Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 12-ére, keddre összehívta a Köz­ponti Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgas­son meg tájékoztatót a há­romoldalú politikai egyezte­tő tárgyalásokról, vitassa meg a kongresszusi beszámo­ló téziseit, a párt program­nyilatkozatáról és alapszabá­lyáról szóló előterjesztést, valamint a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdé­seket. A Központi Bizottság napi­rendjére kerül a világgaz­dasági nyitással és az Euró­pa-politikával összefüggő MSZMP-stratégia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztató, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslat. A testü­let kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. ARA: 4,30 FORINT XLVI. évfolyam, 215. szám 1989. szeptember 12., kedd A magyar kormány döntése alapján szeptem­ber 11-től zöld utat kap­tak a határon azok az NDK állampolgárok, akik eddig hazánkban várták ügyük megoldását. Többü- ket már várták család­tagjaik, barátaik. Tisztelet Béresnek E gy ország lehetett büszke szűkebb pát­riánk kutatójára, dr. Béres' Józsefre szombat es­te. A hét végén a televízió levetítette Kása Ferenc filmjét a híres-hírhedt Bé- res-eseppek kálváriájáról. Majd a TV 2 Napzártájá­ban a legilletékesebb, Béres József, Kósa Ferenc és az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója, dr. Paál Tamás ült Dombóvári Gábor mikrofonja elé. Mi különös izgalommal figyel­hettük a kisvárdai kutató két évtizeden át tartó, hosszú ideig szélmalomharcnak ti­tulálható küzdelmeit. Az életben maradásukért aggódó betegek százával, ezrével zarándokoltak a kisvárdai kutató szerény háza elé és vártak a csep- pekre. Évekkel ezelőtt még egzisztenciájukat is koc­káztatták a Béres doktornál jelentkezők. Pedig híre ment a gyógymódnak, messzi földről jöttek hozzá a gyógyíthatatlan kórral eddig eredménytelenül küz­dők. Volt köztük orvos is, aki — egészségesen — az akkori hivatalos álláspon­tot, vagyis merev elutasí­tást tanúsított, ám amikor saját magán is diagnoszti­zálhatta a kóros sejtburján­zást, nagy titokban a kis­várdai vegyészdoktorhoz fordult. Csakúgy, mint a többi elesett, szenvedő em­ber ... Micsoda kálváriát járt meg ez a pirospozsgás, ba­juszos, ízig-vérig szabolcsi kutató! Rájött, hogy a ter­mészet körforgásában jó­vátehetetlen zavarok tá­madhatnak és erre 17 ható­anyagot tartalmazó cseppe­ket 'készített. Különösen a daganatos betegek remény­kedhettek a oseppek szedé­sével a gyógyulásban, de fejfájástól kezdve a nőgyó­gyászati rendellenességig számtalan kórral szemben vehette fel eredményesen a küzdelmet a Béres-csepp. A társadalomkritikával felé­rő beszélgetésből kitűnt: sokfelé előítélettel kellett megvívnia a harcát a kis­várdai kutatónak, de még a történetet megfilmesítő Kó­sa Ferencnek is. (Csak egy elejtett fél szó, Béres Jó­zsef akkor is elment Kósa Ferenchez, amikor az követ tört... Azt már a filmren­dező mondta, ő a politikai gyakorlat hírhedt három T- je (tűrni, támogatni, tiltani) mellett a negyedik T-t is kiérdemelte: ő már a tűr­hetetlen kategóriába tarto­zott ...) Megindítóan őszinte sza­vaikból sütött a hazaszere­tet. Pedig lehetett volna az ország leggazdagabb embe­re a kisvárdai kutató röp­ke idő- alatt, ha az NSZK- ban kamatoztatja a cseppe­ket. Tartott előadásokat Japánban, de keresték a tengerentúlról is. A kecseg­tető ajánlatok ellenére Bé­res József itthon maradt Noha hosszú évtizedeken át nem is reménykedhetett abban, ami mára valósággá válhat: gyógyszerként törzskönyvezheti hamaro­san a gyógyszerészeti inté­zet a Béres-cseppeket. Bizonyára nem anyagi megfontolások irányították a kisvárdai doktor tetteit. Politikai, erkölcsi értelem­ben a hatalom megpróbál­ta félreállítani, lejáratni. Ám mindannyiunk, örömé­re- a betegek szerencséjére akaraterejét, hitét nem tudta megtörni senki és semmi. Volt benne valami fantasztikus optimizmus, ami átsegítette a nagyon is valóságos akadályokon. Most Béres József cseppjei célbaértek, a kutatót reha­bilitálta a kormányzat. A közvélemény régóta mellet­te áll. Tisztelet Öéres dok­tornak, hogy volt ereje itt­hon magyarnak maradni, amikor elismerés helyett csak töviskoszorút kapott. Talán a hozzája forduló be­teg emberek ezrei tartották benne a lelket. Szemem­ben ő az igazi magyar, nem az, aki a Venczel téren hangoskodik... Tisztelet Béres Józsefnek, a mi megyénk külön büsz­ke lehet rá. Tóth Kornélia Tanácskozott tegnap dél­után Nyíregyházán az az 51 tagú küldöttcsoport, melynek tagjait a közelmúltban a me­gye MSZMP-tagjait válasz­totta az októberi kongresszus­fa. Ezúttal az új alapszabály­tervezetéről folyt hosszúra nyúlt vita. Dr. Nemes István, aki ebben a témában a cso­port választott szóvivője, rö­viden ismertette álláspontját Mától az Oktatási Igazgatóságon Kongresszusi klub Mint arról már beszámol­tunk az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei kongresszusi küldöttcsoportjának alakuló ülésén a jobb felkészülés ér­dekében — s azért, hogy a megye párttagságát képvise­lők közelebbről is megismer­hessék egymást, kicserélhes­sék álláspontjaikat, nézetei­ket — „kongresszusi klub” létrehozása mellett döntöttek A tegnapi plenáris ülésen rögzítették e klub várható programját. (Folytatás a 4. oldalon) a tervezettel kapcsolatban, amelynek legújabb változata csak a tanácskozás időpont­jában került a küldöttek elé. A szóvivő a legfontosabbnak a párt megújítását tartotta, és úgy gondolta, hogy ennek új névben is meg kellene nyilvánulnia. A Magyar Szo­cialista Párt elnevezést java­solta. ezt később a felszólalók túlnyomó többsége is támo­gatta. Néhányan a Demok­ratikus Szocialisták Magyar- országi Pártja elnevezést ja­vasolták, ennél is kevesebben maradnának a régi név mel­lett. A több mint húsz felszólaló közűi jószerivel senki sem mellőzte azt a kérdést, hogy vonuljon-e ki az MSZMP, il­letve utóda a munkahelyek­ről. A többség a lakóhelyi po­litizálást látná jónak, mond­ván a közelgő választás vok­(Folytatás a 4. oldalon) „Tacepaók“ a milliós prémiumok ellen (3. oldal) Műtőfelszereléseket, vég tagles zorítót, táskát és övét gyártanak egyebek közt a Nyerges és Szíjgyártó Szö­vetkezet szakolyi üzemében az asszonyok. Mint a na­pokban elmondták, most örülhetnek, hisz kaptak meg­rendelést. Ám nyáron főhetett az üzemvezető, Győri Mihály feje, hogyan szerezzen munkát az itt dolgozó asszonyoknak. Márpedig Szakolyban jószerivel ez az egyetlen ipari tevékenység a zsebkendőnyi kisüzem­ben. A képen: precíz munkát igényel a bőr szakszerű kidolgozása. (T. K. felv.) Budapesten is bemutatják Vendégek Távol-Keletről Hagyományőrzés magas színvonalon Bezárta kapuját a népművészeti kiállítás Idén először — a korábbi egy hónap helyett — más­fél hónapon át tartott nyit*, va és várta a látogatókat az Országos népművészeti kiál­lítás a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központ­ban. Megyeszékhelyünk egyik legrangosabb kulturá­lis rendezvénye ez a bemu­tató, mely az egész ország tárgyalkotó népművészeté­nek seregszemléje — immár kilencedik alkalommal. Színpompás, gazdag és erőteljes anyagot láthattunk ebben az évben. Jó érzés tudni, hogy a népművészek többezres tábora igen magas Exportra szállítják Aszalt paradicsom Fehérgyarmatról Holland piacra szárított pa­radicsomkockát szállít a Zöldért fehérgyarmati kon­zervüzeme. Az időjárási vi­szontagságok ■ miatt idén az uborkából nagyon kevés ter­mett, s ennek egy részét ve­gyes darabos savanyúságként szovjet piacra gyártják. Szállításra vár 170 tonna meggybefőtt, s 30 tonna cse­resznye befőtt a szatmári üzem jelzésével. Készítettek őszibarack befőttet is. A 380 tonna egy részét majd a téli hónapokban csomagolják, így adnak munkát a dolgozóknak. Hasonló sorsra jut a szilva és a körte egy része is. Szeptemberben (amíg nem lesz fagy) biztos munkát ad a paradicsom kockázása, szá­rítása, aminél 22 kilogramm paradicsomból 1 kilogramm szárított kocka lesz. A piac szinte korlátlan lehetőséget kínál az értékesítésre. Emel­lett 11 termelőszövetkezet, a két áfész és 82 kistermelő le­szerződött almája várhatóan ellátja munkával a Zöldért dolgozóit októbertől. Az ex­port után megmaradó almá­ból vegyes befőtt, illetve szá­rított alma készül. Szárítás előtt a paradicsomi! ocka (Molnár Károly felv.) színvonalon folytatja a ha­gyományok őrzését és to- vábbörökítését. Nagyívű fejlődési folyamatot figyel­hettünk meg az elmúlt esz­tendőkben, mert míg kezdet­ben főként csak a varrottas textíliákat küldték be a pályázatra, • mostanra már szinte minden műfaj megta­lálható, a vertcsipkétől a kovácsművességig. Kétségte­lenül nagy az érdeme ebben dr. Puskásné Oláh Júlia népi iparművésznek, a megyei népművészeti stúdió vezető­jének, aki kitartó szorga­lommal és elhivatottsággal kutatja fel és menedzseli az alkotókat. A július 29. — szeptember 10. között rendezett kiállítá­son közel ezerhatszáz népmű­vészeti tárgyat mutattak be. Az alkalmi gyűjteményt mintegy négyezren látták. Feltűnő, mennyire meg­nőtt a külföldi érdeklődők száma — hazai és nyíregyhá­zi néző a korábbiakhoz ké­pest kevesebb volt — akadt bőven viszont holland ven^ dég, és jártak itt kínaiak, japánok is, megtekintette a kiállítást a Lónyay család az USA-ból, volt látogató Ka­nadából és Európa szinte minden országából. A peda­gógusok közül többen meg­jegyezték; szerencsés, hogy a tanév elejéig meghosszab­bították a nyitvatartási, így a tanulóknak megszervez­hették a csoportos látoga­tást. Újdonság az is, hogy az anyag egy részét, főleg a díjnyertes munkákat Buda­pesten is láthatja a közön­ség: a közeljövő hetekben a Vajdahunyadvárban, a Ma­gyar Mezőgazdasági Múze­umban mutatják be. (be.) Tanécskontt 12 MSZMP negyei kildöttcseportja Megújuló alapszabály Valami bűzlik Dematsertea (2. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents