Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. október 16. Á Camel jött, látott és győzött! Siker—teveháton Együttműködés a nyírségiekkel A feltartóztathatatlan teve rövid idő alatt elkápráztatta az USA-t és közel száz esztendővel ezelőtt innen indult cl világhódító útjára. A Camel márkanevet ma mindenütt a különleges aromájú és kiváló minőségű cigarettával azonosítják, ami a reklámkampánny szerint minden sportos, magabiztos és életörömtől duzzadó férfi zsebében ott lapul. Nyíregyházán járt a közelmúltban az R.J.R. Nabisco cég magyarországi képviselője, ez az amerikai konszern gyártja és forgalmazza a nálunk is kedvelt füstölnivalót. Jaroslav Hofmann urat látogatása céljáról és cége múltjáról, jelenéről kérdeztük. — Az R.J.R. Nabisco a világ egyik legnagyobb fogyasztási javait előállító cége, évi forgalmuk túlszárnyalja a 25 milliárd dollárt. A gyümölcs- és zöldségkonkon évente csaknem 110 milliárd doboz cigarettát gyárt, Exel, Doral és még tucatnyi Winston, Salem, Vantage Exel, Doral és még tucatnyi más márkanév alatt. Minden harmadik cigaretta a világon A Korona Szállóban felállított Forma—1-es szimulátor hamar becsempészte magát a gyerekek szívébe ... zervek előállításától kezdve a különféle cukorkák, csokoládék, rágógumik gyártásáig sokszínű tevékenységet folytatunk. Az R.J. Reynols Tobacco International része a cégnek. Ez a gyáróriás a teljesen automatizált gépsoroReynols-termék, ezek egyike a Magyarországon is jól ismert puputevés dobozba csomagolt Camel, amit a Debreceni Dohánygyár közel három éve gyárt a licencünk alapján az eredetivel azonos minőségben. Azok körében, akik nem dohányoznak, a márkanév elsősorban az autósport világából ismert. A Forma—1-ben évek óta sikeresen szerepel a Lotus-Camel „istálló”, legnagyobb üdvöskéjük Nelson Pique. — Ez a sportág mindig is közel állt a férfiak szívéhez és ezt használjuk ki már évek óta — vallja be töredelmesen az amerikai üzletember. — Kitűnő alkalom számunkra a Forma—1, mert itt szem előtt vagyunk és a reklámjainkból ismert keménykötésű, sportos, célratörő férfiak belső énjéhez közel áll ez a sportág. Magyarországon már kevésbé ismert a Camel Trophy, nem úgy, mint Nyu- gat-Európában. Ez egy két hétig tartó verseny, amit egzotikus körülmények között, dzsungelekben, erdőkben, mocsaras területeken rendezünk meg terepjáró autók részvételével. Jövőre a Szovjetunió Bajkál-környéki területein tartjuk meg az újabb futamot. Arról is szólnom kell, hogy Magyarországon is van Camel-csapatunk a rally-sportban, a legismertebb a Ferjánz Attila—dr. Tandari János kettős, rajtuk kívül a Kutasi—Selmeci párost és az Oroszlán testvéreket menedzseljük. Mi hozta Nyíregyházára a Nabisco-cég képviselőjét? — Egy szakmai szimpóziumon vettem részt, ahol a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, a Debreceni Dohánygyár és a forgalmazók, kereskedelmi vállalatok képviselőivel találkoztam. Nem titkolt célunk, hogy tovább növeljük eladásainkat Magyarországon és újabb cigarettafélék gyártását kezdjük el közösen, amire megvan minden esély. Csonka Zsolt Ausztriába utazóknak Kinek „kápé” kinek csekk? Szeptember 18-án a turista- forgalomban bevezetett utazási csekkek beváltásakor a Magyar Nemzeti Bank díj- mentességet ígért. Ezzel szemben Ausztriában a bankok nagy része 10—15 százalékos kezelési költséget számít fel. Az MNB október 10-i új intézkedés alapján az Ausztriába utazók a turista- ellátmányukból és az üzemanyagkeretükből személyenként és kiutazásonként bankjegy formájában 500 schillin- get vehetnek igénybe. A teljes összeg kifizethető bankjegyben azoknak, akik 1986—87-ben felhasználták a valutájukat, s most ez évben kaptak háromezer forint keretet. Valamint a 14 éven aluli gyerekek valutakerete. Ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek a letéti számláján nincs több 3—3200 forintnál (ez esetben számukra is a teljes összeg kifizethető bankjegyben.) Azok a turisták, akik az ellátmány schilling mellett más valutát is vásárolnak, az igényelt összeg 90 százalékát továbbra is csekkben kapják meg. A visszaélések elkerülésére a valutaellátóhelyek utazási irodák, takarékpénztárak stb.) az útlevél és a valutaalap alapján ellenőrzik, hogy az előző vásárlás óta az utas járt-e Ausztriában, s csak ezután lehet az 500 schillinget bankjegyekben ismét felvenni. Jóga, másképpen Boldogságérzet, tanulással Mai rohanó világunkban akár egy óra alatt is rengeteg izgalom érheti az embert. Hát még egyetlen nap alatt! A felgyülemlett gondokat mindenki másképp oldja meg. Van aki hamar túl teszi magát rajta, míg mások hetekig rágódnak a legkisebb kudarcon. Jó, ha valahol vadakinek él lehet mondani a problémát, s ha segíteni nem is tud, de egyfajta megköny- myebbülést ad a „kibeszélés”. Nyíregyházán, a művelődési központban nemrég tartotta első foglalkozását az Integrál Jóga iskola. Szervezői és vezetői a művelődési központ munkatársai, Margitics Ferenc és Szkítáné Rimán Erzsébet. — Tizenhat hetes tanfolyamunkra 64-en jelentkeztek, velük hetente három foglalkozáson találkozunk. Egy- egy „tréning” háromórás. Nem • számítottak ilyen érdeklődésre, így az új csoportra csak januártól fogadunk el jelentkezéseket — mondja Szkítáné. A mi jógánk szellemi jóga, és ami azt jelenti, hogy legfontosabb feladatunk az önismeret, tudatfeltárás kialakítása személyenként, ugyanis a csoportmunka ellenére mindenkivel egyénileg foglalkozunk. Munkahelyi, otthoni gondok, sikertelen felvételek — ma úgy látjuk ezek a leggyakoribb problémák. A jóga segítségével kialakítjuk a helyes légzés- technikát, és azt is „hogyan lehet boldogságérzésünk?” Családi tragédiáknál — például a haláleseteknél — sokan összeroppannak, képtelenek elviselni az idegi meg-- terhelést. Megfelelő gyakorlat után ezen is túlteheti magát az egyén. Nálunk nincs lemorzsolódás, csak olyanok jelentkezhettek, alki'k sejttették: végigcsinálják. Nagyon fontos a iházi feladat, vagyis a tanultak gyakorlása, alkalmazása reggel és este fél órában. Három legfontosabb, amit a kurzus befejeztével el kell sajátítaná: kiegyensúlyozottság, ikoncentrálókész- ség, a testi és szellemi működés uralása. Szeretnénk, ha segítségünkkel minél több ember válna boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá — említette befejezésül Szkítáné Rimán Erzsébet. H. G. Kőbalta és Vörösmarty szalonkája Az apagyi emlékek kutatói Sokféleképpen lehet tenni a közösségért, szolgálni egy ügyet, és a jó cél érdekében másokat mozgósítani. Erre találhatunk speciális példákat Apagyon. Bartha Károlynak, a község jól ismert Karcsi bácsijának a takaros kis helytörténeti múzeumot köszönhetik az apagyiak és az odalátogató vendégek. Bár főállásban lakatos- és kovácsmesterséggel foglalkozott, és nem tanult ki semmilyen múzeumi szaktudományt, a szíve azt diktálta, hogy a régi, szép tárgyakat meg kell őrizni és az utókornak meg kell mutatni. Vendégek 25 országból Az ő idegenvezetésével ismerkedhetnek meg a látogatók a helytörténeti anyaggal, melyet a település fennállásának 700. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon mutattak be először. Azóta szép számmal akadt nézője az egyszerű kis múzeumnak — itt jártak például a folklór világkongresszus delegátusai 25 ország képviseletében, és a vendégkönyvben többek között Svédországból, Izland- ról, Távol-Keletről érkezett látogatók is bejegyezték nevüket. Karcsi bácsi kezdte meg gyűjteni a régészeti tárgyakat, illetve őt hívták, ha a környéken valahol cserepet fordított ki az eke. így bukkantak a 10 ezer éves kőbaltára, ami a legrégebbi darabja a kollekciónak- De megtalálható itt a tipikus apagyi lakóház komplett berendezésével, felvetett ágyakkal, a jellemző viseletekkcl. A kuriózumok között látható egy 1914-ből való csésze, Vilmos császár és Ferenc József portréjával, van itt továbbá szikvízkészítő berendezés, bőrványoló készülék és sziréna — mindennek van valami köze a faluhoz, az előbbinek az, hogy a második világháborúban még ezen a szerkezeten készítették a katonacsizmákhoz a bőrt. Száznégy éves plakát Különleges könyveket és plakátokat is találhatunk a gyűjteményben. Van itt egy 104 éves plakát, azt adja tud- tul, hogy „öcs. és kir. fensége Rudolf főherczeg trónörökös védnöksége alatt Országos Általános Kiállítást rendeznek 1885. május 2. — október vége között”. Karcsi bácsi legújabb szerzeménye Zoltán János Apagyon élt megyei alispán faragott fedelű harmóniuma, ami különösen becses tárgy lesz, ha újra megszólal, merthogy sokat kellett utána járni. Volt egyszer egy álma Bartha Károlynak: azt szerette volna, ha kap égy telket a faluban a tanácstól, és azon ő a „saját erejéből” felépített volna egy kis helytörténeti múzeumot. Annak idején amikor az illetékes helyen ezzel előhozakodott, nem járt eredménnyel. Ám az idő őt igazolta — íme, mégiscsak lett múzeuma Apagynak. A múlt emlékeit, kutatja Apagyon Tóth János is, aki főlkentész volt a mostani tanácselnöksége előtt. Fő hobbija a történelem feltárása, azzal a szándékkal, hogy a megismert értékeket közreadva a község lakosai körében erősítse a lokálpatriotizmust. Számos órát eltöltött a levéltáraikban szabad idejéből, készítteti a fotómásolatokat a dokumentumokról, és talán ezért sem véletlen, hogy az apagyiak erősen szeretik a falujukat, a társadalmi munkájúkkal sorozatosan az élen végeznek a községek versenyében. Végtisztességet mindenkinek Hétszáz évig sikerült visz- szajutni a falu történetében, 1280-ban tűnik fel a település neve, mint oklevélkiadó helyé. Dicső szereplői az apagyiak a 48-as szabadságharcnak, Kossuth kapitánya volt Apagyi György, Apagyi Sámuel, akinek megtalálták és Apagyon őrzl'k a sírkövét. Egy érdekes sztori miatt is megismerték az országban Apagyot, cikk is jelent meg róla. Bónis Sámuelnek, akit Kossuth a Korona őrzésével bízott meg, Nyírtéten voltak birtokai. Nála vendégeskedett 1845. május 3-án Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály és meglátogatták Apagyon Zoltán János megyei alispánt. Deák kocsin ment, Vörösmarty közben szalonkavadászaton vett részt. Megkérte a nevezetes vendégeket Csiszár Imre református lelkész, írjanak emlékül pár sort. A Szózat költőjétől az maradt itt: Egy lövésre kilenc szalonkát talált. Mire „a haza bölcse” így tromfolt: kilenc lövésből csak egy szalonka lett. A politika új szelei változásokat hoznak a történelem értékelésében. Apagynak is van 56-os áldozata, egyszerű parasztgyerekből lett ávós, akit eddig hősi halottnak tekintettek. Tóth Jánosnak erről az a véleménye; a végtisztességet mindenkinek meg kell adni, így kerülhet most sor arra, hogy a második világháborús emlékmű alkószülhessen Apagyon is és Nyírtéten is. Mindkét településen elkezdték a hősi halottak, odaveszettek, eltűntek névsorának összeállítását, hogy mindenkinek, akit ez a végitisates6ég megillet, felkerüljön a neve az emlékműre. Sokféle módon lehet kifejezni a hazaszeretetei és sokféleképpen lehet tenni egy településért... Baraksó Erzsébet Hidegkonyha Márkén Kóstolóval egybekötött hidegkonyhai bemutatót tartottak a mérki bisztróban. Az ötlet Nagy István Gábortól származik, amit három régi kollégájával megvalósítottak. A kollégák: Lipcsei József, Gólya Jánosné, Farkas János. Ez volt az első közös munkájuk, de tervezik, hogy minden hónapban lesz valami hasonló rendezvényük. A kiállítás alapanyagát a Nagv- ecsedi ÁFÉSZ biztosította, az alkoholmentes üdítőket a mérki Róna-lerakat szolgáltatta. Fotó: Baján Erzsébet tudósító. Nyomoz a rendőrség Felháborító bűncselekmény történt a közelmúltban Kisvárdán: ismeretlen tettes a zsidótemetőben több sírkövet kiborított. — Ilyen még a nyilas időkben sem történt — panaszolja a 84 éves Radványi József, a kisvárdai izraelita hitközség elnöke. — Lovász Jánosné temetőőr jelentette nekem, hogy vagy huszonöt sírkövet ledöntöttek. Közöttük nagyon értékes márványelemeket. Borzasztó, hogy ilyen megeshet. A sírkő kinek árt, tessék megmondani? A hitközség elnöke azt is elmondta, hogy a temetőt szeretnék épségben megőrizni. Eddig nem volt ott semmi baj, a dudvát évente leper- meteztették, nemrégen pedig értékes dísznövényeket ültetSírgyalázás tek, melyhez a Pátriaflor nevű nyugati kereskedelmi vállalat adott alapanyagot. Tizenhétezer forintért drótot vásároltak, 13 ezer forintért felszereltették, a kisvárdai költségvetési üzem pedig 285 ezer forintért a területet tette rendbe. Lovász Jánosné temetőőr a sírok közelében lakik. — Augusztus 30-án este hét óra körül a kisfiam az udvarról bekiabált a házba: apa valakiket kerget a temetőből. A férjem két embert látott, s mutatta nekem, a sírokkal mit műveltek. A temetőben vagyunk. Körülöttünk ledöntött gyönyörű, fekete és fehér márványelemek. — A bűnözők arról, hátulról jöttek be — mutatja Lo- vászné. — A sörköveken még lábnyomokat is láttunk. Volt amelyiket csak megkísérelték felborítani. Lovász Jánost az öntödei vállalatnál kerestük fel. — Mit láttam volna? — kérdez vissza. — A ház végénél a kerékpárgumit fújtattam, s közben a domb felől döngést hallottam. Néztem, talán vágják a fát? Elindultam a puffanás irányába. Két alakot, férfit láttam. Az egyiken kék sapka volt. Már erősen sötétedett. Elszaladtak. Vagy három éve történt itt ilyesmi, de akkor könnyebb köveket borogattak le, és a tettesek is megkerültek. Ezúttal nagyon drága márványokkal műveltek hasonlót. Fogalmán sincs, ki és miért vetemedik halottgyalázásra. Az esetet jelentettük a rendőrségnek. — A nehéz kövek talán csak géppel állíthatók vissza. Az itt nyugvó halottak nagy részének hozzátartozói külföldön élnek. Nem tudom, ehhez a vandalizmushoz mit fognak szólni. Hiszen a világ minden tájáról nap mint nap érkeznek ide látogatók. A bűncselekmény ügyében a rendőrség nyomozást folytat. Cselényi György
