Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 29. Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) nemcsak az interpellációkra igaz: a képviselőtestület által elfogadott két nyilatkozat is aktuálpolitikai kérdésekhez kapcsolódik — még ha egé­szen más megközelítésben is. Az egyik az 1968-as csehszlo­vákiai intervencióban való magyar részvételt ítéli el, a másik pedig a képviselők becsületének, jó hírének vé­delme érdekében született. Ezen az ülésnapon az is ki­tűnt, hogy önbecsülésükre, munkájuk történelmi fontos­ságába vetett hitükre és sok­sok energiára egyaránt szük­ségük lesz a következő hóna­pokban. a honatyáknak: a Négyezer Az Országgyűlés csütörtöki munkanapján egy borsod me­gyei képviselő a munkabé­rek legkisebb összegét meg­határozó rendelkezés végre­hajtásáról tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének. Érdeklő­dött, hogy miként ellenőrzi az ABMH az említett rendel­kezés véágrehajtását, s mit tehet azért, hogy ezt a mun­káltatók betartsák. Halmos Csaba államtitkár, a hivatal elnöke válaszában emlékeztetett arra, hogy ok­tóber 1-jétől négyezer forint­ra emelkedik a minimálbér összege. Közölte: rövid úton kezdeményezi, hogy az ellen­őrzésre illetékes Országos Munkavédelmi és Munkaügyi felügyelőség ezt a kérdést ki­emelten vizsgálja. Parlamenti nyilatkozatok Az Országgyűlés nyilat­kozatot fogadott el a kép­viselők jóhírének, becsüle­tének védelme érdekében. A nyilatkozatot Szálai Gyu­la Fejér megyei képviselő kezdeményezés e nyomán a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság terjesztette a parlament elé. Ebben le­szögezték: a közélet fóru­main ma sokan és gyakran szenvedélyesen vitatják a képviselők helyzetét, meg­bízatásuk teljesítését, de az általuk végzett munka fon­tossága minden vitán felül áll. A képviselőket ezért megfelelő védelem kell megillesse. Az Országgyűlés ugyan­csak nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte az 1968-as csehszlovákiai in­tervencióban való magyar részvétéit. A nyilatkozatot Sebők János Veszprém me­gyei képviselő kezdemé­nyezte, és a külügyi bizott­ság terjesztette a parlament elé. ment elé kerül — sok más gyonértékelésről szóló, a ter- mellett — az adórendszer mó- vezéssel, az államháztartás- dosítását szolgáló, az állami sál és a magánvállalkozással vagyonkezelésről, illetve a va- foglalkozó törvényjavaslat. A portugál államfő az Országgyűlésen Minisztertanács munkatervi tájékoztatója szerint a már ismert, s októberben megal­kotandó sarkalatos törvénye­ken kívül még idén a parla­A délelőtti szünet befejez­tével nagy taps közepette ér­kezett az Országgyűlés ülés­termébe Mário Soares, a Por­tugál Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke. Mário Soares a szónoki emelvényre lépve köszönetét mondott azértj hogy a ma­gyar Országgyűlés előtt szól­hat. Hangoztatta: igazából csak az ember politikai, gaz­dasági, kulturális és szociális jogainak a tiszteletben tartá­A T. Ház pillanataiból Egyre nehezebb... 5 zéles Lajos Fehérgyar­mat nyugalmazott ta­nácselnöke a személyi kérdések címszó alatt sze­repelt az országgyűlésen. Bejelentette ugyanis, le­mond a jogi-igazgatási és igazságügyi bizottsági tag­ságáról. Miért? Szünetben azt mondta el, amivel a Parla­ment elnökének is megin­dokolta elhatározását. — Valamit csak úgy le­het és úgy érdemes csinál­ni, hogy az megfelelő szín­vonalú legyen. Korábban volt idő felkészülni a bizott­sági ülésekre, mostanában azonban olyan törvényhal­mazt kapunk, ami már nem teszi lehetővé, hogy az én igényeim szerint felkészül­hessek, félmegoldásra pedig nem vállalkozom. Ügy tar­tom tisztességesnek és kor­rektnek, ha átadom a he­lyem olyan képviselőnek, aki vállalja, hogy hetente utazik bizottsági ülések színhelyére, az ország leg­különbözőbb vidékeire• Én a hátralévő időben képvise­lői munkámra koncentrálok. Ha már a bizottságoknál tartunk, nem titok, hogy Kovák Lajos kemény fel­adatot kapott a honvédel­mi bizottságtól. Az előző ülésszakon Szilágyi Gábor debreceni képviselő, a Pos­taigazgatóság nyugalmazott igazgatója interpellációt nyújtott be, hogy Debrecen lakóinak nyugalmát rendkí­vül zavarja a szovjet repü­lőtérről fel- és leszálló gé­pek zaja. A válasz — amely szerint csökkentik a felszál­lások számát, korlátozzák idejét, továbbá munkaszü­neti napon nem repülnek — nem fogadta el sem az in­terpelláló, sem a képvise­lők, így rendelték el, hogy a honvédelmi bizottság vizs­gálja fölül és tegyen javas­latot a megnyugtató megol­dásra. Egy öttagú albizott­ságot hoztak létre, ennek lett tagja Novak Lajos. Ok­tóber 17-én teszik le javas­latukat. Bármennyire is nem sza­bolcsi az ügy, mégis vissza kell térni rá, mert a képvi­selőket sem hagyta nyugton, még az ülésszak 2—3. nap­ján sem. Roszik Gáborról, Gödöllő új képviselőjéről van szó, aki — noha sem­milyen előítélet nem előzte meg — néhány perces kép­viselőség után kivívta a képviselők döntő többségé­nek hogyis mondjam, hogy finom legyek — fenntartá­sát, viselkedésével kapcso­latban. Rövid beszédében úgy fogalmazott: megtiszte­lő kötelessége a képviselők­nek, hogy az átmenet _ (a rendszerváltozás elősegíté­séről beszélt) aktív részesei legyenek bármiként is let­tek a parlament tagjai. A felzúdulásból ö is következ­tethetett a hangulatra, ezért volt téma még másnap is. Vajon hogy érezte magát Nagy Gyula, Roszik Gábor evangélikus pap püspöke, aki szintén képviselő? És egyáltalán nem a 40 év alatt legdemokratikusabban meg­választott képviselők az okai, hogy a világnak erre a részére csak ennyi de­mokrácia jutott és nem csak ők, méginkább elődeik sem mertek hangosan szót emel­ni, hanem majdnem tíz mil­lióan. Talán könnyebben napi­rendre tértek volna szavai felett, ha foglalkozása nem pap, akinek nem az ellen­tétek felkeltése, szítása, sokkal inkább a megegye­zés keresése, az összhang megtalálásának kutatása volna a hitéhez, hivatásához jobban illő dolog. Balogh József sa adhatja vissza Európának azt a kivételes szerepét, ame­lyet a mai világ nagy felada­tainak megoldásában betölt. Portugália kész arra, illetve nagymértékben érdekelt ab­ban, hogy felújítsa a magyar néppel azt az évszázados kap­csolatot, amelynek újraélesz­tését a jelen feltételek megkí­vánják a két nép jövője, a nemzetközi béke és szolida­ritás érdekében. A portugál államfő beszédét hosszan tar­tó taps fogadta. Mához egy hétre kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Várhatóan sok és többféle javaslat ütközik majd a viták során, amelyekről szavazniuk kell a küldötteknek — egyes becslések 200—300 szavazást is kilátásba helyeznek — ezért a munka ésszerűsége érdekében számítógépes sza­vazatszámlálást alkalmaznak. A technika azonban csak eszköz a szűkre szabott idő­ben. Ezt viszont az ügyrend által maga a kongresszus sza­bályozza: javaslata szerint 7 percnél nem lehetnek hosz- szabbak a felszólalások. A kérdésben, várhatóan 5-én este születik döntés, amikor is a küldöttek zárt ülésen ha­tároznak az ügyrendi javas­latról. .Ez egyébként kitér ar­ra is, hogy a hozzászólási idővel maguk a küldöttcso­portok gazdálkodjanak, ők döntsék ed, hogy közülük: ki kapjon szót, egyáltalán mihez szóljanak hozzá. Politikai je­lentőségű ügyrendi kérdés, hogy a küldöttek hány száza­lékának a javaslatára és mi­kor lehet szünetet elrendelni. A küldöttcsoportok munkájá­nak jelentőségét növeli, hogy — javaslat szerint — a ple­náris ülés során is kérhetnek és kaphatnak tanácskozási időt az álláspontjuk, plat­formjuk alakításához. A kongresszus tervezett forga­tókönyve szerint az ülés este 9 órakor befejeződik, azért, hogy ha szükséges, éjszaka is tanácskozhassanak egyes kül­döttcsoportok, abban a re­ményben, hogy a plenáris ülésen már kiérlelt javaslat­tal jelennek meg. Arra a kérdésre, hogy mi­képpen alakul a kongresszus résztvevőinek köre, Domon­Demonstráció a 4-es főút melleit Mára tervezik: „almaháború” Almaháború jelszóval de­monstrációt szervez ma dél­után három órakor a 4-es számú főút Kisvárda 'dögéi útkereszteződésnél a kisvár- dai MDF-szervezet. Az ak­cióval az almatermesztők sanyarú helyzetére akarják felhívni a figyelmet. A tervek . szerint — na­gyabb részt az MDF-tagok által összeadott — 400 má­zsa almát szállítanak a helyszínre. Egyes javasla­tok szerint 100 mázsát a földre öntenék . és tárcsával bedarálják. A demonstráció helyszínén — a tervek szerint — 30 má­zsa exportra szánt almát három kilogrammos csoma­gokban 1 forintért árusíta­nak, de a 14 éven aluliak és a nyugdíjasok ingyen kap­ják: A szervezők 100 ezer fo­rintot egy nyírtassa lány ge­rincsérvműtétjére ajánlanak fel. 50 ezer forinttal Tőkés László-alapítványt hoznak létre az erdélyi menekültek javára, amelyet nemzetközi­vé kívánnak kibővíteni. Eh­hez a téeszek segítségét ké­rik. Terv az is, hogy Jonatán Rt. néven egy olyan vállal­kozást alakítanak, amelynek révén kiiktatnák az almale­adásnál azokat a csatorná­kat, amelyek jelentős össze­get vesznek ki a termelők zsebéből. ★ A szerda esti kisvárda! ülésen, előkészítő megbeszé­lésen, amelyen a megye szinte valamennyi MDF- szervezete képviseltette ma­gát, a vélemények megosz­lottak a demonstráció mód­járól. Abban mindenki egyetértett, hogy a figyelem- felhívás szükséges, viszont abban nem, hogy a már megtermelt gyümölcsöt el­pusztítsák. A legtöbb ter­melő ugyanis inkább 4,30— 5 forintért eladja az alrná­kos László elmondta, hogy a májusi taglétszám alapján — ez 776 ezer volt — 600 párt­tag után választottak egy küldöttet, ilymódon 1276 de­legátus kap helyet, köztük a jelenlegi Központi Bizottság küldöttnek megválasztott 31 tagja. A KB 78 további tagja, valamint a Központi Ellenőr­ző Bizottság 26 tagja várha­tóan tanácskozási joggal vesz részt. Minthogy a teremben 1754 hely van, a maradékelv alapján a többire meghívot­takat vár az MSZMP. Az összesein 374 meghívott egy része tanácskozási joggal, más része vendégként, meg­figyelői státusban vesz részt. Az utóbbiak írásban nyújt­hatják be véleményüket, s azt a kongresszus dokumen­tumaiban hozzászólásnak te­kintik. Kétségkívül fontos válto­zás, hogy a mostani kong­resszuson nem lesznek jelen a testvérpártok képviselői. Ám az MSZMP-nek — il­letve jogutódjának — érdeke, hogy ők is jól tájékozottak legyenek, korrekt informá­ciókhoz jussanak a kongres­szus döntéseiről, ezért a ter­vek szerint a párt meghívja a hét európai szocialista or­szág, valamint Kína budapes­ti nagykövetét. Ez felvető­dött más országok esetében is. Figyelemre méltó változás és mindenképpen a plurali­zálódó társadalmat tükrözi, hogy az MSZMP várhatóan meghívja az ellenzéki pártok képviselőit is a kongresszus­ra. A meghívás pártoknak szól, ők döntik el, hogy kik­kel képviseltetik magukat. Ettől függetlenül az MSZMP névre szóló meghívást küld több olyan személyiségnek, akik valamelyik ellenzéki párt mellett kötelezték el magukat. Számítanak az MSZMP-vel rokonszenvező különféle szerveződések, platformok részvételére is. Ami a tömegtájékoztatást illeti, Domonkos László sze­rint a közvélemény a koráb­biaknál összefogottabban ér­tesül a kongresszus esemé­nyeiről. A Népszabadság és a megyei sajtó részletesen be­számol róla, ezek a lapok ez­úttal október 8-án, vasárnap is megjelennek. A televízió és a rádió saját program sze­rint tudósít. Bár a pontos lét­szám még ismeretlen tény, hogy a külföldi sajtó már élénken érdeklődik az esemé­nyen való részvétel iránt. A pártkongresszus szerve­zői nem számolnak azzal, hogy az eredetileg számított négy nap rövid lesz a terve­zett munka elvégzéséhez. Ar­ra a kérdésre, hogy változtat­na-e a munkarenden egy esetleges pártszakadás, azt válaszolta, hogy a kongresz- szus' fontos a párt számára, ám ennél is fontosabb, hogy miként jelenik meg a hata­lom szempontjából döntő je­lentőségű eseményen, a jövő évi parlamenti választásokon. ját — abból is bejön vala­milyen jövedelem. A demonstrációt tulajdon­képpen az árak miatt szer­vezte.. A lóalma ára ugyan­annyi maradt, mint tavaly, közben a költségek 20 száza­lékkal növekedtek. Ezért sokan inkább kiihúzgálták a fákat, vagy egyszerűen le­rázták és otthagyták az al­mát. A Kereskedelmi Miniszté­rium képviselője az ülésen elmondta, hogy a kormány elnöke elfogadta és jóvá­hagyta az exportalma felvá­sárlási árának növekedését. A mezőgazdasági tárcától üzenet érkezett, mely sze­rint erőfeszítéseket tesznek, hogy az alma pozíciója ne romoljon. A megyei tanács termelési és ellátási főosz­tályának képviselője szerint helyben kell összefogni, ez lehet az előrelépés, (máthé) Október 6-án temetik ’56 nyíregyházi mártírjait HS3 HVa A Magyar Demokrata Fórum Nyíregyházi Városi Szervezete az alábbi közlemény nyilvánosságra hozatalára kérte tel szerkesztő­ségünket : „31 éve, 1958. május 7-én végezték ki Nyíregyházán Szilágyi Lászlót és Toma- sovszki Andrást az 1956-os forradalom és szabadságharc két nyíregyházi vezetőjét. A nyíregyházi köztemető elhanyagolt 28-as parcellája több mint három évtizedig rejtegette tetemüket, még a legközelebbi hozzátartozók előtt is ismeretlen sírhelyet. A mártírok családjai és a Magyar Demokrata Fórum Nyíregyházi Városi Szerveze­te kezdeményezték a kivég­zettek teljes politikai és er­kölcsi rehabilitációját, vala­mint emberhez méltó elteme­tésüket. Szilágyi László és Toma- sovszky András polgári és egyházi temetésére 1989. októ­ber 6-án kerül sor Nyíregy­házán. A mártírok temetését a megbékélés és a kölcsönös engesztelődés jegyében óhajt­juk megcselekedni. Kérünk tehát mindenkit, aki a teme­tésen megjelenni óhajt, hogy PÁLYÁZATI FELHÍVÁS NYÍRBÁTOR VÁROS TANÁCSA PÁLYÁZATOT HIRDET az átszervezés után létrehozott osztályok vezetésére az alábbiak szerint: — Intézményirányító és Családvédelmi Osztály vezetői munkakörre: Tudományegyetemen, — Szervezési és Igazgatási Osztály vezetői munkakörre: Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, illetve Államigazgatási Főiskolán, (szakvizsga megléte előírás) — Városfejlesztési és Gazdálkodási Osztály vezetői munkakörre: Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevéllel. Mindhárom munkakör esetében legalább ötévi tanácsnál eltöltött gyakorlat szükséges (ezen belül előnyben része­sülnek a hosszabb idejű vezetői gyakorlattal rendelkezők). A munkakörök 1989. november 1-jétől kinevezéssel, hatá­rozatlan időre kerülnek betöltésre. Bérezés a módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH-rendelet figyelembe vételével, a lehetőségeinken belül kialakított közös megegyezéssel. Pályázatokat az iskolai végzettséget és a gyakorlatot iga­zoló okmányokkal 1989. október 15-ig a városi tanács el­nökéhez (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7.) lehet benyúj­tani. tartózkodjon a politikai véle­ménynyilvánítás kegyeletsér­tő gesztusaitól. A temetés rendje a követke­zőképpen alakul: A két már­tír koporsóját október 6-án (pénteken) 11 órára ravata­lozzák fel Nyíregyházán, az Északi temető ravatalozójá­ban. A gyászszertartás 13 óra 30 perckor kezdődik a Szó­zat hangjaival. Ezt követően helyezhetik el a koszorúkat, virágokat mindazok a szerve­zetek és magánszemélyek, akik kegyeletüket és rokon- szenvüket akarják kifejezni népűn e tragikus történelmi eseménye két nyíregyházi mártírjának emléke előtt. 14 órakor emlékeznek a mártírokra és történelemben vállalt szerepükre a még élő harcostársak, az MDF szerve­zetének tagjai és az ifjúság azon rétegei, akik elkötelezet­tek múltunk igazságainak leplezetlen és politikai érde­keknek alá nem rendelt fel­tárása mellett. A világi emlé­kezéseket egyházi szertartás követi, melynek keretében Szilágyi Lászlót református, Tomasovszky Andrást evan­gélikus szertartással búcsúz­tatja megszenvedett életük­nek és három évtizednél hosz- - szabb ideje titkolt haláluknak rejtelmeitől a két egyház egy- egy lelkésze, hogy a két már­tír elnyerhesse végső nyugal­mát és tisztességét a földi ha­landók előtt. A sírnál ismé­telt egyházi és világi búcsúz­tatásra kerül sor. A mártírok földi maradvá­nyainak elhantolása után a Himnusz hangjaival véget ér a gyászszertartás. Este 18 órakor a két már­tír emlékére hangverseny lesz az evangélikus templomban, melynek bevételét a szerve­zők az erdélyi menekültek javára ajánlják fel. A teme­tés költségeit a Nyíregyházi Városi Tanács vállalta ma­gára. Felhívunk mindenkit, hogy ezen a napon emlékezzen a harcokban elesett, a halálba hajszolt, kivégzett és elítélt honfitársainkra, aki teheti, vegyen részt a szertartáson, s helyezze el a kegyelet virá­gait mártírjaink ravatalánál. A koszorúzási szándékot kérjük jelezzék a 11-260-as telefonszámon.”

Next

/
Thumbnails
Contents