Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-23 / 251. szám
2 Kelet-Magyamrszág 1989. október 23. Mercedes kétmillióért Egy délelőtt a vasárnapi autópiacon Vasárnap délelőtt 10 óra a nyíregyházi autópiacon. A napsugarak ragyognak a kiglancolt járműveken. Már a kapuban kiderült, rossz idők járnak a kétütemű autókra. Egy Wartburg- tulajdonos nyilatkozik: „Be sem merek állni!”, de a Tra- bantosok is szerényen meghúzódnak az egyre nagyobb számú nyugati autók mellett. — Várjon uram! Most indul az igazi piac. Reggel csak azért kell korán jönni, hogy helye legyen az embernek — invitál egy ismerős, 1200-as Lada-tulajdonos. Mikor beszédbe elegyedünk, kiderül: még nem volt eddig komoly érdeklődője sem. Igaz először hozta ki- autóját, s akkor sem keseredik el, ha nem jön össze a vásár, meghirdeti az újságban, vagy átadja valamelyik autóügynökségnek. Megütögeti a karosszériát, hangja alapján döntse el az éppen arrajáró vevő, volt-e már hegesztve, vagy sem. „Nem ér meg ennyit?” — rőkönyödik meg, amikor fintorogva odébáll az érdeklődő .Hatéves s 160 ezer forintra mondja. Mellettünk húz el — jjégi Skoda. Csörög, csattog, * fütyül, csípős megjegyzések kísérik. Sok ismerősre akadok. Egyik egy 2107-es Ladát árul 350 ezer forintért. Meglepődöm, hiszen 100 ezerrel több, mint az új ár. De rá kellett jönnöm, hogy a mai sztárok a Ladák és a kis Polskik. Végre sikerül egy üzletet is elcsípnem. Jó állapotban lévő Polski 126-osért 130 ezer forintot fizetett ki a vevője. S ez mintha megindította volna tényleg a vásárlók kedvét. Egyre többen szorgos- kodnak az autók motorhá;*- tetején az adatok cseréjével, s a felhajtott csomagtartóba bebújva a karosszéria ellenőrzésével. A próbautak után már nincs alku. Néhány üzlet, melyről tudomást szereztem: 1500-as Lada 340 ezerért (1700 kilométerrel), hatéves Skoda 120- ért, 3 éves Dacia szintén 120- ért, 8 éves Polski 126-os 48 ezerért. Kilencéves Trabant 30 ezerért cserélt gazdát. Ennek ellenére a többség véleménye, hogy sok az érdeklődő és kevés a komoly vevő. Sokan más városból is elhozták autójukat, bízva az almaeladásból befolyt pénzben. És végül néhány csúcs: egy Mercedes 200 D-s ára 2 millió forint. „Már 1,8 millióért kérték ... ! ” „Ha kell ez az autó, még be is mutatkozik mondja a tulajdonosa. Van benne klímaberendezés, blokkolásgátló, 46 ezer márkáért hoztam” Az egyéves Ford ára 880 ezer. Fájó szívvel vettem tőle búcsút, döntöttem, ezen a vasárnapon nem cserélem ki a Trabantomat. Valószínű az a férfi sem, aki a piac melletti „Itt a piros, hol a piros” játékon már a negyedik ezresét veszítette el... (dankó) Behajtási engedély Mint a múlt szombati számunkban beszámotunk róla, hamarosan növekszik a járművek elől elzárt terület Nyíregyházán, decembertől kétszeresére nő a sétálóutca területe. Ezzel kapcsolatban a Közterület Fenntartó Vállalat útkezelési csoportja (városi tanács) közli, hogy akik ezen a területen laknák és gépkocsival rendelkeznek, a csoporttól behajtási engedélyt kérhetnek. A forgalomtól elzárt területre csak azok hajthatnak majd be, akik ilyen engedéllyel rendelkeznek. „Csak ihlet után tudok festeni“ A nyírbátori cigánylány a holland királyi akadémiára készül Bogárfekete szemű, ében- hajú, törékeny, ápolt tizennyolcéves fiatal lány Oláh Margit, aki a napokban tudta meg: sikerült a felvételi, s hamarosan elutazhat Hollandiába, ahol a Flesh nevű holland, gyermekvédelemmel foglalkozó egyházi szervezet jóvoltából a királyi akadémián fog festészetet tanulni. Hároméves kora óta állami gondozott, rövid ideig nevelőszülőknél is élt. tizenegy éve pedig a nyírbátori általános iskola és diákotthon lakója. Ragyogó arccal vezet végig az intézeten, mutogatja rajzait a folyosók, a tantermek falain. — Nyolcéves koromban a nevelőszüleimtől kaptam egy kifestőkönyvet. Minden gyerek szeret rajzolni. aztán egyik abbahagyja, a másik folytatja. Én azóta rajzolok. Tehetségére, szorgalmára Rezet loptak Rézművesek Börtönbe vezetett a „bomba üzlet” Okos emberek, nevezetesen Rostás Imre és Mocsár László, Nyíregyháza, Asztalos János úti lakosok tavaly nyáron alkalmi munkavégzés közben „bomba üzletre” bukkantak. Egy hulladékgyűjtő kisiparosnak segítettek fémhulladék felvásárlásában és értékesítésében, eközben rájöttek, hogy a rézhulladék milyen értékes anyag. Ki- okumlálták, hogy különböző cégektől rezet fognak lopni. Eleinte csak kettesben követték el a bűncselekményeket, később aztán bevonták a nádasbokori Buliska Györgyöt és a benkőbokori Lakatos Sándort is. A lopásokhoz általában valamelyikük autóját használták fel. A villany- motor tekercseléséből származó rézhulladék — huzalok és koszorúk — senki által nem téveszthető össze, így azok, akiknek eladták, minden esetben tisztában voltak vele, hogy a réz lopásból származik. Rostásék egész orgazdahálózatot építettek ki debreceni, nyírbátori, mátészalkai orgazdáknak — Kovács Jánosnak, Markovics Sándornak, Varga Józsefnek, ifj. Varga Józsefnek és idősebb Varga Józsefnek — adták: el az árut. Hétszázezres károkozás Villanymotorok tekercselésével általában csak szövetkezetek foglalkoznak, és ezzel az elkövetők tisztában is voltak. Éppen ezért tettük színhelyéül a nyíregyházi Kinizsi úti Villamosgépjavító Kisszövetkezetet, a tiszavas- vári Vas- és Építőipari Kisszövetkezetet, az újfehértói Építő- és Faipari Szövetkezetei a nyíregyházi Derkovits úti Vas- és Fémipari Kisszövetkezetet, valamint a Kelet-magyarországi MÉH Vállalatot szemelték ki. Tetemes károkat okoztak. legnagyobbat a nyíregyházi Vas- és Fémipari Kisszövetkezetnek, összesen 202 335 forint értékűt. A lopássorozat 1988. október 9-én kezdődött. Akkor még Rostás és Mocsár kettesben indultak beszerző körútjukra. A kerítésen átmásztak, s a Villamosgépjavító Kisszövetkezet udvarán álló konténerből két mázsa rézhulladékot tettek zsákjukba. Kerékpárokkal vitték haza, ahonnan a debreceni orgazda .Kovács János autójával szállította el. Ezt az akciót többször is megismételték — érdekes, hogy a hiány senkinek nem tűnt fel? Novemberben már két csoportban „rohamozták meg” a kisszövetkezetet: Rostás. Mocsár és Buliska a kerítésen lévő lyukon másztak be a fiatalkorú B, Andrással, a szintén fiatalkorú F. Pállal és Balogh Istvánnal egyetemben. Az első csoport 450 kilót, a második 550 kiló rézhulladékot tulajdonított el. Ötödik alkalommal Mocsár szomszédjával, Rézműves Sándorral mászott be. Amikor éppen kezdték bepakolni az árut, tetten érték őket a figyelő- szolgálatot teljesítő rendőrök. Rézművest a helyszínen elfogták, Mocsár Lászlónak azonban sikerült elfutni. Kevesellték a pénzt... # A tiszavasvári kisszövetkezetben előzetes terepszemle után kocsival ment el Rostás Imre, Mocsár László és Buliska György. Ide úgy jutottak be, hogy Rostás erővágóval kibontotta a kerítést. Az üzemben a rézhulladékot külön elkerített tárolóban tartották, amelynek vasból készült ajtaját a három férfi leemelte a sarkáról. A három mázsa rezet aztán egy mellékúton rejtették el az árokban, s az orgazdával együtt visszamentek érte. Ide még kétszer tértek vissza, egyszer Lakatos Sándorral, másodszor a Nyíregyháza, Szegfű utcai Horváth Istvánnal. Lakatosnak tudomása volt róla, hogy az újfehértói Építő- és Faipari Szövetkezetben is foglalkoznak villany- motorok tekercselésével. Buliska Györggyel a nappali órákban helyszíni szemlét tartottak, majd Rostással együtt éjszaka kimentek Űjfehér- tóra. A tároló ajtaján lévő lakatot Buliska harapófogóval feszítette le, de nem jártak szerencsével, mert csak 80 kiló hulladékot tudtak ösz- szeszedni. Ezért elhatározták, hogy azon az éjszakán még máshová is elmennek. A nyíregyházi Vas- és Fémipari Kisszövetkezetre esett a választásuk. Ide magukkal hívták Mocsár Lászlót is. A 107-es számú szakmunkás- képző intézet udvaráról másztak be a telepre, s az egyik farostlemezzel betámasztott ablakon hatoltak be az épületbe. Innét új, vörösréz huzalokat szereztek. Először idős Varga Józsefnek akarták eladni az újfehértói és nyíregyházi rezet, de kevesellték a felajánlott pénzt, ezért inkább Markovics Sándornak adták el. A nyíregyházi kisszövetkezetbe mégegyszer visszamentek az egyeki Kanalas Tiborral. Mivel a réz- tekercsek nagyon súlyosak voltak, nemcsak az üzemcsarnok lakatját, hanem az iskolakapu lakatját is levágták, és az autókkal egyszerűen beálltak az iskola udvarára. lufit sem vezethetnek... Utolsó ténykedésük a MÉH Vállalat Kállói úti telepén történt, ahová Rostás és Mocsár a fiatalkorú B. Andrással mászott be. A tizenöt vádlottas, roppant szövevényes bűncselekmény tényállásait és büntetési tételeit nehéz lenne felsorolni, álljon itt helyette a főkolomposok büntetése: Rostás Imre 3 és fél év börtön- büntetést, Mocsár László 2, Buliska György 3 év börtönt kapott, s mivel a cselekményeket általában kocsival követték el, valamennyinket eltiltották három évre a gépkocsivezetéstől. A büntetést az orgazdák sem kerülték el, ők néhány hónapi börtön- büntetés mellé még pénzbüntetést is kötelesek fizetni. B. A. nevelői is felfigyeltek. Rajztanára, Kovács Józsefné, Marietta néni nagyon sokat foglalkozott vele. Nemrég pedig egy holland delegáció járt az intézetben, s az igazgató. Lakatos Károlyné. Erzsiké néni hivatta Margót. Átkarolta a kislány vállát és így szólt: Itt van Margóka, nagyon tehetséges. Segíteni kellene neki. — Martin atya kezet szorított velem, meg is csókolta! Megmutattam neki a rajzaimat. egyet el is vitt magával Hollandiába, s nem sokkal később azt üzente, hogy nagyon sokat prédikált a képemről, gyűlik a pénz. rendeződik a dolog. — Elképzelted már. milyen lesz Hollandiában? — Jaj. annyiszor feltettem már magamnak kérdéseket! Nagyon sokat gondolok rá, még a munkahelyemen is, pedig nem volna szabad. Kérdezgetnek a kolléganőim is, de kicsit babonás vagyok, nem szeretek beszélni róla, mert attól félek, akkora nem sikerül. Nem szoktam feltű- nősködni, zárkózott vagyok. Pedig most már nagyon valószínű, hogy elutazik a kislány, és édesanyja, ha nem dobja el magától többi tíz testvérével együtt, most nagyon büszke lehetne rá. De nem is tartják a kapcsolatot. — Nem hiányoztak soha a szüleid? — Jobb nekem így. Itt tudom, megtanultam, mi az hogy ember, sors, élet. van célom. Ha otthon nevelkedem. most lenne, vagy hat gyerekem, és lezüllöttem volna. Nem szégyellem, hogy cigány vagyok. Ügy szeretek itt lenni a gyerekek közt. Besegítenek, ha festek, nézegetnek, boldog vagyok. Annak is örülök, hogy a csecsemőotthonba helyeztek. Maégó egyébként segéd- ápolónő, az iskolát itt végezte az intézetben. Bár még nemigen gondol a családalapításra, de úgy tervezi, neki majd 3—4 gyereke lesz, fiúk, lányok vegyesen. — Mit szeretsz leginkább festeni? — Imádom a mozgást, a lendületet, a táncot. Legjobban a lovakat szeretem, azokat festem. Megfigyelem a mozgásukat a tévében, a lassított felvételeken. Embereket is festek, imádom, ahogy beszélnek, mutogatnak, ahogy arcizmaik rándulnak. És sokat számít a hangulat is, — majd cinkosan elmosolyodik. és így folytatja: — csak ihlet után tudok festeni. — De ha mégsem sikerül a hollandiai út. akkor sem fogom megöngyilkolni magam — teszi hozzá — mert ott a csecsemőotthon, a gyerekek. Nem élem bele magam, nem megy ez olyan könnyen. Úgy tűnik. Margó sorsa megoldódik: ha jól halad a tanulmányaiban, festő lesz, és már csak tőle függ, hogyan sáfárkodik a rendkívüli lehetőséggel és a tehetségével. (csk.) Orvos, gyógyszerész, lelkész — találkozó fl lélek bajait is gyágyítani kell — Ki felelős a betegek gyógyításáért? Csak a test. vagy a lélek bajai is orvosolhatók? Mi az oka annak, hogy hazánk a legutolsó között van a lakosság egészsége szempontjából? Hol vannak a probléma gyökerei? — ezekre a kérdésekre kerestek választ azon a találkozón, amelyet a lelkészek, valamint a keresztény orvosok és gyógyszerészek részvételével tartottak Csengéiben szombaton. Amint dr. Bodnár Ákos sebészfőorvostól megtudtuk, a Keresztény Orvosok Országos Egyesülete alig egy éve jött létre, s azokat az orvosokat tömöríti, akik a krisztusi tanítás jegyében nemcsak a test, de a lélek bajaira is figyelni kívánnak. Nem világnézeti dolgokra, hanem emberi viselkedésre tanítják a felnőtteket és gyermekeket. Olyan közösség kialakítására törekszenek, amelyhen nincsenek hierarchiák, mindenki egyenrangú társ, kolléga. Céljuk nemes és szükséges, az ország lakóinak egészségi állapotát vizsgálva ugyanis kitűnik: hiába az elköltött milliók, a korszerű, modern kórházak és műszerek, ha a bennük dolgozó egészségügyi szakemberekben nincs érdeklődés, szeretet a beteg ember iránt. A figyelem, a megértés és törődés nem kizárólag egyházi, hanem emberi fogalmak is. Olyan alapvető követelmények, melyeknek betartása mellett eredményesebb lehet a gyógyítás. A betegségek okainak vizsgálatakor a keresztény orvosak is az életmódot, az egyre terjedő rohanást, hajszát teszik felelőssé, felhívják a figyelmet a család fokozott semmi mással nem pótolható szerepére, az önpusztító életmód veszélyeire.. Amint az egyik előadásban elhangzott: az alkoholizmus terjedéséért például nemcsak a kocsmák, hanem a „nemszeretem” asszonyok is felelősek. A megjelenteket Apáti Gyógy, a város tanácselnöke köszöntötte. Emlékeztetett arra, hogy az egykori Csengeri Zsinat a református hitvallás történelmének egyik fontos állomása volt. Ezután dr. Arday András csengeri körzeti orvos arról szólt, hogy a kezdetben baráti gyülekezet mostanra kezd hivatalos egyesületi formát ölteni. Céljuk összefogni az orvosokat és lelkészeket, hogy ezáltal is eredményesebb legyen a gyógyítás, ahol a kétféle hivatás leginkább találkozik. Dr. Rózsai Tivadar, a Debreceni Református Kollégium nyugdíjas'vallástantanára. A gyógyítás teológiai és orvosi értelmezéséről tartott érdeki'e- szítő előadást, majd sok tanulságot tartalmazó beszámolójában Bodnár Ákos arról győzte meg a jelenlévőket, hogy az orvosi és lelkész! hivatás az egész ember gyógyítására kötelez. Mint mondta: a halálról, a betegségek veszélyeiről késő a betegágyon felvilágosítani az embert. Azt kell elérni, hogy igyekezzen megelőzni ezeket a bajokat. Ügy éljen és cselekedjen, hogy azzal családja és környezete szeretetét is kiérdemelje. A Keresztény Orvosok Országos Egyesületének egy- harmad része megyénkben élő orvos és gyógyszerész. A megyéből kiinduló kezdeményezésnek az országban mind több követője akad. Kovács Éva
