Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. október 25. a---------------------------.-------..-.M ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■awiaaaiiaaaaaaaaaaaaaiiaaaaaaaBaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ............................................................................................................................ ■aaaaaaaaaaaaaaaBaBaaaaaBaaaaiiaiBaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaiaaiiaaBaiiaaaiaaaaMaaaaiaaaaaaiaaaaaaaaaBaaaaaai BBaauauauBUBBBauBBBuauBUBUUBBUUBUBBUBUuauuaBBBBBBUuaauuauuBuuuaPBaBaaaaBB#uuBUBaauuuuBaBuuauuaaaaBBUBaaI szsszsssszsssssssssíííSssSuSSbuu ...........■■.............................. ............ ■Ü^^^^H^^^^^^^^^fi^^^^BI^^^^^TT.aBBBBBBaBÍaáaiaiiáiéaBaaBaBaBaBBaBaaaaaaBaaaaaaBaaaaaBaaBaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaBaBaaaaaaaaaaaaBBaaaBBaaaBaaaaa Ifl^^^^^^^^^IőaaaiBÍaBaaaaBaaBiiiaiaMiaiiaiiBaaaBaaBaaaaaBaaiBaaMiaaaBaiaaaiaaaBaaaaBaaBaiBaBiiMaaiiMBaBaaaaiiiiMi ■■■■■■•■••••■•■■■■bbububu ■ aaaaSaaaBBa ^^^^^m^aaBaíiiSSaaaaBBaíaaaSiaBÍaSaBÍuaiaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaBaaaaaaaaaaaaaBaaaaaBaaBaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaBBaaaaaaaaaaaaaaaBBa Romlik a fegyelem Tíz éve lem fizet lakbért A tanácsi bérlakások fenntartása egyre több pénzbe kerül. A lakbér ezzel szemben nem kevés, Nyírbátorban néhány épületben különösen nem az. A képen látható, 72 lakásos sávházban a fűtés növeli meg alaposan a számlát. A prob­léma megoldására tett többszöri kísérlet a mai napig ered­ménytelen maradt. Sajnos Nyírbátorban is egyre nő azoknak a szá­ma, akik a tanácsi la­kásaik után járó lakbért rendszeresen késve, vagy éppenséggel egyáltalán nem fizetik. Amint azt Mászlai Istvántól, a ta­nácsi bérlakásokat keze­lő Tanácsi Költségvetési Üzem főkönyvelőjétől megtudtuk, a jövőben sem számíthatnak sok jó­ra. Az anyagi helyzet romlásával párhuzamo­son akár további fegyel­mezetlenségekre is szá­mítani lehet. A Városi Tanács Költség- vetési Üzeme 585 bérlakás, valamint hatvan úgynevezett nem lakás céljára szolgáló helyiség — üzlet, műhely — fenntartásáért felelős. A statisztikai adatok tanúsá­ga szerint ez év szeptembe­rében 457 ezer forint lak­ibérrel maradtak adósok a lakók, akik között összesen 102-en egy hónapnál régebb idő óta nem fizették be a havi bérleti díjat. A tendencia visszaszorítá­sára, a bérlői fegyelem erő­sítésére idén új, a korábbi­nál jóval szigorúbb intézke­déseket hoztak. A mai napig összesen 130 fizetési "felszó- b'tást, huszonhat letiltási el­járást kezdeményeztek, s ti­zenhat esetben a lakásbérle­ti jogviszonyt is felmondták a fizetni nem szerető la­kóknak, akik közül kettő már a kilakoltatásra szóló hivatalos okiratot is kézhez kapta. Bizonyára nem hat meglepetésként, hogy a leg­rosszabb lakbérfizetők a ci­gánylakosság köréből kerül­nek ki. Közöttük akad olyan is, aki több mint tíz éve laíkik benn a lakásban, de ez idáig még egyetlen fillér lakbért nem fizetett. Nem járt eredménnyel a több­szöri felszólítás sem, mivel sem rendszeres jövedelme, sem pedig munkaviszonya nincs az illetőnek. Mondják, Nyírbátorban az átlagosnál is magasabb a tanácsi bérlakások rezsije. Mászlai István szerint a fel- tételezés igaz, de okait nem elsősorban rajtuk kell szá- monkémi. A drága lakások között is jóideje legdrágább a Zrínyi utcán lévő, hetven­két lakásos tanácsi lakóház. S hogy miért? A szakember véleménye szerint elsősor­ban az épület fűtési rend­szere miatt. A költségek jelentős részét ugyanis az teszi ki, hogy az épületben nem az államilag dotált távfűtés, hanem egyedi köz­ponti fűtés adja a mele­get. Ez pedig a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a la­kók a ma legdrágábbnak számító fűtési módozatot, az olajfűtés során nemcsak a felhasznált fűtőolajat, ha­nem a fűtők munkabérét és munkaruhájának árát is megfizetik. Mindezeknek kö­szönhető, hogy ebből az épületből gyakran költöznek a lakók, s a jelenleg kiköltö­zésre felszólítottak egyike is e házból kerül ki. Súlyosbítja a dolgpt, hogy a lakók ráadásul nem a lakossági, hanem a majd­csak duplájába kerülő kö­zületi áramdíjat fizetik a kazán működtetésénél, s ezzel évente átlagosain száz­ezer forintot vesznek ki a zsebükből. A költségvetési üzem szak­emberei már többször pró­báltak a helyzeten változ­tatni, a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat azon­ban ebbe mind ez ideig nem egyezett bele, mivel a la­kások alatt, a teljes föld­szinten üzletek, boltok és irodák vannak, amelyek köztudottan közületi áram­díjat kötelesek fizetni — így a lakások és boltok fo­gyasztásának kettéválasztá­sa a szakemberek szerint nem lehetséges. (Más kérdés persze, hogy mindezekre a problémákra miért nem fi­gyeltek az illetékesek még a tervezés, illetve kivitele­zés idején, hiszen az áram- díj kétféle variációja már akkor is' létezett!) Segítséget jelenthetne a gázvezeték megépítése, a gázfűtés megkezdése is. Gondot az okoz, hogy a sávház környékén még a gerincvezeték sincs meg. Se­gíteni csak annyit lehet a helyzeten, hogy a költség- vetési üzem igyekszik egy tételben, még jóval a sze­zon, s az időnkénti újabb áremelések előtt beszerezni a fűtőolajat. Gázzal \ u4cw©ICbbb Bár az időjárás még a nya­rat idézi, javában tart a fű­tési szezon. Az évek óta tar­tó fejlesztésnek az olcsó, (ki tudja meddig olcsó?) és kor­szerű gázfűtés adja a mele­get. Az idei szezonban a 3-as számú általános iskola Bá- thori utcai épületében, vala­mint az Egyesített Egészség- ügyi Intézményekben váltot­tak át a gázfűtésre. A vezetéképítés ez időszak­ban sem szünetel, jelenleg a Munkácsi sétányon folytató­dik a munka. A hálózat épí­tése rövidesen befejeződik, a fűtést azonban csak január­ban kezdhetik meg a lakók. Hosszas huzavona után el­dőlt, a Báthori utcán is meg­épül a gázvezeték. Az utcá­ban lévő szervek közül a vá­rosi bíróság és a helyi áfész négyszáz-négyszázezer fo­rinttal járul hozzá a kivitele­zéshez. Folyamatban van a társu­lás létrehozása az Árpád ut­cán is. Igaz, a döntés még nem végleges, hiszen a tel­jes megvalósításhoz 63 csa­lád belépésére lenne szükség, s ma még mindössze 45-en adták le voksukat, s jelezték, anyagilag is készek támogat­ni az építést. Amíg nincs azonban együtt az egész ut­ca, addig nem kezdődhet meg a kivitelezés sem. Korábban sok vitára adott okot a társulásba belépők ál­tal befizetett összeg mértéke. Azok, akik a gerincvezeték mellett laknak, s utólag köt­nek rá, 1990. december 31- ig gázhozzájárulásként 15 ezer forintot fizetnek be a tanács számlájára, a csatla­kozó vezeték, valamint a bel­ső tervek és a kivitelezés költségeit pedig maguk a lakók fizetik. Hogy ez az ösz- szeg sok vagy kevés? Pénz­tárca kérdése. Az minden­esetre már most látszik, hogy ez az összeg 1990 után csak emelkedni fog. összeállította: KOVÁCS ÉVA Az Új Barázda lipett - Lesz szerviz a várasban - Kisiparosok szaporodóban Hagy csáberő a háromszázezer Az adórendszer bevezetése után látványos visszaesést követően, ma már újra foko­zatosan emelkedik a város­ban működő kisiparosok, kis­kereskedők száma. Nemcsak a közhiedelemben élő. magas kereseti lehetőségek miatt, hanem azért, mert manap­ság egyébként is komoly gond az elhelyezkedés, a fog­lalkoztatás. s aki megteheti, maga veszi kézbe saját fog­lalkoztatását. Amint azt Vajda Istvántól, a városi tanács osztályvezető­helyettesétől megtudtuk, mindezek mellett komoly vonzerő az a háromszázezer forintos újrakezdési támoga­tás is, amelyet ma már fel­vehetnek mindazok a kisipa­rosok és kiskereskedők, akik bármiféle vállalkozásba kez­denek. A tanácson azt is elmond­ták: az iparengedélyt, keres­kedői igazolványt kiváltani szándékozók körében mind többen állandó munkaviszony mellett, mintegy kiegészítő tevékenységként vállalják a szolgáltatást, hiszen a mai árak * miatt egyre többen kényszerülnek pluszmunka vállalására, kizárólag azért. hogy korábban elért életszín­vonalukat megtarthassák. Nyírbátorban jelenleg 194 főfoglalkozású kisiparos mű­ködik, közülük legtöbben, számszerint 98-an az ipar kü­lönféle ágaiban, 54-en a fu­varozásban, 32-en pedig az építőiparban tevékenyked­nek. Tízen vannak azok, akik a személyi szolgáltatásban állnak a városlakók rendel­kezésére : fodrászok, kozme­tikusok. fényképészek. S, hogy a vállalkozókon, az ilyen-olyan okból iparenge­délyt kiváltókon hogyan se­gít a tanács? A szükséges ügyintézésen túl mindössze a lehetőségek ismertetésében. Annak idején az adórendszer ismertetésével, a KlOSZ-szal közösen szervezett előadások megtartásával segítettek. Gondok persze ma is akad­nak. Közöttük legnagyobb, hogy évek óta tartó alkudo­zások, kezdeményezések si­kertelensége miatt még ma is hiányzik egy olyan autójaví­tó szerviz, amelynek ma már minden városban lennie kel­lene. Most végre a helyi Űj Barázda Termelőszövetkezet vette kézbe az ügyet. így na­Varga Gábor kőfaragó mester Szűk utcai műhelyében most van a főszezon. A sírkövek, síremlékek mellett épületbur­kolást, műkövezést, sőt még kandallókészítést is vállal a fi­atal és tehetséges kőfaragó, műkőkészítő mester. Májusban kezdte az ipart, s máris van munkája bőven. Korszerűen berendezett műhelyében gyakran- dolgozik együtt Józsa Zoltánnal, aki dísztárgyak, lakásfelszerelési dolgok készíté­sére váltott ki iparengedélyt. A fiatal mesterek gyakran ké­ső éjszakáig dolgoznak, hogy vállalásaiknak időben, a lehető legjobb minőségben tegyenek eleget. Nem csoda hát, ha jócskán akad megrendelőjük. A tisztes munkának nemcsak régen volt, napjainkban is ig en nagy a becsülete. marosan járműveket fogad- rint nemcsak javítást, hanem hatnak a termelőszövetkezet az előírásos szervizelést, il- területén kialakítandó új mű- letve műszaki vizsgáztatást is helyben, ahol a tervek sze- vállalják majd. Egy emlék a nyárból. A MEZŐGÉP nyírbátori gyárá­ban készitett bringó-hin tónak a zenei tábor idején volt legnagyobb sikere. A fiatalok szívesen indultak veié sétakocsizásra, rövideb b-hosszabb városnézésre. Az érdekes jármű az őszi BNV-n is nagy népszerűségnek örvendett. A képen egy vidám ifjú a nyeregben. átszervezik a hivatalt A vb-titkár szerint: legyen a jogszabály egyértelmű! Átszervezik a városi taná­csot. A szóbeszéd _ szerint azért, mert a közelmúltban két osztályvezető is otthagy­ta a hivatalt. Növeli a ho­mályt, hogy az átszervezésre a választások előtt nem sok­kal kerül sor. Mi az oka, és mi lesz a haszna az új felál­lásnak? Erről — és még sok egyébről — kérdeztem dr. Nagy László vb-titkárt. — Mi már 1984-ben, a legutóbbi módosítások ide­jén is másképp képzeltük el a hivatalt. Akkor szűntek meg a járások, új feladato­kat kaptunk, saját elképze­lésünk kivitelezésében azon­ban akkor a megyei tanács megakadályozott. Szerencsé­re most önállóan cselekedhe­tünk. A háromosztályos rend­szer, amelyet most kiala­kítottunk — hatékonyabb munkát tesz lehetővé. A mű­szaki ügyeket például eddig három helyen is intézték, most egyetlen kézbe kerül. A városi tanács három osztályának egyike az úgy­nevezett intézményirányító és családvédelmi osztály, amely az egykor oly sok vi­hart kavart, sok helyütt már rég megszüntetett művelődé­si, egészségügyi és sportosz­tály utódja. Itt intézik majd ezentúl a gyámügyi, szociál­politikai ügyeket is. A má­sik, a szervezési és igazgatá­si osztály, amely a titkársági és hagyományos igazgatási feladatokat végzi, a kereske­delem,-ipar és mezőgazdaság gondjaival együtt. A harma­dik a városfejlesztési és gaz­dasági osztály, amely pénz­ügyi, a költségvetés, az adó, és a teljes műszaki feladatok elvégzésére vállalkozik. — A szervezet, a struktúra változik, az ügyek-bajok, a lakosság gondjai azonban többnyire ugyanazok marad­nak. Az új szervezeti formá­ban bizonyára jelentősen ja­vul majd az ügyintézés mód-. ja, az állampolgárok elége­dettsége is . .. — A szervezés önmagában még nem minden. Mi csak a kereteket adjuk, az ügyinté­zés változatlan marad. * — Ez nem nagy eredmény akkor, ha arra gondolunk mennyi kritika érte, s éri mostanában is a tanácsokai, hogy az ügyintézés lassúsága, a hivatalnokok modora hány­szor ad okot panaszra... — Azt remélem, hogy ná­lunk ezentúl gyorsabb, pon­tosabb lasz az ügyiintézés. Már csak azért is, mert az azonos ügyek egy osztályra kerülnek, megszűnik az akta- tologatás, hivatalon belüli 'küldözgetés is. Azt szeret­nénk, ha az átszervezésiből, annak kényelmetlenségeiből azonban maguk a lakók sem­mit nem vennének észre. — A létrehozott három osztály vezetésére pályázatot írtak ki. Sok a jelentkező? — Sajnos, alig van pályázó, s közöttük is nagyon, kevés a szakmailag, emberileg elfo­gadható, az olyan ember, aki az előírásoknak maradékta­lanul megfelelne. — Mi lehet az oka, hogy ma, kis túlzással szólva, szin- tp menekülnek a dolgozók a tanácsoktól, hogy a legjobb szakemberek nagy ívben el­kerülik ezeket a hivatalokai?, — Szerintem leginkább po­litikai okokra vezethető visz- sza. Az utóbbi időben sok rossz hír járt-kelt a taná­csokról. Legfontosabb az len­ne, hogy a tanácsok marad­janak meg kizárólag hivatali szervnek. Olyan intézmény­nek, amelyet elkerül a poli­tika, s annak a hatására nem kellene módosítani a jogsza­bályokat. Az ügyintézésnél ne a helyi érdek legyen a mérvadó, hanem a törvény rendje. Az értelmezés legyen egyféle, ne az számítson, ki­nek a javára, kinek a kárára akarunk intézkedni.A jogsza­bály alatt mindenki ugyanazt értse, az előírás mindenkinek ugyanazt jelentse! — Dicséretes cél, épp ideje lenne megvalósítani! Lehet, hogy ebben az új osztályve­zetőknek jut a legfőbb sze­rep? Kik bírálják el a pályá­zatokat? — Alakítottunk egy bírá­latra előkészítő bizottságot, melynek tagjai a tanácsi bi­zottságok elnökei. Kovács László, Dám László, Oláh János, Kocsis Bertalan és Vajda Sándor A végleges döntést november 1-jén a vá­rosi tanács hozza meg _- Ha már a tanácsülés szóba került, megkérdezem: mi a véleménye arról, hogy az utóbbi időben igencsak megcsappant az érdeklődés a tanácstagok soraiban. A leg­utóbbin mindössze 23-an vol­tak a 45 tanácstag közül. — Hetven százaléknál több nem is szokott jönni. Van­nak olyanok, például két ci­gánytanácstag — akik még egyetlen alkalommal sem •voltak jelén. Mi az oka a passzivitásnak? Megmondom. Tanácstagnak lenni ma nép­szerűtlen feladat. Legfőbb Oka, hogy ezeken az üléseken formális döntések születnek. A választókerületért eredmé­nyesen harcolni már csak azért sem lehet, mert ez csak egymás kárára történhet, mi­vel elegendő pénz nincs a tervek • megvalósítására.. A tanácstagokat ért sok-sok sé­relem miatt többen keserűvé válnak. — Végezetül arra vagyok kiváncsi: mikorra tudhatjuk meg, hogy az Önök által be­vezetett háromosztályos mo­‘ deli sikeres választás volt? . — Abban máris biztos va­gyok, hogy a korábbinál rosszabb nem lehet. Kérdés, hogy jobb lesz-e? Ügy gon­dolom azonban, az átszerve­zés, már csak a jobbítás szándéka miatt is megérte. Hogy lesz-e újabb át­szervezés? A választások után az új önkormányzati törvény bevezetése miatt biz­tosan.

Next

/
Thumbnails
Contents