivel”, hanem a „hogyan” csírái is. SZ. J. Kukoricarekord Balkániban Rekordtermést takarít be sziemeskukoricából a Balká- nyi Állami Gazdaság. A 40 éves cég történetében először kombájnolnak hektáronként átlagosain 7 torma kukoricát. Legyezgette — hiúságát A gazdaság pártirányításának gyakorlatából A testületek elé került gazdaságpoliitkai kérdéseket azzal a meggyőződéssel tárgyalták meg, és hoztak az adott tevékenységre határozatot, hogy ezzel a megye gazdasági érdekeit képviselik, a határozatok ezek érvényesülését segítik, helyben és az országos hatáskörű szerveknél is. Az október 2-án elkezdett kukorica-betakarítás energiatakarékos szárítást tesz lehetővé, mivel a termény nedvességtartalma mindössze 24,5 százalékos. Soha senki' nem vizsgálta viszont e fogalmi kör tartalmát. Ez nemcsak az elméleti kérdésekkel való foglalkozás hiányából, sokkal inkább a feladat- és hatáskörök meghatározásának tisztázatlanságából adódott. A centralizmusból következett — amit a pártbizottság igyekezett pontosan érvényesíteni — a központi határozatok, állás- foglalások, esetenként vezetői utasítások helyi megvalósítása, mint elsődleges feladat. Ebben nem volt helye önálló területi érdekek feltárásának, megfogalmazásának és érvényesítésének. A problémák viszont felvetődtek, a gazdasági fejletlenség, az érzékelhető hátrányos helyzet és a felszámolására irányuló törekvés állandó nyomást gyakorolt a vezetésre. Területi feladatok bukásra kárhoztatva A gazdaságirányítás mai rendszerében a területi egységeknek nincs valóságos szerepük, nem fogalmazhatnak meg külön feladatokat, vagy ha azt teszik, végrehajtásuk megszervezésére, esetleg kikényszerítésére nem rendelkeznek érdemi eszközökkel. Ebből következően a gazdasági tevékenységben minden megyei irányítási kísérlet szükségszerűen káros, a vállalati önállóságot sértő, a közigazgatási határok merev tiszteletben tartásával és védésével, a hatékonyabb megoldásokkal szembenálló. A területfejlesztéssel, a településfejlesztéssel kapcsolatos hosszú távú koncepciók,- vagy középtávú tervek teljes anyagát tárgyalták meg a testületek, így a túlzott részletezettség miatt az indokolt megyei érdekek kimunkálása, érvényre juttatása háttérbe szorult. A megyei párt- szervek — akár testületi, akár vezetői, apparátusi szinten szemléljük — gazdaság- politika alatt szinte kizárólag a nyereségelven működő termelőkereskedelmi és szolgáltató vállalatokat, szövetkezeteket értették. A településrendezési politikában elfogadták és következetesen érvényesítették a központ által szorgalmazott — a városok elsődlegességének, a kis falvak körzetesítésének ideológiáján alapuló — politika megvalósítását. Ennek eredményeként a nagy városok (elsősorban Nyíregyháza) gyors növekedésnek indultak, mert az egyre romló falusi életkörülményekkel a városok színvonala éles kontrasztot mutatott. A gyors növekedést viszont a város is egyre kevésbé tudta követni. A tömeges beáramlás állandó lakáshiányt, teljesítőképességének határáig kihasznált infrastruktúrát, romló feltételeket eredményezett és mindezek következtében, egyre növekvő városfejlesztési forrásokat igényelt. Ezt viszont továbbra is csak a falvak rovására lehetett kielégíteni egyre kisebb hányadban. A községi-városi tanácsok pénzügyileg nem önállóak, céljaik érvényre juttatása érdekében kénytelenek tudomásul venni és támogatni a megyei gyámkodást, az ott kigondolt prioritásokat, a hol rövidebbre fogott, hol tágabbra engedett pénzügyi gyeplő szorítását. A tanácsi bürokrácia csapdája A megyei pártbizottság ezt a terepet teljes egészében átengedte a tanácsi testület és bürokrácia akaratának szabad érvényesítésére. Az előterjesztést vita nélkül, vagy alig vitatva tudomásul vették. A tanácsi vezetés saját szakterületén épp ezekben a kényes szakmai kérdésekben járatosabb volt. A döntésben rejlő veszélyeket felismerte, de-a döntési felelősség áthárításának kitűnő módja volt a javaslat megvitattatása és jóváhagyatása az • illetékes párttestülettel. Ez valójában nem jelentett számukra kockázatot, mert éppen a döntéshozó tartalmi pozíciójának illúziója a testület tagjainak hiúságát legyezgette — tehát a téma megtárgyalását előre látható volt, hogy felvállalja. A mezőgazdasági szövetkezetek alaptevékenységén kívüli — röviden kiegészítő — tevékenységének létjogosultságát a termelőszövetkezetek I. kongresszusán 1967-ben mondták k;. A mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenységének volumene lökésszerűen, több szakaszban nőtt. Az első ugrás a 70-eS évek elején következett' be, de még ez után is viszonylag jelentéktelen maradt. Az országos fejlődés éppen ekkor volt látványos dinamikájú és hozta az emlékezetes vitát a kiegészítő tevékenység gazdasági szerepéről, de ez nem akadályozta a szövetkezeteket az iparfejlesztésben. Megyénket ennek a növekedésnek épp csak a szele érte, és mintegy fél évtizedet késtünk, nagyrészt a helyi ellenző felfogás és magatartás miatt. Nagyjából hasonló volt két más jellegű országos kampányszerű eseménysor esetében is a helyzet. Több éves késéssel, de annál intenzívebb politikai ösztönzéssel került sor a szövetkezetek összevonására és a szakszövetkezetek tsz-esítésére. Az erőteljes politikai ráhatás következtében behozhatatlan hátrányba kerültek az itt élők a jövedelmszínvonal növelése tekintetében. A politikai ajánlás figyelmen kívül hagyását hatósági és ügyészi vizsgálatok követték, amelyek ha elmarasztalással minden esetben nem is, de zaklatással feltétlenül együtt jártak. A "késés gazdasági károkat és fejlődési lemaradást okozott. Elszalasztottuk a konjuktúrát, nehezebbé vált az ipari partneri kapcsolat kialakítása. V*z«tők Üttök alkalmazkodással A párt gazdaságpolitikájának következetes érvényesítéséhez — kissé túlzó leegyszerűsítéssel, de — egy nagyon hatékony eszköz állt rendelkezésre — a káderhatáskör gyakorlása, amely kiterjed a megye gazdaságának minden fontos kulcspozíciójára, beleértve a vállalat- vezetői beosztásoktól a társadalmi szervek fontosabb kulcsszámáig az egyes állások betöltését, vezetők visz- szahívását, minősítését, kitüntetését, vagy fegyelmezését. A korszak jellegzetes és tipikus karrierpályáját nem a szakmai kiválóság és hozzáértés, hanem a politikai megbízhatóság (részben a származás) és az apparátus hierarchiájába való alkalmazkodás, beilleszkedés határozta meg. A 80-as években egyre inkább az vált jellemzővé, hogy a pártapparátus somit, a tisztségviselő titkárokat olyan iskolázott, a civil élet valamely területén szakmai kompetenciáját bizonyított személyek megnyerésével, az apparátusba vitelével igyekeztek felfrissíteni, akik személy szerint már bizonyították a termelésben, államigazgatásban, művelődésügyben, stb. A pártapparátusban elérhető fizetések azonban csak a pedagógusok, s legfeljebb a fiatal agrárszakemberek és közgazdászok számára 'jelentettek fizetés- emelést. Szabó István (Folytatjuk.) Tehetségek kiválasztása A sajtó híradásaiból sokak előtt már ismert, hogy a napokban a Contrail Elektronikai és Számítástechnikai Kisszövetkezet a bécsi székhelyű Hill Intemaitional-lal egyedülálló vállalkozást hívott életre Magyarországon. Ez a jó nevű nyugati szervezőiroda közel 20 éves gazdaságpszichológiai gyakorlattal rendelkezik és olyan világhírű cégek fémjelzik működését, mint a Minolta, a Coca-Cola vagy a nyugatnémet Bosch, ahol a gazdasági erelmények egyértelműen igazolták a személycserék .után a döntések megalapozottságát. Az objektív és a személyes befolyásolástól mentes kiválasztásiban — az állással kapcsolatos követelmények mefogalmazá- sától a hirdetés megszövegezésén át a jelentkezők értékeléséig — segít a nemrég alalkult Hill International Személyzeti Tanácsadó Kft. A valóban „megfelelő ember” megtalálását speciális számító- gépes teszitek garantálják, ahol a tévedés lehetősége teljességgel kizárt. És ami legalább ennyire fontos: egyetlen lehetséges jelölt sem kallódik el és a döntésben a legújabb kutatási eredményeket is alkalmazzák, ami növeli a megbízhatóságát. Az első kelet-európai iroda megnyitását sokan kétkedve fogadták, de a vállalkozás sikerét valójában azok a vállalatok, intézmények mérhetik le, akik szakítva a korábbi gyakorlattal nem ítélnek elhamarkodottan. Mi, magyarok mindig is arról voltunk híresek, hogy rengeteg tehetséget adtunk a világnak, akikre később mindannyian büszkék voltunk. Eljött az ideje annak, hogy a nagy reménységek itthon bizonyítsák képességeiket. Lenne mit megújítani és helyrehozni. (csonka) Sok kicsi — sokra megy. Nem került sor létszámcsökkentésre a fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetnél az elmúlt hónapokban sem. Mint Tankóczi László, a szövetkezet elnöke elmondta, a 310 dolgozó mindegyikének van munkája. Francia, holland, nyugatnémet vevők jelentkeztek, elismerve a szatmári varrónők minőségi munkáját. Az első fél évben 20 millió forint értékű termék került tőkés piacra, ez várhatóan 42 millióra növekszik az év végére, idén a szövetkezet már maga szerzi be az alapanyagot, melynek jelentős része Japánból kerül az üzembe. A ruhákat a' szövetkezet modellezői tervezik, s dolgozzák ki a technológiai sorrendet. Vallják: minőségi, kisszériás termékkel lehet megtartani a vevőket. A múlt héten átadott új nyíregyházi Shell üzemanyagtöltő állomás mellett autósboltot is nyitottak. A különböző típusú gépjárműalkatrészek mellett márkás italokat, üdítőket, édességet, híradástechnikai eszközöket Is árusítanak. Kis képünk: a. snackbárról készült. (Elek Emil felvétele)
