Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. október 5. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) nát, mivel a szakszervezetek csak olyan adatszolgáltatásra vállalkoztak, amely az általuk kezelt állami tulajdon, illetve állami vagyon adataira terjedt ki. A költségvetés az MSZMP működését az idén 869 millió forinttal, a Hazafias Népfrontot 314 millió forinttal, a munkásőrséget 976 millió forinttal támogatja. Ez az elemzés — bár elképzelhető további kiegészítés, pontosítás — mindenképpen átlátható, áttekinthető képet nyújt a Parlamentnek e kérdéskörben. Személyi javaslatok is szerepeltek az ülés napirendjén. A miniszterelnök előterjesztése alapján a Minisztertanács október 31-ei hatállyal felmentette Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása alkalmából. (A kormány a tisztség betöltéséről még nem döntött.) A Minisztertanács miniszterhelyettessé nevezte ki Ta- bajdi Csabát, és megbízta a Minisztertanács Nemzetiségi Titkárságának vezetésével. Még egy személyi döntés született a kormányülésen: a Minisztertanács javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy Papp Sándort, a párizsi UNESCO- képviselet tanácsosát rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezze ki. Mivel a munkásőrség sorsának alakulása körül rendkívül sok a vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már októberben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos javaslatokat. A kormány egyébként kifejezte szándékát. hogy semmiféle új fegyveres testület létrehozását nem támogatja. Az ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány véleménye szerint október 23-át nem nemzeti ünneppé. hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani. Egy kérdés kapcsán Bajnok Zsolt elmondta: törvény készül az internáltak, kitelepítettek és az 1956 után be- börtönzöttek rehabilitálásáról. a részükre adandó kártérítésről. Az érdekelteknek az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályához, dr. Nagy Zoltán főosztályvezetőhöz, illetve munkatársaihoz kell fordulniuk. Nem lesz megemlékezés Aradon Az aradi vértanúk kivégzésének 140. évfordulójához kapcsolódó rendezvények sorában a kormány kezdeményezte, hogy október 6-án az aradi emlékműnél a magyar állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselőinek a részvételével megemlékezésre kerüljön sor. A Külügyminisztérium diplomáciai úton idejekorán tájékoztatta az elképzelésről a román felet, és korábbi készségére utalva egyúttal kezdeményezte azt is, hogy az évfordulón közös magyar—román megemlékezés is legyen. A javaslatra — legfelsőbb szintű döntésre hivatkozva — román részről elutasító választ adtak. Közölték, a román fél nem kíván közös megemlékezést, és azt sem teszi Tehetővé, hogy az MNK Elnöki Tanácsa, az Ország- gyűlés. a kormány, valamint a pártok, társadalmi szervezetek képviselőiből álló küldöttségek a vesztőhelyen róják le kegyeletüket a nemzet mártírjainak emléke előtt őszi István külügyminiszter-helyettes szerdán magához kérette loan Chirát, az RSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét.. és tiltakozott a sajnálatos, elfogadhatatlan döntés miatt. Kiállítás a kábítószer elleni harcról (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, az alkoholfogyasztásban jó ideje a világ élvonalához tartozunk — hangsúlyozta Vasas Szilárd. — Az emberek egy részének mértéktelen italozása a kábítószer-élvezőknél is több gondot okoz. _— Célunk az alkohol, a kábító hatású drogok, valamint az úgynevezett kemény nar1990: mérföldkő a változásban? (Folytatás az 1. oldalról) zékenyen érinti megyénket, hiszen magával hozhatja azt, hogy a Szovjetunió kevesebb terméket fog tőlünk vásárolni, ami eladási nehézségeket idézhet elő. így már most komolyan kell azzal foglalkozni, hol találunk új piacokat. Már hosszú ideje mondogatjuk. fel kell hagyni a mennyiségi szemlélettel, kerüljön előtérbe a minőség, magasan feldolgozott, igényes termékekre van szükség. Ehhez azonban kevés a feldolgozó üzem és a fejlesztéshez nincsenek meg a források sem, élni kell tehát a külföld nyújtotta lehetőségekkel. „Farm-Magyarország” csak elképzelés, a nagyüzemekre, mint háttérre szükség van. Minden szektor számára meg kell adni azonban a vállalkozás lehetőségét, az esély- egyenlőséget. A szövetkezetek legyenek igazi szövetkezetek. az ott dolgozók döntsenek saját sorsukról. A termékstruktúra a piaci viszonyoknak megfelel, a gabona továbbra is meghatározó. a belső összetétel viszont változtatásra szorul, a kukoricából hiány van. Az állat- tenyésztés területén a minőségi gondok fokozottan jelentkeznek. A jövő évi szabályozóváltozások ismertetése váltotta ki a legnagyobb morajt a teremben. Ezek szerint szabadd árassá kívánják tenni, a búza és a tej kivételével a mezőgazdasági termékeket (ez a felvásárlási árra vonatkozik) és minden élelmiszer is szabadáras lesz. Hogy a megnövekedett árakból mennyi jut majd el. a termelőhöz. abba a minisztérium nem kíván beleszólni, az osztozkodást a mezőgazdaság és élelmiszeripar egyes területeinek kell eldönteni. A gyakorlat sajnos egyelőre az, hogy aki közelebb van a tejfölös köcsöghöz, jelen esetben a piachoz, az többet tud lefölözni. Megszűnik a termelési támogatás. ami maga után vonja a szabadárassá váló műtrágya 50 százalékos áremelését. A kedvezőtlen adottságú területre adott támogatás megmarad, de a rendszerben lesz némi változtatás. Mérsékelni kívánják a vállalkozói nyereségadót, belép viszont az állami tulajdon után fizetendő osztalék. Érzékenyen érinti megyénket, hogy megszűnik az ipari tevékenység utáni adóvisszatartás, viszont helyére belép a területfejlesztési alap. Ezt azok a települések vehetik igénybe, ahol nincs ipari üzem. Megyénkben 116 ilyen község van. Az ‘exporttámogatás továbbra is megmarad, a gazdálkodó egységek kötöttségét ezen a területén azzal is oldani akarják, hogy a termelőknek exportjogot kívánnak . adni. Ezek a változtatások egyelőre tárcaszinten készen vannak, az elfogadás azonban még hátra van. Délután a megyei tanács és a MÉM képviselői, Rednágel Jenő miniszterhelyettes és Bánóczi Gyula megyei tanácselnök irányításával, megbeszélést folytattak megyénk agrárgazdaságának alakulásáról, a következő .esztendőre történő felkészülésről. A tanácsi tájékoztatóban elhangzott,' hogy az idén 1 milliárd forint hozamérték kiesés várható a mezőgazdaságban, ennek egyik oka a májusi, júniusi belvíz. A MÉM illetékesei ígéretet tettek arra, hogy a tárca lehetőségei alapján a kárt szenvedett üzemek még októberben megkapják a pénzügyi segítséget. ígéretet kapott a megye arra is, hogy a mezőgazdasági támogatás összege jövőre sem fog csökkenni. Napjainkban közel harminc kritikus helyzetű üzem található a megyében, ezek közül az idén öt termelőszövetkezet stabilizációs programját segíti a MÉM. Az almaeladásból adódó feszültségek oldására 130 millió forintot különítettek el, ami később kerül elosztásra. kotikumok, mint a kokain, a hasis, az LSD stb. az ember testi és szellemi leépülését előidéző szerek hatását bemutatni — kalauzolta a vendégeket Szabó László, a megyei bűnmegelőzési tanács propaganda szakbizottságának vezetője. — Azt hiszem, a látvány elrettentő, melynek hatását a megtörtént esetek ismertetése is fokozza. Megállapítható, hogy a kábító anyagok és -szerek a bűncselekmények elkövetésében, vagy a közlekedési és más balesetek előidézésében nagy szerepet játszanak- A statisztikai adatok szerint az egy főre jutó alkoholfogyasztásban a világranglista negyedik helyén állunk. Évente rengetegen halnak meg az alkoholizmussal összefüggő májzsugoros betegségben. A narkózók többsége 18—25 éves. A tárlat természetesén a kábítószer elleni harcot is bemutatja. Mivel hazánk az Ázsiából és máshonnan származó kábítószerek tranzitútvonala, ezért a csempészést nagy és fejlett technikával rendelkező apparátus igyekszik megakadályozni. A kiállítás megnyitása után az érdeklődők az „Ügy érezte, szabadon él” című, kábítószer-élvezőkről szóló filmet is megtekinthették. Cs. Gy. Néhány megjegyzés Egy petíció kapcsán Van a többségnek megfelelő megoldás Az SZDSZ és a FIDESZ nyíregyházi városi csoportjai a múlt pénteken közös tüntetést tartottak Nyíregyházán és a munkásőrség feloszlatását követelték. Petíciójukat a nyilvánosság előtt ismertették (s megküldték azt levélben is a munkásőrség parancsnokának). A nyilvánosság előtt elhangzottakra Danes Péter, a munkásőrség megyei parancsnoka megjegyzéseket kívánt fűzni, s azok nyilvánosságra hozatalára kérte fel a Kelet-Magyarország szerkesztőségét. Az alábbiakban ezt közöljük. „A nép megkárosítására, pénzügyi Okokra Is hivatkozva, követeli a FIDESZ és az SZDSZ nyíregyházi szervezete — petíciójában — a munkásőrség feloszlatását. Ez nem gazdasági kérdés, hiszen minden ésszerű érv egy önkéntes társadalmi testület működése mellett szól. Igaz, hogy a munkásőrség éves fenntartása országos szinten csaknem egy- müliárd forint, viszont ha ugyanezeket az állami feladatokat sorkatonák, vagy hivatásosak látnák el, az a költségvetésnek évi hétmilliárd forintjába kerülne. Vitatkozni csak a feladatokon lehet. A feladatok meghatározásán, lehetséges szűkítésén, politikamentességének biztosításán, a létszámon és szervezeten a Minisztertanács tárcaközi bizottsága dolgozik. A petícióban felvetik, hogy „kidobott pénz”, amit a munkásőrségre fordítanak, de tudni kell: nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy azokat a honvédelmi és közbiztonsági feladatokat, amelyeket egy önkéntes társadalmi szervezet is el tud látni, hivatásos alakulatokkal lássák el. A petíció szerint (a pénteki tüntetésen is elhangzott), a hivatásos munkásőrök „görcsösen ragaszkodnak pozícióikhoz”. Válaszunk: ez nem egzisztenciális kérdés. Megyénkben a gépkocsi- vezetőt is beszámítva, összesen 23 hivatásos munkásőr van, és közülük is öten, elérték a nyugdíjkorhatárt. Az SZDSZ és a FIDESZ a népre is hivatkozva küldte a petíciót. Azonban nemcsak munkás- őrellenes tüntetés volt a fegyveres erők napján. Többen — zömmel fiatalok — táviratban, vagy telefonon fejezték ki kö- szönetüket testületünknek. (Egy jellemző táviratot leadtunk a szerkesztőségnek.) Szinte állandósult a lakosság (a nép!) segít- ségkárése. Ezen a héten például Menekültügyi 1989. október 4-én Géniben a Nemzetek Palotájában két megállapodást írt alá a Magyar Népköztársaság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A menekültek letelepítése Magyar Népköztársaságban, elnevezésű egyezményt a magyar kormány nevében Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a Menekültügyi Főbiztosság budapesti irodájának megnyitására vonatkozó megállapodást Varga István •nagykövet, illetve a Főbiztosság részéről Jean-Pierre Hocké látta el kézjegyével. Az egyezmények aláírását követően, a menekültügyi főbiztos meleg szavakkal üdvözölte hazánkat a menekülteknek nyújtott támogatásunkért és hangsúlyozta együttműködésünk jelentőségét a világ menekültügyi problémáinak megoldásában. a záhonyi gyilkosság hatásál nagyon sok ottani lakos kért sőt követelte, hogy a munká: őrök a térségben nyújtsanak hí tékony segítséget, a feladató! hoz képest kevés rendőrnek, munkásőrség is a nép rész Egyébként a tüntetésen elhan* zottakkal ellentétben, megyén munkásőreinek 83 százaléka fiz kai dolgozó, és azt sem árt tue ni, hogy közel 40 százaléka létminimum határán él. Talá nincs hazánkban még egy szei vezet, vagy testület, amely en$ nyire képviselné társadalmunk, nép különböző rétegeit. Túl a petíción is, több tárna dás éri testületünket, melyne egy része alaptalan állítás. íg például: az almatermesztők kis várdai tüntetésén az egyik idő sebb szónok, a témához és az al kálómhoz nem illően, így ijeszt gette a jelenlévőket: a munkás őrök távcsöves puskákkal gyako rolják, hogyan kell lőni az ellen zék szónokaira. A válasz: munkásőrségben nincs rendsze resítve távcsöves puska. Mosta nában nem is gyakorlatoznak hanem munkahelyükön és ; háztájiban dolgoznak a munkás őrök. Sokan éppen kőműveska nalat vesznek a kezükbe, vág? a' tüntetőkhöz hasonlóan azoi keseregnek, hogy a nehéz mun kával megtermelt almájukat alacsony áron veszik át a felvá sárlók. Megjegyezni kívánom, hogj megyénk munkásőrállománya, i testület megalakulása óta semmilyen törvénytélen feladatvég- rehajtásban nem vett részt, ma szemmel nézve sem. A szokásos vádak — mely szerint az 56-os eseményekben munkásőregysé- gek, -alegységek is részt vettek — azért sem lehetnek igazak mert a testület 1957 februárjában alakult meg. (Megyénkben pedig az egységek többsége 1958-ban.) Testületünk nem tartozik egy párthoz sem. A megyei parancsnokság feladatot ez év elejétől csak az országos parancsnokságtól és a megyei honvédelmi bizottságtól kaphat (ez utóbbi vezetője a megyei tanács elnöke, s a bizottságban pártok nincsenek képviselve.) Eddig is, ezután is a közösséget igyekszünk szolgálni. A valótlan állítások viszont nem szolgálják a békés átmenetet, így is sokan tartanak attól (ok nélkül), hogy a munkásőrség a visszarendeződés eszköze lehet. Sokan viszont attól félnek, hogy a testület jogutód nélküli megszüntetése a közrend és közbiztonság gyors romlását okozná. Meggyőződés«*», Hogy van olyan megoldás, áTttely a társadalom többségének megfelel, ebben a kérdésben is lehetséges konszenzus kialakítása.” II parlamenti „igen“ a békés átmenethez kell A Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat FELVÉTELT HIRDET a számviteli munkában jártas, ASCOTA gépismerettel rendelkezők részére ANYAGKÖNYVELŐI MUNKAKÖRBE. Feltétel: középfokú szakirányú végzettség és büntetlen előélet. Fizetés: megegyezés szerint. Jelenkezés: személyesen, vagy írásban a vállalat számviteli osztályvezetőjénél. (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. III. em.) (2796) A NYÍRHOTEL Idegenforgalmi Vendéglátó Leányvállalat PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi munkakörök betöltésére: — KONYHAVEZETÖ. Gyakorlattal rendelkező, szakképzett szakácsok jelentkezését várjuk. — MŰSZAKI VEZETŐ. Középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várjuk. A PÁLYÁZATOKAT a NYlRHOTEL Idegenforgalmi Vendéglátó Leányvállalat igazgatójához kérjük benyújtani (Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 1—3.. 135-ös szoba). (Folytatás az 1. oldalról) ről és a köztársasági elnök hivatali szervezetéből, az állami számvevőszékről, az ügyészségről, az államigazgatásból, a fegyveres erőktől, és rendészeti szervektől száműzzék. A vélemények megoszlottak, ki-:ki pártállása szerint foglalt állást. Az alkotmánybíróság létrehozását is törvénybe iktatja várhatóan az Országgyűlés. Feladata lesz a törvényjavaslatok, a -már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződések alkotmányellenessé- • gének vizsgálata, a jogszabályok vizsgálata, aiz alkotmányban biztos£tott jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása, az alkotmányellenesség megszüntetése, valamint az állami szervek között felmerült hatásköri összeütközések megszüntetése. A legtöbb vitáit természetesen az alkotmány módosításáról készült törvénytervezet váltotta ki. Már azzal is, hogy módosításnak hívják, holott voltaképpen egy teljesen új alaptörvényről van szó. Aztán amiatt is vita volt, hogy ez az Országgyűlés két éve hozott döntést arról, hogy minden fontos törvényjavaslatot társadalmi vitára bocsátanak, most pedig egyre-másra születnek a törvények, a politikusok pedig figyelmen kívül hagyják a két éve született rendelkezést, ügy. tűnik a politikai elit kisajátítja magának a nép érdekképviseletének jogát. Az alkotmánytervezet egyébként államformául a köztársaságot javasolja, s kimondja: a pártok közvetlenül'közhatalmat nem gyakorolhatnak. Erinek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervezetet. Rögzíti, hogy a Magyar Nép- köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítj'a a magyarsággal való kapcsolatok ápolását. Elismeri az alkotmány az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása _ az állam elsőrendű kötelessége. Melyek ezek? Az élethez, az emberi méltósághoz való jog, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Nem lehet isenikit kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak, büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen hozzájárulása nélkül orvosi, vagy tudományos kísérletet végezni. Csak törvényben meghatározott okból lehet az embert szabadságától megfosztani, mindenki szabadon választhatja meg tartózkodási és lakóhelyét, mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Itt szerepel a vallásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás, a sajtó- szabadság, a békés gyülekezési jog, a menedékjog azoknak, akiket faji, vallási, nemzeti, vagy politikai okokból üldöznek. A törvénytervezetek fölötti vitában elhangzott kérdésekre válaszolt dr. Balázs István, az Ellenzéki Kerékasztal képviselője, aki elmondta, hogy a megállapodás kemény és több hónapos vita eredménye. Koncepciós kérdésekben több oldalról megrágott szövegtervezet kerül a parlament asztalát a. Kérte a képviselőket, fogadják el, mert a békés átmenethez stabilizáló törvényekre van szükség. Ezek a tervezetek pedig ilyenek. Az MSZMP nevében Budzsáklia Mátyás, a Központi Bizottság oszitályvezető- helyettese azt hangsúlyozta: olyan megállapodás született a kerékasztalnál, amelyet nyugodt szívvel ajánl az MSZMP az Országgyűlésnek. Válaszolt arra a kritikára is, hogy miért nem előzte meg társadalmi vita a .törvénytervezetek parlament elé tar-, jesatését. Azt mondta: a háromoldalú tárgyalások legalább olyan értékű társadalmi megítélésnek minősíthetők, hiszen az ellenzék 8—9 párt képviselőiből állt, a harmadik oldal pedig a legnagyobb tömegszervezetek javaslatait tolmácsolta. Javasolta, hogy a törvénytervezeteket, különösen az 'alkotmányt nem szerencsés a meglévőhöz hasonlítani, hiszen az egy egyközpontú berendezkedés idején készült, az új pedig a jogállamiság felé vezető úton. Az ország érdeke most az, hogy elfogadja a parlament a törvényeket. A képviselőválasztásról, valamint a köztársaságielriök- válaszfásról szóló törvénytervezetekhez kapcsolódó vitát nehezítette, hogy utóbbit a képviselők az ülés elején kapták meg, ezért nem tudtak felkészülni. E két napirend előadója egyébként Szilágyiné Farkas Zsuzsa, a Belügyminisztérium választási irodájának munkatársa volt. (b. j.)
