Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

Kelet-Magyarország 1989. szeptember 25. Hazulról írhatunk Pestre és külföldre Mi Is az a telefax? — Év végén már közvetlenül Nyíregyházáról Egy szerződést szeretnék továbbítani a fővárosba. Ha borítékban, postára adom fel, nem ér oda idejében. Ezért inkább beteszem a másolan­dó szerződést a telefaxom­ba, felhívom telefonon a cím­zettet, s az ottani telefax sí­poló hangját hallva leteszem a telefonkagylót. Gépem be­húzza a papírt, megindítja az adást, s egy perc múlva már Budapesten olvashatják a sa­játoméval tökéletesen meg­egyező szerződésmásolatot. Ugye, milyen egyszerű? G—3-as, G—4-es Ki gondolná, hogy a tele­faxot már több, mint egy év­százada, pontosabban 1862- ben találták fel, Angliában? — tájékoztat bennünket a posta telexközpontjából Bá­lint Pál műszerész, akinek szívügye a telefax. Nevét a latin „faximile”, hasonmás szóból nyerte, ugyanis a vé­teli oldalon ugyanaz jelenik meg, amit a feladó betett a maga gépébe. Eredetileg képtávírő formában műkö­dött,, ,de az.ötvenes években á telefonvonalak felhaszná­lásával" fejlesztették tovább. Az" első ilyen típus, melyet a Ifemzetközi Szabványosító Szervezet G—1 jelzéssel lá­tott el, egy A/4-es oldalt hat fjére alatt továbbított. Ma­gyarországon? jelenleg ■ a G— 3-as rendszer él, melyen a továbbítás egy perc alatt tör­ténik meg. A fejlett nyugati országokban már a legmoder­nebb, G—4-es rendszerre tér­tek át, ahol az információ továbbításához nincs szük­ség telefopvpnalra — ami bi­zony megnehezíti a kapcsalatfelvételt —, hanem „csupán” egy digitális alap­hálózatra. Év végén távhívás A telefax egyre népszerűbb, emiatt a telexnévsorhoz, te­lefonkönyvhöz hasonlóan ki­adott telefaxnévsor nem is képes követni a tulajdonosok gyors változását. Korlátja a telefonhálózat fejletlensége, csák azokban a helységekben érdemes ezeket működtetni, mélyeket bekapcsoltak az országos távhálózatba. Me­gyénkben 350 körüli a tele­faxtulajdonosok száma, nagy- vállalatok, termelőszövetke­zetek élnek szívesen ezzel a lehetőséggel. Elvileg mód van arra is, hogy né csak az országon belül, hanem kül- , földdel is létesítsenek tele­faxkapcsolatot. A nemzetkö­zi távhívószámot azonban Szabolcs-Szatmár megyéből Debrecenben kell jegyez et- ni, s ha Debrecenből nem adják kellő gyorsasággal a vonalat, akkor a hívott kül­földi telefax esetleg szétkap­csol. A megoldás akkor vá- 'lik tökéletessé, ha Nyíregy­háza — a tervek szerint ez év végén — bekapcsolódik a nemzetközi távhívóhálózat­ba, mert akkor a hívott felet közvetlenül lehet majd tár­csázni. A telefaxnak három fajtá­ja ismert: automatikus, ké­zi vételű, vagy vegyes véte- lű. Ha a vevők engedélye­zett típust vásárolnak, nem kell a postától újabb enge­délyt kérni. Tanácsot azon­ban mindenképpen célszerű kérni a vásárlás előtt, ugyan­is az automatikusan műkö­dő telefaxok sok bosszúsá­got okozhatnak a tulajdono­soknak: nagy forgalmú táv- beszélőállomásokan a telefon csengetésére az automatika bekapcsol, s ha nem telefax­hanggal találkozik, hanem valaki csak beszélgetni akar a telefonon, akkor szétbontja a vonalat. A telefonszám­lát terheli A telefax bekötését a. pos­ta végzi. Egy összegű besze­relési díjat kell fizetni érte, amely a vidéki városokban kissé magasabb, mint Nyír­egyházán. Működéséért kü- löndíjat nem számolnak fel, a vétel a telefonszámlát ter­heli. B. A. Több hasznos és szórakoz­tató program várja a fiatalo­kat Nyíregyházán, az ifjúsá­gi centrumban. Szeptember 26-án, fél öttől jogi problé­máikkal kereshetik fel a ta­nácsot kérők a jogászt. Ugyanezen a napon 6 órától Verebes Istvánnal találkoz­hatnak a fiatalok. 27-én 4 órától szexuálpszichológiai tanácsadás lesz, majd 7 órá­tól az MVMK formációs tánc­csoportja mutatja be műso­rát. Csütörtökön, szeptember 28-án a Periszkóp Pantomim Stúdió mutatkozik be, majd 8 órától diszkó lesz. Jó szolgálat családnak, társadalomnak A hitoktatásról nyilatkozik Keresztes Szilárd megyéspiispök Ismeretes, hogy idén a hit­oktatásra nem az iskolában, hanem a lelkészi hivatalok­ban lehetett jelentkezni és a beiratkozási idő is hosszabb volt, mint korábban. Erről Keresztes Szilárdtól, a haj­dúdorogi görög katolikus egy­ház megyéspüspökétől érdek­lődtünk. — Hogyan alakult a hit­tanra beiratkozok száma? — Megyeszerte növekedett a hitoktatás iránti érdeklő­dés. A nyíregyházi általános iskolákban közei háromszá­zan, míg a középiskolákban hetvenen jelentkeztek görög katolikus hitoktatásra. Bí­zunk abban, hogy ez a szám a tanév folyamán emelkedni fog, hiszen tanév közben is bárki csatlakozhat, aki az oktatásban részt akar venni. A vidéki egyházközségeknél is többen jelentkeztek mint Az elismerés még nem bizonyíték... Egv bombariadó utóélete Mint arról beszámoltunk, március 29-én 14 óra körül is­meretlen tettes telefonon felhívta a Kelet-Magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat (KEMÉV) központját és káromko­dás közepette a székház felrobbantásával fenyegetőzött. Ké­sőbb — szintén telefonon — a bejelentést többször megis­mételte. A rendőrség az épületet át­vizsgálta, de robbanóanyagot, vagy -szerkezetet nem talált. A vállalat vezetői biztonsági okokból az irodaház dolgozóit a hivatalos munkaidő lejárta előtt hazaengedték. „Nem tudtam mit beszélek...” Az adatgyűjtés, illetve nyo­mozás során a rendőrség ki­hallgatta Kanyuk István 32 éves nyíregyházi lakost, aki elismerte, hogy a robbantás­sal ő fenyegetőzött. A Kelet-Magyarország munkatársa a gyanúsítottat a lakásán felkereste, aki el­mondta, hogy korábban a KEMÉV-nél dolgozott, de a vállalat a munkaviszonyát a próbaidő lejárta előtt meg­szüntette. Ezután Kanyuk Ist­ván határozottan kijelentette: a székház felrobbantásét nem ő helyezte kilátásba. — Akkor miért ismerte be? — kérdeztük tőle. Október elején költözik a nyíregyházi piac Buszjárat a vásártérre Mint ismeretes október ele­jén a Hatzel térről kiköltözik a használt- és az iparcikk piac, a Tokaji úti vásártérre. Ez komoly feladatot ró a Vo­lán Vállalatra is, mert meg kell oldaniuk a tömegközle­kedést. Huba Péter, személy- forgalmi osztályvezető tájé­koztatása szerint az a cél, hogy a járatok érintsék, de ne terheljék túlságosan az amúgy is ’zsúfolt városköz­pontot, ugyanakkor kínálja­nak jó átszállást. A menet­rend összeállításánál nehezen tudták felmérni, hogy milyen lesz az utazási igény. Az in­dulás után az utasszámtól függően — néhány hónap ta­pasztalata alapján — sor ke­rül a végleges menetrend ki­alakítására. A vállalatnak kevés az autóbusza, a piaci napok közül a szombatot könnyebben meg tudják olda­ni, mint a szerdát. A Volán akár holnap is indíthatná a járatokat, de amíg a feltételek nincsenek megteremtve, — a buszfor­duló, a megálló, a járda — műszaki átadása nem törté­nik meg, addig várni kell. Az átadást követő piaci napon közlekedő járatokról szóróla­pon és a sajtóban tájékoztat­ják az utazóközönséget. D. M. — Még sosem voltam a rendőrségen, és ijedtemben nem tudtam, mit beszélek — hangzott a válasz. Azt is el­mondta: a rendőrségen ren­desen bántak vele. A gyanúsított férfi édes­anyja az újságírónak arról be­szélt, ha a fia felidegesedik, a gondolatai gyakran összeza­varodnak. A fiú beszámolt arról, hogy március 29-én egy maszek kőműves mellett dolgozott, a zsidótemplom mennyezetéről a vakolatot verte le. A kér­déses időközben az állvány­ról le sem szállt. „Egy óra múlva robban!” Megtudtuk: Kanyuk István április 5-én újból elismerte a robbantással fenyegetőzést. A Kelet-Magyarország a KEMÉV-nél is érdeklődött. Ott egy nő közölte: a kritikus napon, miután felvette a> tele­fonkagylót, a következőket hallotta: „egy óra múlva rob­ban a bomba! Ezután hat­nyolc percenként — szintén ■ telefonon — hasonló bejelen­tések hangzottak el. A háttér­zaj és a pénzkoppanás alap­ján a nő úgy vélte: a hívások utcai fülkéből érkeztek. Az ügyész a lefolytatott bi­zonyítási eljárás eredménye­képpen Kanyuk István ellen rémhírterjesztés vétsége miatt indított vádat elejtette, mely­nek nyomán a Nyíregyházi Városi Bíróság az eljárást megszüntette. Az ügyész kérdésünkre el­mondta : nem volt bizonyítha­tó, hogy a KEMÉV felrobban­tásával Kanyuk István fenye­getőzött. Ugyanis a férfi újabb munkaadója (kőműves kisipa­ros) állította, hogy a kérdéses időközben Kanyuk Istvánnal dolgozott, A KEMÉV egyik nőmunkatársa a március 29-i telefonhíváskor a kagylóból gyerekhangot, a háttérből pe­dig gyereksuttogást is hallott. A kagylóba szűrődő utcai zaj­ból és a pénzkoppanásból úgy vélte: a hívás utcai fülkéből érkezett. Márpedig, ha Ka­nyuk István egész nap a zsi­nagógában dolgozott, akkor utcai fülkéből nem telefonál­hatott. Egy gyermekhang elismerte... Felmerült az is, hogy eset­leg a zsinagóga irodájából távbeszélt. Ezt viszont a zsi­nagóga gondnoka cáfolta meg. Aztán miután Kanyuk István ellen eljárás indult, egy gye­rekhang telefonon közölte: ő fenyegetőzött, tehát Kanyuk Istvánt ártatlanul akarják le­csukni. A tárgyaláson viszont egy KEMÉV-es férfi vissza­vonta vallomását, vagyis azt mondta: nem biztos benne, hogy a telefonon Kanyuk Ist­ván hangját hallotta. — Mindezek nyomán a gya­núsított elleni vádat elejtet­tem — mondja az ügyész —, a bíró pedig az eljárást szün­tette meg. (cselényi) Nagykállő, belvárosi ut­cakép. (E. E. felv.) A főszerkesztő postájából Hol a hiba? 1989. szeptember 2-án egy furcsa cikket olvashattunk az újságban. A címe Beregsurá- nyi tükör. Ebből megtudhat­tuk néhány felnőtt vélemé­nyét iskolánkról. Meglehető­sen rossz és valótlan dolgo­kat mondtak rólunk. Nem tudom, egy pár ember miért beszél meggondolatlanul. Eb­ben az iskolában se csibésze­ket, se betyárokat nem nevel­nek. Tanáraink mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy tisztességes, rendes, élettapasztalt embereket kö­vessenek és maguk is olyan­ná váljanak a tanulók. Az egyik nyilatkozat szövegében 40 fős osztályokat említ. Ez teljességgel lehetetlen. Az el­múlt 7—8 év során nem volt még olyan nagy létszámú osz­tály, mint a mostani 8. osz­tályok. Viszont ezeknek a száma sem haladja meg azt a nevetséges osztálylétszámot, mivel 28 és 26 az osztálylét­szám. Kérjük, írják meg, hogy e gyanúsítások nem iga­zak. A gyereket nem a nevelő engedi elkanászosodni. Ne a tanárokban keressék a hibát. Tákos, 1989. szeptember 7. Prezecsán Anita 8/a. korábban. Nem egy helyen szinte minden görög katolikus gyermek részt aikar venni a hit tanainak elsajátításában. Meg kell jegyezni, hogy vál­tozatlanul megmarad a templomi hitoktatás is. Most a kettő jói egészíti ki egy­mást. — A lelkészhivatalokban történt jelentkezés már fel­oldotta azokat a félelmeiket, amelyekkel a korábbi évek­ben a szülőknek szembe kel­lett nézniük. Ám nem lehet könnyen megszüntetni az óvatosságot, néha közömbös­séget, vagy éppen azt a ki­sebbségi érzést, meiy abból fakad, hogy az iskolák tanu­lói közül csak kevés gyermek jár hittanra. — Szeretnénk bátorítani a gyermekeket és a szülőket, hogy támogassák a hitokta­tást. Mindannyian bízunk abban, hogy most olyan fo­lyamat indult meg, amely igen nagy szolgálatot tesz a keresztény családnak, az egész társadalomnak. Az is­kolai hitoktatás megkezdése jelentős lépés ahhoz, hogy a vallási ismeretek és a ke­resztény nevelés ismét szer­ves része legyen az oktatás­nak. — Milyen volt az iskolák segítökészsége? Nem akadá- lyozták-e valahol a hitokta­tást? — Nyíregyházán azt ta­pasztaltuk, hogy az iskolák igazgatói és tanárai szívesen és segítőkész lélekkel fogad­ták az iskolai hitoktatás ügyét. Ahol hitoktatásra kér­tünk lehetőséget, azt minde­nütt megkaptuk. Tudjuk, ne­héz a hittant a tantervbe megfelelően beállítani, de bí­zunk abban, hogy a jövőben a részt vevők számának nö­vekedésével jobb tantervi feltételeket tudnak majd biz­tosítani. A püspökségen megtudtuk, hogy az általános iskolák al­só- és felső tagozatán és a gimnáziumokban heti egy- egy hittanórát tartanak. A hittantanítás egyébként a nyíregyházi 4-es, 7-es, 19-es iskolákban hétfő, a borbá­nyai 10-es iskolában kedd, a 15-ös és az 1-es számú gya­korló iskolában szerda, a 9- es általános iskolában pedig csütörtök délutánra esik. Az örökösföldi 21-es iskolában az alsósoknak csütörtökön, a felsősöknek pedig kedd délu­tánonként lesz hittan. A kö­zépiskolák közül a Krúdy, Zrínyi és a Kossuth Gimná­ziumban, a Kereskedelmi, a Bánki Donát és az Egészség­ügyi Szakközépiskolában, va­lamint a 107-es, 110-es ipari és szakmunkásképző intéze­tekben tartanak hittanórát a lelkészek. (bodnár) Igencsak szép dolog az, hogy oly sok gondunk, ba­junk közepette is segíteni tudunk még másokon. A véradók megbecsülése már csak azért is dicséretes, mert ők a legfontosabbat, az emberi élet megmentését segítik. Nem titok, számuk olykor-olykor megcsappan, de ha embertársuk bajba kerül, mégis egyetlen perc alatt készen állnak. Az önkéntes véradás mél­tó elismerése céljából a me­gyei Vöröskereszt ezúttal újfajta akcióba kezdett. A tavalyi véradónap óta vala­mennyi önkéntes véradónak sorsjegyet ajándékoz, mely- lyel kíisebb-nagyobb tárgya­kat nyerhetnek azok, akik egyébként nemhogy ajándé­kot, de egyetlen fülért sem fogadnának el önzetlensé­gükért A dicséretes akcióhoz a megyei Vöröskereszt kezde­ményezésén túl sok-sok Sza­bolcs megyei vállalat, üzem, magánszemély össze­fogása is szükségeltetett. Az ajándékozók névsorát tartal­mazó listára ez idő szerint negyvenhetén iratkoztak fel, számuk azonban ma is folyamatosan gyarapszik. A sorsolásra váró tárgyak lajstroma is igencsak válto­zatos. Volt, aki mindössze kétszáz forintot, s volt — például a nyíregyházi Fel- ső-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság —, amely a jándi Tisza- parton horgonyzó tenyaha- jóján ajánlott fel egy két­ágyas kabint, hogy ott az önkéntes véradó egy kelle­mes hétvégét tölthessen. A Tejipari Vállalat egy ötezer, egy háromezer, s egy két­ezer forintos ajándékutal­ványt adott, a nyíregyházi Autóker pedig tízezer fo­rintot ajánlott fel. Az önkéntes véradók szá­mára átadott ajándékokból, tárgyakból a tervek szerint kiállítás nyílik, amely no­vember 27-ig, a Véradók Napjáig tart, a sorsolás­ra pedig a véradók tisztele­tére rendezett megyei ün­nepségen kerül majd sor. K. É. centrum 2 ’ Ajándék a véradónak „Jótett helyébe...” a vállalatoktól

Next

/
Thumbnails
Contents