Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

1989. szeptember 28. Felemás élegylet Cirkusz és kenyér kell a népnek a boldog­sághoz, vallották az ókori rómaiak. Ha az egykori cirkuszi játékokat a jelen sport- eseményeivel azonosítjuk, korántsem fel­hőtlen a nép boldogsága. A sportra sokszor inkább a mai értelemben vett cirkusz a jel­lemző, amellett, hogy egy-két sportág kép­viselői- néhány órára pozitívan határozzák meg az állampolgárok hangulatát, akik elé­gedetten távoznak az arénából. Nehéz ugyan kimutatni, hogy a sportsikerek mennyiben járulnak hozzá az emberek jó közérzetéhez, de gondoljunk a nyolcvanas évek elejérfc, amikor tízezer ember szurkolt a nyíregyházi focisták győzelmeinek. Mennyire jár az élen a szórakoztatásban, a nemzetközileg is elismert sportolók ki ne­velésében megyénk legnagyobb sportegye­sülete, a Nyíregyházi Vasutas Spartacus Sportklub? Felemásan. Ezt lehet magyaráz­ni az apadó támogatásokkal, egyes sport­ágak népszerűségének csökkenésével és ahogy a klub vezetői fogalmaztak, kiszol­gáltatottságukkal. Tizenkét éve a fúzióval létrehozott klub alapítói (OKISZ, KISZÖV, megyei és városi tanács, MÁV debreceni üzemigazgatóság, MÁV Vasutasok Szak- szervezetének Elnöksége) az eredményesebb minőségi sport miatt koncentrálták az erő­ket. Ehhez kellő anyagi forrás, jó létesítmény- helyzet és képzett szakemberek szüksége­sek. Ha az első feltételt nézzük, akkor nem sértő, hogy a klub vezetői munkájuk nagy részét koldulással töltik. Az egész év szinte azzal telik, hogy a hiányzó forrást valami­lyen csatornán keresztül begvűjtsék. 1989- ben a klub költségvetési terve 3Í millió 235 ezer forint, ebből augusztus végén a bevéte-; 11 oldalon 30 millió 800 ezret könyveltek el A két tanács 14 millióval, az Országos Sport- hivatal 600 ezerrel, a MÁV 2 millió 350 ezerrel dotálta az. egyesületet, míg az OKISZ-KISZÖV 600 ezret utalt át. A hi­ányzó összeg miatt az NYVSSC-nek min­dennapos fizetési gondjai vannak, ennek el­lenére az elmúlt öt év alatt valamennyi kö­telezettségét teljesítette. A pénz körül forog minden, hiszen neves edzőt, élsportolót meg­fizetni manapság milliókkal lehet. Az ál­landó költségvetési hiány miatt nem a szak­mai munkához rendelik hozzá a megfele­lő pénzeszközöket, -hanem a rendelkezésre álló forráshoz kénytelenek igazítani a szak­mai munkát. Mindezt tetézi a társadalom- biztosítási járulék ugrásszerű emelkedése, amelyből 2 millió 350 ezret átvállalt a me­gyei tanács, 850 ezret a MÁV, a hiányzó 650 ezret az egyesületnek kell kigazdálkodni. Amennyire vészes a gazdasági, annyira megnyugtató a létesítményhelyzet. A váro­si stadion-pályát az NYVSSC sportolói térí­tésmentesen használhatják. A tanárképző főiskola atlétika csarnokáért szerény ösz- szeget, jövőre 120 ezrét fizet a klub. Ä Buj- tosi Szabadidő Csarnokban készülő NB I B-s kézilabda szakosztály évi 200 ezret utal át. A Tiszavasvári úton. lévő NYVSSC szék­ház és az ottani pályák MÁV-kezelésben vannak, a teljes fenntartási és működési költséget a vasút magára vállalta. Ez óriá­si segítség a klubnak, csakúgy mint az in­gyenes vasúti jegy a versenyekre utazáskor. Az NYVSSC^t 21 tagú elnökség irányítja, amely kéthavonta ülésezik. A klub társadal­mi elnöke dr. Koncz Imre, a városi tanács főosztályvezetője, két elnökhelyettese Szabó József, a KISZÖV társadalmi elnöke és Já­szai Sándor, a MÁV nyíregyházi üzemfőnö­ke. Tagjai a nyolc szakosztály elnöke, vala­mint az egyesületet támogató cégek veze­tői és munkatársai. Jogi tagként 88 vállalat, illetve szövetkezet támogatja anyagilag a klubot, az összegek 5—300 ezer forint között mozognak, míg 45 cég reklámozza magát az NYVSSC-vel, itt az összegek 5—500 ezerig terjednek. Tegyük hozzá, a cégek 90 száza­léka 5—10 ezres támogatást ad. A korábban legtöbbet, 500 ezret fizető Nyírség Konzerv­ipari Vállalat január 1-jétől vonta meg a támogatást. A klub hétéves működése alatt négy ügyvezető elnököt „fpgyasztott el". 1984. november elseje óta ezt a tisztséget Pók István látja el, akit idén 1993-ig válasz­tottak meg. Az apparátus leépítése folyama­tos, azzal arányos, hogy egyre önállóbb a nyolc szakosztály. A tíz fős apparátus havi átlagbére 10 500 forint. Rajtuk kívül főfog­lalkozásban 36-an, mellékfoglalkozásban 50- en dolgoznak a klubnál, a sportolók létsza­ma 856. Kigyűjtöttük a legeket is a bérek­nél: a főállású vezető edzőknél 9500 és 18 ezer, az edzőknél 4800 és 12 900, a mellék­foglalkozású edzőknél 2000 és 6300 között mozog a havi bér. A sportmunkatársak, a profi sportolók száma 38, ebből 16 focista, 12 atléta, 8 röplabdás és 1—1 súlyemelő, il­letve tollaslabdázó. Havi alapbérük 8—9 ezer, erre a különböző premizálási rendsze­rek alapján a kiemelkedő sportolóknak a dupláját is kifizetik. A szerelésekre nincs megállapodása a klubnak egyetlen neves sportszergyártóval sem, bár korábban a Ahol nem is olyan régen még tízezer ember szórakozott: a nyíregyházi stadion. Hol van már a régi dicsőség? Puma-céggel felvették a kapcsolatot. A klub színe, a piros-kék sokszor csak az emblé­mában látható. A szakosztályokat önálló gazdálkodó egy­ségként tekinthetjük, hiszen maguk készí­tik a szakmai programot, a rendelkezésre álló pénzügyi forrás felhasználásáról ma­guk döntenek, a plusz bevétel csak őket il­leti meg. A törvényességi felügyeletet, a jogszabályok betartását a klub adja. A lab­darúgók költségvetése a legtöbb, idén 6,6 millió, ehhez a városi tanács 100, a megyei tanács 950 ezerrel járult hozzá, de kikötöt­ték, ezt csak az utánpótlás-nevelésre for­díthatják. A focistáknak nincs meghatározó szponzora. Mivel a csapat szereplését egyre jobban a pénz határozza meg, a szereplésük is ehhez aránylik. Tavaly a csődtől a Csehi­ért és az Eszenyiért járó pénz mentette meg a szakosztályt. Ráadásul jövőre hét já­tékos szerződése lejár (Boda, Cséke, Selyem, Szikszai, Ács, Szabó, Tóth), megtartásukhoz komoly tőke kellene. A röplabdásoknál a kéi csehszlovák ven­dégjátékos maradt, a Csepeltől Nagy Attilát 250 ezerért megvásárolták és a napokban tárgyalnak két szovjet röplabdázóval. Je­lenleg ők a legnépszerűbbek. A pénteken kezdődött bajnokságban ismét érmes remé­nyekkel vágtak neki, míg az októberben in­duló CEV-kupaküzdelmekben legalább egy fordulón szeretnének túljutni. A nyíregyhá­zi papírgyár támogatását élvező kézilabda­szakosztály 1991-re ígér NB I-es szereplést. Az NB I-ben szereplő teniszezőknél az ungvári Krocskó József bejelentette átte­lepülési szándékát, míg a BSE-től átigazol­ták Thuróczy Gyulát. Sárréti Györgytől megvonták a sportmunkatársi státuszt, di- még mindig a klub játékosa. Mind a lá­nyoknál, mind a férfiaknál stabil első osz­tályú szereplés az elvárás. A SZAV1CSAV szponzorálta úszóknál kialakították a kor­csoportos modellt, amely jól működik. A nemzetközi porondon Szabó Tünde ér el si­kereket, de szeretnénk, ha Csabai Judit is­mét edzésbe állna. Az atléták a hazai rang­sorban a harmadikok. Malovecz Zsuzsát a nyáron 500 ezerért vásárolták meg. Molnár Tamás az USA-ban folytatja tanulmányait, míg a gerelyhajítók edzéseit Vaíkusz Tamás irányítja. Megválnak viszont Fejér Gézától. A tollaslabdázók bázisa a Bánki szakközép­iskola és a 19-es iskola. A budapesti rész­leg marad, de egyre jobb eredményeket ér­nek el a nyíregyházi fiatalok. Üjdonság, hogy a szövetség és a klub Harsági Andreát és Petrovics Gábort a barcelonai olimpiáig egyénileg menedzseli. A súlyemelőknél a doppingbotrányba keveredett Furár István augusztus 4-től kapta vissza versenyzési jo­gát, a másik doppingos, Molnár Miklós ügyében a napokban döntenek. Űj szakveze­tés, Glückmann Pál, Bobonka Gyula és Mészáros Miklós irányítja a súlyemelők ed­zéseit, akiknek jelenleg nincs szakosztály- elnökük. Az utánpótlás nevelésére évi hatmillió' jut. A bázisiskolák: 2-es, 3-as, 9*fes, 14-es, 17-es és 19-es általános iskola, valamint a 110-es és a Vasvári Gimnázium. A jövő út­ja, hogy a klub kivonul az iskolákból, de az ott működő diák sportegyesületektől meg­vásárolja a tehetségeseket. Az évi 300 ezer forint tiszta hasznot hozó Totózót bővítik, a Jósavárosban alakítanak ki újabbat. Azok az idők elmúltak, amikor kulcsra készen adtak lakásokat a játékosoknak. A klub az OTP vevőkijelölési jog megvásárlásával idén öt lakással rendelkezett, de a befize­tési kötelezettség már a tulajdonost terhel­te. Idén két-két röplabdázó és labdarúgó és egy úszó költözhetett új lakásba. Nemzetkö­zi minősítésű versenyzője a klubnak Malo­vecz és Szabó Tünde. Várhatóan a MÁV és az OKISZ támoga­tása tovább csökken, emiatt a költségvetési juttatás csak a szinten tartáshoz és a ki­emelkedően népszerű sportágak (röplabda, kézilabda, labdarúgás) előrelépéséhez ele­gendő. Ehhez a klub tulajdonosától, a váro­si tanácstól az eddiginél lényegesebben na­gyobb támogatást várnak. És hogy mit ad­nak cserébe? Máthé Csaba Semmi sem ugyanaz... Szigorú számok Előttem sűrűn teleírt papírlapok, szá­mokkal, statisztikai adatokkal, ha az abla­kon kinézek, tízemeletes házakat látok, eszembe villan az épülö-szépülő belváros. Naponta elmegyek azelőtt az iskola előtt, ahova kisdiákként jártam, de ez a suli már nem ugyanaz, új épületszárnnyal bővült. Naponta érkeznek hozzánk levelek, melyek ennek az 1786 óta várossá lett településnek mindennapi életéről adnak jelzést, légtöbb- ször a rosszabbik oldalt kiemelve. Számok és a valóság. Szorosan összefüggenék egy­mással, * bár ez a kapcsolat nem mindig; szembeszökő. Minél több adatót gyűjt be az ember, annál könnyebb eltévedni a számok tengerében, így aztán úgy döntöttem, közel húsz év távlatában próbálom a változást érzékeltetni. Ha autóval kifelé haladunk a városból, előbb-utóbb táblával találkozunk: Nyíregy­háza vége. Bz azonban közel sem jelenti azt, hogy az ezután következő terület nem a vá­roshoz tartozik. A település mai területe 274,66 négyzetkilométer, amit elképzelni ta­lán úgy lehetne, hogyha a Kert utca—Du­gonics utca sarkára leszúrnánk képzeletbeli körzőnket és egy kilenc kilométeres sugarú kört rajzolnánk, akkor a város csak itt-oLt lógna ki a körből. Ha a terület változását figyeljük 1975 és 1980 között, jelentős az el­térés, közel ,száz négyzetkilométer. Ennek oka az, hogy e két időpont között csatolták Nyíregyházához Orost, a császárszállási te­rületeket és a kálmánházi gazdálkodó terü­leteket. Miközben a számok után kutattam, ke­zembe akadt egy könyv, amelyik felsorolja, milyen termelőszövetkezetek voltak ezen a területen még 1955 december 31-én. Elővet­tem a telefonkönyvet, a mait, és próbáltam azonosakat keresni. A mai Vörös Csillag már akkor megvolt, de nem ugyanilyen állapot­ban, időközben beleolvadt az 1955-ben még létező sóstóhegyi Kossuth, Petőfi, Rákóczi és a kemecsei Úttörő Termelőszövetkezet. Több kisebből lett mamut a Ságvári is. Tovább vizsgálva a számokat, örvendetes dolog, hogy egyre inkább teret hódít a par­kosítás, az emberekben ismét eluralkodott a „vissza a természetbe" szemlélet. 1970-tö! napjainkig négyszeresére növekedett a bel­területi parkok nagysága bár ezekből a zöldövezetekből a lakótelepeken élók bi­zony elég keveset látnak. A Jósaváros még csak hagyján, de az Örökösföldön lakók csak a házakat és a puszta földet nézhetik. Erre most nincs pénz — ha’llom innen is, onnan is. Ha már eljutottunk a lakótelepekre, ne fe­ledkezzünk meg a városban élőkről. Hányán is vagyunk valójában? Sokan akkor, ami­kor a reggeli csúcsforgalomban utazunk a buszon, amikor sorban állunk a boltokban. Közel 120 ezer ember lakik ma Nyíregyhá­zán. A népesség számának növekedése vi­szonylag egyenletesnek mondható,- bár az utóbbi időben kisebb mértékű ez a gyara­podás. Az elmúlt három évben kevesebb mint háromezerrel nőtt az itt élők száma, és mi vek a természetes szaporodás ez idő alatt megközelítőleg 1500 fő volt, így majd­nem ugyanannyi volt azok száma, akik be­költöztek. Bár az is lehet, hogy több, mert az elköltözőkkel is számolni kell. Ugyanak­kor az 1975—1980 között 18 ezer fős gyara­podásból csak ötezret ad a természetes sza­porodás, a tijbbi a beköltözésből származik. Az elmúlt évben 1570 gyermek látta meg a napvilágot városunkban, ez majdnem 500- zal kevesebb, mint 1975-ben volt, s mindez nem annak tudható be, hggy az orvostudo­mány nem állt a helyzet magaslatán. Be kell vallani, hogy csökkent a „vállalkozói kedv”, ami a mai gazdasági helyzetben érthető is. Az 1975-ös esztendő és az azt körülvevő pár év szinte minden területen csúcsot hozott, kivéve a halálozások számát, bár a negatív csúcs ezen a téren nagyon jó eredmény. Kétezernél több gyermek születik ekkor évente, sok a házasságkötés. Ezt a változást. ha lasáan í-s, de követi ezután az .óvodai fé­rőhelyek növekedése és ma már ott tartunk, hogy több a.férőhely', mint’az óvodáskorúak száma. A baj csak ott van, hogy a legtöbb helyen, és ez az általános iskolásokra is jel­lemző, nem ott van hely, ahol a gyermekek laknak, ezért naponta utaztatni kell őket. néha a város egyik végéből a másikba. Maradjunk a lakosságkor szerinti vizsga-, latánál. A fiatalkorúak, a tizennyolc éven, aluliak teszik .ki áz itt. élők egyharmadát, a hatvan éven felüliek pedig az égytízedét. Az elmúlt húsz év során'rtem csökkent,a közép­iskolában tanulók száma, ,sőt négyezerről öt- <- . ezer felé emelkedett, de ez viszonylagos do- ■ . log. Ugyanis az általános 'iskolában táriülők létszáma kétszeresére nőtt, így azt lehet mondani, hogy az egyes korosztályokból mind kevesebben folytatták tanulmányaikat a középiskolákban és többen választották (a választásokban legtöbbször a szülői dön­tés is közrejátszott) a rövidebb idő alatt szakmát adó szakmunkásképző intézeteket. Lakáshelyzet. Akinek nincs, az azért bosz- szankodik, akinek van, az is talál mindig valami kifogásolni valót. Az 1988-as szám­lálás során azt állapították meg, hogy vá­rosunkban 39 589 lakás van, ez majdnem kétszer annyi, mint 1970-ben volt. Ebben a számban benne van az egyszobás és az en­nél nagyobbak is. Ha ezt az adatot összevet­jük a város lakóinak számával, egyszerű számítással megkaphatjuk, hogy egy lakás­ban átlagosan három ember él, ami nem is egy rossz érték, bár ez a lakásra várókat nemigen vigasztalja. Az épülő lakások szá- ma csökken, az elmúlt évben 895 új lakást adtak át, míg 1975-ben 2139-et. Egyre ke­vesebb tanácsi bérlakás épül, felerősödött a magánerős építkezés. A nagyobb lakóte­lepek, a tízemeletes panelházakkal elké- . szültek, bár némi rendezésre azért még szo­rulnak. Nem mindenütt sikerűit, szerintem, megoldani egyszerűen az utcák és házszá­mok gondját, az ismeretlen bizony könnyer eltévedhet a kialakult „dzsungelben". Az például furcsa egy kicsit, miként lehetséges, hogy egy utca egyik oldalát Makarenkónak hívják, a másikat pedig Toldinak. Visszatérve a számokhoz, azt is megtud­hatjuk belőlük, hogy majdnem mindenütt van televízió, hisz az előfizetők száma alig kevesebb, mint a lakások száma. Más a helyzet a telefonnal. Minden 13 embernek jut egy távbeszélő állomás, de a helyzet kö­zel sem ilyen rózsás. Az állag azt is mutatja, hogy minden negyedik lakásban van tele­fon és ez javulás 1970-hez képest, mert ak­kor minden ötödikre volt ez igaz. A kiskereskedelmi boltok száma is foko­zatosan emelkedett az elmúlt években, ma már majdnem eléri a négyszázat, napjaink­ban is hol itt, hol ott adnak át újabb üzlete­ket, bár ezek nem mindig tartóznák a fenni említett kategóriába. Gazdájuk lehet egy- egy termelő egység, vállalat, vagy akár ter­melőszövetkezet. Jelenleg három szálloda van a városban és ez a vizsgált adatok kö­zött a legalacsonyabb szám. Három évvel ez­előtt még öt volt, igaz, akkor a vendégek száma is jóval több volt, mint az elmúlt év­ben. 1985-ben a szállodai vendégek száma majdnem elérte az ötvenezret és igen jelen­tős, az elmúlt időszakhoz viszonyítva, a kül­földiek részaránya. Ekkor több mint 22 ezer nem magyar állampolgár kereste fel a nyír­egyházi szállodákat, látogatott a városba, az elmúlt évi 9000-rel szemben. Arra nézve még nincsenek konkrét adatok, hogy az idén hányán érkeztek hozzánk a környező országokból, de meg vagyok győződve arról, hogy számuk minden eddigi értéket fölül­múl. Igaz, a nagy többséget nem a neveze­tességeink vonzották, hanem a bevásárlás. Hogyan lehetne összefoglalni az eddigie­ket? Elmondhatjuk, hogy épült-szépült, gya­rapodott ez a város, és ha arra kevés a pénz, hogy újat teretsünk, legalább megle­vő értékeinkret becsüljük meg. Szilágyi Zsuzsa A számok azt mutatják, hogy sok még a pótolnivaló. Kevcs a lakás, kevés a telefon és a szállodai szoba. A kevesek közé tartozik az autóparkoló — a teljesebb képhez ez is hozzátartozik.-1 „Cirkusz”-« a „cirkusz”

Next

/
Thumbnails
Contents