Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 26. Testvérvárosi kapcsolat Családok cseréje Nagykállóból testvérváro­sába, az NSZK-beli Metzing- be látogatott egy küldöttség az ottani polgármester meghí­vására — írja tudósítónk, Szabó Csaba. — A Magyar Posztó nagyíkállói gyára már 1986 óta kapcsolatban áll a Gaenslen & Völter céggel, amely piacszer­zésben, a gyártásszervezés javításában, technikás szín­vonalemelésben segíti a Posztót. A Stuttgarttól 30 km-re, festői környezetű völgyben fekvő mintegy 20 ezer lako­sú kisváros gazdasági kap­csolatok mellett fejleszteni szeretné viszonyát Nagykál; lovak kulturális téren is. A Fodor János vezette delegáció tiszteletére hang­versenyestet rendeztek, s a négynapos látogatás során bemutatták a város és kör­nyékének nevezetességeit. A két város a nemzetközi közlekedés jegyében együtt­működési megállapodásra törekszik, melynek fő célja a polgárok kölcsönös meg­ismerkedése egymással, mindkét partner előnyös gazdasági együttműködésen kívül egymás nemzeti szoká­sainak, tradícióinak megis- merésésre is törekszenek. t Tervezik családok és is­kolák cserelátogatását, kul­turális együttesek és sport­csapatok találkozóját. Ez év végére Fodor János, a met- zingeni polgármestert vi- szontlátogatásra hívta Nagy- kállóba. Szakmai gyakorlat helyett ételrecept... Két bét - semmiért? Diákszemmel: a Munka Azokban a középisko­lákban, amelyeknek ta­nulói nyári szakmai gya­korlatokon vesznek részt, az iskolavezetés mostaná­ban értékeli a tapasztala­tokat. A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szak- középiskola néhány ta­nulójával beszélgettem a frissen szerzett benyomá­sokról. Partnereim harma­dikosok és negyedikesek voltak. Salamon Róbert: — Azt a munkát végeztették velünk, amit más nem volt hajlandó megcsinálni. Szerintem ez a két hét a szakmai gyakorlat szempontjából semmit sem ért. Az elején irodában dol­goztunk, két óra alatt meg­csináltuk azt, amit ott több embernek kell elvégezni. Be­jött a főnok, állandóan az óráját nézegette, unatkozott, totószelvényeket töltött ki. Mindenütt nagy lógás... Bállá György: — Egész nap menetleveleket pecsételtünk. A főnök napokig be se tette a lábát. Ha mégis bejött, azt mondta, hogy ma esik az eső, nem dolgozom. És elment. Mindenütt nagy lógás volt. Juhász Beáta: — Nekem, úgy látszik, sikerült. A gaz­daság számítástechnikai osz­tályán jó volt, mert foglal­koztak velünk. FehÉmvannat: a lenbiztnnsánnsahb Egymilliós pályadíj A 8850 lakosú Fehérgyar­mat város vezetői figyelem­re méltónak találták az Or­szágos Közlekedésbiztonsá­gi Tanács kezdeményezését. Amikor 1986. szeptemberé­ben az Európai Városok Ta­nácsa és több magyar mi­nisztérium, valamint az OKTH és a HN, illetve az ÁB meghirdette a „Legbiz­tonságosabb közlekedésű város” pályázatot, csatla­koztak a felhíváshoz. Az élső ütem az elmúlt év végén zárult, s megtörtént az értékelés is. A 15 ezer la­kosnál kisebb lélekszámú városok kategóriájában Fe­hérgyarmat bizonyult az or­szág legjobbjának, megelőz­ve Nagyatád és Siklós kis­városokat. A pályázati ki­írásnak megfelelően az el­ső helyezett 1 millió forint díjazásban részesül. Ebből átutalásra kerül 700 ezer fo­rint, amit a település köz­lekedésbiztonsági céljaira lehet felhasználni. A fenn­maradó 300 ezer forint az OKBT elnöksége határo­zata alapján fényvisszave­zető eszközökben realizáló­dik. A helyezetteknek az ok­leveleket és a díjakat teg­nap adták át. Sajnos a töb­bi öt kategóriában nincs egyetlen Szabolcs-Szatmár megyei város sem. Mint Szabó Endre, Fehér- gyarmat város tanácselnök­helyettese elmondta, a célul tűzött feladatok többségét megvalósították. Csökkent a halálos, és súlyos közlekedé­si balesetek száma a város­ban. A Kossuth téri üzletek az ÉPI-TEK-bolt és az ÁG- bolt előtt közúti, valamint a gyalogos forgalmat nem za­varó rakodási teret képez­tek ki asztfaltburkolattal. El­távolították a 491. sz. út be­látását zavaró fákat, vala­mint reklámtáblát, áthelyez­ték a Kossuth tér és Mó­ricz Zsigmond utca csomó­pontjában lévő villamos kapcsolószekrényeket. A helyi általános isko­lák közelében és a Vasvá­ri utcában 40 kilométeres sebességkorlátozó, illetve „gyermek” közúti jelzőtáb­lát helyeztek ki. Osztályozót fektettek fel a Móricz Zsig­mond utcánál, kitiltották a tehergépkocsikat a Damja­nich utcából, de áthelyez­tek közlekedésbiztonsági okok miatt autóbusz-meg­állóhelyet, s létesítettek több gyalogosátkelőt. Mint­egy 200 parkolóhelyet ala­kítottak ki a Kossuth tér nyugati oldalán, a 3. sz. ál­talános iskola, a városi sport- csarnok , és a kórház körze­tében. Járdaépítés, felújítás, cso­mópontok kiemelt szintű megvilágítása, de a rok­kantaknak parkoló, s toló­kocsival való felhajtási le­hetőségek is jelzik a válto­zást. A gyermekeknek köz­lekedési park, jelzőtáblák­kal, a felnőtteknek gépjár­művezető-képzés, az általá­nos iskolásoknak KRESZ-ve- télkedők segítették a felvi­lágosító, megelőző munkát. (m. k.) Salamon Róbert: — Nagyon rossz volt a munkafegyelem. Előfordult, hogy a főnök fél 12-kor jött be, találkoztunk a folyosón, és megkérdezte, hogy kell felmenni az eme­letre. Annyira részeg volt. Bállá György: — Nekem két főnököm is volt. Az egyik nagy vadász. Amikor befejez­te a „munkát”, elővette a fi­ókjából a lámpáját, s próbál­gatta, meddig tud elvilágíta­ni. ízelítőt kaptunk a vadá­szat örömeiből. Juhász Beáta: —Dolgoz­tam olyan csoportban, ahol fúrták egymást, meg szidták. Ha valaki kiment, elmesélték, hogy milyen hülye a gyereke. Ha bejött, és egy másik ment ki. ugyanez volt a helyzet. Megismerkedtünk a családi problémákkal. Ki miért vált el, mi van otthon, kinek van szeretője. Semmi értelme ilyen munkahelyen dolgozni. Muszáj továbbtanulni. Erre mindenképpen ráébredtünk. Horváth Andrea: — A vá­rosi tanács pénzügyi osztá­lyán voltunk. Elég kedvesen fogadtak bennünket, de mun­kát nem tudtak adni. Szemé­lyi adatlapok besorolását vé­geztük. Nem foglalkoztak ve­lünk, de ha valamit megkér­deztünk. arra válaszoltak. Palkó Mónika: — A máso­dik héten a behajtási csoport­nál dolgoztunk. Letiltásokat gépeltünk. Aztán a számító- gépes könyvelésre kerültünk. Ott azzal foglalkoztunk, hogy kikerestük az ismerőseink adóhátralékait. Sakan vannak... Horváth Andrea: — Meg­tanultuk, milyen az irodai élet. Szerintem sokan vannak a feladathoz. Néha-néha be­jöt egy ügyfél, vele rendesen foglalkoztak. Keveset láttam, hiszen csak egy hétig voltam azon a munkahelyen, de az igaz, hogy egész nap kávéz­tak. Rájöttem, hogy ilyen he­lyen nem szeretnék dolgozni. Horváth Mihály: — Hoz­zám nagyon kedvesek voltak a felnőttek, bár ez . abban nyilvánult meg. hogy nem adtak munkát. Az első na­pokban kartonokat rakosgat­tam, amihez nem kell szak- képzettség. Aztán ételrecepte­ket gépeltem. Roskó Zoltán: — Először minisztertanácsi rendeletek­ből másoltattak ki velem részleteket. Abszolút értel­metlen volt. Egyébként a dől­A tárgyalóteremből A nyitott sorompó áldozata Soha még nem volt büntetve, nem tért rossz útra a nyíregy­házi S. János gépkocsivezető. Munkáját mindig kiválóan vé­gezte, 1977-ben kitüntetést is kapott emiatt. 1981 okóberében ugyan indult ellene egy fegyel­mi eljárás, ahol munkaviszo­nyát „Kilépett” bejegyzéssel meg is szüntették, de egy nap múlva újra visszaállították. A gépkocsivezető egyetlen egyszer botlott meg. A körül­mények összejátszása miatt óriási kísértést érzett, aminek nem tudott ellenállni. Munka­helye közponi telepéről végzett teherautóval szállításokat, ami­kor észrevette, hogy a bejárati sorompó elromlott, állandóan nyitva van, a portást is csak nagy ritkán lehet látni a he­lyén. S. János behajtott a te­lepre, megpakolta a teherau­tót kukoricával. Ügy gondol­ta, eladja egy ismerősének. De nem jutott messze a lopott ter­ménnyel, amikor rendőrjárőr igazoltatta és a bűncselekményt felfedezte. S. János nem taga­dott, de nem is tudott volna, hiszen a teherautóban ott volt a bizonyíték, a 30 ezer forint értékű 52,3 mázsa kukorica. A nyíregyházi bíróság — te­kintettel arra, hogy a vádlott büntetlen előéletű, kifogástalan magatartása — lopás büntette miatt mindössze pénzbüntetés­re ítélte, 14 400 forintot köte­les megfizetni. Munkahelyéről fegyelmivel elbocsátották. B. A. gozók legfontosabb feladata az aktuális pletykák meg­beszélése volt. Semmi hasz­nát nem éreztem a, szakmai gyakorlatnak. Mondtam, hogy. engem érdekel a, szakma is,, de nem történt semmi. , Suha'ji Tamás: Az| első' két' napon volt'éytélnfié a' munkának. /\ztán nyolc ria-1 pbfc az' adóügyi esóportriál töl- “ töttünk. Itt csak gépeltünk, meg postáztunk. Ahhoz nem kellett szakértelem. A mosta­ni tapasztalatom is megerősí­tett abban, hogy nyolcadik­ban rosszul választottam. Van, aki megszervezi Tátrai Béláné tanár: — A szakmai gyakorlatnak az a célja, hogy amit a tanuló az iskolában megtanult, azzal ta­lálkozzon a gyakorlatban is. Ha a helyszínen a megadott tematika szerint foglalkoznak a gyerekkel, akkor van értel­me a gyakorlatnak. Ha nem, akkor csak megutáltatják a gyerekekkel a választott pá­lyát. Sajnos, á vállalatoknál, az intézményeknél éppen ak­kor van a szabadságolások zöme, amikor a gyerekek szakmai gyakorlatra mennek. Így nincs mindig olyan szak­ember, aki szívesen és lelki- ismeretesen foglalkozna a gyerekekkel. Mi sem tudunk mindenhová eljutni, mert ak­kor zajlanak az érettségi vizsgák. A pénzintézetek, a biztosítók nagyon jól meg­szervezik a munkát, de elége­dettek vagyunk a SZAVI- CSAV hozzáállásával is. Évek óta annak megfelelően foglalkoztatja diákjainkat, hogy mi lesz a képesítésük. Sajnos a Tejipari Vállalat az idén nem törődött a gyakor­latokkal. Nem pénzügyes te­rületen foglalkoztatták őket. Eddig nem volt ilyen gon­dunk a vállalattal. Részletek a tanulókról adott jellemzésekből: A rábí­zott feladatokat nagy szorga­lommal látta el. — Mindkét munkaterületen szolgálatkész, érdeklődő tevékenységet vég­zett. Nagy előszeretettel, jól gépelt. Munkájában kisebb hibák esetenként előfordul­tak. — Érdeklődő, a rábízott feladatokat ellátta. (Beszélgetőpartnereim a Nyíregyházi Városi Tanácson, a Tejipari Vállalatnál, a nap­kori és a tiszálöki tanácson, a mátészalkai tangazdaságban szerezték tapasztalataikat.) Nagy István Attila — Szinte egyik napról a má­sikra robbant a magyar politi­kái közéletbe. Bemutatkozna röviden? r ' ' ! * •— Székesfehérvárott szü­lettem 4 963-ban. Ott is érett­ségiztem, angol ■ 'tagozatos osztályba jártárn. MiVel elő­felvételivel bekerültem az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemre, először katona voltam, majd megkezdhettem tanulmányaimat. A jogi ka­ron végeztem 1987-ben. Ala­pító tagja voltam 1988-ban a Fiatal Demokraták Szövetsé­gének. Most Szolnokon élek, a Soros Alapítvány által tá­mogatott kutatócsoportban dolgozom, valamint a Század­vég Kft-ben vagyok tulajdo­nos, illetve ott is tevékeny­kedem. — A beszédeivel, a megnyil­vánulásaival kivívta több em­ber ellenszenvét. Hogyan éli meg, hogy rövid idő alatt sok haragost szerzett magának? — Mint természetes dolgot. Az a politikai vélemény, amelyet én is képviselek, nemcsak barátokat szerez, hanem megáltalkodott ellen­séget is. Addig nincs problé­ma, amíg a Sülönbözőség nem börtönben végződik. A különböző vélemények a sza­bad választáson vívják meg harcukat, s ne az erőszak útján. — A FIDESZ-röl többen azt álbtják, gimnazista szintű szer­vezkedés, amelyre Jellemző kö­zösségellenes izgatás, fiatalság­ból eredő meggondolatlanság, a szövetség uszít, gyűlöletet kelt, gyalázkodik. — A hosszas körmondat egyik eleme sem igaz. Ami igaz: a FIDESZ létezik. A választási programunk alap­ján eldönthető, hogy gimna­zista szintű szervezkedés-e. Szakértői csoportunk tagjai a parlamenti tárgyalások so­rán — szerintünk — jobb ál­láspontot képviseltek mint a többiek, tudásukat tekintve nem maradnak el senki mö­gött. Közösségellenesek va­gyunk? Mi másfajta közössé­get ákarunk létrehozni, akik azt mondják, hogy izgatunk, olvassák el az új BTK-t. Mi egy másik rendszert akarunk, polgárit. Az uszítás cáfolásá­ul hadd említsem a „Politikai alapelvek” című dokumentu­munkat, amelynek első mon­data így hangzik: A FIDESZ demokratikus politikai kultú­ra megteremtéséért harcol békés eszközökkel, tehát el­vetjük az erőszakos megoldá­Mit mutat a Világóra? Berlin központjában húsz éve „üzemel” á Weltziet- Uihr. A zömök oszlop külső alumíniumborításán a vi­lág térképe látható. Fölötte töíbb mint 5 méter átmérőjű gyűrű forog, mutatva, hány óra van a világ különböző fővárosaiban. A 10 méter magas oszlop zárásában a Naprendszer bolygóit és ezek pályáját jelképező gombolyag látható. Aki ott jár, nem is mulasztja el, hogy ne örökítse meg ma­gát az Uránia-oszlopnál. Képünkön szatmári di­ákok a Világóra tövében. sokat. A tapasztalatom in­kább az, hogy a FIDESZ el­len uszítanak. — Nemrég Békéscsabán meg­fenyegették. Olyan hangok is lábrakaptak, hogy nem is lé­tezik merényletre utaló üzenet, az egészet csak kitalálták, a nagyobb propaganda miatt. — Láttam a levelet. Nem mi írtuk, nem a mi stílu­sunk. Annak nincs értelme, hogy bizonyítsam, ha valamit nem csináltam. Azok bizo­nyítsák be ezt a vádat, akik állítják. — Beszédeiből érződik, hogy kommimistaelleaes, épp ezért Arturo Ui-val, a fasizmussal állítják párhuzamba. — A polgári demokrácia híve vagyok. Ez azt jelenti, hogy elutasítom a szélsőjobb- oldalt, tehát a fasizmust, de ugyanakkor elutasítom a baloldalt is, a kommunistá­kat. Helyes, hogy indulnak a szabad választáson, ott majd eldől, ki mennyit ér, s meny­nyire bízik bennük a nép. — Pár nappal ezelőtt a részt­vevők aláírták a középszintű egyeztető tárgyalásokon szüle­tett megállapodást. Négy szer­vezet, köztük a FIDESZ nem nem tette le kézjegyét. Hogyan értékeli a dokumentumot? — Egészében rossz a do­kumentum. Egyes elemei na­gyon jók, a büntető jogi rész kiváló.. Egyáltalán nem kel­lett volna belevenni az alkot­mánybíróság és a köztársa­sági elnöki intézmény kérdé­sét. Hibának tartom, hogy a megállapodás szerint a töb­bi ellenzéki szervezet le­mond az országgyűlési kép­viselők visszahívásáról, nem követeli vissza az egész va­gyont. — Miért nem látja fontosnak a köztársasági elnök tisztségé­nek betöltését? — Az átmenet szempontjá­ból lényegtelen intézmény ez, nem része a szabad vá­lasztásnak. Először legyen köztársaság, s ha az új par­lament úgy dönt, legyen köz- társasági elnök. — Ha Önt jelölnék, indulna a választásokon? — Ha a FIDESZ-kongresz- szus jelölne, akkor vállal­nám ... ... s ha képviselő? bekerülne, mint — A FIDESZ politikai cél­jait és eszméit képviselném: például a polgári liberaliz­must, a piacgazdaságot. Mindazt képviselném, amit a választói programban a FIDESZ meghirdetett. M. Magyar László Ki írta a fenyegető levelet? Céljuk: a polgári demokrácia Űj pártokkal, szervezetekkel, és új nevekkel ismerke­dünk napjainkban. Az egyik legközismertebb és sokak ál­tal vitatott személy Orbán Viktor, a FIDESZ választmányi tagja, akinek szinte minden felszólalása még pár nappal is később beszédtéma az emberek között. Az ifjú politikus a napokban Nyíregyházán tartott előadást, akkor válaszolt munkatársunk kérdéseire. _______________________________

Next

/
Thumbnails
Contents