Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 30. Finim. saortrersenv. diákavaté Kezdődnek a NYIRDISZ-napok Több napos rendezvényso­rozatot szervez tagjainak és a város ifjúságának a Nyíregy­házi Demokratikus Ifjúsági Szövetség. A szervezet célja az, hogy szórakozási lehetősé­gek teremtése mellett a fia­talok jobban megismerhessék egymást, érezzék a szövetség­hez való tartozást. A NYlRDISZ-napok első rendezvénye szeptember 30- án lesz II órától a Nyírség Konzervipari Vállalat szabad­idő központjában, ahol fó­rum keretében Nagy Imré­nek, a DEMISZ elnökének tehetik fel kérdéseiket az ér­deklődők. Természetesen a fórum előtt és után a fiatalok a helyszínen több szabadidős lehetőség között válogathat­nak, lesz például számítógé­pes játék és filmvetítés. Október 7-én az NYVSSC Tiszavasvári úti sporttelepén várják sportprogramok és szórakoztató műsorok a fia­talokat, október 20-án pedig látványos felvonulást követő­en diákavató lesz a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. Vaclav Havel Budapesten? A budapesti Madách Szín­házban ez év december 15-én lesz Vaclav Havel cseh szer­ző művének, az Audenciának a bemutatója. Ebből az alka­lomból írt levelet a szerző­nek Herényi Imre rendező, amelyben tájékoztatja az előkészületekről, illetve meg­hívja a premierre és egy-két- napos budapesti látogatásra. Karikatűrabiennálé nyílt (Folytatás az 1. oldalról) hagyó módon, de nagyon stílszerűen kezdődött a meg­nyitó: a hazánk 1945 utáni, viszontagságokban bővelkedő A főszerkesztő postájából Meg kell-e védeni? felháborodással ve­gyes ÉRTETLENSÉGGEL ol­vastam a Kelet-Magyarország szeptember 23-i számában Sző­ke Juditnak az Orbán Viktor előadásához írt kommentárját. A szerző az írásban sem az este hangulatát (amelyet az alábbi tények jól jellemeztek: este fél tízkor még tömve volt a terem, az emberek az elő­adás során többször közbetap­soltak, végül pedig egy néni­ké személyesen gratulált Vik­tornak, s azt kívánta neki, hogy őrizze meg ezt a tisztán­látását és következetességét, és maradjon meg ilyennek) sem a tartalmát nem adta hű­en vissza. Az újságírón önek így tehát nemcsak a szemlé­lete volt más, mint a terem­ben helyet foglaló érdeklő­dőknek, hanem az egyes meg­állapításai is félrevezetőek, torzítóak és néha teljesen megalapozatlanok voltak. A ■továbbiakban ezekre tételesen ■szeretnék kitérni. A szerző több helyütt meg­jegyzi — s nem kétséges, hogy a FIDESZ-re érti, hogy ,, . . . a tisztánlátás képessége ellenére bárki elveszítheti politikai re­alitásérzékét, s beleeshet a ki­zárólagos igaszságosztás csap­dájába.” Vagy másutt: ......... minden politikai szervezet a „saját magáét hajtja”, emel­lett egy fikarcnyi szándék sincs benne a másik mássá­gának, másképpgondolkodá- sának tiszteletben tartásá­ra . . .” Olyan burkolt vádak ezek. amelyek az előadás fé­nyében egyáltalán nem érthe­tők. Viktor ugyanis polgári demokratának vallja magát, s mint ahogy ezt itt is kifej­tette, ő egy szabad választá­son meghozott bármilyen dön­tést kész elfogadni, mégha az a szervezetére nézve egyálta­lán nem hízelgő is. Am ugyan­erről a jelenlegi, még a pufaj- kásokat is a soraikban tudó MSZMP részéről még nem bi­zonyos. A másképpgondolko- dás tiszteletben tartásáról pe­dig annyit: a Nagy Imre-te- metés előtt egy évvel a kom­munista rendszer ^toleranci­áját” még az jellemezte, hogy a felvonulókat véres fejjel küldték haza, s a rendőrök Yamahával hajtottak a nőket és gyerekeket is tömörítő tö­meg közé. Szőke Judit szerint az elő­adó ,,Az MSZMP-t azzal vá­dolta, hogy az mindenkit le- fasisztáz, aki politikailag jobb nála”. A kifejezés nem így. hanem úgy hangzott, hogy „politikailag jobbra áll tőle”. Ez pedig — gondolom a szer­ző is belátja — korántsem ugyanaz. A lefasisztázást pedig dokumentumokkal lehet iga­zolni. A szerző politikai mohóság­gal vádolja szervezetünket, mondván „Ha valamely poli­tikai szervezet ahelyett, hogy türelmes megértést tanúsítana az iránt, aki több évtizedes örökölt terhével birkózik —, toporzókolva követeli, hogy őt igenis „értsék meg!”... A mondat második részére nem kívánok reagálni, ám a mon­dat első részéről annyit: nem elsősorban a FIDESZ, hanem inkább a magyar nép nem tud most olyan türelmet és megér­tést tanúsítani, mint amit Sző­ke Judit szeretne. Ne feled­kezzünk meg arról, hogy eb­ben az utóbbi 40 évben a kommunisták jártak jól, sze­reztek hasznot ebből a rend­szerből, a többieket viszont, a többséget — különösen az 50- es években és napjainkban — nem épp ez jellemezte! Egyszerűen nem tudom po­litikailag értelmezni a szerző azon mondatát, hogy „A több­ség számára hiteles, tekinté­lyes politikusokat saját nép­szerűségből felhasználni „íz­léstelenség”. Akkor érteném a helyzetet, ha Viktor a népsze­rű politikusok „szárnya alá bújna”, ám éppenhogy tá­madja őket, kifejezve egyet nem értését egyes politikai cselekedetükkel szemben. Már­pedig egy politikuson számon lehet és számon is kell kérni minden cselekedetét. És külö­nösen az olyan lépéseit, amit az előadó ismertetett: Nyers­nek az 56. november 4-e utá­ni azonnali „lecsatlakozását” a százakat kivégző és ezreket bebörtömző Kádár-rezsimhez, és Pozsgaynak a 81-es éles ki­rohanását, amit egy akkor megalakuló alternatív ifjúsá­gi politikai szervezet (mint ma a FIDESZ) ellen intézett. Ugyancsak nem tudom, hogy miért áll kétkedve a szerző azon kijelentés felett, hogy „A harmadik oldalt képviselőket az MSZMP vendégeinek, meg- hivottainak titulálta”. Ez me­gint csak tény, hogy egyetlen ellenzékhez közelálló szerve­zet sem ült a harmadik olda­lon, ám ez korántsem mond­ható el az MSZMP-ről ... pl. A Münnich Ferenc Társaság, a SZOT és a DEMISZ az MSZMP — funkcionárius ve­zetőikkel korántsem tűntek olyan társaságnak, amelyik a két tárgyaló féltől elkülönül­ve, azoktól egyenlő távolságra van.) Hosszan sorolhatnám még kifogásaimat, de se helyem, se kedvem nincs hozzá. Min­denesetre jobban örültem vol­na, ha egy olyan írásra kell a távollévő Orbán Viktor helyett válaszolnom, amelyik pontosan idéz megállapításokat, s azok­ra logikusan, tisztán, érvek­kel támogatva és cáfolva fej­ti ki gondolatait. Ha tehát az előadó nem is, de én az ebben a műfajban és minőségben író Szőke Juditot önmérsék­letre kérném fel. Tisztelettel: Mádi László FIDESZ-tag évtizedeit megidéző divatbe­mutatóval, amelynek jelleg­zetes darabjai — a lódén, a bőrkabát, az „osztályréteges'’ öltözékek, majd a nejlon, a mini és így tovább, egészen napjaink fekete divatjáig — a „történelmi turkálódból kerültek elő. Ezt követően került sor Kádár János Miklós szelle­mes megnyitójára. A Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke a művészet fenegyerekének ne­vezte a karikatúrát, azt a műfajt, amellyel — s minde­nekelőtt rajzos változatával — gyakorlatilag mindannyi­an együtt élünk, és amely a dolgok fonákával foglalko­zik, azért, hogy a színét is lássuk. A karikatúra — mondta Kádár János Miklós — a mindenkori hatalom ál­tal legkevésbé kedvelt, és valljuk be, legkevésbé ked­velhető műfaj, hiszen lényege a túlzás, a gúny, a „kelle­metlenkedés” ; a legfonto­sabb azonban mindig a tar­talom a gondolat. A művelődési központ igazgatóhelyettese, Nagy Miklós ismertette az idei bien- nálé díjazottjainak névsorát. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének nagydíját Kaján Tibor kapta. A Művelődési Minisztérium Hegedűs Istvánnak adomá­nyozott díjat. A Művészeti Alap elismerését Tettamanti Béla, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács díját Brenner György, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének dí­ját, Császár Tamás, a Váci Mihály Művelő­dési Központ díját a „Szig- no”-val jelzett, inkognitóját megőrizni kívánó karikatú- rista, a Nyíregyházi Megyei Városi Tanács elismeréséi pedig Lehoczki István kapta. Burgaszi anzix Lapunk vendége a bulgáriai Burgaszban megjelenő napilap, a Csemomorszki far főszerkesztő-helyettese, Georgi Mesov. A vendég elsősorban megyénk gazdasági éle­tével, annak újdonságaival ismerkedett, többek között a MEZŐGÉP Vállalatnál, a nyírbátori és a nyírgyulaji termelőszövet­kezetben. Nyíregyházán az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács vezetői adtak tájékoztatást a vendégnek, aki a hét során Szatmár és Bereg több idegenforgalmi ne­vezetességét is megnézte, s szakmai eszme­cserén vett részt a Kelet-Magyarország új­ságíróival. Egy hazai telefonhívás után érdekes hír­rel is szolgált a vendég: pénteken délután hatalmas felhőszakadás zúdult Burgaszra, két óra alatt négyzetméterenként 110 liter víz hullott a földekre. Georgi Mesov képösszeállítása a burgaszi területre kalauzolja olvasóinkat. Fürdűzök a közkedvelt burgaszi tenger­parton (balra lent). A Fekete-tenger halállománya gazdag és választékos. A halászok által fogott bősé­ges zsákmány, kedvelt étele a tengerpart lakóinak (jobbra lent). Sgozopol mellett található a közelmúltban épített turistaparadicsom, „Djuni”. A ké­pen: tengerparti családos üdülő lakosztá­lyok (jobbra fent). Békés tüntetés Nyíregyházán „Nem kell minket megvédeni!” — mondták a demokraták Békésen üldögélő fiatalok a művelődési központ lép­csőjén, mellettük egy csoport transzparensekkel. Ez a látvány fogadta tegnap dél­után a járókelőket Nyíregy­házán a megyei és városi művelődési központ előtt az SZDSZ és a FIDESZ által közösen megrendezett de­monstráció színhelyén. A fel­szólalások során a két szer­vezet, valamint az alakuló Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség képviselői elmondták, hogy a szabad választásokhoz nincs szük­ség Munkásőrségre, az MSZMP vonuljon ki a mun­kahelyekről, a szabad vá­lasztások után kerüljön sor a köztásasági elnök megvá­lasztására. Ezután kérték a jelenlevőket, írják alá a munkásőrség megszünteté­sét követelő népszavazást javasló papírokat. Ezek után a közel 200 fő­re gyarapodott csoport — szervezők és érdeklődők — a Munkásőrség Városi Pa­rancsnoksága elé vonult, ahol ismét elhangzottak a beszédek. A követelések át­adására nem került sor, így azt majd levélben juttatják el a szervezők a munkásőr­ség vezetőihez. (sz. zs.) Sikeres nyári egyetem (Folytatás az 1. oldalról) Demokrata Fórum képvisele­tében Gergely András törté­nésszel és a helyi pártok kép­viselőivel. A nyári egyetem hallgatói elismeréssel nyug­tázták a hazánkban tapasz­talható — még az előző évi­hez képest is hatalmasan megnövekedett — nyíltságot. A TIT elnökségi ülésén is­mertették a jövő évi terveze­tet is. Eszerint 1990-ben Má­tyás király halálának 500. év­fordulója alkalmából az önál­ló magyar állam fénykorával, valamint a 20. századi ma­gyar történelemmel foglalko­zik majd a nyíregyházi nyári egyetem. Segít a szervezés­ben, hogy az 1989-es nyári egyetem 200 ezer forintos nyereséget hozott, amit fel lehet használni a következő évi programhoz. Demonstráció Nyíregyházán pályázati felhívás NYÍRBÁTOR VÁROS TANÁCSA PÁLYÁZATOT HIRDET az átszervezés után létrehozott osztályok vezetésére az alábbiak szerint: — Intézményirányító és Családvédelmi Osztály vezetői munkakörre: Tudományegyetemen, — Szervezési és Igazgatási Osztály vezetői munkakörre: Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, illetve Államigazgatási Főiskolán, (szakvizsga megléte előírás) — Varosfejlesztési és Gazdálkodási Osztály vezetői munkakörre: Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevéllel. Mindhárom munkakör esetében legalább ötévi tanácsnál eltöltött gyakorlat szükséges (ezen belül előnyben része­sülnek a hosszabb idejű vezetői gyakorlattal rendelkezők). A munkakörök 1989. november 1-jétől kinevezéssel, hatá­rozatlan időre kerülnek betöltésre. Bérezés a módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH-rendelet figyelembe vételével, a lehetőségeinken belül kialakított közös megegyezéssel. Pályázatokat az iskolai végzettséget és a gyakorlatot iga­zoló okmányokkal 1989. október 15-ig a városi tanács el­nökéhez (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7.) lehet benyúj­tani. Tisztelt Mádi László! Orbán Viktort tartom olyan kivételes képességű egyéniségnek, aki nem szorul rá Mádi László védelmére — mégpedig nem na­gyobb terjedelemben, mint az eredeti Írás volt. Védelemre már csak azért sincs szüksége, mert a véleménynyilvánítás nem tá­madás. Miért is támadtam volna? Nem voltaim sem pufajlkás, és nem én ültem a Yamahám. Azt hi'-.em, nincs és nem is lehet olyan megítélés, amely mindenki ek kivétel és kifogás nélkül tetszik. Olyanok is akadtak, akik a jegyzetet mérsékeltnek, eny­hének tartották, s olyanok is, akiik önhöz hasonlóan véleked­tek, de — mitagadás — olyanok is, akiket nem érdekel sem az ön álláspontja, sem az én nézetem. Mindenkinek joga van egyet nem érteni. Én is ma élek Magyarországon. Érdekem a meg- és kiegyezés, a békés átmenet. Ugyanazon — a türelmetlenebb — korosztályba tartozunk. Azért valószínűleg néhány ponton más a szemléle­tünk, bár ezt nem állítom önhöz hasonló teljes bizonyossággal, mivel tudomásom szerint nem ismerjük személyesen egymást, önök néhányszor már felrótták a Kelet-Magyarország újságíró­inak, hogy nincs saját, önálló véleményük. Ha ehhez mégis ve­szik a bátorságot, de ezt történetesen nem az önök szája ize szerint való. inkriminálják azt. Szives elnézését kérem, ha az idézett mondat második felét rosszul rögzítettem. Bizonyára önnek van igaza. Hogy iskoláz­zam magam, kiadványaikat, megnyilvánulásaikat nagy figyelem­mel fogom tanulmányozni, hogy okulhassak mértéktartásból, precizitásból, objektív tényfeldolgozásból. Arról viszont nem te­hetek, ha elkövetkező írásaim sem mindig fogják elnyerni az ön tetszését. Üdvözlettel Szőke Judit

Next

/
Thumbnails
Contents