Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-24 / 252. szám
1989. október 24. Jegyzet A szeretet programja „Szomorú lettem és megijedtem, amikor a haszon utazva néhány fiatal beszélgetését végighallgattam” — meséli el a történteket egyik olvasónk. A lényeg: vidám fiatalok, valószínűleg főiskolások hangosan politizálnak a buszon. Szerintük össze kell szedni a pletykákat, különösen ha a hatalom embereit érinti. Sőt felerősíteni azokat. Az egyik fiú közbeszól: „De mi lesz, ha a pletyka nem bizonyul igaznak?” Társai gyorsan lehurrogták. Mi lenne? Semmi. Ha ki is derül, akkor már úgyis mindegy. Az a lényeg, hogy megrendüljön az emberek bizalma. Mi az, ami segíthet eligazodni a mindennapi eseményekben, és helyesen orientálhatja az embereket? Az igazság — állapítja meg a marxista igazságkoncepció tézise. Mindez olyan érték lehet, ami csak a megismerés folyamatában erősödik és válik teljessé. A mai Magyarországunkban minden embernek, intézménynek, szervezetnek fel kell vállalnia, hogy megismerjék és keresse meg a lehetőségét, hogy ő is tudjon másokról. Nem saját érdekeiért, bár lehet azért is, hanem a tisztánlátás szükségességéért, az objektív igazságért. Csurka István, mikor az „új magyar önépítésről” kifejtette gondolatait Monoron, 1985-ben arról írt, hogy nehéz ebben a világban szeretetről beszélni. Sokan beszéltek már eddig is, és nem csupán papok. A világ ennek ellenére is idej ütött, ahová jutott. Mégis az új magyar önépítés programjának a szeretet programjának kell lennie. Sem időszerűbb, sem nagyobb, sem átfogóbb gondolat nincs ma ezen a világon. Ráakaszthatják a szeretet programjára a na- ivság, bárgyúság, a szen- timentalizmus jegyét. Talán nehéz így felvállalni és keresztülvinni, de a túléléshez, a nehézségek legyőzéséhez tiszta érzések, józan lelkek kellenek. Bojté Gizella Két és félszemélyes postahivatal. Napkoron a postahivatalnak két főállású és egy négy órában foglalkoztatott alkalmazottja van. Napi munkájuk során többek között intézik a pénzügyeket, levél- és csomagküldeményeket, hírlapelőfizetéseket. Lapunkból, a Kelet-Magyarországból 415 aWlsetővel rendelkeznek. (Klek Emil felv.) A „divatos” környezetvédelemről Nem feltétlen büntetés kell Az ország legtisztább élővize a Túr Túlzás nélkül állítható, hogy a környezetvédelem ma az egyik leggyakrabban előforduló kifejezés a tájékoztatásban. Divat-e vagy valami más a környezetvédelem? A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kicsit feltétlenül divat, de nem egyszerűen öncélúan felkapott dologról van szó, hiszen ez a téma a szó szoros értelmében véve létszükséglet, mindennapjainkat, egészségünket érinti. A jelenlegi helyzetről, a napjainkban jelentkező gondokról tartott előadást nemTalálkozás a IHsznóvárban Megtalálták az eltűnt gyerekeket „Vérszövetség" a tanulók között Ki tud róluk? címmel rendőrségi felhívás jelent meg lapunkban, miszerint Vajda Balázs, Paragh Nobert és Mursa Lajos (mindhárman 13 évesek) eltűntek. Hol tartanak a nyomozással? — kérdeztük a fehérgyarmati rendőrkapitányságon. — A gyerekeket rövid idő alatt megtaláltuk — mondja Raska István rendőr őrnagy, a fehérgyarmati rendőrkapitányság bűnügyi csoportvezetője, majd ismerteti a történetet. — A három fiú október 12- én reggel iskolába indult. A szüleik semmi különöset nem láttak rajtuk. Csupán annyi volt a megszokottól eltérő, hogy Norbert ezúttal nem kerékpárral ment. A gyerekek este a várt időben nem tértek haza. A szülők a tanulók több osztálytársának családját felkeresték, s mivel a fiaikat sehol sem találták, az eltűnésüket a fehérgyarmati rendőrkapitányságnak bejelentették. — Telefonon az ország valamennyi nagyobb városának rendőrkapitányságát rögtön értesítettük, s közöltük a gyerekek személyleírását — veszi át a szót Ombodi Barna hadnagy. — Október 13-án reggel pedig az egész országra kiterjedő körözést rendeltünk el. Olvasónk Írja Az országzászló alkotója Pár héttel ezelőtt megjelent cikkükben az országzászló újbóli felállításáról írnak. A cikk írója szól az eredeti szoborról, mely a város- központ rendezésekor helyéről elkerült, és sajnos, új helyet nem kapott. Az eredeti országzászló Osváth Imre szobrászművész alkotása volt. Sajnos, múlt időben írom, mivel nem tudunk az eredeti szobor sorsáról. 1987. november 21-i számunkban Pető János írt cikket „Egy elfeledett szobrász” címmel S művészről Osváth Imre a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsig- mond tanítványa volt. Tehetségét mutatja, hogy az országzászló készítésekor még csak 22 éves volt. A szobrot édesapja műhelyében készítette, aki ismert épületszobrász volt. Osváth Antal épületszobrász műhelye a nyíregyházi Víz utcában volt. Sajnos, a fiatal művész életébe is kegyetlenül beleszólt a háború. Később Ausztráliában élt, és alkotott eredményesen. Én személyesen nem ismerhettem, de több mint 20 éven át láttam, hogyan várja a művész édesanyja, — nagymamám — a híreket a fiáról. Ha néha levelet kaptunk, az ünnep volt az önzetlen barát Pető János számára is. A művész testvére, idős édesanyám még él. Nem értette, miért kellett a szobrot eltávolítani. Örömmel vettük, hogy talán felállítják újra. Kérdésem: az eredeti szoborról van szó, vagy egy új országzászló felállításáról? Osváth Imrének egy szobra van városunkban, a múzeumban: Jósa András mellszobra. Kérem tájékoztassanak, mit tudnak az eredeti műről. Mi lett a sorsa a szobornak? Kérdezem, nem csak mint rokon, de mint egy régi nyíregyházi lakos. Tőkey Péteraé tanár Nyíregyháza, Kölcsey u. 7 Közben a nyomozók tudomására jutott, hogy Paragh Norbert egyik rokona az USA-ban lakik, és a három fiú hozzá szeretne kijutni. Feltételezték: a tanulók Pestre utaztak. A nyomozati anyag a gyerekeknek a Magyarország különböző területein élő hozzátartozónak . nevével, adataival egészült ki, melyek vgül is eredményre vezettek. Ugyanis a három fiút október 14-én, Budapesten Mursa Lajos egyik rokonánál megtalálták. Az el'tünt srácok azóta épségben hazakerültek. A fiúk osztálytársai a nyomozóknak elmondták, hogy a fehérgyarmati 2., és 3. számú általános iskolában több gyerek úgynevezett „vér- szövetséget” kötött egymással, s mindenben, jóban, rosszban is összetartottak. Ezt bizonyítja: a három gyerek előre kitervelt szökéséről jó néhányan tudtak, de sem a pedagógusoknak, sem a szülőknek nem szóltak. Több tanulót hívtak magukkal, de a hidegtől és a rájuk váró kényelmetlen körülményektől félve nem mentek. Megbeszélték: a fehérgyarmati MÁV-állomás közelében, a gyerekek által Disznóvárnak nevezett helyen találkoznak. Megegyeztek: az ott megjelenők útra kelnek. Érdekes, hogy Vajda Balázs hatodikig kitűnő tanuló volt. Jelenleg hetedikes, és az iskolai magatartásával gondok vannak. Az osztályfőnöke már próbálta jobb belátásra, viselkedésre bírni. — Az eseményekhez hozá- tartozik az is — szól Raska István őrnagy —, hogy a szökés előtt néhány nappal Vajda és Mursa megverték egy társukat. Mursa a gyereket lefogta, Vajda pedig ütötte. A bántalmazott gyerek szeme megsérült. Az osztályfőnökük mondta a verekedőknek: otthon közöljék tettüket, mert ha a fiú sérülése súlyos, akor a dologból rendőrségi ügy lesz. Balázstól később megkérdezték: az esetet tudatta-e a szüleivel. (Nem.) Ezután két társával elszökött. A nyomozók elmondták, hogy Fehérgyarmaton és annak térségében az utóbbi időben elszaparodtak a gyerekek szökései és öngyilkos- sági kísérletei. A szülők, pedagógusok és aki teheti, figyeljen, vigyázzon jobban rájuk. Coelényi György rég dr. Szlávik Lajos, a Fel- ső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a műszaki és köz- gazdasági hónap keretében. Az igazgatóság feladatköre 1988-tól bővült a környezetvédelemmel. A feladattal foglalkozók általában egy szőkébb meghatározást, a környezeti elemek alapján történő csoportosítást alkalmazzák. így beszelhetünk a termőföld, a talaj, a víz, a levegő, a táj és a település védelméről, míg egy másfajta csoportosításban — a szennyező anyagok szerint — a hulladékok, a zaj, a rezgés, a szennyvizek és a levegőszennyezés problémáiról. Évi hatvanmilliós bírság A feladatok megoldása nemcsak egy, vagy néhány hatóság kezében van. Az egyéni és közösségi tudatformálással és ezen keresztül a konkrét tennivalók megfogalmazásával, illetve megoldásával lehet előrelépni. Nem a büntetés a cél, de a tudatos környezetszennyezést bírságolják. Az elmúlt öt évben a környezetet ért károkéit mintegy 60 millió forint bírságot fizettek a megye gazdálkodó szervei. Ugyanekkor több mint egymilliárd forintot fordítottak állami, tanácsi, lakossági forrásokból az egyik legnagyobb probléma, a szennyvízelvezetés megoldására. Az ‘ összegek között, mint az jól látható, nagyság- rendi különbség mutatkozik, de még ennél is több kellene ahhoz, hogy ezen a téren jelentkező elmaradást felszámolják. Szlávik Lajos adatokkal, tényekkel jellemezte Szabolcs- Szatmár-Bereg megye körÚrvezető A nyíregyházi Rákóczi utcai autóbuszmegállónál többen tanakodnak: a KGST piacra hogyan juthatnának el leghamarabb, mivel éppen sem taxi, sem autóbusz nem jött arra. Egyszercsak mintha az égből küldték volna, a csoport mellett autó fékez, s a volánja mögül kiszól egy nő: emberek személyenként 10 forintért elviszem magukat. A várakozók kapnak az ajánlaton. Útközben talán azon gondolkodtak: még az Űr szíve is megesett rajtuk, különben a hölgy magától honnan tudná, hogy a KGST piacra igyekeznek? (csgy) Szövetség Nagykálléban is Nyolcszáz tagja van a kulturális cigányszövetségnek Október 20-án, pénteken fiatal városunkban, az egykori megyeszékhelyen Nagy- kállóban is zászlót bontott mintegy száz taggal a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége. A szövetség megyei elnöke itt beszámolt arról, hogy ma már több mint 800 tagja van e tájon az MCKSZ-nek. Farkas Kálmán elmondta azt is; az alulról építkező MCKSZ-nek ma már önálló szövetségei illetve alapszervezetei vannak Nyíregyházán, Nagycserkeszen, Nagykállóban. a városkörzeti Guszev-lakótelepen, Fehérgyarmaton, s megalakulás előtt áll Szatmár központjában Mátészalkán, továbbá Győrteleken, Tiszakó- ródon és másutt is. A Nagykálló városi és városkörzeti teendőkről a közgyűlésen megválasztott öttagú elnökség elnöke Duka Károly, MÁV-dolgozó adott áttekintést, mely kiterjedt a munkanélküliség kezelésére, vállalkozás alakítására, az iskolai oktatás-nevelés segítésére, a cigányság életmódjának javítására, a cigányság közművelődésének segítésére, a cigány tánc- együttes újjászervezésére, az ősi cigánymesterségek, (vályogvetés stb.) vállalkozás- szerű megszervezésére, sertéshizlalási társulás kialakí- tására Az MCKSZ Nagykálló városi szövetségét támogatásáról, segítéséről biztosította Fodor János tanácselnök, aki megígérte gondoskodnak róla, hogy megfelelő körülmények között dolgozzék a szövetség. Horváth György református lelkész szintén felajánlotta segítségét, s egyebek között hartgoztatta: „Nem szabad eltűrniük a megkülönböztetést.” Isten áldását kérte a szövetség munkájára. Várnai László, tanár úr a cigány tanulók iskolai helytállásáról, támogatásáról szólt. A nagykállói szövetség 5 tagú elnökséget és 3 tagú ellenőrző bizottságot választott. Az alakuló közgyűlés a cigány táncegyüttes műsorával zárult. nyezeti állapotát. Elmondta, hogy a termelési hulladék egy része, a veszélyes hulladék évente 42—48 ezer tonnát tesz ki. Ezt az értéket a hulladékbejelentő lapok alapján állapították meg, így feltételezhető, hogy a tényleges meny- nyiség ennél jóval nagyobb, ezért a bejelentések helyességét a helyszínen is ellenőrzik. Ennek jórésze a vegyiparból származik, de az élelmiszer- ipar és a gépipar is (!) részesedik belőle. Zajos üzemek A veszélyes hulladékok majdnem felét átmenetileg tárolják, ugyanakkor egynegyedének sem a hasznosítása, sem az ártalmatlanítása nincs megoldva. Nagy előrelépést jelentett, hogy az idén Nyír- egyháza-Oros térségében létrehoztak egy átmeneti tárolót. A beruházási összeg közel egyharmadát központi környezetvédelmi alapból fedezték. A kommunális hulladék ártalmatlanítása csupán lerakást jelent. Az egy település — egy lerakó gyakorlata helyett, megkezdődött a regionális szeméttelepek kiépítése, és 225 település közül 98-ban van kijelölt folyékony hulladéklerakó is. Jelentős zajforrás Nyíregyházán a TITÁSZ Erőmű, a Nyírség Konzervipari Vállalat, Kisvárdán a Vulkán öntödei Vállalat és a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat telepei. Zajméréseket eddig csak az ipari üzemek esetében végeztek, de megteremtették a feltételeit a közlekedési zajok mérésének és értékelésének is. Területünk nem tartozik a szennyezett levegőjű régiók közé, időnként azonban egy- egy szennyezőanyag mennyisége a légtérben meghaladja a megengedett mértéket, erre példa a vásárosnaményi üveggyár ólomszennyezése. A városokban kedvező, hogy terjed a földgáztüzelés, de még Nyíregyházán sem elhanyagolható a hagyományos széntüzelés mértéke, amely a fűtési időszakban jelentős kéndioxid és korom szeny- nyezést okoz. I talajvíz is szennyezett Több mint húsz éve rendszeresen vizsgálják a felszíni vizek minőségét, jelenleg ötven mérési ponton történik az ellenőrzés. A Tisza vízminősége Vásárosnamény térségéig viszonylag kedvező. Igaz néhány szennyező elem (szervesanyag, vas, mangán, ammónia) mennyisége növekszik. Mellékfolyói közül a Túr vize jó minőségű, az ország legtisztább élővize. A Szamos és a Kraszna gyakran szennyezett. A talajvíz 10 méteres mélységig szintén szennyezettnek minősíthető, de a rétegvíz- készletek alkalmasak az ivóvízellátásra. Felhasználás előtt azonban vas és mangán- talanítást, néha ammónia- és arzénmentesítést is kell végezni. Évente tíz-húsz olyan eset fordul elő, melyek során szerves anyag vagy olaj kerül a vízbe, de ezek legtöbbször külföldről „csorognak be” az országba. Megyénk területe ma még nem tartozik Magyarország szennyezett régiói közé, de bizonyos negatív irányú változások már felfedezhetők. Mindannyiónknak közös érdeke a további romlás megállítása és a környezet állapotának javítása. Szilágyi Zsuzsa 2
