Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. október 26. Kulturális diplamácia Eredményesen fejlődtek ebben az évben Szabolcs- Szatmár-Bereg nemzetközi kulturális kapcsolatai. A Kárpátontúli területtel meg­maradt a hagyományosan jó viszony, rendszeresek az együttesek cseréi. Űj színt jelent, hogy a ki&hatánmenti forgalom megindulásával bürokrácia nélkül bonyo­lódhatnak az utazások. Ezeknek á híre nagyon gyak­ran csak utólag jut el a nemzetközi kapcsolatok me­gyei irányítóihoz, ami nem baj, hiszen az utazásokra központi támogatások nélkül kerül sor. Vendégegyüttesek voltak Kdsvárdán, a nemzetiségi színházi találkozón, a tisza- vasvári dalos ünnepen, Nagyikállóban, a Kállai ket­tős néptáncfesztiválon; lát­hattunk együtteseket a nyír­egyházi gyümölcskarneválon is. A Móricz Zsigmond Szín­ház bemutatkozott Francia- országban és az NSZK-ban. A Volán-együttes több or­szágban járt. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar most tartózkodik az NSZK-ban. Vezető együtteseink az idén is 'bejárták csaknem egész Európát. Nagyon fontosak ezek az utak, a kölcsönös együttescserék, hiszen nem­csak az idelátogató együtte­sek hozzák el hazájuk üze­netét, hanem a mi csoportja­ink is hírt visznek arról a munkáról, azokról a kultu­rális eredményekről, amelyek megyénkben létrejönnek. Fazekat A vándor bádogfoltozás olyan ritka mesterség, amelynek ősei drótosok voltak, akik az eltört, vagy megrepedt cse­répedényeket drótozták össze. Volt ^ olyan hely is, ahol az értékesebb szilkéket előre összedrótoztatták a vándormes­terrel. A bádogedények elterjedése után a falvakat kerékpár­jával járó vándorló utcáról utcára kiabálta, „itt a fazik- fótozó.” Nagyhalászon él Lakatos József, aki ezt az ősi mesterséget még ma is űzi, apjától tanulta a fogásokat, ért a bádogosmunkához, a kovácsmesterséghez is. Ma is rendszeresen járja Dombrád,, Cigánd, Tiszatelek, Nagyha­lász utcáit, akad egy-két hely, ahol a régi edényeket még megfoltoztatják vele. Azt mondják, jó lesz kutyatányér­nak, vagy más célra. Elek Emil felvétele Elégtelen az élettől Halálba menekülő gyerekek Segélykiáltás a környezetnek önkéntes halálba menekül egyre több gyermek ha­zánkban. Képtelenek megbirkózni a környezetüknek a velük szemben támasztott követelményeivel, vagy éppen így akarják felhívni magukra szüleik figyel­mét? Netán azért döntenek a halál mellett, mert a rokonságban is ezt látták? A gyermekkori öngyilkos­ságok döbbenetesen növe­kednek, erről a nem minden­napi kérdésről beszélgettünk dr. Sátorhegyi Éva gyer­megpszichiáterrel (megyei kórház, I-es gyermekosztály) és Béres Sándorné osztályfő­nöki munkaközösség-vezető­vel (Nyíregyhááza, 17-es is­kola). Konfliktusban a környezettel — Már az is előrelépés, hogy egyáltalán beszélhetünk nyíltan a témáról, noha szak­mai berkekben ez nem volt titok — fejti ki véleményét Sátorhegyi adjunktus. — Il­lett erről hallgatni, mint a szipózásról. Csak egy adat: a 10—19 éves korcsoportban bekövetkezett halálozás 11 százaléka (országos adat) az öngyilkosságok miatt törté­nik. Sajnálatosan növek­szik mind arányaiban, mind a konkrét eseteket tekintve. Könnyű lenne mindent a széthulló családokra, az őszinteséget nélkülöző ottho­ni légkörre kenni, de ez a magyarázat túl egyszerű len­ne. Az sem megoldás, hogy genetikai okokban keressük a gyermekkori öngyilkossá­gok indítékait. A kettő között kell keresnünk a valódi oko­kat a gyermekpszichiáter ta­pasztalatai szerint: — A környezetükkel ke­rülnek megoldhatatlannak vélt konfliktusba ezek a gye­rekek és érzelmileg nem tud­ják a problémáikat a kon­venciók szerint elrendezni — ezért kísérelnek meg elmene­külni a bajok elől. Minden kísérletük segélykiáltás. Egy biztos, válsághelyzetben jut eszükbe az önpusztítás. Ám valójában nem meghalni akarnak, hanem a helyzetü­kön változtatni és ez óriási különbség. Itt jöhet a pszi­chológus, a pedagógus, az orvos, a szülő, hogy közösen keressenek megnyugtató megoldást a gyerek problé­máira. S mindezt úgy, hogy a főszereplő is úgy érezze, másként vélekedik róla a kornj'ezete. Üjraélesztéssel és szaksze­rű orvosi ellátással az ön­gyilkosságot megkísérelt gyermekbetegek közül sokat sikerült visszahozni az élet­be. De gyomormosással a szándékot nem tudják meg­szüntetni. Félő, hogy újra próbálkozik az illető. Változtatni sze­retnének, hiába — Nem így van. Rendkí­vül kicsi az újból öngyilkos­ságot kísérlők száma — foly­tatta Sátorhegyi doktornő. — Két év alatt a gyermek-ideg­gondozóban 30 kis pácienst kezeltünk emiatt. Mindössze egy volt visszatérő eset. Ez is azt mutatja, hogy a gye­reknek — ha megváltoznak a körülményei — eszébe sem jut az önpusztítás. — Tehát ebben rejlik ne­künk, pedagógusoknak is a hallatlanul nagy felelős­ségünk — kapcsolódik a be­szélgetésbe a háromgyerme­kes édesanya, Béres Sándor­né. — Az osztályfőnöki órák kínálnak alkalmat a jósze­mű pedagógusnak arra, hogy észrevegye, megváltozott va­lakinek a viselkedése, gyö­keresen eltérő személyiség- vonásokat mutat fel. S ha a felszín mögé nézünk, lehet, hogy tragédiát gátolhat meg a nevelő, ha tudja, kinek, mikor, mit kell mondania. Mérgezett lélekkel Teljesítmény-orientált a mai iskola, annak ellenére, hogy sok esetben nem ad ké­sőbb is konvertálható tu­dást. Az érdemjegyek bű­völetében cseperednek a gye­rekek és a teljesítménykény­szer sokszor a szülőt is arra készteti, hogy az osztályza­tok alapján mérlegelje a gyermekét. Pontok, tesztek, röpdolgozatok szoktatták le a tanulót a szabatos élőbe­szédről, és sajnos, sokszor a nevelés is háttérbe szorul a „leadott” lexikális anyag mellett. — Nem véletlen, hogy az egyházi iskolákban magasabb a színvonal — így a doktor­nő —, pedig nincs ebben sem­mi ellentmondás. A paptaná­rok napközben is nevelnek, hozzájuk bátran odamehet a növendék a gondjával. Nagy súlyt helyeznek az érzelmi nevelésre és ebből már szin­te törvényszerűen követke­zik, hogy az ismeretközvetí­tés, a gondolatébresztés ered­ményesebb lesz. Állami isko­láinkban az érzelmek háttér­be szorulnak, ezt látom a két gyermekemen is. A szülő le­terhelt, de ha nem fordít elég figyelmet arra, hogy ne a bóvlikultúrára fanyalodjon a gyermeke, nagyon sok energiára van szüksége eh­hez. A környezetvédők mé­rik a levegő, a víz szennye­zettségét, de a lélek mérge- zettségéről nem készül hite­les statisztika. — Sajnos, kihalóban az anyai ösztön — folytatta Bé- resné. — Meg kellene taníta­ni a nőket az anyaságra. Nem értem, miért nem tantárgy a családi életre nevelés. Ebbe beleférne a háztartástan, a párválasztás, a gyermekne­velés sorsokat eldöntő kér­déstömege. Mert az élettől ka­pott elégtelent nagyon nehéz kijavítani .. . A gyermek a felnőtt társa­dalom tükre és lehangoló lát­ni, hogy a növekvő számú ön- gyilkosság, mint a problémák megoldásának kulcsa, von­zó (?) példát gyakorol az if­júra. A felelősség áthárítá­sa helyett jó lenne több időt, energiát szentelnünk a gyer­mek lelki konfliktusaira, hi­szen állítólag őértük haj­tunk ... Búcsú a vályogházaktól Lerombolták az utolsó vá­lyogház falait is Nyíregyháza központjának legeldugottabb szegletében. Olyan volt az épülő-szépülő megyeszékhe­lyünknek, mint a hátsóud­var, ahová rendszerint nem invitáljuk a vendéget. Mint a mellőzött mostohatestvér, úgy bújt meg évtizedeken át A képen: takarítják az utolsó vályogtörmeléket. (H. P. felvétele) a nagyszabású építkezések árnyékában. A világnak két ablakot mutattak ezek a házak, de aki vette a fáradtságot és legalább egy pillanatra, be­kukkantott a mindig tárva- nyitva hagyott kapun! Mosó­ié csordogált az udvaron, törött baba vaksi szemmel remélt jobb napokat. Váci Mihály nyugodtan meríthette volna az ihletet innen: közös pitvar nyirkos földjére négy család köpte tüdejét... A parányi lakások szoba­ablakai rendszerint az ud­varra nyíltak. A piszok, a szenny beivódott a kerítésbe, a kifeszített kötélre terege­tett ruhákba, s mindenek­előtt fertőzte az emberi kap­csolatokat. Errefelé megszo­kott esti műsor volt a kocs­Jelentősen megnőtt a lónyai Tisza-komp for­galma, miután megnyi­tották a magyar—szovjet határt a község közelé­ben. A Szovjetunióból érkezők úgy gondolják, hogy Kisvárdán és Zá­honyban nagyobb lehető­ség van a vásárlásra, ezért vállaják a tiszai átkelést is. (E. E.) mából hazatántorgó férjjel pörölő asszony, a kákán is csomót kereső szomszéd. A gyerekek nem az esti mesére bújtak az ágyba, hanem ami­kor a sötét bekergette őket. A jobb érzésű emberek gondosan igyekeztek elszige­telni magukat ettől az élet­formától, mintha az ajtóval együtt a világot is kizárhat­ták volna. S most jött a buldózer és a földdel tette egyenlővé az egykori Nyár, Nyírfa, Dózsa György utca lepusztult há­zait. Irmagnak sem marad ezekből a jobb napokat megért kétes emlékű ottho­nokból. Hamarosan építők szorgoskodnak a területen és a nyíregyházi kiskörút impo­záns házai rövidesen örökre eltörlik ezeket a házakat. Mit tud majd a nyugati szál­lodaépítő arról, mennyit nyomorogtak itt az embe­rek, milyen rózsaszín álmok tartották bennük a lelket, hogy egykor jobb körülmé­nyek közé kerülhetnek? A nyíregyháziak emlékeze­te megőrzi ezeket a házakat, de gyerekeink már az össz­komfortos, modern lakások­ból ismerkedhetnek meg a világ csodáival... T. K. Fehérgyarmati tapasztalatok Megelőzni a bűnelkövetést Háromnegyed évvel meg­alakulása után értékelő ülést tartott Fehérgyarmaton a bűnmegelőzési tanács va­gyonvédelmi szakbizottsága. Az idén a vállalatok, szövet­kezetek vagyona ellen kilenc bűncselekményt követtek el. Többször szerepelt negatív példaként a Jánkmajtis és Vidéke ÁFÉSZ. A nemesbor- zovai vegyesbolt bejáratát például egy kisméretű TUTO- lakat „védte”. A készpénzt — a pénzkezelési szabályokat megsértve — nem a bebeto­nozott, működő állapotban lévő Kinizsi páncélkazettába tette az üzeletvezető, hanem a sima kulccsal zárható, fá­ból készült fiókba. A fehér- gyarmati Ibolya presszónál betöréses lopás volt. Itt az ajtón lévő zár a legalapve­tőbb biztonsági feltételeknek felelt csak meg. Tapasztalat, hogy a veze­tők nem fordítanak megfe­lelő gondot a biztonsági őr­zésre. Előfordult, hogy alkal­maztak vagyonőrként olyan személyt, aki ellen eljárás folyt, s egyik éjszaka eltulaj­donított a telepről egy trak­tort. A nyomozás során még hat lopás elkövetését bizo­nyították rá. Méhteleken ha­sonló körülmények játszhat­tak közre abban, hogy a fű­részházból gépkocsival eltu­lajdonítottak egy szalagfű- rész-forrasztó gépet, miköz­ben a bejárattól 20 méterre (egy istállóban) édes álmát aludta az enyhén italos éjje­liőr. A bűnmegelőzési tanács úgy tervezi, hogy a rendőr­járőrök, körzeti megbízottak, de a vadőrök és mezőőrök, valamint a közterületi fel­ügyelők bevonásával tanács­kozást szervez; segítséget kérve a szabálytalanságok felfedezéséhez, a hiányossá­gok kiküszöböléséhez. Felhí­vással fordulnak a gazdasági vezetőkhöz is, konkrét példá­kon keresztül ösztönözve a vagyonvédelemre, (molnár) Tóth Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents