Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-17 / 246. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. október 17. Ha a családra már nem számíthatnak... Szociális otthonba, egy év várakozás után Valamikor szegényháznak hívták, s benne élni egyenlő volt a kivetettséggel, az elhagyatottsággal. Most korszerű intézmény, ahová bejutni egyre nehezebb. Egy valami változatlan: régen is, ma is olyan öregek lakták, akik különféle okok miatt nem számíthattak családi segítségre. A szociális otthonokról van szó, mélyekben megyénkben ez idő szerint ösz- szesen 1730 idős ember él — tudtuk meg Mónus Albérletétől, a megyei tanács főtanácsosától. Szabott es-Szatm árnak jelenleg tíz szociális otthona van, közülük 'kettő városiban, Nyíregyházán és Tiszavasvá- riban található, a többi kisebb nagyobb falvakban, 'községekben várja leendő lakóit. Bár az igény, a jelentkezők száma folyamatosan nő és napról napra nagyobb, újabbak építésére, sajnos, a megfelelő pénzek hiányában ma nem számíthatunk. Azzal kel hát gazdálkodni, ami van, így aztán nem csoda, ha egy-egy idős embernek ’ évet, olykor éveket is kell várakoznia, míg a szociális otthonok valamelyikébe bejuthat. Jelen- . leg összesen 350 idős embert • tartanak nyilván a hivatalók, ennyien vannak azok, akik a hátralévő ‘ éveiket szociális otthoniban szeretnék eltölteni. A szociális otthonokat az idős emberek egészségi állapotát • figyelembe véve osztályozták a szakemberek, hogy ezáltal speciális igényeknek is megfeleljenek. A szellemileg visszamaradó!tak, az elmebetegek, a súlyos alkoholbetegségiben szenvedők így megfelelő körülmények között élhetnek, ahol velük hozzáértő, szakképzett személyzet törődik. A nyíregyházi otthonban 360 idős ember lakik, akik egészségesek, állapotúikban csak a korukkal járó változások tapasztalhatók. Tisza- vasváriban 160, Tibarszállá- son pedig 168 fekvőbeteget gondoznak és ápolnak, olyanokat, akiket betegségük folyamatosan ágyhoz köt. Elmebetegeket befogadó szociális otthon három van a megyében, közöttük a £ül- pösdaróciban 75, a nyírbél- tekiben 100, a hodásziiban pedig 120 ember lakik. A szellemileg visszamaradottak részére Gaesályban tudnak ■megfelelő éllátást és gondozást adni, itt összesen 100 rászorulónak van helye, Győrteleken 134, Tarpán pedig 70 beteg ember él. Igen nehéz az alkoholbetegek gondozása, hiszen a számukra létesített szamos- lanigyalosi szociális otthon mindössze harminc embernek nyújthat megfelelő ellátást, miközben az igény ennél jóval nagyobb. Ezért is van az, hogy szinte valamennyi szociális otthonban átlagosan húsz-harminc alkoholbetegnek adnak helyet Ugyancsak komoly gond az értelmi fogyatékosok sorsának vállalása. Épp ezért örvendetes, hogy a számukra átadott szakolyi szociális otthon nemcsak fedelet, hanem mind gyakrabban értelmes munkát, megélhetést .is jelent a benne élőnek. A gondozás, ápolás mellett munkát végeznek, a keresettel gazdálkodni is megtanulnak az otthon lakód. . A teljes költség töredékéért... Az időskornak szociális otthonaiban fizetendő térítés összegének jelenlegi felső határa 2070 forint, illetve a mindenkori nyugdíj nyolcvan százaléka. Azt talán ■mondani sem kéül, hogy ez összeg jóval alatta marad a tényleges költségeknek, amelyek már ma is meghaladják a személyenkénti hatezer forintot. Az sem kerülhet az utcára, akiknek nincs rendszeres jövedelme, illetve nyugdíja, ök mindenféle térítés nélkül költözhetnek •be az otthonokba, ahol nemcsak teljes ellátást és gondoskodást, de rendszeres zsebpénzt is kapnak. A szociális otthonok fenntartása nem kis pénzbe kerül. Az elmúlt évben közel 180 millió forintott költöttek fenntartásukra. Komoly gondot okoz, hogy a jelentkezők egyre növekvő számával ellentétben a gondozók, dolgozók száma nem növekszik, sőt, egyre kevesebben vannak azok, akik vállalják az emberbaráti, de cseppet sem könnyű, többnyire három- műszakos munkát. Jelenleg, száz, idős otthonban élő emberről átlagosan 17 egészA címzett a tanácselnök Nyílt levél ócskapiaciigyben Kedves Asszonyom! Azt hiszem, nem tudja, hogy elvette tőlem nyíregyházi tartózkodásom egyetlen szórakozását, örömét, kikapcsolódását, bóklászó, jóleső sétáit, a jókedvű fecsegéseket azzal, — hogy kieb- rudalta a városból az ócskapiacot. Ez volt az egyetlen hely, ahol sétálni lehetett, ha az embernek nem volt ideje arra, hogy kimenjen a Sóstóra. No, talán nem az egyetlen. Van még egy: a Kelet Áruháztól a Nyírfáig, meg vissza. De több nincs. Lakótelepen ugyanis nem lehet sétálni. Nem tudom, próbálta-e, de higgyen nekem: nem lehet. De végül is ez magánügy. Ez énrám tartozik. Ami viszont közügy és min darányiunkra tartozik, az: A NÉNIK. Ezen az ócskapiacon a NÉNIK árulnak, kis rozzant, kivén- hedt babakocsikban tolva az „áruikat”, 5—10 forintos haszon reményében, nyugdíjkiegészítésnek. De ez a régi ócskapiac nem csak erre volt jó — ezek a NÉJNIK nem Járnak presszóba, — ezek itt találkoztak egymással és beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat, betegségeiket, árdrágulást, — szóval a világ folyását. Nyáron behúzódtak a fák alá a melegben, télen bemehettek a házakba megmelegedni kicsit. Ez az ócskapiac a maga „önszerveződésében” emberléptékű volt. Most kitették őket a préri re, az állatvásár mellé. Messze van. Órákig is kell tolni a babakocsit, míg kiérnek vele. Tudja, ez az állatv.ásár melletti rideg, taszító terület engem az ötvenes évek étteremhodályaira, tébolyult, kongó, hatalmas kultúrházaira emlékeztet, amik a mai napig használhatatlanok. Biztos vagyok benne, hogy önt Jó szándék vezette, amikor aláírta ezt a döntést. Kérem, gondolja át. Egy város csak akkor lakható, ha a polgárai jól érzik benne magukat. Ha az övék. Ha emberléptékű. őszinte szeretettel üdvözlöm, bízom benne, hogy talál megoldást és sok, nehéz gondja közt majd ezzel is törődik: Szabó Tünde Móricz Zsigmond Színház ségügyd dolgozó gondoskodik. A létszám növeléséért, az utánpótlás biztosításáért mind többet tesznek az illetékesek. Az egészségügyi szakiskolában kétévenként mamika mellett végezhető tanfolyamot indítanak azok részére, akik az idős emberek gondozására, ápolására vállalkoznak. Újakra nem fitja Nehezíti a dolgot az is, hogy a jelenleg meglévő szociális otthonok közül mindössze a nyíregyháza-sóstóit építették kifejezetten erre a célra, a többit már meglévő épületekből, kastélyokból, laktanyákból, illetve kórházakból alakították át. Bár a szociális otthonok építésére, a meglévők fejlesztésére már korábban megszülettek a tervek, megvalósításukra beláthatatlan ideig várni kell. A Fehérgyarmatra, illetve Kisvárdára tervezett szociális otthonok építésének dátuma ugyanis a megfelelő anyagiak hiányában ma még teljesen bizonytalan. Kovács Éva Ma még csak terv Shell kút Fehérgyarmaton Elkészültek a tervei annak az új üzemanyagtöltő állomásnak, melyet Fehérgyarmaton a 491-es út mellett, a Zalka Máté Tsz épülő irodaházával szemben helyeznek el. Az INTERÁG Kft.-vel egyeztetve alakították ki a végső elképzelést, mely szerint három személy-, illetve egy tehergépkocsi beállását teszik lehetővé egy oldalra azonos időben. A Shell-cég üzemeltette kútnál több fajta oktánszámú benzin, ólommentes benzin, illetve gázolaj tankolására nyílik lehetőség. A kút mellett szociális létesítmények lesznek, s az éjjel-nappal üzemelő kút mellett a szokásos bárhelyiséget is üzemeltetik. Várhatóan 1991-re megépítik a kutat, amelyhez a városi tanács is jelentősen hozzájárul. A városközpontban lévő kútnál viszont csak háztartási tüzelőolajat fognak árusítani. A Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola és _ Gyors- és Gépíró Iskola második osztályában Hársfalvi Pálné vezetésével játszva lehet elsajátítani a gépírás tudományát. Jó feltételek vannak a számítás- technika elsajátításához is. (Harasztosl Pál felvétele) Nem radioaktívak, de veszélyesek. Megtagadták a rakodást Nem a bőr, a helyi vezetők fenyegetnek Lehet, hogy e sorokat olvasva sokan csak legyintenek, s lemondóan azt mondják: már a könyökünkön jön ki a bőrügy. Azonban nem mindenki előtt világos, miért veszélyes a megyénkben tárolt bőr. A megyeszékhelytől 12 kilométerre fekvő Napkor lakossága is aggódik az 1986 nyarán odaszállított bőrök miatt. Titokzatos megbetegedéseket, rosszulléteket hoznak összefüggésbe a bőrökkel, amelyeknek már az érkezése is vihart kavart: néhány férfi ugyanis megtagadta a lepakolá&t. Fegyelmi a téeszben A három évvel ezelőtti eseményekre Szegődy János, a napkari Kossuth Termelőszövetkezet elnöke így emlékszik vissza:— A Compack képviselője megkeresett bennünket, tudnánk-e bőrt tárolni. Valamilyen melléküzemágat szerettünk volna akkoriban, csomagolásra gondoltunk, de mivel ez az ajánlat jött, elfogadtuk. Vasmegyereri néztük meg a bőrtárolás módját, ott én is megfogtam, megemeltem, vajon fogják-e bírni a dolgozók. A jó pénz reményében olyanok is jelentkeztek a pakolásra, akiknek nem ez lett volna a feladatuk, így a gépjárműbontó üzemünkben dolgozó 6—7 férfi is. Meg is kezdték a munkát, de mivel sokkal több vagon érkezett, mint amennyit vártunk, s köziben érezték, hogy a bőr bűzlik, úgy gondolták, nem pakolják tovább, inkább kevesebb bérért a korábbi bontást végzik. Munkamegtagadás miatt szerintem jogosan lett fegyelmi az ügyből, s jogos volt az áthelyezésük is. Védőruha nélkül A bontóüzem egykori szerelői tehát már más munkahelyen dolgoznak: van, aki a téesz fatelepén, van, aki Nyíregyházán a kórházban. Va- dicsku István, három fiú édesapja, rokkantnyugdíjas, nemrég műtötték Debrecenben. — A közvetlen főnökünk szólt, hogy menjünk, s munkaidőben pakoljuk ki a vagonokat — idézd fel szomorúan azokat a napokat a 38 éves férfi. — Ahogyan a bontóban, dolgoztunk, úgy álltunk • a bőrök pakolásához, védőruhát sem kapitunk. Kegyetlenül büdös volt, a nyers’, véres bőrben sök pondró mászkált. Mikor hazamentem, mindig eszembe jutott a szag, hányingerem volt, nem tudtam enni. Másnap mondtam, hogy ezt. a bőrt nem tudom pakolni, mert nem bírja a szervezetem. A többiek sem akarták pakolni, hiába szólított fel bennünket a párttitkár, s az elnökhelyettes is. Munkamegtagadás miatt azonnal áthelyeztek bennünket, aznap már a bontóban sem dolgozhattunk. A fegyelmi ellen fellebbeztünk, de a munkaügyi döntőbizottság elutasította kérelmünket. Fertőző források lehetnek Mint az egyik határozatban olvasható, az indok a következő volt: „A termelőszövetkezet alapszabálya kimondja, hogy a dolgozó munkahelyi vezetőjének utasítását köteles végrehajtani, kivéve, ha az életét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy ha az utasítás végrehajtásával a dolgozó bűncselekményt követne el. Jelen esetben egyik ok sem állott fenn.” A munkásoknak tehát menniük kellett, ám a bőrök maradtak. Az itt élők körében pedig szintén felvetődött, vajon sugárfertőzöt- tek-e a bőrök és mennyire veszélyesek az emberekre. — Megyénkben Nyírbátorban, Demecserbea, Napkoron, Pátrohán és Vasmegye- ren őriznék bőrt, ’ amelynek döntő része még a csernobili robbanás előtt került Magyarországra — magyarázza dr. Márton Mihály, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. — Amikor a bőrügy kirobbant, vagyis elterjedt a hír. hogy radioaktívak, az adott pillanatban mindenkinek igaza voit. Mint .tudjuk, Csernobil miatt sugárszennyezést kapott Ukrajna, s a sugáridszó- ródást hazánkban is mérték. Azokra a bőrökre, amelyek akkortájt jöttek át Ukrajnán, törvényszerűen rakódott a sugárszennyeződés. A bálák egy része tehát sugárszennyezett volt, de mégsem nevezhető radioaktív hulladéknak. A nálunk mért kisugárzás izotópjáról (J— 131-es) tudni kell, hogy a felezési ideje rövid, tehát gyorsan elbomlik. A bőrök tehát nem azért veszélyesek, mert valamikor szennyezettek voltak, hanem azért, mert ha egyszer elkezdenek rohadni, fertőző forrást jelentenek a talajvízre és az élőlényekre. Ezért úgy kell tárolni, hogy védett helyen legyen, ne ázzon be. (talajjal ne érintkezzen, rágcsálók ne szaporodjanak el benne. Addig kell tehát eltüntetni a bőröket, amíg nincs gond. Egyik megoldás a komposztálás. Mint közismert, a Compack De- mecs erben építtetett egy komposztáló telepet, de mivel nem tartották ott be a technológiai utasítást, a tanács felfüggesztette a komposztálást. A Compack fejlesztési igazgatója, Runtág Tivadar ingerült hangja alig hagy szóhoz jutni, a telefonon keresztül csak mondja a magáét. Nem kétséges, haragszik az újságírókra, hiszen többször Is elhangzik a sajtóper, a közvélemény tudatos hangolása kifejezés. Törvénysértés volt — A bőröket a LEDEX hozta be az országba, mi bérmunkában foglalkozunk vele — jutnak el hozzám indulatos szavai. — A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézetével kötöttünk szerződést, ők irányítják és ellenőrzik a demecseri telep munkáját. Mivel ez egy kísérleti üzdm, természetes, hogy a szakemberek kísérleteznek. Ezért a technológiában . műveletcserét hajtottak végre annak érdekében, hogy ne csak De- mecsérben, hanem másutt is lehessen komposztálni. A tanács dolgozója ebben a kérdésben nem szakember. Az üzem leállítása törvénysértés volt. Egyébként az elindított biológiai folyamatokat nem lehet csak úgy leállítani, azokat be kell fejezni. Ugyanakkor azt is hadd mondjam el, hogy a vizsgálatok szerint a komposztálás eredményeként kiváló szerves trágyát kapunk. A napkoriak tehát megnyugodhatnak, nem kell su- gárszennyezéstöl félniük. Inkább kell tartaniuk a helyi . vezetőktől, akik a bőrügy kapcsán körültekintőbben is eljárhattak volna. S azt talán valamennyi olvasónk elvárja az illetékesektől, hogy a kényes kérdésekre ne ingerültséggel, fenyegetéssel, hanem őszinteséggel válaszoljanak. M. Magyar László Legalább egy év várakozás
