Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. október 19. A Lili bárónőtől a Tanítónőig Amíg felmegy a függöny Életmódért — külföldi ót Kétéves a „Szívügyem”akció A szatmári színház varázsa Sport, jótok, tombola a bujtosi csarnokban Van-e Mátészalkának színháza? Igen is meg nem is. A szálkáikon kívül mindenki azt mondja: nincs. A helybeliek azonban úgy készülődnek minden bemutatóra, hogy azt mondják: színházba megyünk. Van is ebben valami igazság, hiszen kevés kisváros emeltetett ekkora épületet kifejezetten színházi előadások számára, mint Mátészalka. — Befogadószínházként működik ez az intézmény. Tavaly nyolc társulat tizenhat bemutatóval 35 előadást tartott városunkban — mondja Tóth Tibor, a művelődési központ igazgatója. — Az idei évadban hét színházat látunk vendégül. A felnőtt sorozatban nyolc, az ifjúságiban hat, a gyermekek részére szántban kilenc előadás szerepel a tervek között. Az előadások száma hozzávetőlegesen annyi lesz, mint tavaly. Igazodni a közösséghez Érdemes megjegyezni, honnan érkeznek társulatok. Vendégük lesz a szolnoki Szigligeti Színház, a miskolci Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínház, Budapestről a Népszínház és az Állami Bábszínház, a békéscsabai Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Ilyen bemutató- és előadásszám mellett már műsorpolitikai elképzelésekről is lehet beszélni. — Nem szégyellem bevallani, hogy arra törekszünk: lehetőleg ne maradjon kielégítetlen a közönség igénye — vallja az igazgató. A település 750 éve létezik, először működik olyan létesítménye, amelyet a lakosság színháznak nevez. Ügy gondolom, hogy ezt a szeretetet meg kell becsülni. Királydráma helyett vígjáték Az első években nem erőltették a királydrámákat, hanem be akarták szoktatni a közönséget. Ezért főleg zenés darabokat, vígjátékokat hoztak. De mostanra jól látszik annak az eredménye, amit hat évvel ezelőtt kezdtek. Évente ötven autóbusszal vitték a közönséget Debrecenbe és Nyíregyházára. Ha lehet ilyet mondani, a mostani időszakra készítették fel a szalkaiakat. Arra, hogy a magasabb művészi igényességnek is befogadói lehessenek. Mindez a műsortervben úgy jelenik meg, hogy láthat a közönség nagyoperettet Kálmán Imrétől (kettőt is), musicalt (La Mancha lovagja, Chicago), .vígjátékot (Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Svejk a derék katona, Ahogy tetszik), a drámák között Bródy Sándor, Sütő András, Páskándi Géza alkotásai szerepelnek. A gyerekek számára szervezett bemutatók közül néhány: Toldi, A kis herceg, Micimackó, A holdbéli csónakos, Többsincs királyfi. Azt hiszem, hogy értékes irodalmi anyagot kapnak. Utánpótlásnevelés A gyerekközönséget nagyon fontosnak tartják, ök jelentik a színházlátogatók természetes utánpótlását. Tavaly kiválasztottak egy darabot (Légy jó mindhalálig), hivatásos rendező irányításával készültek a bemutatóra. Komolyzenei koncert Élmény a hangversenyteremben A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának fellépése Hivatásos zenekaraink egyik legrangosabbja a Budapesti Fiiharmóniai Társaság Zenekara nyitotta meg hétfő este az Országos Filharmónia ez évi hangversenysorozatát Nyíregyházán. A nagy múltra visszatekintő együttes, mely már többször adott koncertet a megyeszékhelyen, most is maradandó élményt nyújtott. A zenekar sikerének titka, az előadandó művek tökéletes tudása, és a mindennapi közös muzsikálásból adódó összeszokottság. Az est nyitó száma Reger: „Variációk és fúga egy Mozart témára” című műve nagy lehetőséget adott arra, hogy a zenekar minden erényét megmutathassa. Mozart témájának klasszikus bemutatása után a zeneszerző, aki századunk elején komponálta e művét, szabadra engedte fantáziáját. Az egyes variációkban a nagy romantikusokat, Csajkovszkijt, Wagnert, Brahmsot véltük felfedezni. Az együttes vezető karnagya Erdélyi Miklós Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész természetes könnyedséggel követte és hitelesen adta vissza a mű gyors hangulati változásait. A fúga felépítése, grandiózus fokozása igen hatásos volt. Szünet előtt Weber: F-dúr fagottversenye hangzott el. A mű szólistája a számunkra eddig ismeretlen Lakatos György volt, aki az első hangok után igazolta rendkívüli adottságait. Hangképzése nagy igényeségre vall. A zenei megoldásai komoly elmé- lyültségről tettek bizonyságot. A második tétel visz- szatérését és annak előkészítését olyan szinten oldotta meg, ahogy ritkán lehet hallani, míg a Rondó tétel fölényes virtuozitással, sodró lendülettel volt tolmácsolva. Ritkán hallani ilyen szép, hangerőben, hangszínben cs zenei megoldásokban alkalmazkodó zenekari kíséretet, mint amilyet ebben a versenyműben a zenekar produkált. A hangverseny második részében Beethoven: VII. szimfóniája csendült fel. Erdélyi Miklós karnagynak ez a zene a vérében van. Biztos, hogy nagyon sokat vezényelte ezt a művet, ennek ellenére olyan hévvel, tűzzel irányította a szimfónia megszólaltatását, mely méltó volt Beethoven szelleméhez. Az est az emlékezetes hangversenyek között marad meg emlékezetünkben. Sok ilyen koncert feledtetni tudná a Budapesttől való távolságot. Babka József Negyvenöt gyerek vett részt az előadásban (kellékesként, díszlettervezőként, szereplőként). Belülről élték meg a színházat, olyan élményt kaptak, amely felnőtt korukra is megmarad. De a közönségneveléshez tartozik, hogy hatvan tagú színházbarátok köre működik. — Az elmondottakból az következik, hogy nincs semmi probléma. — Hát, azt nem mondhatnám. A közönség érdeklődésével valóban nincs baj, hiszen a 440 férőhelyből csak a felét merjük bérletben eladni, a többit az alkalmi jegyvásárlók számára tartjuk fenn. A gondot inkább az jelenti, hogy ha emelkednek a költségek, nehezebb lesz megtartani a jelenlegi előadásszámot — szól a magyarázat. Ezt támasztják alá a számok is. A prózai előadások 50—60 ezer, a zenés játékok 90 ezer forintba kerülnek. Talán mondani se kell; hogy a bevételek nem fedezik á kiadásokat, bár az átlaghely- ár bérlet esetén 75—80 forint, bérleten kívül 90—100 forint. A megyei tanács eddig támogatta a művelődési házat, erre a jövőben is nagy szükség lesz. Ezt megérdemli a szálkái közönség, mert mindig nagy szeretettel fogadja a fárasztó út után színpadra lépő művészeket. Nagy István Attila Játékos és sportvetélkedők, karatebemutatók, futóverseny, edzettségi szintmérés, táncház s még számtalan érdékes szórakozás várja azokat, akik október 21-én szombaton a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokiba látogatnak. A megyei kórház egészségnevelési és családvédelmi ceztálya, a Bujtosi Szabadidő Csarnok, valamint a megyei Egészségvédelmi Tanács szervezésében tartandó rendezvényre a Szívügyem az egészségem megyei programjának keretében kerül sor. A megnyitót délután 3 órakor, a sportcsarnokban tartják, ahol Csabai Lászlóné, Nyíregyháza tanácselnöke, és Vágvölgyi János, a megyei kórház főigazgatója köszönti a megjelentéket, akik nemcsak ügyességből vizsgáznak, hanem arról is számot adnak, amit az egészségvédelemről, a korszerű táplálkozásról, az egészséges életmódról tudnak. Az e célra készült szellemi totó kitöltésével értékes nyereményékhez, külföldi Utazáshoz juthatnák a szerencsések. Az este fél 6-kor kezdődő tombol asorsoláson pedig egy BMX bicikli lesz a főnyeremény. A Szívügyem az egészségem városi rendezvény az este 7^kor kezdődő táncházzal zárul, ahol a Nyírség táncegyüttes nemcsak a talpalávalót húzza, hanem igazi néptáncmotívumokat is bemutat. A menetközben, pontosabban tánc közben Megérte... Nagy volt a felfordulás az eltelt hónapokban Fehérgyarmat központjában, a városon átvezető úton. A KÉV 2. sz. építésvezetősége szakmunkásai utat építettek. A forgalmat irányító táblákat ugyancsak kihelyezték és elkészült az autóbusz-pályaudvarról kivezető új kihajtó, mely csökkenti a városközpont forgalmát. (M. K.) A tárgyalóteremből Az érdekvédelmi* komputer Az irigy sem találna hibát ránézésre a nyíregyházi Takarékpalola egyre-másra megszépülő helyiségeiben. A Bózsa György utcai bejáratnál lévő nagyterem valóban szemet gyönyörködtet, a barna faburkolat mellett dekoratív rézcsillár, márványpadló, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsük. Bizonyára öröm lehet ilyen szép helyen dolgozni... Az ügyintéző hamar lehűti a lelkesedésemet. Most tényleg jó, ám amikor nyáron a napon 35 fokot mutat a hőmérő, a díszes nagyteremben 45 Celsius-fokot mérnek. Kimaradt a légkondicionálás, pedig a huszadik század végén Európának ebben a felében sem valami különleges kívánság ez. Ha nem a dolgozókat, legalább az ügyfeleket nézhették volna. Ügy tudják, állítólag a műemléki felügyelőség vétózta meg, mivel megtörné a szépen felújított épületet. Ám mégis felcsillant a remény a kellemesebb munka- körülmények megteremtésére. Úgy hírlik, modern komputerekkel szerelik fel az OTP-t, s ezek a bonyolult masinák igen renitensek: nem tudnak pontosan dolgozni a nagy melegben. No mármost, ha szükség van rájuk, a feltételeket is meg kell teremteni. Még szerencse, hogy nálunk legfőbb érték az ember és a számitógép kénytelen védeni a dolgozó érdekeit... T. K. Összefogással megtudtuk, a tanácsok által szervezett programokat minden településen úgy állították össze, hogy azon a lakosság valamennyi rétege találjon magának szórakoztató elfoglaltságot. Nem adtak központi útmutatást a rendezvény időpontjáról sem, így ahol még nem fejeződtek be az őszi munkák, egy későbbi időpontban rendezik meg a Sz ívügyem-programot. K.& Falusi fogorvos Nyírlugos központjában, a közművelődési könyvtárral közös épületben október 11- én társadalombiztosítási alapon megkezdte munkáját a fogorvosi rendelő. Először a február 20-án megtartott falugyűlésen került szóba a fogorvosi ellátás. A megjelentek közül akkor sokan hitetlenkedve fogadták Lisztes Pál tanácselnök bejelentését, hogy „összefogva az állami gazdasággal létrehozzuk a fogorvosi rendelőt”. Nagyban segítette a megvalósítást, hogy Nyírlugos a társadalmi munkaversenyben elért első helyezéséit egymillió forintot nyert, így volt pénz az átalakításokra. a kivitelezést az állami gazdaság építőbrigádja végezte 400 ezer forint értékben, társadalmi munkában. A berendezés megvásárlásához pedig a megyei tanács adta a pénzt, összesen 600 ezer forintot. A fogorvosi rendelő szolgáltatásait máris növekvő számban veszi igénybe a község lakossága. A gyógyításon túlmenően nagy lehetőség kínálkozik a megelőzésre is. Ugyanis a hét két napján iskolafogászat is van — kedden és csütörtökön. Fekete József tudósító Kínozta szüleit Minek nevezhető az az ember, aki idős szüleit saját lakásukban folyamatosan bántalmazza, akire a bírósági tárgyaláson az öregek azt mondják, bárcsak soha ne jönne elő a börtönből? A negyvenöt éves Rubovszki Jánof napkori lakos már többször volt büntetve nemcsak a szülei bántalmazása miatt, hanem egyéb bűncselekmények, például ittas járművezetés, súlyos testi sértés miatt is. Rubovszki alkoholista, tetteinek ez a legfőbb indoka. A súlyos testi sértést annak idején felesége sérelmére követte el. Nem csoda hát, hogy 1988 májusában házasságuk felbomlott. A férfi ezt követően hazaköltözött a szüleihez. Otthon sem fért azonban a bőrébe, állandóan fenyegette, sőt meg is verte az öregeket. Előfordult, hogy 79 éves édesanyja az éjszakát ismerősöknél töltötte, mert nem mert hazamenni. Tavaly november 1-jén 74 éves apjára támadt rá. Ekkor is részeg volt, s minden indok nélkül úgy megütötte az idős embert, majd az egyik fülét úgy megrántotta, hogy az öreg kórházba került. Volt utána min gúnyolódni a fiának, hiszen nagy fehér kötés került idős Rubovszki János fejére. Ezt aztán nem lehetett megjegyzés nélkül hagyni!... November 28-án előle menekülő édesanyja után ment, s ismerőse lakásán verte meg az idős asszonyt. Másnap mindkettőjüket — apját- anyját — alaposan elverte. December 3-án Rubovszki felkereste nővérét, Tokár Já- nosnét. Beszélgetés közben veszekedni kezdtek, s a férfi úgy megcsavarta testvére kezét, hogy annak egyik ujja eltörött. Ezenkívül még kékre-zöldre is verte. Szülei fellélegeztek, amikor fiúk elhelyezkedett gépkezelőként a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. Rubovszki azonban hazajárt a hétvégeken, s ilyenkor rettegésben tartotta anyját és apját. Amikor pedig szabadságot vett ki, elszabadult a pokol. Ütötte, rugdosta az idős házaspárt, akik állandó félelemben éltek. A kínzások válogatott eszköztárát találta ki. Anyját seprűnyéllel verte. apját nem engedte ki a WC-re. A bíróság előtt azt vallotta, azért volt rájuk dühös. mert „mindig piszkálták válása miatt”. Szülei ennek éppen ellenkezőjét vallották. A rendőrség sokszor megfordult Rubovszkiék lakásán, őrizetbe azonban nem vették Rubovszki Jánost, mert a szülők nem nagyon mertek ellene vallani. Fiuk ugyanis azzal fenyegette őket. ha elvitetik. levágja fejüket és a szőlőkaróra tűzi. Ez év január 31-én végül a szomszédok és a helyi tanácstag elégelte meg a dolgot. kihívták a rendőröket, majd a szülők számára a mentőket is. A városi bíróság Rubovszki Jánost hatévi börtönre ítélte, két rendbeli, folytatólagosan, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés, valamint egy rendbeli súlyos testi sértés bűntette miatt. A megyei bíróság azonban az ítéletet három és fél évre mérsékelte, arra hivatkozva, hogy a rendkívül eltúlzott börtönbüntetés sem az általános, sem az egyéni megelőzés céljait nem szolgálja és szemben áll a bírói gyakorlattal is. Bartha Andrea megtekinthető táplálkozási bemutatón a reformkonyha remekeit kóstolhatják a résztvevők, akik az egészségnevelők által készített kiállítást is megtelem thetik. Ezen a napon természetesen nemcsak Nyíregyházán, hanem a megye szinte valamennyi településén is felhívják a figyelmet az egészség megőrzésének fontosságára. Amint azt Ráczné dr. Kassy Erzsébettől, a Megyei Egészségvédelmi Tanács titkárától
