Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
Kelet-Magyarország 1989. szeptember 12. A bőrügy folytatódik Valami bűzlik Demecserben Leállították a feldolgozót, maradt a hulladék Két közérdekű bejelentés alapján végzett vizsgálat után 1989. szeptember S-én a demecseri nagyközségi tanács vb szakigazgatási szerve leállította Borzsova tanyán a bőrfeldolgozást cs megtagadták az üzem használatbavételi engedélyének kiadását Arról a több ezer tonna bőrről van szó, amelyet a csernobili katasztrófa után hoztak Magyarországra és amelyekről a hivatalos jelentések ellenére senki nem hiszi el, hogy nem fertőzött. A bőrszállítás valamivel korábban kezdődött el, mint ahogy a csernobili atomerőműben a robbanás történt, s ahogy korábban elmondták már, a Compack Vállalat nagy üzletet látott a nyersbőrök vételében és eladásában. Hozták vagonszámra, vitték Fényeslitkére, Pátrohára, De- mecserbe, Kemecsére, Orosra, Nyírbátorba és környékére, s talán vitték ezekről a helyekről külföldre is, ám amióta az atomerőmű felrobbant, senki nem hallandó megvenni a bőröket. A felsorolt falvak lakói semmit nem tudtak ezekről a bőrökről, sőt még a tanácsok sem, mert az „üzleteket” a termelőszövetkezetek kötötték, a tanácsok csak akkor keveredtek bele, mint Pilátus a Credóba, amikor baj volt, a bőr a tsz-telepeken maradt, s nemcsak büdösítette a környéket, hanem egyre nagyobb félelmet is keltett az emberekben. Már mindenki tudott róla a megyében, hogy valahol valamilyen bőr van, de hogy milyen, mi lesz a sorsa, valóban fertőző-e, ki minősítette nem fertőzőnek, azt a legilletékesebbeknek, a helyi tanácsoknak el sem árulták. Kísérleti üzemet építettek 1987. július 30-án dr. Marton Tibor állami közegészség- ügyi főfelügyelő azt írta levelében : nem emel kifogást a nyersen sózott juhbőr alapanyagú szerves trágya előállítása ellen, amennyiben a szerves trágya teljes mennyiségét a késztermék minőségétől függetlenül a nyersbőr külföldi tulajdonosa az ország területéről elszállítja. Ennek alapján 1987 decemberében építési engedélyt kért a Compack egy kísérleti bőrfeldolgozó üzem létesítésére Borzsova tanyán. A demecseri tanács először ezer méteres védőtávolságot írt elő, később — a megyei tanács hozzájárulásával — 500 méterre csökkentette ezt a távolságot. Kikötötte a határozatban: ha a feldolgozás során olyan mértékű lesz a bűz, hogy zavarja a lakosságot, akkor kötelesek megszüntetni a munkát. Előírták azt is, hogy bűzés légszennyezési méréseket kell végezni havonta, amelyet bé kell mutatni a Kö- JÁL-nak és az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatalnak. Miért adott engedélyt a tanács erre a feldolgozó megépítésére? Szatlóczkiné Disz- házi Katalin vb-titkár és Jakab Ferencné műszaki osztályvezető azt mondja: mert ez volt a falu érdeke. Nem a feldolgozás, hanem hogy minél előbb tűnjön el a bőr a faluból, és erre a feldolgozás látszott a leggyorsabb, és tulajdonképpen az egyetlen esélynek. Ha ugyanis a bemutatott tervek szerint dolgozzák fel a bőrt, akkor egy éven belül eltűnt volna a faluból. Nem tartották be az előírásokat Elkészült az üzem és 1989. április 11-én megtörtént a műszaki átadás. A szakhatóságok mind ott voltak, s megkezdődött a kísérleti feldolgozás. A feldolgozó gazdája július 28-án megkérte az üzembe helyezési, használatbavételi engedélyt. Mivel a próbaüzem alatt az előírások szerint dolgoztak, az üzembe helyezési eljáráson megjelent szakhatóságok áldásukat adták rá azzal a kikötéssel, hogy szigorúan tartják magukat továbbra is az előírásokhoz. Mi történt ezután? Szeptember 5-én a tanács határozatában leállította a bőr feldolgozását. Megállapította, hogy az üzem aprítás nélkül dolgozza fel a nyersbőrt és ez ellentétes az üzembe helyezési eljáráson tett szakhatósági kikötéssel. Igazolja ezt az is, hogy április 27-től augusztus 11-ig összesen négy prizma szerves trágya készült el, augusztus 11-től 28-ig pedig hat prizmát készítettek, s ez csak olyan áron volt lehetséges, hogy eltértek az engedélyezett technológiától. Ez okozta a bűzt, s ez eredményezte, hogy a lakosság közérdekű bejelentésekben tiltakozott a feldolgozás ellen. Mire a feldolgozás leállítását elrendelő határozathoz érünk, megérkezik Kántor Gábor tanácselnök is, s hármasban mondják: máig sem derült ki, milyen érdekek alapján került ide a bőr, kinek fűződik érdeke hozzá, miért éppen Demecserben építették fel a bőrfeldolgozót, amikor már 1987-ben született egy .szakhatósági vélemény, amely arról árulkodik, hogy az OKTH nem járult hozzá a bőrhulladékok komposztálásához. És még nagyobb baj, hogy nem látják az ügy megoldásának a végét. Pedig arról még nem is tudtak, mert hétpecsétes titok, hogy ez év május 26-án az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség engedélyezte: a hulladékot teljes mennyiségében Demecserben akarják komposztálni. Vagyis ide hordanák a megye más településein lévő nyersbőrt is, csak épp erről a demecserieket nem kérdezték meg. Kiszolgáltatstt helyzetben Az utóbbi időben többször hallottuk, hogy az ófaluiak felemelték szavukat az atomhulladék elhelyezése ellen, a pilisborosjenőiek nem járultak hozzá, hogy településükön vezessék át a magasfeszültségű távvezetéket, csak a Compack engedheti meg magának, hogy nem kérdez meg senkit: hajlandók-e a bűzt szagolni, arról nem beszélve, hogy hivatalosan senki nem győzte meg még ezeknek a településeknek a lakóit, hogy a bőrök nem sugárfertőzöttek. És semmibe veszik a helyi tanácsokat is, hiszen mi, ha nem hatáskörelvonás, hogy egy közegészségügyi felügyelőség áldását adja valamire, amiről a tanács mit- sem tud. Igaz a Compack sok mindent megtehet. Szabolcs- Szatmár hozzászokhatott, hogy ide csak olyan dolgokat hoz, ami ártalmas az egészségre. Mert ártalmas a só, amit Vásárosnaményban csomagolnak, s ártalmas lesz a bűzön túl a bőr is, amit előre jeleznek a környezetében kiszáradt fák. Szeptember 20-ig fellebbezhet a tanács határozata ellen a Compack. Ha nyer, folytatja a feldolgozást, itt-ott betartja a szabályokat, Demecsert pedig belengi majd a más településeken tárolt, de minden bizonnyal oda irányított bőr bűze is. Mi van, ha nem fellebbeznek? Akkor is csak annyi látszik előre a dologból, hogy a feldolgozás megáll, ám nagy kérdés marad : mi lesz akkor a bőr sorsa? Ilyen tárolás mellett ugyanis tartani lehet attól, ha nem is sugárral fertőzött, de veszélyes hulladékká válik. Ezt az állapotot örökölte a demecseri tanács. Kényszerpályán volt amikor döntenie kellett, mert a bőr már ott volt, így jó döntés nem, csak rossz, vagy még rosszabb születhetett. Mások mulasztásai, rossz üzletei miatt a lakosság mégis rajta verheti el a port. A másodfokú hatóságnak ezért azt is látni kell, hogy ez már nemcsak állatbőrügy. Ez már emberek bőrére megy! Balogh József A héten elkészül r Óvoda iskola helyett Nagy vihart kavart tavasszal, amikor Fehérgyarmaton életveszélyessé vált a Lenin úti óvoda. A gyors intézkedés nyomán akkor ideiglenesen egy felszabaduló lakásba költöztették az óvodát. Ezzel párhuzamosan elkezdték az óvoda szomszédságában lévő iskolai épület felújítását, s a követelményeknek megfelelő bővítését. A 3. sz. Általános Iskola megnyitása után ezt a tantermet ugyan körzeti technikai műhely céljára akarták felhasználni, de végül erre a A tatarozás utolsó pillanatai. (Molnár Károly felvétele) célra a Petőfi utcában találtak alkalmas helyet. így annak sem lesz akadálya, hogy a város és körzete iskoláinak anyagigényét a műhely kielégítse. Az óvoda szeptember 15- re elkészül. A félszáznyi kisgyerek végre nyugodt körülmények között kezdheti az oktatási évet. A tanácsi költségvetési üzem dolgozói rendbe teszik a tágas, nagy udvart is. Rádiójegyzet „De-ország" brazíliai szemmel Ronnie Dél-Amerikából érkezett Magyarországra. Szülei magyarok voltak ugyan, de ő már Brazíliában született, azt az országot érzi hazájának. Most másodszor jár nálunk, és — érezhető akcentussal, de jó magyarsággal — arról beszél a vasárnap délutáni Táskarádióban, milyennek látja ezt az országot a 70-es évekhez képest, amikor először volt itt. Nos, a fiatalember véleménye szerint jó tíz évvel ezélőtt Magyarország a változatlanság szigetének tetszett. Mintha valahol a két világháború között megállt volna az idő — az ideérkező utazó legalábbis úgy vélhette, hogy a gazdasági fejlődés megrekedt azon a szinten, nyoma sem volt a fogyasztói társadalomnak. Mot viszont — folytatja a vendég — már határozottan kitapinthatok ennek a jelei. Úgy látja, Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalom, de ez ma még „imperfect”, vagyis tökéletlen. Példaként említi, hogy van már ugyan „supermarket” (így mondja, angolosan), de rendetlen, szemetes, az ő mércéje szerint a választék szegényes, az áru csomagolása többnyire silány, az eladók udvariatlanok ... Általában is jellemzőnek tartja, hogy ez egy „de-ország”. A házak szépek — de elhanyagoltak. Rengeteg az autó — de a kocsik között sok az elavult, a rég cserére érett. És így tovább ... Mintegy mentegetőzésképpen hozzáteszi, hogy ha nem Párizsból, Svájcon, Ausztrián keresztül, hanem egyenesen Dél-Amerikából, mondjuk Sao Paolóból érkezett volna Budapestre, akkor talán az ő itteni benyomásai is derűsebbek lennének. De így, „Európa után” bizony nem szolgál örömünkre az óhatatlan összehasonlítás. Elkedvetlenedve hallgatom Ronnie-t, magamban mégis méltányolom az őszinteségét. Volt bátorsága eltekinteni a turisták szabványszövegétől, amely szerint „ez egy csodálatos ország, fantasztikus emberekkel, minden borzasztóan tetszik...” Ronnie-nak sajnos igaza van, ez valóban egy félig-kész, félig-kultu- rált, fél-európai ország. Ez egy „de-ország”, amit most kellene „tökéletesítenünk”, .ha úgy tetszik, befejeznünk. Elérkezett az idő, itt az alkalom ! Képesek leszünk-e megragadni, élni a talán soha vissza nem térő lehetőséggel? (gönczi) Szabics Ferenc fafaragó műyész társadalmi munkában szebbnél szebb játékokat faragott a vajai óvodásoknak. Mesefigurák, állatok, népi motívumok díszítik a hangulatos hintát, mászókát, libikókát. A napokban még elkészíti a szabolcsi földvár kicsinyített mását. (Tóth Kornélia felvétele) Családi életre nevelés — videóról Európában hazánkban élnek a legrövidebb ideig az emberek. Nagyon rossz a lakosság egészségi állapota az örökös hajsza, az önpusztító életmód következtében. Ezeknek háttere, mozgató rugója legtöbbször a kiegyensúlyozatlan, boldogtalan családi élet. Pedig éppen a boldog családi háttér képes arra, hogy az embert átlendítse a bajokon, ahol megpihenhet, biztos támaszt és várat találhat. Ám ahogy írni, olvasni, beszélni is tanulni kell, meg kell tanulnunk a családban élni. Az utóbbi évtizedekben sajnos, éppen erről felejtkeztünk meg,- a gyereket már kicsi korában bölcsődébe, majd óvodába és napközibe adták a szülők, mert a megélhetésért mindkettőjüknek munkába kellett állniuk. Mégis meg kell birkózni a feladattal, s most ehhez szeretne segítséget nyújtani az a videófilmsorozat, amely a fiatalok serdülőkori problémáival, a családi életre való felkészüléssel, a születésszabályozással, • a nemi betegségekkel — köztük korunk pestisével az AIDS-szel —, illetve a családtervezéssel foglalkozik. Bizonyára nem kell bemutatni Czeizel Endrét, aki a filmek forgatókönyvét írta, illetve ő az előadója is. Mivel eddigi munkája során is mindig a pedagógusok részéről érezte a legnagyobb ro- konszenvet és támogatást, most is az ő szövetségükre számít. Osztályfőnöki órák segédanyagaként jól felhasználhatok ezek a filmek, hiszen egy-egy rész mindössze tizenöt perces, így jut idő a látottak megbeszélésére is. A Magyar Televízió szeptember 5-től heti két alkalommal vetíti a második csatornán a tizenöt részes sorozatot, a film anyagát a Háttér Kiadó pedig könyv formájában is megjelenteti. Már folynak a tárgyalások arról, hogy a könyvből — az Állami Biztosító jóvoltából — ingyen kapnak majd az osztályfőnökök. A tárgyalóteremből Papokhoz surrant be A szülők válása miatt siklott vakvágányra K. Zoltán élete. Nyolcéves volt, amikor szülei szétmentek, és anyja betegeskedni kezdett. A gyermeke felügyeletét nem tudta megfelelően ellátni, ezért a fiút intézetbe adta. K. Zoltán csavargásokra, lopásra adta a fejét, olyannyira, hogy átszállították a kalocsai fiúnevelő intézetbe. Tizenöt évesen tartóztatták le először tizenöt rendbeli lopás miatt. A foglalkozás nélküli fiú szabadulása után továbbra is bűncselekményekből tartotta el magát. Tavaly augusztus másodikén este hét óra tájban egy ismeretlen nővel a nyíregyházi Evangélikus Lelkészi Hivatalt szemelték ki lopásuk színhelyéül. Bementek az irodába és elemeitek egy magnósrádiót kazettával együtt. Már éppen távozni készültek, amikor a kántor és fia észrevették őket. A kántor felismerni vélte a magnósrádiót, ezért szólt a fiának, hogy nézze meg gyorsan, nem hi- ányzik-e az övék. Persze, hogy azt vitték el, ezért mindketten a nő és K. Zoltán * .után futottak. A fiú fürgébb lett volna, ha nem segít egy személygépkocsi vezetője, aki éppen akkor haladt el a közelükben és látta a jelenetet. Együttes erővel elfogták, visszavitték a lelkészi hivatalba, de K. Zoltán még ekkor is szökni próbált. Két hónap múlva a Kelet Áruház illatszerosztályán egy nyitott női táskából 2500 forintot vett ki. Bátyja azonban tudomást szerzett erről, s a sértettnek visszaadta a pénzt. A _ fiatalkorúak bíróságán a tizennyolcadik évében lévő K. Zoltánt két rendbeli lopás vétsége miatt egy év két hónapi szabadságvesztés büntetésre ítélték, melyet a megyei bíróság is helyben hagyott. (B. A.) 2
