Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
1989. szeptember 29. Kelet-MagyaroMzág 3 Elitiskolák és pedagógusbér Mennyi is az a hatvan százalék? Sokan számolgatták mostanában pedagógusberkekben a miniszteri bejelentés után. Kiderült, hogy nem olyan rózsás a helyzet, mint a kívülállók gondolták. Meg aztán: sztrájkolnak-e a pedagó- gógusok bérköveteléseik teljesítése érdekében? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Szőllősi Istvánnéval, a. Pedagógusok Szakszervezete főtitkárával nyíregyházi tartózkodása idején. — Az anyagi ágazatokban foglalkoztatott szellemi dolgozók átlagbére 1988 decemberében tizenötezer forintnál is több volt. Ugyanakkor a pedagógusoké a nyolcezer forintot sem érte el! Ennélfogva egyértelmű a bérkövetelés jogossága. Nem jogtalan előnyöket kémek a [Pedagógusok, hanem szempontot keresnek, hogy bizonyítsák a felzárkóztatás szükségességét. Ami a hatvan százalékot illeti: 1988. december 31-et figyelembe véve a béremelés mértéke valóban hatvan százalék lehet, ha figyelembe vesszük a január elsejei 6 százalékot, a 3 százalékot kitevő túlóraemelést, ha hozzátesszük a szeptember elsejétől igaz 16 százaléknyi bérfejlesztést. Továbbá ide számítjuk a követési és a rendes évi automatizmusból származó húsz százalékot, ha figyelembe vesszük azt a négy milUárdot, amelyet még ezután szavaz meg a parlament (ha megszavaz). Ennek a bérfejlesztésben jelentkező mértéke nem több 10 százaléknál. így jön ki a 60 százalék. — Mit jelent a követési és rendes évi automatizmus? — Eddig a pedagógusok a népgazdasági átlagtól mindig eltérő mértékű bérfejlesztést kaptak. Ebben az esztendőben ez 6 százalék volt. Ugyanakkor a népgazdaságii átlag, amelyben pl. az ipar ez idáig 21,9 százalékot fejlesztett, 18 százalék. Ehhez képest a pedagógusok lemaradása 12 százalék. Ha hozzászámítjuk a jövő évre tervezett nyolc százalékos rendes évi bér- fejlesztést, a kettő együttesen adja ki a 20 százalékot. A pedagógusok hátrányos helyzetéért alapvetően az a hibás politikai szemlélet és gyakorlat a felelős, amely szerint a költségvetési intézmények dolgozói bérüket a népgazdaság mindenkori helyzetének megfelelően kapják. Az a véleményem, hogy a jövőben a pedagógiai munkát valódi társadalmi értéke szerint kell megbecsülni. Következésképpen a maradékelven történő osztást fel kell számolni! Ma a költségvetési hiány jelentős része abból származik, hogy a kormányzat olyan veszteséges vállalato' t támogat, amelyeknél a bér- fejlesztés messze meghaladja a pedagógusokét. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye azok közé tartozik, ahol a pedagógusbérek az országos átlagtól Is messze elmaradnak. — Tudnunk kell, hogy miből adódik ez a bérhátrány. Adódhat a korösszetételből, az iskolai végzettségből. Ha ez így van, akkor az elmaradás indokolt. Konkrét, megbízható adatokra van szükségünk. A felmérést a minisztériummal közösen szeretnénk elvégezni. — Júniusi ülésén a parlament első olvasatban elfogadta az államháztartás reform- koncepcióját. Hogyan érinti ez a közoktatást? — Ebben az áll, hogy minden hatalmat az önkormányzatoknak kell megkapni. Ami a közoktatást illeti: az óvodai nevelés — kivéve az iskolaelőkészítő szakaszt — nem tartozna az alapellátásba, tehát finanszírozását helyben kellene megoldani. Ugyanez vonatkozik az általános iskolai napközis és kollégiumi ellátásra. Csakhogy a tanácsi önkormányzat még most formálódik, hiányzanak a finanszírozási elképzelések, a garanciák a szubjektivizmus elkerülésére. Könnyen lehet, hogy végső soron a lakosság pénze lesz az egyik döntő bevételi forrás. Ebbe a szak- szervezet nem mehet bele! — Mostanában gyakran szóba kerül az iskola tartalmi megújítása. Felvetődött a politika- mentes iskola gondolata is ... — Deklarálhatjuk az iskola politikamentességét, de hogy ez lehetséges-e egyáltalán, arra az idő fog válaszolni. Ha hiszünk abban, hogy létezik iskolai, pedagógiai önállóság, ha működik a nevelőtestületekben a demokrácia, úgy gondolom, hogy ezzel politizálunk. Ha a gyerekeket ezekre neveljük, akkor a nevelésünk sem politikamentes. Az iskola legfeljebb pártsemleges lehet. — Lassan szerveződnek az első elitiskolák. Mi a véleménye ezekről? — Érdemes megnézni, hogy mitől elit egy iskola? Ha elitképzés folyik, akkor ezzel egyet lehet érteni. De csak úgy, ha nem annak a függvényében szerveződik, hogy a szülő képes-e fizetni, vagy sem. Ezért is fontos, hogy megfelelő bért kapjanak a pedagógusok az állami, vagy az egyházi, esetleg a magániskolában egyaránt. — Melyek a szakszervezet legközelebbi feladatai? — A legfontosabb, hogy a négymilliárdot megkapjuk. Ennek érdekében képviselőkkel találkozunk, tájékoztatjuk őket helyzetünkről. Tisztáznunk kell az intézmények dologi automatizmusának a mértékét. A Belügyminisztérium tisztségviselőivel folyamatosan tárgyalnunk kell arról, hogy a költségvetésből az oktatási intézményekbe utalt pénz a rendeltetési helyére jusson. Pillanatnyilag ennek nem látjuk a garanciáit. — Eltűnik a pénz egy része? — Igen. Ezért van szükségünk intézményes garanciára. A tanácstörvény megváltoztatását ilyen vonatkozásban szeretnénk befolyásolni. — Milyen tapasztalatokat szerzett megyénkben? — Először járok itt, hiszen négy hónapja dolgozom ebben a munkakörben. Jók a benyomásaim, sok kérdést vetettek fel a kollégák. A találkozások megerősítették bennem azt, amit a kongresz- szuson . is éreztem: a bizalmat. Nagy István Attila Kőbányai vásárfia Ha az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár sikerét a látogatók száma alapján kellene lemérni, akkor már most elégedettek lehetnének a kiállítók, mivel érdeklődőből nincs hiány. Harminckét ország és Tajvan csaknem 17M kiállítója mutatja be termékeit október 2-ig a fogyasztási javak legnagyobb hazai szakvásáron. Ismerkedéssel és a rendkívül gazdag kínálat feltérképezésével teltek a vásár első napjai. Nem lehet okuk panaszra a megyénkből érkezett vállalatoknak, szövetkezeteknek sem, hiszen kedvező színben tüntették fel a megye ivarát, amit az elért eredmények is igazolnak. A Szabolcs-Szat- már megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat du- rumbúzából készült termékei közül a Bátori aprótésztát BNV-díjjal jutalmazták, míg a cérnametéltet a Kiváló Aruk védjegyével látták el. Az OKISZ díját kapta az ELEKTERFÉM Verzió bútorcsaládja, a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet pedig férficipőivel plakettet érdemelt ki. A Nyíregyházi Bútoripari Kisszövetkezet gépkocsi-üléshuzatait az őszi vásáron oklevéllel díjazták. A vásár eredményességét azonban a megmérettetés mellett az üzletkötéseken, a hazai és külföldi kiállítók érdeklődésén lehet leginkább lemérni. Az előjelek itt is biztatóak, hiszen a Bátori Gépgyártó Kft. lakókocsik futóművének közös gyártásáról tárgyalt egy francia céggel. A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezet termékei iránt a Trade-Coop mutatott nagy érdeklődést. A bútoripari kisszövetkezet a DOMUS-szal ötmillió forint A névjegy már jó... A nézelődésben elfáradt látogatókban ellenállhatatlan vá' gyat keltett a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet pihenést kiválóan szolgáló fekvő- és ülőalkalmatosságai. (Balázs Attila felvételei) értékben kárpitozott garnitúrák szállításáról kötött megállapodást. Az ELEKTERFÉM fémbútorok közös gyártásáról és értékesítéséről tárgyalt egy nyugatnémet céggel. Sikerként könyvelhető el Békési Tibor nyíregyházi feltaláló bemutatkozása is a BNV-n, aki olyan lakatbetétekkel jelentkezett az őszi vásáron, amelyek biztos védelmet nyújtanak a betörés ellen. Találmányával elnyerte az Ipari Minisztérium díját, de ennél is biztatóbb, hogy Ausztria után Dél-Afri- kából is megkeresték üzletemberek a nagy reményekre jogosító termék külföldi gyártása, értékesítése miatt. Az idei vásár hűen tükrözi a magyar gazdaságban bekövetkezett változásokat. Érzékelhetőek a piacgazdaság Egy Lamborghini csodaautó. Maximális sebessége 260 km/ óra. Százra 5—9 másodperc alatt gyorsul fel. •• Ünnepélyes avatás — Elvtársak mint új cementgyárunk munkás- tanácsának elnökt azért hívtam összt önöket, hogy megbeszéljük az ünnepi gyáravatást amelyre több felelős személyiséget ii meghívtunk. Mive ilyenkor sok mindenre kell figyelni nem szeretnénk egyedül dönteni Beszéljük meg a dolgot. Van valakinek valamilyet javaslata? Miki elvtárs, tessék. — Gazdasági helyzetünkre tekintettel sZerinterr, elég lesz, ha megsütünk 50 malacot és 10 fiatal pulykát. és veszünk 30 liter bort. — Egyetértek. A városból meghívunk olyan húsz 'személyt, harmincat a társvállalatoktól. és persze nem feledkezhetünk meg a társadalmi szervezetek képviselőiről. ez összesen úgy száz ember lenne ... — És anyaggal hogy állunk, meg tudjuk kezdeni az üzemeltetését? — Ez nem tartozik ide, most a felr avató ünnepségről, és a vendéglátásról beszélünk. — De engem érdekel, hogy megmutatjuk-e az embereknek a gyártási folyamatot abban a létesítményben, amelyet éppen most helyeztünk üzembe? — Ne félj, erről sem feledkeztünk meg. A gyár, amelyet felavatunk, üzemelni is fog! — Igazán? — Hát legalábbis amíg az avató- ünnepség tart, addig biztosan! Vojin Popovic kiépítése érdekében tett erőfeszítések. Dicséretes a vállalkozói szellem és a magánkezdeményezések térhódítása is, de az is látható, hogy még nagyon a változások elején tart a gazdaság egésze. A hazai útkeresés iránti bizalomnak is felfogható, hogy csaknem duplájára emelkedett a nem szocialista országokból érkezett kiállítók száma. A három legnagyobb kiállító ország, Szovjetunió, NSZK és Ausztria a tavalyival közel azonos nagyságú területen állította ki termékeit, de a bemutatkozó vállalatok, cégek számát tekintve Irak. és Görögország is megelőzte az „óriásokat”. Először jelentkezett hivatalos kiállítóként a Koreai Köztársaság. Erősödött a BNV vásárjellege azzal is, hogy nőtt a látogatók számára közvetlenül értékesítő cégek száma. Az A-pavilon mögötti szabadterületen, az F—2-es pavilonban és a szakkiállításoknak helyet adó F-pavilonban folyt az árusítás. A kiállítók száma ugyan növekedett, csökkent viszont a bútor és a ruházati ipar bemutatója. Az elmúlt évek vásáraihoz viszonyítva idén láthatták a legnagyobb élelmiszer kínálatot a látogatók. Az autók iránt érdeklődők minden eddiginél nagyobb bemutatóban gyönyörködhettek a vásáron, elsősorban a forgalmazásra specializált vegyes vállalatok jóvoltából. Sok pjt., kft. első alkalommal mutatkozott be az őszi vásáron. Nem véletlenül, hiszen kísérleti jelleggel a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Kereskedelmi Minisztérium összefogásával kibérelték a BNV idejére a K—20-as pavilont, amit díjmentesen vehettek igénybe a vállalkozók. Az önálló megjelenés a kiállítók többségénél Mérhetetlen lett volna a 200 ezer forinttól akár több millió forintig terjedő költségek miatt. Számukra — miként az eredményesen szereplő többi szabolcsi kiállítónak is — sokáig emlékezetes marad a vásár és a sikeres üzleti megállapodások újabb lökést adhatnak a piaci versengésben. Csonka Zsolt Olvasónk írja A fojtogató gyár A szeptember 20-én az Alkaloida Vegyészeti Gyárnál bekövetkezett tartályrobbanás automatikusan eszembe juttatta Berényi Levente mérnök-alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnokának 1989. július 14-i Veszélyforrások árnyékában című cikkét. A sajnálatos robbanási próba jobban sikerült a kelleténél, de a végrehajtott intézkedés már kevésbé volt jónak mondható. Az Alkaloida szomszédságában lakunk s nagy morajlás, majd az égig nyúló lángnyelv emlékeztetett a korábbi sajnálatos robbanásokra. Fejünk fölött szürkésfehér gomolyfelhő keletkezett, mely mintegy 40—50 percig állóhelyzetben volt, majd fel- oszolva délnyugati irányba elvonult. Ezt mind láttuk, de semmi nemű egyéb információval nem rendelkeztünk annak esetleges veszélyességét illetően. Hangsúlyozom mindez a gyár szomszédságában. Őszintén meg kell mondanom, hogy ezt már lassan meg is szoktuk, még akkor is, ha abba bele soha nem nyugodhatunk. Több mint négy éve, hogy déli légáramlat esetén szinte állandó vegyi szennyezésnek vagyunk kitéve. A különböző vegyi anyagok (sósav stb.) gőze, gáza mellett — mely gyakori vendég — esetenként megjelenik a glifozát gyomirtó hatóanyaga is. Igaz a gyár vezetése, szerint ennek mérgező, kömyezetrontó hatása a konyhasóval azonos, csak azt nem tudom akkor, hogy a Nyírbátor térségét miért veszélyezteti a sókiszerelés. 1985. "óta levelek tucatjait váltottuk az Alkaloidával nem sok eredménnyel, mivel az Alkaloida a konyhakerti zöldkáron kívül sem egészségi, sem esztétikai és környezeti (virágoskerti) kárt nem hajlandó elismerni. Tekintettel arra, hogy á vegyi üzemek jelentős része, főképpen a klórmetilégető a telekhatárunktól, mintegy 60—70 méterre van, az aggodalmunk nem alaptalan annál is inkább, mivel illetékes szervek részéről rendszeres műszeres ellenőrzés — a legjobb tudomásom szerint — nem történik. 1985-ben a KÖJÁL végzett műszeres ellenőrzést, mely mutatott káros anyagot s ezt követően — hozzájárulásom alapján — saját házamban műszertelepítésre került volna sor. mely előttünk ismeretlen okokból a mai napig nem valósult meg. Nem hiszem, hogy a veszélyforrások árnyékában csak a csendes fojtogatás lenne az egyedüli megoldás, de ehhez feltétlenül kell az önök és Önökön keresztül az illetékes szervek (környezet- védelmi hivatal, KÖJÁL, Növényvédelmi és Agrakémiai Állomás stb.) hatásos segítsége. Mikor a károsodást szenvedő társaim nevében is beszélek, az késztet erre, hogy az Alkaloida nem tudja, vagy nem akarja általunk elfogadható módon a problémánk megoldását. Megemlíteni szeretném, hogy a veszélynek kitett lakók, mintegy 80—90 százaléka meggyengült egészségi állapotú, idős korú nyugdíjas, akik feltétlenül bíznak az önök hathatós közreműködésében. Demeter József Tiszavasvári, Deák u. 22. II Magvető Kiadó pályázata Kétszázezer forintos pályázatot hirdet meg a Magvető Kiadó egy olyan új irodalomtörténeti kézikönyv megírására, amely 1919-től napjainkig dolgozná fel a magyar irodalmat — jelentették be csütörtökön a kiadó sajtótájékoztatóján. Szó volt a sajtótájékoztatón eg^y'másik' hézagpótló Magvető-kézikönyről is, amely a mostani Téli Könyvvásár újdonsága lesz. A Kortárs Magyar írók Kislexikona azon írók életrajzi adatait és műveit sorjázza majd, akiknek 1959-től 1988-ig jelent meg kötete Magyarországon. Több mint 2000 címszót tartalmaz a-lexikon. Tervezni a Jövőt
