Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
Hogyan tovább MSZP? Beszélgetés Gyű rí eskü Kálmánnal (3. oldal) XLVI. évfolyam, 245. szám ÁRA: 4,30 FORINT ■mm 1989. október 16., hétfő j Ülésezett a HNF előrehozott kongresszusa Szerződést kötni lövőnkért A népfront Kulcsár Kálmánt jelöli köztársasági elnöknek „E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza... ” — az egykori Márciusi Front több mint fél évszázaddal ezelőtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondolatául a Hazafias Népfront IX. (egy évvel előrehozott) kongresszusa, amely szombat reggel Budapesten, az Építők ! Rózsa Ferenc Székházában kezdte meg munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is. Részt vett a tanácskozáson Pozsgay Imre államminiszter és a kormány több tagja, az egyházak képviselői, a pártok és társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselői, számos ismert közéleti személyiség. A kongresszust Dobos László, a HNF Országos Tanácsa ügyvezető elnökségének titkára nyitotta meg. Ezt követően a hosszas vitában az ügyrendről határozott a 814 szavazati jogú résztvevő, majd Huszár István elnök-főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a HNF Országos Tanácsának a VIII. kongresszus óta végzett munkájáról készült előterjesztéshez. A most leköszönő elnök-főtitkár rámutatott: akarjuk, akartuk a változást. — Akarjuk — mondotta —. hogy a mély és elhúzódó válságból társadalmi kataklizmák nélkül mielőbb kiemelkedjünk, létrejöjjön a demokratikus jogállam, amely garantálja az emberi jogok érvényesülését, a nemzeti fel- emelkedés lehetőségét. A népfront-mozgalmat gyakran méltatlan, megalázó szerepre kárhoztatta az önkény, a kezdeményezéseket gyakran nemcsak elhallgatás, visszautasítás, hanem időnként elmarasztalás fogadta. De a mai sokszínű változás számos eleme a népfrontban sarjad. — Öt évtized alatt azt is megtanultuk — jelentette ki —, hogy diktatórikus viszonyok kialakulhatnak egy párt vagy több párt létezése esetén is. Ezért elhatároljuk magunkat minden előjelű hatalmi diktatúrától, következetesen vállaljuk az 1937- es magyar Márciusi Front, az 1942-es Történelmi Emlékbizottság, az 1943-as szárszói konferencia, az 1944-es Magyar Front és az 1944 végétől tevékenykedő nemzeti bizottságok szellemi, politikai örökségét. A mozgalom fő erejét adó 4213 helyi, területi népfrontbizottság szerepét értékelve leszögezte Huszár István: — Mindenekelőtt azért jutott túl a mozgalom az ösz- szetett, külső és belső okokra visszavezethető válságán, mert településeink túlnyomó többségében bizottságaink új erőre kaptak. Huszár István beszédét követően Kukorelli István ügyvezető elnök mondott előadói beszédet a népfront Jövő terve című dokumentumról. Leszögezte: az elmúlt időszakban a múlt ellen jöttek létre szekértáborok, ám most már a jövőért kellene szerződést kötni. Mint mondotta: a népfront ennek a közösen kidolgozott szerződésnek az egyik aláírója kíván lenni. A szélsőségektől való elhatárolódást hangsúlyozva nemzeti kiegyezés szükségessége mellett érvelt. A kongresszus dokumentumai — az országos tanács beszámolóját a népfront jövőterve és alapszabálya — feletti vita első szakaszában hozzászóló küldöttek többségé elsősorban az országgyűlési képviselő-, valamint a köztársaságielnök-válasz- tásokkal, az önkormányzatokkal, a falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival a mozgalom jellegének tartalmi kérdéseivel foglalkozott. Több küldött egyértelműen arra voksolt, hogy a Hazafias Népfront állítson köztar- saságielnök-jelöltet Kulcsár Kálmán személyében. Emellett annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a népfront a választásokon indítson saját országgyűlési képviselőjelölteket. Többen az önkormányzatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozták, s ezzel összefüggésben a vidéki Magyar- ország felzárkóztatását sürgették. Szinte minden hozzászóló álláspontja az volt, hogy a mozgalom neve maradjon Hazafias Népfront, ezen felesleges vitatkozni, inkább a tartalmi kérdésekre, a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt, mert ez teszi hitelessé a népfrontmozgalmat. A vitában felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Elöljáróban — a vidéki Magyarországról kifejtett nézetekre reagálva — arra figyelmeztetett: támaszkodjunk a vidéki Magyarországra, hogy minél előbb egységes ország legyünk! A miniszterelnök a továbbiakban a népfrontmozgalom értékteremtő hivatásáról szólva kifejtette: segítenie kell azoknak az ország sorsáért felelősséget érző embereknek az összefogását, akik nem kívánnak belépni egyetlen pártba sem. Kiemelten foglalkozott az önkormányzatokkal, amelyeknek kiépítésében a nép- frontmozgalomnak meghatározó szerepe volt eddig is és lesz a jövőben is. A továbbiakban arról szólt, hogy a társadalom — kitörve az évtizedeken át rákény- szerített monolit sémákból — szabadon szerveződik újjá. Az országnak azonban szüksége van egy széles nemzeti centrumra, s ennek kialakítását éppen az olyan szerve- (Folytatás a 4. oldalon) Hlyés-szobor Beregszászon Az összefsgás szimbóluma Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés elnöke avatta fel október 14-én Illyés Gyula szobrát a kárpátaljai Beregszászon. (MTI telefotó) — (Cikkünk a 4. oldalon) Három goat Paláefildről (8. oldal) Agrárkerekasztal Á magyar falu, és a magyar mezőgazdaság sorskérdésevnek megtárgyalására szólít fel az a felhívás, amely október 9-én Gyálon kelt, és Nagy Tamás, az Agrárre- formkörök Egyesületének elnöke írt alá. A társadalmi közmegegyezés a tárgyban valóban égetően szükséges, egy Nemzeti Agrárkerekasztal pedig alkalmas eszköz lehet a válság okainak feltárására, a kiút megkeresésére. Ezt vállalták tehát az Agrárreformkörök. Mit várna a hétköznapi ember, pontosabban milyen jelekben látná a javulás kezdetét? Vásáróként nyilván akkor elégedett, ha kiegyensúlyozott ellátással kényeztetnék. Egyenletes minőségben és olcsó árral. A felsorolt kritériumok közül időről időre válameny- nyivel találkozni, de egyszerre soha. Talán igazuk lehet Nagy Tamáséknák, amikor azt írják felhívásukban: „Az elmúlt fél évszázadban a magyar vidék, az ott élő parasztság, a nagy társadalmi kísérletek állandó céltáblája, és szenvedő alanya volt.” Hozzáteszik: és a nagy ígérgetéseké ...” Itt van ugyanis ez eb elhantolva. ígértek előbb tulajdont, majd helyette szövetkezetei, ami nem lett volna rossz, ha nem tették volna tulajdonában bérmunkássá a parasztot. Amikor pedig összeomlani készült az egész mezőgazdaság, akadnak, akik egymásra akarják haragítani a tsz tagságot, és a szakemberek menedzserrétegét. Pedig az Agrárreformköröket nagyrészt ők alkotják, lévén közös a sorsuk valamennyi földből élővel. Hazánk békés úton történő demokratikus átalakulása a lakosság színvonalas élelmiszerellátásán múlik, bármennyire is prózainak hat ezt kimondani. Nem szabad hagyni, hogy éppen ezen akadjon el a folyamat, amelynek drukkol egy ország, de az egész világ is. A Nemzeti Agrárkerekasztal létjogosultságát tehát botorság lenne bármilyen pártállásból vitatni. Húsért, kenyérért sorba álló emberektől nem lehet elvárni, hogy országunk sorskérdé- seiről higgadtan gondolkozzanak, s újabb, minden bizonnyal szükséges áldozatokat vállaljanak. Esik Sándor Piaci képek Pillanatképek az új helyre költözött nyíregyházi hasz náltcikkpiacról. (H. P. felvétele) FIDESZ-koniresszus Politikai taktika, stratégia A FIDESZ általános politikai helyzetének megvitatásával folytatódott szombat délelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem a Fiatal Demokraták Szövetségének 2. kongresszusa. A vitában a részt vevők megfogalmazták a FIDESZ jövendő politikai tafctilkájának és stratégiájának alapelveit. A plenáris ülésen szenvedélyes vita bontakozott ki a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos FIDESZ-álláspont kialakításakor. Megerősítette a FIDESZ elvi álláspontját, hogy nem tartják szükségesnek a köztársasági elnök megválasztását a parlamenti választások előtt. A résztvevők döntő többsége voksolt arra, hogy a FIDESZ egyelőre ne kötelezze el magát egyetlen jelölt mellett sem, illetőleg a kongresszus zárónapján megbízást kapó testület folytasson tárgyalásokat valamennyi szóba kerülő jelölttel. A programtervezet vitájával folytatta, majd befejezte munkáját vasárnap a FIDESZ második kongresszusa. Ma délután sírköavatás Emlékezés Galambos Lajosra A Móricz Zsigmond könyvtár évek óta egyik fontos feladatának tartja, hogy felhívja a figyelmet azokra a költőkre és írókra, akik innen Indultak vagy Itt alkottak, ide tértek vissza. Az elmúlt évtizedekben fájdalmas veszteségeket kellett megélnünk: elment Váci Mihály, Sipkay Barna, Galambos Lajos. S érezzük még a torokszorító gyászt, amellyel búcsút vettünk Ratkó Józseftől. A könyvtár gondozza a széliem! hagyatékot, mindent megtesz azért, bogy a létrejött értékek ne menjenek feledésbe. 1974-ben Vád Mihály 50. születésnapjának megünneplésével kezdődött a sorozat. Az emléküléseken kritikusok, kortársak, barátok vallanak, elemzik az életutat. Így lesz ez ma, október 16- án is, amikor délután háromkor a könyvtár előadótermében Galambos Lajosra emlékeznek. Az előadók között taT láljuk Farkas Lászlót, az Üj írás olvasószerkesztőjét, Juhász Bélát, az Alföld főszerkesztőjét, Balogh Gézát, a Ke- let-Magyarország főmunkatársát, Karádl Zsoltot, a tanár- nárképző főiskola tanársegédét, Kovács Tibort, a könyvtár igazgatóját. Az emlékülés előtt, két órakor az Északi temetőben a SZAEV által készített sírkő felavatására kerül sor. A tudományos emléküléssel nem fejeződik be a rendezvénysorozat, mert 18-án Kótaj- ban a megyei írócsoport tiszteleg az író életműve előtt.
