Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

1989. szeptember 22. Kelet-Magyarország 3 Megalakulhat-e a Szatmár-Beregi Agrárszövetség? Új feladatokkal új szövetségei „A szövetkezetek maguk döntsék cl. hogy milyen érdekképviseleteknek akarnak tag­jai lenni. Ezek feladatát, felépítését és mű­ködését is maguk határozzák meg.” (Az MSZMP KB állásfoglalás-tervezete a szö­vetkezeti mozgalomról. 1989. szeptember 13.) Friss és életre való véleménynyilvánítás. Aktuális. Legalábbis itt Szabolcs-Szatmár és Seregben nagyon aktuális, hiszen a szö­vetkezeti élet közvéleményét élénken fog­lalkoztatja lesz-e a TESZÖV mellett egy kis szövetség, amely Szatmár-Beregi Ag­rárszövetség névvel kívánna működni? A kezdő lépés két hónap­pal az állásfoglalást megelő­zően Mátészalkán a Kraszna menti. Termelőszövetkezet­ben 1989. július 13-án tör­tént. Ott a jelenlévő térségi hét termelőszövetkezet elnö­ke egyetértett abban, hogy kilépnek a TESZÖV-ből, új, illetve a korábbi térségi szö­vetség jogutódjaként, szö­vetséget alakítanak. Abban is megállapodtak, hogy bővítik a kört és megszervezik a tér­ség többi termelőszövetkeze­tének csatlakozását. V Lassan halad Ettől kezdve peregtek az események, voltak tanácsko­zások, tárgyalások, gyarapo­dott az akták és levelek szá­ma, megfogalmazódott a szándéknyilatkozat, ' elké­szült a működési és alapsza­bály-tervezet, de a jó szán­dékú ügy a végkifejlet felé csak lassan halad, úgy' tű­nik, vánszorog. Most, hogy az intéző bi­zottság tagjaival — Vargáné Piros Ildikóval, Szénás Ig- náccal, Tukacs Sándorral, Szilágyi Jánossal és Oláh Lászlóval beszélgetek — ki­tűnik, hogy az új szövetség megalakulását előkészítő vá­lasztott tisztségviselők úgy érzik, munkájukat a TE­SZÖV részéről nem értik, akadályozzák. Szilágyi János így fogalmaz: — A mai helyzetre jellem­ző a huza-vona, az oda-visz- sza kontra, sőt a sértegetés. Mi nem akarunk senkivel ujjat húzni, de annak jogát se vitassa el senki, hogy a szatmár-beregi termelőszö­vetkezetek sajátos érdekkép­viseletét felvállaljuk. Meg kell érteni, hogy Szatmár problémája más, mint a Nyírségé. Példával élve a nyírségi 8 aranykoronás föld művelése nem olyan, mint a szatmári 8 aranykoronás föld művelése. Mi ennek a föld­nek a művelésébe belesza­kadunk, ugyanakkor a ho­mokon feleannyi költséggel könnyebben megy a munka. Más itt az értékesítési prob­léma, más a „tagsűrűség”, az infrastruktúra. Ez más jel­legű érdekképviseletet igé­nyel, olyat, ami már volt itt, ami jól működött. Ügy érez­zük, hogy a TESZÖV kereté­ben érdekeinket, gondjainkat nem tudták képviselni meg­felelően. Amíg mi a problé­máinkkal küszködtünk, ta­pasztaltuk, hogy a szövetség, de a TOT is kormánypárti, a tagsági érdek, a mi érde­künk képviselete másodren­dű. e részt kinek van ideje arra, hogy kisebb-nagyobb ügyei­ért a megyei székhelyre száz kilométerekét utazzon. Nincs erre se idő, se pénz, de ugyanez elmondható fordít­va is. A TESZÖV munkatár­sai is ritka vendégek voltak errefelé. Nem alkuit ki em­beri kapcsolat. Emberi kap­csolatok nélkül viszont nem lehet eredményesen dolgozni. Közben tisztázódott, nem a régi szövetséget és annak munkastílusát akarják a be­szélgető partnerek, hanem a kornak megfelelően új fel­adatokkal, új szövetséget, amely úgy vállalja fel az ér­dekek képviseletét, mint tet­te azt korábban a Kraszna menti szövetség. — Ténykérdés az infra­struktúra — kapcsolódik Orbán László szavaihoz Szénás Ignác. — Az el­maradás fokozódott és nem csák országos, de megyei mértékben is. A térség specifikus gondjai­nak menedzselése nem volt megfelelő, ma sem az. Fe­szültségek keletkeztek és nem mindegy, számunkra legalábbis nem mindegy, hogy a feszültségeket milyen eszközökkel, szervezeti kere­tekkel, hogyan oldjuk fel. A megoldásra most van lehe­tőség és ne vonják kétségbe, hogy ez egy alulró jövő kez­deményezés. Az új szövetsé­get, vagy ahogy az már ne­vet kapott, a kisszövetséget, a térség gazdái, az itt élő, itt dolgozó emberek akarják. Mit akarnak és hogyan akarják? Az intézőbizottság tagjai egymásnak adják át a szót. Vargáné Piros Ildikó az új szövetség egyik feladata­ként a gyors információ- adást, a térségi gondok azon­nali rendezését említi. Szilá­gyi János kijelenti, hogy a jelenlegi szövetségben sokan dolgoznak, de a tsz-ekkel mégis laza a kapcsolata. Ehe­lyett kis létszámú érdekkép­viselet legyen, de eleven kap­csolattartással, gyors és ha­tékony ügyintézéssel. — Nem az a problémánk, hogy a TESZÖV így vagy úgy végezte a munkáját. Ez a múlt. Mi olyan munkát szeretnénk végezni, hogy a térségi érdekek ne sikkadja­nak el. Legyen térségi szem­lélet. Tukacs Sándor ehhez még azt is hozzátette, hogy a TESZÖV több mint 110 termelőszövetkezet érdek- képviseletét vállalta fel, nincs még ehhez mérhető nagy szövetség az országban, és ennek a monolitikumnak nem szükségszerű a fennma­radása. Sőt a nagyság miatt Almaszüret Tarpán sikkadnak el a dolgok. Mint most is. A térséget belvíz sújtotta, de ebben az ügyben senki nem kereste fel a gaz­daságokat. — Mi jól és hasz­nosat akarunk, inkorrekt az olyan aknamunka, hogy a meglévő egységet egyesek bomlasztják... y Hosszú a sora annak, hogy az intézőbizottság tagjai mi mindent sorakoztattak még egymás mellé a szándék iga­zolására. Ha a Szatmár-Be- regi Agrárszövetség megala­kul, működni kezd, úgy a kislétszámú, de mozgékony apparátus, vagy az adott feladatok megoldására ala­kuló „timek” nem a gondok utókezelésére fordítja majd energiáját, hanem a megelő­zésre. Ezekből címszavakban is tucatnyit lehet felsorolni: termelés és ár, termelési ér­ték és nyereség, érdekeltség, szakember-ellátottság, fog­lalkoztatás stb. Ami nyo­masztó, hogy a TOT tűri a támogatások leépítését, meg­vonását — mondják — és nincs olyan elfogadható és alkalmazható javaslat, amely a válságból a nehéz helyzetű termelőszövetkezeteket kive­zetné. .. Két és fél hónappal ezelőtt a szövetséget reformálni akarók úgy gondolták, hogy kezdeményezésük időszerű, 'szándékuk jó és hasznos, ezért a megvalósításhoz zöld utat kapnak. Az elvi egyetér­tés, a segítés ígérete nem maradt el. De előkerültek a paragrafusok a kitételek és feltételek és az idő halad. Maga akar delegálni A legújabb feltétel, hogy szeptember’ 30-ig közgyűlést kell összehívni és a kilépés szándékát, az új szövetség megalakítását a közgyűlés hagyja jóvá. Ez a TESZÖV álláspontja. Az intézőbizott­ság tagjai ezzel nem értenek egyet, ők azt mondják: ha­tározzanak a kisgyűl ések, különben is aikik már hatá­roztak, akkor mint válasz­tott emberek, eddig is jog­szerűen jártak el. Ügy ér­zik túlzott és felesleges az‘ akadékoskodás annál is in­kább, mert a közelgő TOT- kongresszusra a Szatmár- Beregi Agrárszövetség kül­dötteket már saját maga akar delegálni. Egyébként a szatmár-beregi térségben 47 termelőszövetkezet, három kiscsoportos tanácskozáson megerősítette a TESZÖV-ből való kiválási szándékát. Ezt a további lépéseknél méltá­nyolni kell. Utóiratként szükséges meg­említeni : a Szatmár-Beregi Agrárszövetség nem csak a termelőszövetkezetek szövet­sége kíván lenni. Nyílt az agrárszférában jelenlévő minden szervezet számára, ügyeiket felvállalja és a tér­ség gondjait nem csaik szö­vetkezeti szinten akarja ke­zelni. Seres Ernő A „nagy ügyek" közben Az egykor volt térségi szövetség iránt a vélemények alapján érződik, nosztalgia van. Mi táplálja ezt, hiszen az intéző bizottság tagjai kö­zül sokan abban az időben még nem is voltak tsz-veze- tők? — Hiányzik a napi és á közvetlen kapcsolat — mond­ja Orbán László. — Amikor még létezett Mátészalkán szövetség, az ügyek intézése, a problémák megbeszélése és rendezése könnyen ment. A TESZÖV egy nagy : vétség és ennek előnyei mellett óriá­si hátrány, hogy a nagy ügyek intézése .közben el­vesznek a kis dolgok, a kis­üzemek problémái. A megyei centrikusság háttérbe szorít­ja a térségi gondokat. Más­ß aumann úr. Alig hi­hető, mégis igaz c. sorozatunk mai adá­sának jelöltjeként önt sze­retnénk bemutatni. Üdvö­zöljük! — Üdvözöljük partnerét a játékban, Abraham urat is, aki néhány ügyes kér­déssel megpróbálja kitalál­ni az ön hivatását vagy te­vékenységét. Uraim, kez­dődik a játék. —Baumann úr, emberek­kel vqn dolga hivatásában? — Igen. —• Különleges kiképzésre volt szüksége hivatásához? — Igen. — Baumann úr, sportos benyomást gyakorolt rám. Szükség van hivatásában jó reagálási képességre? — Feltétlenül. — Ért az önvédelem mesterségéhez? — Igaz, eredményesen részt vettem egy karate­tanfolyamon és egy ökölví-- vó-tanfolyamon. Most aka­Kitalálósdi rom megszerezni a fegyver­viselési engedélyt. — Hivatása tehát nem veszélytelen? — Egyáltalán nem. Min­dig résen kell lennem. — Rendőri védelemre is szüksége van alkalomad­tán? — Igyekszem egyedül ki­verekedni magamat. — Gyakran Szidalmaz­zák? — Igen. a szidalmakkal együtt kell élnem. — Jól gondolom, hogy hi­vatása közben zajongással is találkozik? Ügy értem, kiabálást és ordítozást is el kell viselnie? — Nem is keveset. — Tehát erős idegekre van szüksége? — De még mennyire. — Vigyáznia kell-e rá, nehogy időnként megdobál­ják? — Sajnos, ilyesmi egyre gyakrabban történik. — És hivatása gyakorlása közben, 45 perc után szüne­tet tart? — így van. — Akkor ön futballbíró. — Nem, tanító vagyok. Németből fordította: Forgács Erzsébet Milyen legyen az új szocialista párt? írásunk szerzői: Juhász Ferenc, az Ifjúsági Szervezetek Szabolcsi Szövetsége (SZABISZ) elnöke és Kántor Csaba Áron, a SZABISZ alelnöke, az MSZMP tagjai. HOGYAN ÉRTÉKELJÜK A MÉLTAT? Az MSZMP helyébe lépő új párt az MSZMP politiká­jának közelmúltjában történelmi elődjének tekinti az 50- es évek közepétől kibpntakozó, párton belüli reformszem­léletet. A reformgondolatok lassú előretörésének köszön­hetően az időszak eredményei, amelyre árnyékot vetett a konzervatív erőkkel kötött kompromisszumok sorozata. Hiszen így vált rugalmasabbá, így konzerválódott a sztá­lini társadalomszerveződést átmentő államszocialista be­rendezkedés, melynek életképtelenségét a bőrünkön ta­pasztaljuk. Az elmúlt 40 év pozitív értékei eltörpülnek az ár mellett, amit ezért fizettünk. Legyen tehát vége az elv­telen kiegyezések, reformálgatások praktikáinak. Rend­szerváltás kell! Ezért szükséges felvállalni 1956 forradal­mi jellegét, megtagadva ugyanakkor a mindkét fél részé­ről elkövetett kegyetlenkedéseket. Az 1988. májusi pártértekezlet lökést adott ugyan a po­litikai intézményrendszer radikális megváltoztatásának, azonban az MSZMP vezetésében bekövetkezett váltáson túl, a párt képtelen volt a reformfolyamatok élére állni. Reformszemléletű lépéseket is tett, de a rendszer alapvető működési mechanizmusaihoz nem nyúlt hozzá. A kialaku­ló új erőviszonyok óhatatlanul és természetszerűleg a párt belső demokratizálódásához vezetett. Kialakultak a kü­lönböző platformok — többnyire igen szűk tömegbázissal a hátuk mögött — miközben emberek tízezrei fordítanak hátat. Lejáratott, hitevesztett, sokszor korrupt emberek voltak, .vannak a pártban, mely erkölcsileg megsemmisít, bénává tesz. Eközben az ellenzék vette kezébe a politika formálását. Azonban az alternatív mozgalmak, pro topár tok legalább annyira nem ’ elfogadottak a társadalom széles tömegei részéről, mint az MSZMP. Nyilvánvalóvá vált, hogy a párt jelenlegi politikája, szervezeti felépítése tel­jességgel alkalmatlan egy többpártrendszerű működésre. Mindebből következik, hogy a párt életben maradásának érdekében ki kell mondani az MSZMP megszüntetését és jogutódjaként egy új szocialista párt megalakulását. MI LEHET AZ ÜJ SZOCIALISTA PÄRT POLITIKAI TARTALMA? A reformpolitika történelmi és taktikai (ezért szorul­tunk deffenzívába) kudarca igazolja, hogy rendszerváltás kell. Ennek megvalósítása egy sajátos szociáldemokrata platform mentén valósítható meg, mely messzemenően alkalmazkodik a hazai sajátosságokhoz, de választ ad Eu­rópa aktuális problémáira is. Széles teret kell adni minden tulajdonformának, biztosítva azok autonómiáját. A meg­valósítandó vegyes tulajdonú gazdaságban állami prefe­renciákkal kell támogatni az állampolgári kezdeményezé­sek hatására létrejött közösségi formákat. A gazdaság alapvető integráló eleme azonban a piac, melyet „állami­lag garantált újraelosztó szociálpolitika” egészít ki, de nem sértve annak önállóságát. A politikai rendszer lé­nyege a polgári demokratikus elveken nyugvó többpárt­rendszer, melyben kiemelt gazdasági és politikai támoga­tás illeti a szegényeket, az őket képviselő mozgalmakat és a jótékonysági tevékenységeket ellátó állampolgári kez­deményezéseket. Hosszabb távon nem mondunk le a de­mokratikus szocializmus megvalósulásáról, melynek lénye­ge a termelői és önkormányzó közösségekre épülő társa­dalmi rendszer. Az új szocialista párt a rendszerváltás híve. Ezért nem lehet tagja az MSZMP-ben vagy azon kívül megtalálható fundamentalista irányzat. A két szárny kizárólagossági igénnyel lép fel egymás iránt. Ezért kompromisszum nem képzelhető el kettejük között. Bírálandó ezért az MSZMP- ben található „Összefogás...” platform, mely a két szél­sőség kiegyezését óhajtja, hiszen az összefogásnak nincs valóságos elvi alapja. így e platform nem rendelkezik iga­zi karakterrel. Mivel nem tagadja a rendszerváltás szük­ségességét (ámbár nem is állítja azt), helye van az ú.i pártban. De a jelenlegi politikai helyzetben kívánatos a hatalmi pozíciókból való kiszorulása és kisebbségben ma­radása. Az új szocialista párt elhatárolja magát az ellenzék szélsőséges polgári liberalizmust felvállaló irányzataitól .(SZDSZ, FIDESZ jobbszárnya)., amelyek erőteljes anti- kommunizmussal, a magántulajdon kizárólagosságával lépnek fel. A jelenlegi ellenzék szociálliberális szárnyával viszont elengedhetetlen az együttműködés, bizonyos kér­désekben politikai szövetség. Az MSZDP szociáldemokrata centrumával szövetségkötésre kell törekedni. MILYEN LEHET AZ ÜJ PÁRT SZERVEZETI FELÉPÍ­TÉSE? Az MSZMP jogutódjának olyan működési logikát kell követni, ami a helyi pártközösségek és egyéni kezdemé­nyezések önállóságai épít, amelynek az ember áll a kö­zéppontjában. Ez a demokratikus centralizmus tagadását, a platform- és frakciószabadság létét feltételezi, ahol a kisebbség jogait maximálisan tiszteletben tartják, ügyel­ve arra, hogy a kisebbség ne terrorizálhassa a többséget. A mostani apparátusi szervezet egy centralizált működés leképezése. Az előbbi kívánalmaknak ez nem felel meg. Helyette kislétszámú, magasan képzett politikusokból álló vezetői szintekre van szükség, amelyek politikai szolgál­tatásokát biztosítanak a helyi pártközösségek számára. (Pl.: információt ad, politikai helyzetbe hoz, nyilvánossá­got szervez.) Ki kell építeni a szintek ellenőrzésének szer­vezeti és jogi garanciáit. A személyi feltételek tekinteté­ben az „új rendpárt” képviselőit ki kell szorítani a ha­talmi pozíciókból. MILYEN LEHET A PÁRT ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZE­TE? Az új szocialista párt a DEMISZ törekvései ellenére sem vállalhatja fel azt, teljes egészében saját ifjúsági szerve­zeteként. Számára kevésbé tagolt, aktívan politizáló ifjú­sági szervezet kell, — aminek egy része a DEMISZ-ben jelen van —, amely konstruktív módon alakítja a párt politikáját, s jelentékeny részt vállal annak megvalósításá­ban, s egyben utánpótlási bázisa. A taglétszám bűvöleté­ből kilépő ifjúsági szervezetét arra kell ösztönözze, hogy működésében kötöttségektől mentes, alulról építkező, cse­lekvőképes szervezet legyen, amely köré — nem politikai — közösségek, egyesületek, társulások csoportosulnak — növelve ezzel a befolyását, de nem erőltetve a direkt po­litikai tartalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents