Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-23 / 251. szám

2 Kelet-Magyamrszág 1989. október 23. Mercedes kétmillióért Egy délelőtt a vasárnapi autópiacon Vasárnap délelőtt 10 óra a nyíregyházi autópiacon. A napsugarak ragyognak a ki­glancolt járműveken. Már a kapuban kiderült, rossz idők járnak a kétüte­mű autókra. Egy Wartburg- tulajdonos nyilatkozik: „Be sem merek állni!”, de a Tra- bantosok is szerényen meg­húzódnak az egyre nagyobb számú nyugati autók mellett. — Várjon uram! Most in­dul az igazi piac. Reggel csak azért kell korán jönni, hogy helye legyen az embernek — invitál egy ismerős, 1200-as Lada-tulajdonos. Mikor be­szédbe elegyedünk, kiderül: még nem volt eddig komoly érdeklődője sem. Igaz elő­ször hozta ki- autóját, s ak­kor sem keseredik el, ha nem jön össze a vásár, meghirdeti az újságban, vagy átadja va­lamelyik autóügynökségnek. Megütögeti a karosszériát, hangja alapján döntse el az éppen arrajáró vevő, volt-e már hegesztve, vagy sem. „Nem ér meg ennyit?” — rőkönyödik meg, amikor fin­torogva odébáll az érdeklő­dő .Hatéves s 160 ezer forint­ra mondja. Mellettünk húz el — jjégi Skoda. Csörög, csattog, * fü­tyül, csípős megjegyzések kí­sérik. Sok ismerősre akadok. Egyik egy 2107-es Ladát árul 350 ezer forintért. Meglepő­döm, hiszen 100 ezerrel több, mint az új ár. De rá kellett jönnöm, hogy a mai sztárok a Ladák és a kis Polskik. Végre sikerül egy üzletet is elcsípnem. Jó állapotban lévő Polski 126-osért 130 ezer forintot fizetett ki a vevője. S ez mintha megindította vol­na tényleg a vásárlók ked­vét. Egyre többen szorgos- kodnak az autók motorhá;*- tetején az adatok cseréjével, s a felhajtott csomagtartóba bebújva a karosszéria ellen­őrzésével. A próbautak után már nincs alku. Néhány üzlet, melyről tu­domást szereztem: 1500-as Lada 340 ezerért (1700 kilo­méterrel), hatéves Skoda 120- ért, 3 éves Dacia szintén 120- ért, 8 éves Polski 126-os 48 ezerért. Kilencéves Trabant 30 ezerért cserélt gazdát. Ennek ellenére a többség véleménye, hogy sok az ér­deklődő és kevés a komoly vevő. Sokan más városból is elhozták autójukat, bízva az almaeladásból befolyt pénz­ben. És végül néhány csúcs: egy Mercedes 200 D-s ára 2 millió forint. „Már 1,8 millió­ért kérték ... ! ” „Ha kell ez az autó, még be is mutatkozik mondja a tulajdonosa. Van benne klímaberendezés, blok­kolásgátló, 46 ezer márkáért hoztam” Az egyéves Ford ára 880 ezer. Fájó szívvel vettem tőle búcsút, döntöttem, ezen a vasárnapon nem cserélem ki a Trabantomat. Valószínű az a férfi sem, aki a piac melletti „Itt a piros, hol a piros” játékon már a negye­dik ezresét veszítette el... (dankó) Behajtási engedély Mint a múlt szombati szá­munkban beszámotunk róla, hamarosan növekszik a jár­művek elől elzárt terület Nyíregyházán, decembertől kétszeresére nő a sétálóutca területe. Ezzel kapcsolatban a Közterület Fenntartó Vállalat útkezelési csoport­ja (városi tanács) közli, hogy akik ezen a területen lak­nák és gépkocsival rendel­keznek, a csoporttól behaj­tási engedélyt kérhetnek. A forgalomtól elzárt területre csak azok hajthatnak majd be, akik ilyen engedéllyel rendelkeznek. „Csak ihlet után tudok festeni“ A nyírbátori cigánylány a holland királyi akadémiára készül Bogárfekete szemű, ében- hajú, törékeny, ápolt tizen­nyolcéves fiatal lány Oláh Margit, aki a napokban tud­ta meg: sikerült a felvételi, s hamarosan elutazhat Hol­landiába, ahol a Flesh nevű holland, gyermekvédelemmel foglalkozó egyházi szervezet jóvoltából a királyi akadé­mián fog festészetet tanulni. Hároméves kora óta állami gondozott, rövid ideig neve­lőszülőknél is élt. tizenegy éve pedig a nyírbátori álta­lános iskola és diákotthon lakója. Ragyogó arccal vezet végig az intézeten, mutogat­ja rajzait a folyosók, a tan­termek falain. — Nyolcéves koromban a nevelőszüleimtől kaptam egy kifestőkönyvet. Minden gye­rek szeret rajzolni. aztán egyik abbahagyja, a másik folytatja. Én azóta rajzolok. Tehetségére, szorgalmára Rezet loptak Rézművesek Börtönbe vezetett a „bomba üzlet” Okos emberek, nevezetesen Rostás Imre és Mocsár Lász­ló, Nyíregyháza, Asztalos Já­nos úti lakosok tavaly nyá­ron alkalmi munkavégzés közben „bomba üzletre” buk­kantak. Egy hulladékgyűjtő kisiparosnak segítettek fém­hulladék felvásárlásában és értékesítésében, eközben rá­jöttek, hogy a rézhulladék milyen értékes anyag. Ki- okumlálták, hogy különböző cégektől rezet fognak lopni. Eleinte csak kettesben követ­ték el a bűncselekményeket, később aztán bevonták a nádasbokori Buliska Györ­gyöt és a benkőbokori Laka­tos Sándort is. A lopásokhoz általában valamelyikük autó­ját használták fel. A villany- motor tekercseléséből szár­mazó rézhulladék — huza­lok és koszorúk — senki ál­tal nem téveszthető össze, így azok, akiknek eladták, minden esetben tisztában voltak ve­le, hogy a réz lopásból szár­mazik. Rostásék egész or­gazdahálózatot építettek ki debreceni, nyírbátori, máté­szalkai orgazdáknak — Ko­vács Jánosnak, Markovics Sándornak, Varga Józsefnek, ifj. Varga Józsefnek és idő­sebb Varga Józsefnek — ad­ták: el az árut. Hétszázezres károkozás Villanymotorok tekercselé­sével általában csak szövet­kezetek foglalkoznak, és ez­zel az elkövetők tisztában is voltak. Éppen ezért tettük színhelyéül a nyíregyházi Ki­nizsi úti Villamosgépjavító Kisszövetkezetet, a tiszavas- vári Vas- és Építőipari Kis­szövetkezetet, az újfehértói Építő- és Faipari Szövetkeze­tei a nyíregyházi Derkovits úti Vas- és Fémipari Kisszö­vetkezetet, valamint a Ke­let-magyarországi MÉH Vál­lalatot szemelték ki. Tetemes károkat okoztak. legnagyob­bat a nyíregyházi Vas- és Fémipari Kisszövetkezetnek, összesen 202 335 forint érté­kűt. A lopássorozat 1988. októ­ber 9-én kezdődött. Akkor még Rostás és Mocsár kettes­ben indultak beszerző kör­útjukra. A kerítésen átmász­tak, s a Villamosgépjavító Kisszövetkezet udvarán álló konténerből két mázsa réz­hulladékot tettek zsákjukba. Kerékpárokkal vitték haza, ahonnan a debreceni orgaz­da .Kovács János autójával szállította el. Ezt az akciót többször is megismételték — érdekes, hogy a hiány senki­nek nem tűnt fel? Novem­berben már két csoportban „rohamozták meg” a kisszö­vetkezetet: Rostás. Mocsár és Buliska a kerítésen lévő lyukon másztak be a fiatal­korú B, Andrással, a szintén fiatalkorú F. Pállal és Balogh Istvánnal egyetemben. Az el­ső csoport 450 kilót, a máso­dik 550 kiló rézhulladékot tulajdonított el. Ötödik al­kalommal Mocsár szomszéd­jával, Rézműves Sándorral mászott be. Amikor éppen kezdték bepakolni az árut, tetten érték őket a figyelő- szolgálatot teljesítő rend­őrök. Rézművest a helyszínen elfogták, Mocsár Lászlónak azonban sikerült elfutni. Kevesellték a pénzt... # A tiszavasvári kisszövet­kezetben előzetes terepszem­le után kocsival ment el Rostás Imre, Mocsár László és Buliska György. Ide úgy jutottak be, hogy Rostás erő­vágóval kibontotta a kerí­tést. Az üzemben a rézhul­ladékot külön elkerített tá­rolóban tartották, amelynek vasból készült ajtaját a há­rom férfi leemelte a sarkáról. A három mázsa rezet aztán egy mellékúton rejtették el az árokban, s az orgazdával együtt visszamentek érte. Ide még kétszer tértek vissza, egyszer Lakatos Sándorral, másodszor a Nyíregyháza, Szegfű utcai Horváth István­nal. Lakatosnak tudomása volt róla, hogy az újfehértói Épí­tő- és Faipari Szövetkezet­ben is foglalkoznak villany- motorok tekercselésével. Bu­liska Györggyel a nappali órákban helyszíni szemlét tar­tottak, majd Rostással együtt éjszaka kimentek Űjfehér- tóra. A tároló ajtaján lévő lakatot Buliska harapófogó­val feszítette le, de nem jár­tak szerencsével, mert csak 80 kiló hulladékot tudtak ösz- szeszedni. Ezért elhatároz­ták, hogy azon az éjszakán még máshová is elmennek. A nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Kisszövetkezetre esett a választásuk. Ide magukkal hívták Mocsár Lászlót is. A 107-es számú szakmunkás- képző intézet udvaráról mász­tak be a telepre, s az egyik farostlemezzel betámasztott ablakon hatoltak be az épü­letbe. Innét új, vörösréz hu­zalokat szereztek. Először idős Varga Józsefnek akarták el­adni az újfehértói és nyír­egyházi rezet, de kevesellték a felajánlott pénzt, ezért in­kább Markovics Sándornak adták el. A nyíregyházi kis­szövetkezetbe mégegyszer visszamentek az egyeki Ka­nalas Tiborral. Mivel a réz- tekercsek nagyon súlyosak voltak, nemcsak az üzem­csarnok lakatját, hanem az iskolakapu lakatját is levág­ták, és az autókkal egyszerű­en beálltak az iskola udvará­ra. lufit sem vezethetnek... Utolsó ténykedésük a MÉH Vállalat Kállói úti telepén történt, ahová Rostás és Mo­csár a fiatalkorú B. András­sal mászott be. A tizenöt vádlottas, rop­pant szövevényes bűncselek­mény tényállásait és büntetési tételeit nehéz lenne felsorol­ni, álljon itt helyette a fő­kolomposok büntetése: Ros­tás Imre 3 és fél év börtön- büntetést, Mocsár László 2, Buliska György 3 év börtönt kapott, s mivel a cselekmé­nyeket általában kocsival követték el, valamennyinket eltiltották három évre a gép­kocsivezetéstől. A büntetést az orgazdák sem kerülték el, ők néhány hónapi börtön- büntetés mellé még pénzbün­tetést is kötelesek fizetni. B. A. nevelői is felfigyeltek. Rajz­tanára, Kovács Józsefné, Ma­rietta néni nagyon sokat fog­lalkozott vele. Nemrég pedig egy holland delegáció járt az intézetben, s az igazgató. La­katos Károlyné. Erzsiké né­ni hivatta Margót. Átkarolta a kislány vállát és így szólt: Itt van Margóka, nagyon te­hetséges. Segíteni kellene ne­ki. — Martin atya kezet szorí­tott velem, meg is csókolta! Megmutattam neki a rajzai­mat. egyet el is vitt magával Hollandiába, s nem sokkal később azt üzente, hogy na­gyon sokat prédikált a ké­pemről, gyűlik a pénz. ren­deződik a dolog. — Elképzelted már. milyen lesz Hollandiában? — Jaj. annyiszor feltettem már magamnak kérdéseket! Nagyon sokat gondolok rá, még a munkahelyemen is, pedig nem volna szabad. Kérdezgetnek a kolléganőim is, de kicsit babonás vagyok, nem szeretek beszélni róla, mert attól félek, akkora nem sikerül. Nem szoktam feltű- nősködni, zárkózott vagyok. Pedig most már nagyon valószínű, hogy elutazik a kislány, és édesanyja, ha nem dobja el magától többi tíz testvérével együtt, most nagyon büszke lehetne rá. De nem is tartják a kapcsolatot. — Nem hiányoztak soha a szüleid? — Jobb nekem így. Itt tu­dom, megtanultam, mi az hogy ember, sors, élet. van célom. Ha otthon nevelke­dem. most lenne, vagy hat gyerekem, és lezüllöttem vol­na. Nem szégyellem, hogy cigány vagyok. Ügy szeretek itt lenni a gyerekek közt. Besegítenek, ha festek, néze­getnek, boldog vagyok. An­nak is örülök, hogy a csecse­mőotthonba helyeztek. Maégó egyébként segéd- ápolónő, az iskolát itt végez­te az intézetben. Bár még nemigen gondol a családala­pításra, de úgy tervezi, neki majd 3—4 gyereke lesz, fiúk, lányok vegyesen. — Mit szeretsz leginkább festeni? — Imádom a mozgást, a lendületet, a táncot. Legjob­ban a lovakat szeretem, azo­kat festem. Megfigyelem a mozgásukat a tévében, a las­sított felvételeken. Embere­ket is festek, imádom, ahogy beszélnek, mutogatnak, ahogy arcizmaik rándulnak. És sokat számít a hangulat is, — majd cinkosan elmoso­lyodik. és így folytatja: — csak ihlet után tudok fes­teni. — De ha mégsem sikerül a hollandiai út. akkor sem fo­gom megöngyilkolni magam — teszi hozzá — mert ott a csecsemőotthon, a gyerekek. Nem élem bele magam, nem megy ez olyan könnyen. Úgy tűnik. Margó sorsa megoldódik: ha jól halad a tanulmányaiban, festő lesz, és már csak tőle függ, ho­gyan sáfárkodik a rendkívüli lehetőséggel és a tehetségé­vel. (csk.) Orvos, gyógyszerész, lelkész — találkozó fl lélek bajait is gyágyítani kell — Ki felelős a betegek gyógyításáért? Csak a test. vagy a lélek bajai is orvosol­hatók? Mi az oka annak, hogy hazánk a legutolsó kö­zött van a lakosság egészsé­ge szempontjából? Hol van­nak a probléma gyökerei? — ezekre a kérdésekre kerestek választ azon a találkozón, amelyet a lelkészek, vala­mint a keresztény orvosok és gyógyszerészek részvételével tartottak Csengéiben szom­baton. Amint dr. Bodnár Ákos sebészfőorvostól megtudtuk, a Keresztény Orvosok Or­szágos Egyesülete alig egy éve jött létre, s azokat az or­vosokat tömöríti, akik a krisztusi tanítás jegyében nemcsak a test, de a lélek bajaira is figyelni kívánnak. Nem világnézeti dolgokra, hanem emberi viselkedésre tanítják a felnőtteket és gyermekeket. Olyan közösség kialakítására törekszenek, amelyhen nincsenek hierar­chiák, mindenki egyenrangú társ, kolléga. Céljuk nemes és szükséges, az ország lakó­inak egészségi állapotát vizsgálva ugyanis kitűnik: hiába az elköltött milliók, a korszerű, modern kórházak és műszerek, ha a bennük dol­gozó egészségügyi szakem­berekben nincs érdeklődés, szeretet a beteg ember iránt. A figyelem, a megértés és törődés nem kizárólag egy­házi, hanem emberi fogal­mak is. Olyan alapvető kö­vetelmények, melyeknek be­tartása mellett eredménye­sebb lehet a gyógyítás. A betegségek okainak vizsgálatakor a keresztény orvosak is az életmódot, az egyre terjedő rohanást, haj­szát teszik felelőssé, felhív­ják a figyelmet a család fo­kozott semmi mással nem pótolható szerepére, az ön­pusztító életmód veszélyeire.. Amint az egyik előadásban elhangzott: az alkoholizmus terjedéséért például nem­csak a kocsmák, hanem a „nemszeretem” asszonyok is felelősek. A megjelenteket Apáti Gyógy, a város tanácselnö­ke köszöntötte. Emlékezte­tett arra, hogy az egykori Csengeri Zsinat a református hitvallás történelmének egyik fontos állomása volt. Ezután dr. Arday András csengeri körzeti orvos arról szólt, hogy a kezdetben ba­ráti gyülekezet mostanra kezd hivatalos egyesületi formát ölteni. Céljuk össze­fogni az orvosokat és lelké­szeket, hogy ezáltal is ered­ményesebb legyen a gyógyí­tás, ahol a kétféle hivatás leginkább találkozik. Dr. Ró­zsai Tivadar, a Debreceni Református Kollégium nyug­díjas'vallástantanára. A gyó­gyítás teológiai és orvosi ér­telmezéséről tartott érdeki'e- szítő előadást, majd sok ta­nulságot tartalmazó beszá­molójában Bodnár Ákos ar­ról győzte meg a jelenlévő­ket, hogy az orvosi és lelké­sz! hivatás az egész ember gyógyítására kötelez. Mint mondta: a halálról, a beteg­ségek veszélyeiről késő a betegágyon felvilágosítani az embert. Azt kell elérni, hogy igyekezzen megelőzni ezeket a bajokat. Ügy éljen és cse­lekedjen, hogy azzal családja és környezete szeretetét is kiérdemelje. A Keresztény Orvosok Or­szágos Egyesületének egy- harmad része megyénkben élő orvos és gyógyszerész. A megyéből kiinduló kezde­ményezésnek az országban mind több követője akad. Kovács Éva

Next

/
Thumbnails
Contents