Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
s Kelet-Magyarország 1989. szeptember 9. A panasz és vizsgálata A törvénysértést nem téliét elfogadni Hég «gytzer a nyírbátori lakásügyökről A Nyírbátori Városi Tanács elnöke panaszlevélben fordult a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökéhez, objektív vizsgálatot kért, mivel állítása szerint a megyei népi ellenőrzési vizsgálat szubjektív, elfogult volt, úgy érzi a NEB-ülés határozata, amely tulajdonképpen etikai elmarasztalást tartalmazott, az ügy jelentőségéhez képest túl súlyos. A tanácselnök a bejelentését arra alapozta, hogy tudomása szerint, ami törvényes, az etikus is, továbbá ő Ugyanolyan állampolgár, mint bárki más, mégha az ő, vagy rokona ügyéről is van szó. Ezekben az általánosságokban egyet is értünk. De! Sajnos az ő általa vitatott ügy nemhogy nem etikus, hanem kifejezetten és többszörösen törvénysértő, ugyanakkor, ha valóban egy „szürke” állampolgárról és nem a „polgár- mester” anyósáról van szó, a dolgok bizonyosan nem így alakulnak. Közérdekű bejelentések Röviden a konkrétumokról: A KNEB-hez, illetve a Szabalcs-Szatmár megyei NEB-hez 1986. február óta három alkalommal érkezett — lényegében azonos tartalommal — névtelen közérdekű bejelentés. Valamennyi beadvány a nyírbátori tanácsnál tapasztalható személyi összefonódásra, korrupcióra hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a tanácselnök és a hatásági osztály- vezető állítólagos lakásügyeire. Az első két korábbi bejelentéssel a népi ellenőrzés érdemben nem foglalkozott, azokat illetékességből a megyei tanács elnökéhez továbbította. A megyei tanács vb- titkára által a nyírbátori tanácselnök és munkatársai ellen lefolytatott vizsgálat nem bizonyította a bejelentések megalapozottságát, felhívta a figyelmüket azonban a körültekintőbb eljárásra, valamint a saját ügyeikben való részvétel mellőzésére. A legutóbbi bejelentésben foglaltakat a Szabolcs-Szat- már megyei NEB az előzményekre tekintettel ügycsoportonként (állami tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítése, tanácsi bérlakások kiutalása stb.) készített részletes vizsgálati program alapján saját hatáskörben vizsgálta ki. Súlyosabb megítélés Az iratokból kitűnik, hogy a megyei NEB helyesen állapította meg a tényeket, azonban az egyes cselekmények megítélése, a levont következtetések nem minden tekintetben helytállóak. A feltárt ügyek — egyes esetekben mind jogilag, mind etikailag súlyosabb megítélés alá esnek, mint azt a MNEB határozata és az annak alapjául szolgáló összefoglaló jelentés rögzíti. Így helytelenül minősítette a megyei NEB kisebb súlyú és kizárólag eljárási szabálytalanságnak azt a vizsgálati megállapítását, hogy a mátészalkai tanács hatósági osztályvezetője — a nyírbátori tanácselnök anyósa ügyében — lakásügyi hatóságként is eljárt. A kiutaló határozat indoklásában hivatkozott rendelet alapján a tanácselnök rokonát nem lehetett volna tanácsi bérlakáshoz juttatni vagy a tényleges életveszély fennállása esetén tanácsi lakást csak átmeneti jelleggel kaphatott volna, illetve a nyírbátori vb dönthetett volna többszörös lakás-használatbavételi díj ellenében nem szociális jellegű tanácsi bérlakás juttatásáról. A tényleges állapot már nem rekonstruálható, mivel a tanácselnök anyósa miután beköltözött a 24 ezer forintért kapott tanácsi lakásba, két hónap múlva közel félmillió forintért eladta a házát, amelyet az új tulajdonos gyorsan elbontott, helyén már egy új épület áll. Személyi összefonódás A népi ellenőri vizsgálat nem irányult arra, hogy eről- tetetten keresse a személyi összefonódásra utaló adatokat. Ezt támasztja alá az, hogy ügycsoportonként másmás végezte a népi ellenőri vizsgálatot, valamint korábban (1936--87-ben) is hasonló tartalmú a megyei tanács vb-titkára által vizsgált közérdekű bejelentések tükrözik a közvélemény helytelenítő megítélését a tanácsi vezetők magatartásával kapcsolatban, illetőleg a yb-titkár is felhívta a figyelmüket a személyüket érintő ügyeikben való elfogulatlan ügyintézés biztosítására. Tehát ebben az ügyben, panasz vagy sértődöttség ide vagy oda, sajnos nem tudunk a tanácselnöknek maradéktalanul igazat adni. Abban igen, hogy ami törvényes, az bizonyosan etikus is. De a törvénysértést etikusnak elfogadni nem lenne sem törvényes, sem etikus. Dr. Egri Oszkár a KNEB gazdasági szakértője (A szerk. megjegyzése: a lakásügyről, a panaszról szóló részletesebb elemzés a Népi Ellenőrzés című lapban jelenik meg. írásunk ennek a rövidített változata.) Nem ez a megoldás! Kisvárdán a Virágh Ferenc utcában az elmúlt években szemre is tetszetős sorházas építkezés kezdődött. A házak tulajdonosai minden energiájukat lakásuk környékének rendbe tételére, kertjük termővé alakítására fordították. A tanács egy nyílt csapadékelvezető árok építését rendelte meg a kivitelezőtől, a Felső-szabolcsi Vízgazdálkodási Társulattól. A munkálatokat mintegy két hónapja kezdték a társulat dolgozói. A 47. számtól kezdődően azonban már kerítések kerültek a lángvágó alá, a zöldségfélék, gyümölcsfák pedig közel harminc centis homokkal- lettek betemetve A lakók szükségét érzik e csatorna megépítésének. Nem is ezt kifogásolják, hanem a tanács, mint kivitelező, embertelen eljárását. S a kérdésük csak az, hogy ki fizeti meg kárukat s hogyan térül meg az emberségükön esett sérelem? (vincze) Szórakozóhely az ifjúságnak Sült krumpli és mimkakönyy Egy hét múlva nyit az ificentrum „Nincs egy hely... ahová mehetnék.fogalmazta meg néhány éve egyik dalában az ifjúság panaszát a rockegyüttes sztárja — és vele együtt elmondhattálk ezt a nyíregyházi fiatalolk is. Évtizedek óta visszatérő klasszikus kérdés ugyanis Nyíregyháza kulturális életében; van-e olyan hely a városiban, ahová a jóérzésű fiatalok — minden külön program szervezése nélkül — csak úgy, beülhetnek egy kólára, beszélgetni, zenét hallgatni, újságot olvasni, barátkozni? Van-e olyan hely, ahol a fiatalok jól érzik magukat, ami csak a fiataloké? Lehet, nem mindenki ért egyet azzal a véleménnyel, hogy ilyen hely nincs, de lehet, mások meg igazat adnának. A 'kialakult gyakorlat szerint Nyíregyházán és másutt is a legtöbbet a művelődési házak tettek a fiatalokért, elsősorban az ifjúsági klubok működtetésével, de sajnos, a klubmozgalom felülről vezényelt módszerei a legtöbb helyen még a spontánul szerveződött közösségeket is szétzilálták. Nem lehet kikapcsoló szórakozásról beszélni ott, ahol akcióprogramot kell felmutatni, és ahol kipipálják a végrehajtott feladatokat. Szomorú következménye az így irányított klubmozgalomnak, hogy a fiatalok nemcsak a iklubtól vadultak el, hanem ia művelődési háztól, a ház kínálta egyéb programoktól is. Volt az évek során több jószándékú kezdeményezés annak érdekében, hogy legyen a nyíregyházi fiataloknak .megfelelő, színvonalas szórakozóhelye: például a tanárképző főiskola kínált időnként lehetőséget, illetve az Ifitanya kialakításától ,is lehetett fordulatot várni. Továbbra is azt érzékelték azonban a népművelők: szükség volna egy központi helyen lévő, nagyobb létszám befogadására alkalmas helyre, (ahol a város diákjai találkozhatnak. Ezért alakították át a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központ Még javában dolgoznak a szerelők a belső tér kialakításán. (B. A.) épületének egy részét, hogy ott Ifjúsági centrum legyen. Ilyen még nem volt a megyeszékhelyen, kíváncsian várjuk tehát, mi történik az ificentrumban, hogyan fogadják a fiatalok a népművelők ötleteit. Ügy látszik az előzetes kínálatból, hogy igen magas színvonalon készültek fel a közművelődési szakemberek a fiatalok fogadására, ötletből szinte kifogyhatatlanok, új szolgáltatások és szórakozási lehetőségek egész sarával várják közönségüket. Az alapszolgáltatások közé tartozik a zene, a videó, a fénymásolás, a tiniposta, és természetesen hírlapokat is lehet olvasni. Hétféle tanácsadói szolgálat működik, a lelki, szexuális, de jogi kérdésektől kezdve a korszerű táplálkozásig itt mindenre választ kaphatnak, ami a fiatalokat érdekelheti. A közérdekű információs szolgáltatásnál egyebek között albérleti, munkavállalási lehetőségekről tájékozódhatnak mint a imunkakönyvkivéltásról, vagy Iákiás-, útlevél-, jogosítvány-ügyekről, de kívánsá- na akár a budapesti színházak, képtárak programját is közük, vagy taxit rendelnek. Sok diszkó és teaparti szerepel a tervekben, időnként játékos vetélkedővel, műsorral Harmadosztályú áron működik a büfé, lesz zsíros kenyér és sültkrumpli, turmix, bólé és több teakülönlegesség. Halló, nyíregyházi fiúk és lányok! Találkozzunk szeptember 16-án szombaton délután 3-kor a Szabadság téri Ifjúsági centrumban a megnyitó ünnepségen! Baraksó Erzsébet A „fekete" Jottó J enőke — a történetben maradjunk ennél a névnél — az ugratások fő célpontjává. vált. A tisztelt kollegák nem hagytak ki egyetlen alkalmat sem, hogy jókedvre derítsék saját magukat és lehetőleg bosszúságot okozzanak Jenőkének Régi trükk volt, hogy a lottóhúzás napján valaki meghallgatta a rádiót és a már előre megvásárolt szelvényt a helyszínen kitöltötte, majd, hogy ne legyen nagyon gyanús, a négy találatos szelvényt odaadta a baleknek, hogy váltsa ki. Az természetesen boldogan rohant a pénzért, de egy fél óra múlva le- lombozódva tért vissza. A kollégák hahotája megértette vele, hogy gúnyt űztek belőle. Hősünk is így járt. A szelvényt odaadták neki, előbb egy kis, később egy nagyobb szatyort is kölcsönöztek, hogy legyen miben hazahozni a pénzt... A kuncogások már akkor elkezdődtek, mikor elindult. Éktelen nevetés fogadta a visszatérőt, aki nem értette, hogy min mulatnak: Vállát megvonva vette elő a pénz- kötegeket, mire megfagyott mindenki arcán a mosoly. A több száz ezer forint valósággá vált. Nem értették, mire Jenőke elmagyarázta, hogy a pénzkifizetés előtt egy jól öltözött úriember odament hozzá és megvásárolta tőle a szelvényt az itt látható pénzért, így akarta legalizálni feketejövc- delmét. (m. cs.) „Halott házaspárt találtak” címmel a napokban beszámoltunk arról, hogy augusztus 31-én Nyíregyházán, a Tokaji út 17. szám alatt holtan találták a 28 éves Horváth István magánufvarozót és 26 éves feleségét. Az igazságügyi, orvosszakértői boncolás során megállapították, hogy az asszony halálát fulladás okozta. A zárt lakásban a férjével tartózkodott, aki megfojtotta, majd felakasztotta magát. A dráma sok olvasónkat felzaklatta. De vajon annak előzményeiről mit tudnak a házaspár környezetében élők? Jól éltek — Kérem, az emberek rengeteg hülyeséget beszélnek — hallom egy idősebb férfitől. — Ügy tudom, jól éltek. Hógy mi történt köztük, nem tudni, a titkot magukkal vitték. Ezután a férfi bosszúsan legyint, köszön és bezárja maga mögött a kaput. — A fiatal házaspár gyakran járt nálunk — mondja egy asszony. — Ugyanis István a fiam barátja volt. Sohasem panaszkodott. A fiatalasszony is nemegyszer megfordult körünkben. Nem látszott rajtuk semmi különös. Általában életvidámak voltak. A szörnyű hír hallatán megdöbbentünk. Fogalmunk sincs, mi történhetett. A fiút ötéves kora óta ismerem, a gyerekeimmel együtt nőtt fel. Mindig jól viselkedett. A szülei is nagyon rendesek. A Tokaji út 12. szám alá, Szurovcsák Pálnéhoz is bekopogtattam. — A történtek előtt tanácstalanul állunk — szól az idős asszony. — A lányom női fodrász, s Horváth István a feleségével a haláluk előtt néhány nappal átjött meg- nyiratkozni. A tragédiából az égvilágon semmit sem sejtettünk. Nevettek, vidámak voltak. — Csütörtökön reggel a kutyaugatásra kinéztem, s‘ láttam, a 17. szám előtt piros zászlós mentő áll — folytatja az asszony. — A fiam és a menyem is itthon tartózkodott. A fiam mondta: ha a mentő nem vitt el senkit. akkor nagy baleset történhetett. Tisztelte szüleit — A fiú tisztelte a szüleit, a szomszédoknak mindig illedelmesen köszönt. A fiatal- asszony a ravatalon olyan volt. mintha aludna. Az arcán még volt egy kis pír — vált témát. A Tokaji út 10. szám alatti fűszerboltban a kereskedő elmondta, hogy a házaspár között néha volt vita. de hol nincs? Egyikőjük sem tudott a másik nélkül élni. Szerették egymást, és a gyerekeiket is. Az Ilona- és az Ist- ván-napot együtt ünnepeltük. Merem állítani : sosem váltak volna el. A halálba is együtt mentek. Nem voltak iszákosak. Szerintem normális családi életet éltek, s a korukhoz képest anyagi jólétben. Szívből és nagyon sajnálom őket. Egy másik asszonytól megtudtam, hogy a feleség, Ilike már vagy háromszor otthagyta férjét. Legutóbb olyan két-két és fél hétre ment el. A halála előtti napokban hazajött. Szerinte Ilike kicsit nagyképű volt. Ha rossz kedve támadt, nem állt szóba senkivel. Egymást sem megérteni, sem elhagyni nem tudták. Órákig Horváth István szüleire várok, akik Nyíregyházán éppen a fiúk és a menyük halálával kapcsolatos ügyeket intézték. Távolról világos színű Trabant közeledik. — ők-azok — mondják. A kapu előtt kiszállnak. Áz asszony fekete ruhát visel. Könnyezik. — Előző este áthozták a gyerekeket — említi idős Horváth Istvánná. — A két kislány állandóan itt alszik. A világon semmit sem tudunk. A fiam azt mondta:a teherautó meg van pakolva göngyölegekkel, s reggel korán indul. Mondtam: kisfiam, menjél nyugodtan. Bár tudnánk, mi történt. Nekünk is jobb lenne. Nap mint nap itt voltak. Nem volt semmi probléma. A lakásunkhoz mindkettőjüknek kulcsa van. Két árva — Azt beszélik, hogy a fia a gyerekeknek búcsúzóul egy-egy aranyékszert adott. — Adott, de nem búcsúzásképpen. Nem panaszkodtak. Jól éltek. Szia, édesanya — este így köszönt el. Mindenük megvolt. A gyerekeit imádta. —A két kislányt önök nevelik tovább? — Természetesen — válaszolja a mama. — Ha lesz erőnk — tette hozzá idős Horváth István. Ottjártamkor a nagyobbik kislány, Henrietta iskolában volt, a kisebbik, Katalin, egy aranyos szőke lányka, körülöttünk játszott. Ilyen drámai helyzetben mit mondhatnék. Csak azt: a súlyos csapás elviseléséhez erőt kívánok. Cselényi György A titkot magukkal vitték...
