Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

1989. szeptember 27. Kelet-Magyaronzág 3 Otthonosabb várost! Parázs vita a tanácsülésen Nincs Nyíregyháza-térkép, elképesztően kevés a nyilvá­nos illemhely, az utcai sze­méttartály, nem beszélnek a bolti eladók idegen nyelve­ket. Hogy akarunk így ide­genforgalmat fejleszteni? Egymás után tették fel ezt a kérdést a tanácstagok a Nyíregyházi Városi Tanács hétfői ülésén. Panaszkodtak ugyanakkor a vendéglátó egységekre, maga az elnökasszony is el­mondta lehangoló tapaszta­latait: a város nyugati ven­dégei, akik üzletet szeretné­nek kötni velünk, felhábo­rodva, csalódottan távoznak egy-egy itt töltött éjszaka, elfogyasztott vacsora után. Alátámasztotta ezt a szállo­da- és a vendéglátóipari vállalat igazgatója — bár felszólalásának vélhetően épp ellenkezőié volt a célja —; azzal, hogy a szálláshe­lyek 47 százalékos kihasz­náltságáról beszélt. Nyári hétvégeken is konganak szál­lodáink — mondta —, ha nem jönnének a szovjet cso­portok, öt-hat vendég lézen­gene csak az épületekben. Segítik a vállalkozókat A turisták idecsalogatásá- ra a tanács magára vállalta, hogy Nyíregyházáról szóló propagandaanyagokat ké­szít. Még ez évben ígérte a Kartográfia a térképet is, addig be kell érniük a láto­gatóknak a müsorkalauzok belső oldalára nyomott vá­rostérképpel — ha ugyan ez eljut hozzájuk. Kidolgoz­nak egy olyan támogatási rendszert, amely segíti a vállalkozókat a fogadási fel­tételek minőségi és mennyi­ségi javításában, valamint egy városi érdekeltségű ide­genforgalmi irodát nyitnak. Nemcsak szociálpolitikai, hanem városképvédelmi, sőt, idegenforgalom-fejlesztési döntés volt, amikor a ta­nácsülés megszavazta a Guszev felújítási program­ját. Hosszas vita előzte meg ezt a döntést, egyrészt, mert mindössze tizenöt éve tették rendbe az itteni lakásokat, .másrészt, mert 74 millió fo­rint sorsáról szavaztak. 101 lakást, melyek az emele­tes épületekben találhatók, összkomfortosítanak. A gáz bevezetésével többek között az is a tanács nem titkolt célja, hogy megszüntessék az esztétikailag igencsak kifo­gásolható tüzelőtároló suf­nikat. Nem változik ellen­ben a volt istállóépületekben lévő lakások komfortfokoza­ta — 202 lakásról van szó —, csupán helyreállítják, is­mét lakhatóvá teszik ezeket a házakat. A tanácstagok végül áldásukat adták a tervekre, azzal, hogy most induljanak el az első laká­sok karbantartási munkái, a .költségeket viszont minden évben felülvizsgálják. Kikö­tötték, hogy a 74 millió fo­rint 15 százalékát a környe­zet szebbé tételére kell for­dítani, melyhez várják és el­várják az ottlakók önkéntes segítségét. Védett épületek A Guszev felújításáról szóló napirendi ponthoz ér­kezett egy levél a Független Kisgazdapárttól. Javaslatuk Küldtfttarcok közelről Szakadás és közös fellépés Nekem is meglepetés volt, hogy megválasztottak kül­döttnek — mondja dr. Szabó László, a nyíregyházi 19. sz. általános iskola igazgatója. Már-már kezdené sorolni, hogy maga helyet kiket aján­lott volna szívesen küldött­nek ... Nagyon sok pedagó­gus tagja az MSZMP-nek, folytatja, s hozzáteszi, az óvónő, tanítónő, tanár a köz­figyelem fókuszában dolgo­zik — a pedagógus mint ré­teg is — lényeges közhangu­latformálói életünknek. — Engem, mint tanárt és kongresszusi küldöttet na­gyon aggaszt a műveltség presztízsének rohamos csök­kenése. Köztudott, hogy en­nek igen sok összetevője van — magyarázza Szabó László — s a politika eszközeivel is mielőbb el kell indítani az ér­demi változtatást. A pedagó­gusokról szólva még megje­gyezte, évek óta érezhető és nyomasztó az erkölcsi és anyagi megbecsülés elmara­dása, ami a legnagyobb te­hertétel az alkotó munkát végző nevelőknek. Szabó László nem rejti vé­ka alá a véleményét; nehe­zen tartja elkerülhetőnek a pártszakadást. Hozzáteszi, ezt nem gondolja földrengéssze­rű folyamatnak, hisz az alap­kérdésekben azért egymáshoz közelálló — esetleg külön pártban tevékenykedők — a legfontosabb kérdésekben — országgyűlési választások, stb — közösen léphetnek fel. Az MSZMP nevének a meg­változtatása mellett van, sze­rinte a Demokratikus Szocia­listák Magyarországi Pártja név lenne a legalkalmasabb. Ügy érzem nyugodtan ne­vezhetjük majd történelmi jelentőségűnek a párt életé­ben az október C-i kongresz- szust, ezért nagyon örülök ne­ki, bár, ahogy mondtam, en­gem meglepett, hogy küldött­nek választottak, szem és íül- tanüja lehetek a jövőt is for­máló tanácskozásnak. Dr. Szabó László a 19. sz. — népszerűbb nevén — a pi­ros iskola igazgatója befeje­zésül ismét a szakmáról, a tanításról beszél. Nincsenek könnyű helyzetben a történe­lem, a magyar, a gazdaság­tan és más tárgyak szaktaná­rai, merőben más alapállás szerint kell megközelíteni az egyes témaköröket. Egyben mégis könnyebb a helyzetük, mert végre a normális hely­zetnek megfelelően beszél­hetnek minden kérdésről, s nem lesz áthatolhatatlan fal az iskolában oktatott ismere­tek és az otthon, vagy más forrásokból táplálkozó tudni­valók között. Magáról annyit mond még, lassan 20 éve iskolaigazgató, 1980-tól a piros iskolában irá­nyítja a tantestületi munkát, a felesége szintén pedagógus, két gyermekük van, az egyik üzemgazdász, a másik viszont pedagógusnak készül... P. G. az volt, hogy mivel a Gusze- vet kaszárnyából alakítot­ták át lakóteleppé, úgysem lehet igazi, otthonos laká­sokat varázsolni az ittlévő épületekből. Alakítsák in­kább vissza honvédelmi ki­képzőközponttá, mely ötletet a Honvédelmi Minisztérium anyagilag támogathatná, s ebből a pénzből inkább új lakásokat építtessen a vá­rosi tanács. Újra órszágzászlót Kapcsolódott az idegen­forgalom témájához a helyi tanácsi védelem alatt álló épületek támogatásáról szó­ló napirend is. A város te­rületén 320 olyan épület ta­lálható, amely meghatározza a városképet, jelentős a han­gulati hatása. Ezek az épü­letek a védetté nyilvánított környezetekben találhatók: a Nagykörúton belül — kivéve a Búza tér—Árok utca—Őz út—őz köz—Kossuth—Kun Béla—Dózsa György—Sar­kantyú utca által határolt területeket —, a Sóstói út és Ószőlő utca közötti rész, a Rákóczi útnak a Körúton kívüli szakasz mindkét olda­la, a Nagykörút városköz­ponttól kívül eső másik ol­dala egy leleksormélységig, a Bujtos és Guszev-telep. A felsorolt területeken építési, bontási, felújítási munkákat csak a városi főépítész véle­ményezésével lehet engedé­lyezni. A városi főépítész tájékoz­tatta a tanácstagokat az országzászló újbóli felál­lításának tervéről. Az or­szágzászlót, amely egy nyolc méteres kőobeliszkből kima­gasodó hat méteres zászló- rúdból, s szoboralakokbó! állt, eredetileg 1934-ben ál­lították föl a Nyírvíz-palotá­val szemben. Jelenleg ott most úttest van, ezért helyet kellene találni számára a város más területén. Szóba jött a római katolikus temp­lom előtti kis tér, a Takarék­palota előtti parkoló, a ta­nács épülete és a Kossuth szobor közötti terület, az evangélikus templom északi oldala, valamint a Besse­nyei tér északi vége. A Le­nin tér, vagyis eredeti he­lye a Lenin szobor miatt nem javasolt — túl sok len­ne ide a két térdíszítő elem. A tanácsülésen felvetődött a javaslat, hogy a — vala­mivel kisebb méretű — or­szágzászló helyéről közvéle­ménykutatást kellene tarta­ni az újságunkban megjelent szavazólap segítségével. Bartha Andrea Önállósul-e a labortechnika „Üvegtörés” az llniversilben Újabb „üvegtörésre” készül a Nyíregyházi Universil Elek­troakusztikai Gyár. Az anyavállalat, a Budapesti Elektro­akusztikai Gyár csütörtöki vállalati tanácsülésére ismét be­terjesztették a labortechnikai részleg önállósulási kérelmét, de csakúgy, mint az elmúlt közel egy évben, a vállalat veze­tése ismét elnapolta a nyílt szavazás lehetőségét. Ezúttal azt hozták fel indokként, hogy egy osztrák és egy magyar céget megbíztak a vállalat szervezeti átalakításával és ha ők jó­nak látják, akkor hozzákezdenek. Nyolc éve már hasonlót át­élt a nyíregyházi gyár. Akkor a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a Ma­gyar Műszeripari Külkereske­delmi Vállalat Nyírszőlősön létrehozta az azóta is nyere­ségesen üzemelő Üvegtechni­kai Termelési Társulást, aho­va az Universilből mentek a szakemberek. Az ok akkor és most is az üvegtechnika el­sorvasztása és a híradás- technika mindenáron való fejlesztése. A nyereségen mű­ködő labortechnika évek óta egy fillért sem kap fejlesz­tésre a „nagy kalapból”. a pénzt továbbra is a híradás- technikába pumpálják. Tizennyolc éve a megyei tanács határozott arról, hogy az Universil gyárat eladja a BEAG-nak azzal a céllal, hogy helyben meghonosítják az elektronikai ipart. más­részt a tőkés piacra is terme­lő labortechnikát tovább fej­lesztik. Az előzőt teljesítette is a BEAG, egyetlen szépség­hibával. Mivel az elektro­akusztikai részleg bérmunká­ban dolgozik, nem ismerik a ráfordítás költségeit és az ár­bevételt. Hogy az az erősítő végül menyibe kerül, amit itt gyártanak, abból tudják meg, ha bemennek a boltba és megnézik az árcédulát. Ugyanígy kimutathatatlan a labortechnika nyeresége. Annyi bizonyos, hogy nem veszteséges, mert elbírja azt is. ha év végén a vállalati ál­talános költségből 18—20 mil­lió forintot még ráterhelnek. Hiába kéri évek óta a nyír­egyházi gyárvezetés, hogy a két részleg önálló elszámoló egységként üzemeljen. ezt nem sikerült elérni. Az elmúlt év december má­sodikén a labortechnikai rész­leg 157 dolgozója levélben kérte, hogy a vállalati tanács kedvezően döntsön önállóso­dási kérelmükben. Azóta a BEAG vezetésének mindig si­került halogató taktikával az időpontokat halasztani. Bár a korábbi vezérigazgató, aki jú­nius 30-án ment nyugdíjba, folyamatosan hangsúlyozta, hogy a vállalatnak mennyire szüksége van a labortechnika nyereségére, de ehhez sem fejlesztésben, sem bérben nem tud segíteni. Az adatok pedig azt bizonyítják, hogy Budapesten egy év alatt 5,44 százalék volt a bérfejlesztés, addig Nyíregyházán 1,75. Te­gyük hozzá, hogy a BEAG kisvárdai faipari és akuszti­a büntetőadó és a rubelszorzó- változás miatt már tavaly is éreztette hatását. Míg 1987- ben 242 milliós nyereséggel z'árt a vállalat. tavaly már nem tudott kimutatni nyere­séget. Egyesek óvatos becslé­se szerint két-háromszáz dol­gozót kellene január elsejétől elengedni a BEAG-nak ahhoz, hogy nyereséges legyen. Eb­ben a helyzetben érthető, hogy ragaszkodik a nyeresé­ges labortechnikai részleghez, az viszont már nem. hogy miért zülleszti le. Az „arany­tojást tojó tyúkot a gazda nem szokta levágni”. Nagy figyelmet igényel a labortechnikai berendezések ké­ssí téae. Gázcsóvában formálódik az üveg. kai elem gyáregységében a kimutatás szerint az éves át­lagjövedelem két forinttal nőtt! Pedig napjainkra éppen a nyíregyházi labortechnika és a kisvárdai faipari részleg adja a tőkés export döntő ré­szét és ezek működnek nye­reségesen. Az 1 milliárdos évi termelési értéket produ­káló BEAG elsősorban szo­cialista piacra exportál, de ez Egy NSZK-beli cég, ha a részleg önálló lesz. közös vál­lalatot alapítana a labor- technikával. Ebbe tőkével egy nyíregyházi vállalat is szívesen belépne. A nyíregy­házi gyárvezetés támogatja ezt a kérelmet, ez alapján a vagyon- és a területmegosz­tás is minél előbb megtörtén­hetne. Ebben a helyzetben az az érdekes, hogy a jelenleg meg­bízott vezérigazgató Bükkfür­dőn üdül, a gazdasági helyet­tese október elsejétől kilép a vállalattól. a kereskedelmi helyettes nyugdíjkorú. Ilyen előzmények után csütörtökön csak a vállalat vezérigazgató­jának személyéről dönt a vál­lalati tanács. A hétfői bizal­mi testületi ülésen a buda­pesti, a nyíregyházi és a kis­várdai dolgozók képviselője egyértelműen kijelentették, hogy a megbízott vezérigaz­gató pályázatát egyáltalán nem támogatják, inkább kül­ső ember irányítson. Ez a la­bortechnika számára is ked­vező lenne, hiszen a jelenlegi vezetés nem partner az önál­lósodásban. A csütörtöki dön­tésre még visszatérünk. Máthé Csaba Hidegzuhany Végre itt vagyunk! Ha a nap süt, aszalódunk, ha beborul, az eget kémleljük. A gyerekek percenként nyaggatnak üdítőért, fagy­laltért, láng ősért. Nekik kifejezetten ízlik, ami szá­munkra rossz. Az angol tankönyv érintetlenül he­ver a pléden, talán jobb lenne valami könnyű iro­dalom, ebben az ingergaz­dag környezetben. Gon­dolkodásunk tunya. Moz­gásunk is az. Strandolá­sunk a zuhanyra korláto­zódik, mert az uszodában több az ember, mint a víz, s ha úszni próbálunk, vég­tagjaink mások karjába, lábába kászálódnak. Este meleg tust kíván a bőrünk, a napközben rá­kent többfaktorú krémek után. A zuhanyrózsákból csak hideg víz záporozik ránk. Abból is mindössze kettő van a női öltözőben. Több ezer emberre megle­hetősen rossz arány ... Elmúlt a nyár... Elegáns család ... telepszik mellénk a strandra. Már megjelené­sük is feltűnő, csupa ag­resszív — az idei nyár kedvelt kislibazöld, na­rancs és citromsárga szere­lésükre talán még a nap is rácsodálkozik. Minden tel­jes szinkronban van, a könnyű papucsoktól, a karkötőig olyan, mintha divatdiktátor tervezte vol­na. Lekerülnek a módis cuccok, alatta természete­sen illő színű fürdődresszek. Az óriás törülköző teszi tel­jessé az összhatást. A két fiúcska fülében karikafülbevaló. A mama táskájából előkerülnek já­tékaik. Először még az ár­tatlan vízipisztolyok. Jó da­rabig egymást lödözik, majd a szülők ellen for­dulnak vízsugaraik, mire dühödt rendreutasítás a válasz. A kis fickók újabb szórakozást keresnek, s ta­lálnak is egy kis lyukat a női mosdó fabódéján. A pisztoly vége pont beleillik, bentről dermedt sikoly hal­latszik. A szülők boldogan nevetnek a „jól sikerült” tréfán. A szuperprodukció kele­ties, görbe késekkel, lán­cokkal folytatódik. A játék annyira valódit imitálja, hogy a fiuk verekedő ké­seinek „acélján” még a nap is megvillan. A mellettük elmenő fel­nőttek arcán megjelenő döbbenetét fotózni lehetett volna, csakúgy, mint a szü­lők méztől csöpögő gyö­nyörködését a vadul késeid, vagdalózó gyermekeikben. Ismerkedés A nő átadta magát a ko­ra délelőtti napsugarak­nak, miközben félig fekvő helyzetben írogatott. Egy zömök férfi telepedett mel­lé, kérdése átlátszóan os­toba volt: — Ugye, ön itt volt teg­nap délután a strandon? Az asszony bőre, mint a bronz, messziről kiabál ró­la a tartós napozás. A kérdésre az igenlő vá­lasz unottan és csak azért érkezett, mert a nő kíváncsi volt a folytatás „eredetisé­gére”. — Akkor ön bizonyára tudja, hol lehet itt Tapol­cán este táncos szórakozó­helyet találni? — így a fér­fi■ — Ekkor — válasz he­lyett — megjelent az asz- szony gyermeke. A férfiú meglepve kér­dezte: —Csak nem a magáé? A női igent intett, s rá­mutatott a közben matracot pumpáló nagyfiára, hogy ő is hozzátartozik. Az ismerkedés ezen a ponton elakadt, a férfi da­dogó magyarázkodással tűnt el a kétgyermekes mama közeléből... Jónás Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents