Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-25 / 253. szám
fl dán kfllngyminisiter hazánkban Pozsgay Imre államminiszter röviddel a megérkezés után fogadta a dán diplomácia vezetőjét, Vffe Ellemann- Jens ent. A dán vendéget üdvözölve Pozsgay Imre kiemelte, hogy olyan időpontban látogatott Magyarországra, amikor az ország jövője szempontjából fontos változások történnek. A lizmilliomodik utas Köszöntés Záhonyban Ülést tartott a Minisztertanács Méltó emlékezés volt 1956-ra A Minisztertanács keddi ülésén megvitatta az adórendszer 1990. évi változtatásáról szóló előterjesztést. Ügy határozott, hogy ezirányú javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Jelentést fogadott el a Minisztertanács Németh Miklósnak Lothar Spath-tel a Német Szövetségi Köztársaság Baden-Württemberg tartománya miniszterelnökével folytatott tárgyalásáról, valamint Horn Gyula külügyminiszter norvégiai és svédországi hivatalos látogatásáról. Tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el az előző napi kormány—SZOT tárgyalásokról. Szó volt az ülésen a Magyar Köztársaság kikiáltásáról és a népfelkelés évfordulója alkalmából lezajlott megemlékezésekről. A kormány üdvözli a Magyar Köztársaság kikiáltását, amit kiemelkedő állomásnak tekint a demokratikus jogállam kiépítésének folyamatában. Az 1956-os népfelkelés évfordulójával összefüggő ün- pepi rendezvényeket értékelve a Minisztertanács megállapította, hogy azok az esemény jelentőségéhez méltó módon zajlottak le; a megemlékezések résztvevői fegyelmezettségről, mély felelősségérzetről tettek tanúsáÚj gabonaárak A Minisztertanács megállapította az 1990. évi termésre érvényes új hatósági gabonaárakat. Ezek a következők: I. osztályú étkezési búza 5 700 Ft/tonna, II. osztályú étkezési búza 5 100 Ft/tonna. A hatósági árakat centrumárként hirdetik meg, eszerint plusz-mínusz 5 százalék eltérés lehetséges. Az új árak a költségemelkedést, s a támogatáscsökkenést ellensúlyozva, jelentős jövedelemnövekedést tesznek lehetővé a gabona- ágazat számára. Segít a TÜV Rheinland Jebb minőség kell a versenyben maradáshoz Árban már jók vagyunk a nyugati piacon, de a gyártott ipari termékek minősége még igencsak kifogásolható. Ezen a helyzetein próbál segíteni a nyugatnémet TÜV Rheinland minőségellenőrző cég, amely ez év áprilisában hazánkban is megnyitotta képviseletét. A nyugat- európai minőségi normákra való áttérés nem megy egyik napról a másikra, de minden magyar vállalatnak vállalni kell az ezzel járó feladatokat, ha tőkés exportját meg akarja tartani. Ezen gondolatok jegyében gyűlt össze tegnap Nyíregyházán közel 120 szakember, Hajdú, Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár megye különböző vállalatainak képviselői azon a rendezvényen, melyet a TÜV Rheinland cég, a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Technológia Kft. szervezett. Czitán Gábor, az NSZK-beli műszaki, felügyeleti és tanács-r adó szervezet magyarországi képviselője ismertette a szervezet tevékenységét. Elmondta, hogy a TÜV Rheinland segít hazánkban a műszaki szintet felépíteni és ad egy jelet a fogyasztó számára, amely tanúsítja a termék jó minőségét. Az így jelzett áruk 1992-től az európai közösség piacán is megőrzik versenyképességüket. A Technológiai Kft. vállalja, hogy felkarolja a megyében jelentkező igényeket, felmérik? a problémákat és továbbítják azt a nyugatnémet intézet budapesti irodájának. A későbbiekben a minőségi vizsgálatokból is szeretnének részt vállalni, amint azt Popovics László, a kft. minőségellenőrző szakértője előadásában elmondta. Az ebédet követő beszélgetésien a rendezők és a meghívottak megtárgyalhatták a témába vágó konkrét kérdéseiket, (sz. zs.) got. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy a sztálinizmus elleni harcról szóló megemlékezést néhányan megkísérelték szovjetellenes hangulat- keltésre felhasználni. Ettől a kormány elhatárolja magát, s meggyőződése, hogy véleményét a magyar társadalom döntő többsége osztja. Az út, amelyre a nemzet most rálépett, csak akkor lehet sikeres, ha tovább erősítjük a baráti megértést és együttműködést más népekkel. A kormány megerősiii hogy a demokrácia építésében a jövőben is a gyümölcsöző kapcsolatok elmélyítésére törekszik minden állammal, amely kész az egyenjogú, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyok fejlesztéseA „prágai bikaborjú” Nyíregyházán (3. oldal) Ki ne ijedne meg, ha a határon — miközben az átkelésre várakozik — fényképezőgéppel, kamerákkal „rohannák meg’!, egyenruhás és civil emberek közelednének kocsija felé? Így járt a záhonyi Kádár, házaspár,- mert ők még nem tudták azt, amit a sajtó és a nyírbátori határőr kerület képviselői már igen: hogy egyikük a tízmilliomodik utas az idén a határőrkerületben, Heizer György ezredes és Ka- lotai László, az IBUSZ megyei irodájának igazgatója köszönti a Kádár házaspárt. és ezért ajándék, és megkülönböztetett figyelem jár. — Két órája várakoztunk — mondta Kádár Tiborné még mindig remegő hangon, egyébként a záhonyi tanácson ügyvitelt ellátó. — Nagyon (Folytatás a 4. oldalon) A valódi igényekre építeni Amiért a városé a „sivatag hajija“ Müvelődésszociotógiai vizsgálat Nyíregyházán Művelődésszociológiai vizsgálatot kezdett Nyíregyházán a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ a tanárképző főiskola népművelés tanszékének bevonásáMúzeumi hónap helyett Régészeti nap Gyerekzsivaj verte fel kedden a nyíregyházi Jósa András Múzeum máskor szinte áhitatos csendjét: a régészeti nap alkalmából több iskola kis- és nagyobb dfákjai töltötték a délelőttöt a múlt tárgyainak, dokumentumainak társaságában, még Nyír- pazonyból is bejöttek a gyerekek a rendhagyó „múzeumi matiné”-ra. Megszűnt ugyanis a múzeumi hónap, ez a monstre rendezvénysorozat, amely minden év októberében megpróbálta felkelteni, majd egy egész hónapon át ébren tartani a figyelmet a múzeumok munkája iránt. De az intézményeknek erre ma már nincs pénzük, és azt is be kellett látni, hogy a múzeo- lógusok elmélyültséget, olykor hosszú évek kitartását kívánó munkája nem tud (Folytatás a 4. oldalon) val, továbbá két szociológus közreműködésével. A művelődési központ megnyitásakor már elkészült egy ehhez hasonló felmérés, amely a város lakóinak az új intézménnyel szemben támasztott igényeit, kívánalmait volt hivatott összegezni. Az azóta eltelt nyolc év azonban olyan változásokat hozott az életünkben, hogy ma a népművelők félig-med- dig sötétben tapogatóznak, amikor azt próbálják megállapítani, miért sikeres az egyik rendezvény, és miért fogadja érdektelenség a másikat. A most kezdődő felmérés tehát az emberek valódi igényeit kívánja feltérképezni, mert csak ennek ismeretében újíthatja meg tevékenységét a közművelődés. A művelődésszociológiai vizsgálat első szakasza október 24-én kezdődött, és a hónap végéig tart. Ez idő alatt — ami a népművelők szerint egy átlagos hétnek felel meg — a művelődési központ minden látogatóját arra kérik, töltsön ki egy adatlapot, amelyen például azt tudakolják, milyen gyakran keresi fel az illető a művelődési központot, milyen programokból szeretne többet, mit hiányol és így tovább. (Folytatás a 4. oldalon) Perújílási indítvány a Pócspetri iigyben Agyagoznak a gyerekek (Balázs) A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a „Pócspetri rendőrgyükosság” néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott társa • javára. (A nevezetes koncepciós perről a közelmúltban közöltük lapunk munkatársának dokumentumsorozatát.) A Budapesti Büntetőtörvényszék — mint rögtönítélő bíróság —, illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban egyebek között a következő tényeket állapította meg: a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa. Asztalos János éles agitációoa fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Egy fűtött hangulatú eseményen a községháza előtt egy tiltakozó tömegre Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós — aki látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti —, nekiug- rott, kezéből kitépte a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt. A bíróságok halálra ítélték Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt. Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés bűntette miatt. A köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta' Kiiályfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. E kettőt további szigorú ítéletek is követték. A Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozása során feltárt bizonyítékok — egyebek között — kétségessé teszik Királyfalvi (Kremper) Miklós tárgyaláson tett, az elkövetés egyenes szándékát és célzatosságát beismerő vallomását, amelyre annak idején a bűnösségét alapozták. Az alapeljárásban figyelembe vett fegyverszakértői vélemény hiteles bizonyítékként ugyancsak nem fogadható el. Törvénysértő volt Asztalos János bűnösségének megállapítása felbúj tóként elkövetett szándékos emberölés bűntettében. A plébános valóban agitált a felekezeti iskolák államosítása ellen, célja azonban a képviselőtestületi döntés ilyen irányú befolyásolása volt. A szülői értekezleten híveit az államosítás elleni demostrá- cióra, tüntetésre, de erőszakos fellépésre nem buzdította. Amennyiben a Fővárosi Bíróság elrendeli a perújítást, tárgyalást fog kitűzni az ügyben. Agymosás (3. oldal) II Keletfflagyararszág . 1 XLVI. évfolyam, 253. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. október 25., szerda A vírus letarolta a dohányföldeket (3. oldal)
