Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 22. Elnökválasztás november végén? A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon ar­ról született megállapodás, hogy még az idén meg kell választani a köztársasági el­nököt. Ennek pontos időpont­ját majd az Országgyűlés ha­tározza meg. Az MTI mun­katársának érdeklődésére Tóth Zoltán, a Belügymi­nisztérium választási irodá­jának munkatársa elmondta: tekintettel arra, hogy a kará­csony, illetve az azt megelőző bevásárlási időszak nem al­kalmas az elnökválasztásra, ezért a BM választási irodá­ja úgy készül, hogy a köztár- saságielnök-választás első fordulóját november 25-én meg lehessen tartani. A köztársaságielnök-vá- lasztásról szóló törvényterve­zet szerint pártok és egyéni választópolgárok egyaránt állíthatnak jelöltet, feltéve, ha megszerzik az ehhez szük­séges 50 ezer támogató alá­írást. Az ezeket tartalmazó listát — a tervezet szerint — 4 legkésőbb 20 nappal a vá­lasztások megtartása előtt kell benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Ülést tar! a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) Politikai Egyeztető Tárgya­lásokon konszenzus született az úgynevezett sarkalatos törvényeikről. Ezek olyan jog­szabályok, amelyek jelentő­ségüket tekintve csak törté­nelmi léptékkel mérhetők. A Minisztertanács most ennek szellemében, a politikai meg­állapodás tiszteletben tartása mellett, fogadta el az Alkot­mány módosításáról, a pár­tok működéséről és gazdál­kodásáról, az Alkotmánybí­róságról és az országgyűlési képviselők választásáról szó­ló törvényjavaslatokat. A Mi­nisztertanács ülésén megfo­galmazódott az a meggyőző­dés, hogy e törvények múl­hatatlanul szükségesek a de­mokratikus jogállamhoz ve­zető békés átmenet feltéte­leinek biztosítása érdekében. A kormány ezért szükséges­nek tartja, hogy ezeket a tervezeteket már az Ország- gyűlés soron következő ülés­szaka tárgyalhassa. Csütörtöki ülésén a Minisz­tertanács törvényerejű ren­delettervezetet fogadott el a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi fel­ügyeletéről. A döntés nem jelenti azt, hogy alapvetően átalakul a cégnyilvántartás eddigi rendszere. A módosí­tások miatt azonban célszerű új törvényerejű rendeletet alkotni. Annál is inkább, mert számos vállalat és szö­vetkezet törzskönyvi nyil­vántartása január 1-jével megszűnik. E cégek legké­sőbb 1990. június 30-ig köte­lesek cégbejegyzést kérni. A Demokratikus Magyarországért Párbeszéd a békés átmenetről _ Az elmúlt hét végén zász­lót bontott a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, melynek alakuló ülésén több szabolcs-szatmári is részt­Nyíregyházi válasz Az SZDSZ álláspontjára Lapunk keddi számában közöltük a Szabad Demokraták Szö­vetség (SZDSZ) nyíregyházi csoportjának álláspontját helyi poli­tikai kérdésekről. Az alábbiakban az MSZMP nyíregyházi városi bi­zottságától. illetve a városi tanácstól érkezett válaszokat hozzuk nyilvánosságra. „A Kelet-Magyarországból ér­tesültünk arról, hogy önök — az SZDSZ nyíregyházi csoport­ja — az MSZMP helyi képvise­lőivel az októberi kongresszus előtt tárgyalni nem kívánnak. Szövetségük állásfoglalását tu­domásul vesszük. A nyilvános­ság előtt azonban emlékeztetjük önöket arra, hogy teljes véle- ményazonoság mellett egyeztünk meg a következő tárgyalás na­pirendjében: a választási tör­vény parlamenti vitája után, a döntés ismeretében találkozunk legközelebb és megpróbálunk egyetértésre jutni a politikai vi­selkedés erkölcsi elveiről. E té­ma nincs okozati összefüggés­ben az MSZMP kongresszusával és időben nem is előzhetné meg azt. Az eddigi megbeszéléseinken kialakult korrekt légkör és a fe­lek tárgyalási készsége lehetővé tette volna, hogy tárgyalásokat kezdjünk az Önök által felvetett új kérdésekről, amennyiben azokban van lehetőség a helyi döntésre. Konkrét felvetéseikre válaszol­va a nyilvánosság előtt kell ki­térni arra. hogy az MSZMP va­gyonjogi kérdéseiben a jelenlegi gyakorlat szerint a KB illetékes. A Next 2000 Kft. esetében sem a megyei, sem a városi pártbi­zottságnak nincs döntési joga. Tekintettel az ezzel kapcsolatos felfokozott és jogos érdeklődés­re. a Kelet-Magyarország vállal­kozott az olvasók bővebb tájé­koztatására. Az MSZMP káderügyeinek gyors megoldását elhatároztuk, a társadalom is ezt várja tőlünk. Ezt az álláspontot önök is har­ciasán képviselték a május 27-i demonstráción elmondott beszé­dükben. A korengedményes nyugdíjazásoknál az érvényes minisztertanácsi rendelet alapján jártunk el, mely nemcsak az MSZMP-re vonatkozik. Más munkakörbe távozó munkatársa­ink végzettségüknek megfelelő beosztásokat pályáznak meg. Végezetül azt tartottuk volna természetesnek, ha szándékuk­ról nem az önök által alaptala­nul inkorrektnek titulált sajtó útján, hanem — a politikai kap­csolattartás általánosan elfoga­dott normái szerint — személye­sen. telefonon vagy levél útján értesítettek volna bennünket.” Bányász Jánosné dr. az MSZMP Nyíregyházi városi Bizottság megbízott első titkára „A városi tanács tisztségviselői a Kelet-Magyarország hasábjairól értesültek, hogy az SZDSZ nyíregyházi csoportja az MSZMP-vel folytatott tárgyalásait többek közt olyan okok miatt kívánja ez év októberéig felfüggeszteni, melyek közvetlenül, vagy közvetve a vá­rosi tanács tevékenységét is érintik. Az SZDSZ a korábbi kerék­asztal-tárgyalásokon a tanácsi vezetés kompromisszumos készségét elismeri, de kifogásolja a folyamatos tájékoztatás hiányát és maga­tartásuk őszinteségét, melyben példaként azt fogalmazzák meg, hogy a helyi tanácsok, — így a nyíregyházi is — külön engedé­lyekkel kívánják az MSZMP-nek a társadalmi vagyon kisajátításá­ra, tőkésítésére irányuló törekvéseit segíteni. Bár a megfogalma­zás provokatív, egyes esetekben a valóságnak sem megfelelő, más­hol a jogszabályok ismeretének hiányára utal, mégsem lenne cél-, rávezető, ha a tanács tisztségviselői megsértődnének. A jelenlegi túlfűtött politikai helyzetben az ilyen és ehhez hason­ló megnyilvánulás már-már általánossá vált, a korrekt tárgyalások helyébe sajnos országosan is sök esetben az indulatok levezetésére szolgáló vagy azokat felkelteni szándékozó gyors nyilatkozatok lép­tek. A jelenség mellett mégsem lehet szó nélkül elmenni, az SZDSZ felvetésére ezért válaszolunk a sajtó útján, nyilvánosan. A városi tanács vezetése több alkalommal és töhb formában kez­deményezte a napi politikai munkában (a városfejlesztést, város- működést érintő kérdésekben) az SZDSZ.-szí'.I , illetve az ellenzéki kerekasztal más képviselőivel az együttműködést, (tanácsülésre va­ló meghívással, bizottsági tagságra történő felajánlással, végrehaj­tó bizottsági tagságra ajánlás lehetőségével stb.) E témákban ko­moly érdeklődés, vagy önálló kezdeményezés az SZDSZ részéről nem volt. . Az SZDSZ nyíregyházi szervezetéhez hasonlóan mi Is elítéljük, politikai ballépésnek tartjuk a Next 2000 Kft. akciót. E vélemé­nyünket több fórumon meg is fogalmaztuk. Ismeretek és idő hiá­nyában a tanács testületé a témában nem foglalt állást. Megjegy­zem azonban, bogv az akció segítése vagy jogi megakadályozása nincs a városi tanács eszközei között. A helyi tanácsi szerveknek ebben sem hatásköre, sem ismerete nem volt. Továbbra is fenntartjuk azokat a javaslatainkat, melyeket ez év tavaszán a megyei és városi pártbizottság vezetőinek tettünk a párt- és társadalmi szervek ingatlan-vagyonárnak és bérleményei­nek összvárosi érdekű hasznosítására. Ezeket a javaslatainkat is­mételten egyeztető tárgyalásra ajánljuk, melynek eredményéről.az SZDSZ vezetését — és természetesen a közvéleményt is — tájékoz­tatni fogjuk. Az SZDSZ vezetésének akár a cikkben említett té­mákban akár más, általuk szükségesnek vélt és tartott témákban ismét egyeztető tárgyalást és megbeszélést ajánlunk fel, egy közö­sen elhatározott időpontban, melyre szívesen látjuk a sajtó képvi­selőjét is. A Kelet-Magyarország Szerkesztősége saját elhatározása alapján hozza nyilvánosságra a megbeszélésen elhangzottakat, a Nyírvidék szerkesztőségét — mint városi hetilapot — felhatalmaz­zuk a megbeszélés teljes tartalmának nyilvánosságra hozatalára. A korábbihoz hasonlóan jelenleg is az a véleményünk, hogy nem az a legeredményesebb, aki a leghangosahb. Éppen ezért nemcsak a közvélemény előtti összeütközések, hanem a nyilvánosság aíött zajló egyeztetések, tájékoztatások és kompromisszumok is előbbre vihetik az eseményeket, a város életét. Bízunk benne, hogy kor­rekt szándékunkat az SZDSZ városi csoportja értékeli és elfogadja. Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Város tanácselnöke vett. A mozgalom nyíregyhá­zi aktivistái csütörtök este párbeszédre hívták a megye- szelkheiy azon lákóit, akilk fe­lelősséget éreznek az ország sorsáért, s elfogadják a moz­galom célját, melynek lénye­ge: a nemzeti egység segítsé­gével hozzájárulni ahhoz, hogy a diktatórikus szocializ­musból az átmenet a demok­ratikus jogállamba békés úton történjen. A tegnapi ülésen elhangzott: a nyíregy­házi csoport megalakítását november elején tervezik. Megyénk a BNV-n (Folytatás az 1. oldalról) Viktória Cipőipari Szövetke­zet női szandálokat, cipőket, csizmákat gyárt, ezúttal azon­ban őszi modelljeit mutatja be . a nagyközönségnek. A Nyírbátori Ruhaipari Kisszö­vetkezet sport- és szabadidő- ruhákat. míg a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet fiú- és kamaszöltönyöket állít ki az őszi vásáron. Nagy érdeklődésre számít­hat az Elfém Bútor és Gal­ván Kft. bemutatója is, ne­vük a fémbútor gyártásával kapcsolódott össze. A búto­rokat nikkel—króm bevonat­tal, vagy feketére illetve fe­hérre festve készítik. Termé­keik között megtalálhatók hifi-állványok, telefonaszta­lok, polcrendszerek, dohány­zóasztalok, ebédlő- és háló- garnitúrák. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat először mu­tatja be a Bátori tésztaüzem termékeit a BNV-n. A Bátori tésztacsalád kedvelt termé­kei durumbúzából készülnek és jellemző rájuk a magas fehérjetartalom és a kolesz­terinszegénység.' (csonka) Munkatársunk, Marik Sándor dokamenhimsorezata A pócspetri rendőrgyilkosság Négy évtized: a halálos ítélettől a perújítási nyomozásig 4. Ugyancsak a perújítási nyo­mozás elrendelése előtt vető­dött fel az is, hogy ítéletet alapítani csak a főtárgyalá- son megvizsgált bizonyíté­kokra lehet. A Budapesti Népbíróságon megsértették ezt a rendelkezést, ugyanis a vádlottak és védőik által elő­terjesztett bizonyítási indít­ványokat részben azzal az indokolással utasították el, hogy azok a körülmények a rögtönítélő bírósági eljárás­ban bizonyítást nyertek. Ugyanakkor a népbíróság a rögtönítélő bíróság anyagait nem vizsgálta, az iratokat, az ítéletet fel sem olvas­ták. így a gyanúsítottak és védőik rájuk nyilatkozatot, észrevételt nem tehettek, sőt a népbírósági tanács elnöke kivételével a tanács tagjai sem ismerték azokat. A nép­bíróság ítéletében a tényál­lás megállapításánál ennek ellenére szó szerint átvette a rögtönítélő bíróság által meg­állapított és annak ítéletében rögzített tényállást. Ez a kö­rülmény jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a népbíróság ítéletébe nem bi­zonyított tények is bekerül­tek. A megölt rendőr járőrtár­sa, Hell Ferenc például jú­nius 7-én tanúként Kihallga­tása során elmondta, hogy amikor Takács Gáborral oda­értek a községházához, a tö­meg miatt már nem tudtak az épületbe bejutni. Ezért ol­dalt a tömegtől, kissé távo­labbra álltak, azzal a céllal, hogy egyes kijelentéseket és a kijelentést tevőket megfi­gyeljék. Amikor az emberek a hátsó ajtóhoz zúdultak, szembekerültek a tömeggel, amelyet igyekeztek megfé­kezni. A tárgyaláson ezzel szemben Hell azt vallotta, hogy a terasz lépcsőjénél vé­dőállást foglaltak el, illetve védőállásban voltak. Különösen fontos volt a perújítási nyomozás során tisztázni Királyfalvi Miklós cselekedetét. Királyfalvi ugyanis beismerte, hogy a fegyver elvétele után szán­dékosan lőtte meg a rendőrt, azonban ezt a beismerő val­lomást az ügy egyéb adatai kellően nem támasztják alá. Királyfalvi ugyanis tagja volt a Nemzeti Bizottságnak, amelyben az iskola államosí­tását megszavazta. A plébá­nossal azokban a napokban nem beszélt, az ügy adatai szerint vele semmiféle kap­csolata nem volt. A tüntetés Műszaki osztály ajánlata. Színes televíziók nagy választékban, Videó rekorderek és lejátszók, műsoros videó kazetták. Fagyasztó ládák, varrógépek, automata mosógépek, olaj radiátorok, csillárok nagy választéka. AMÍG A KÉSZLET TART! RÉSZLETAKCIÓ A CENTRUM ÁRUHÁZBAN! 3000,— Ft — 50 000.— Ft-ig előleg befizetése nélkül részletre is ruházati és vegyesiparcikkeket egyaránt. A Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat tájékoztatja a tisztelt temettetőket, hogy az ügyintézések megkönnyítése érdekében, 1989. szeptember 1-jétől Nyíregyházán és Kisvárdán a kórházakban megnyitottuk felvevő irodáinkat és bemutató termékeinket. E két helyen minden a temetéssel és a temetővel kapcsolatos ügyintézés helyben, utánajárás nélkül bonyolítható. ideje alaitt mindvégig a köz­ségházán tartózkodott és meg nem cáfolt vallomása szerint a tömeget igyekezett lecsil­lapítani. Nem tartott a tünte­tőkkel. Az ügy adatai nem adtak magyarázatot arra, hogy Királyfalvi miért lőtte le a rendőrt szándékosan. Be­ismerő vallomása ellenére er­re a kérdésre a bíróság előtt sem tudott válaszolni. ~ * A június 5-én történt ki­hallgatása során Királyfalvi még azt állította, hogy a fegyvert dulakodás közben csavarta ki a rendőr kezé­ből, „miközben a fegyver el­sült.” Június 8-án egy ügyé­szi kihallgatás során mondta, hogy miután a rendőr kezé­ből a puskát kicsavarta, azt lövésre kész helyzetbe hoz­legfőbb ügyészségi ügyész vezetett — a törvénysértések gyanúját általában és részle­teiben is alátámasztotta, il­letve további (különösen a bizonyítás körébe tartozó) jogszabálysértéseket tárt fel. Ezek elsősorban Asztalos Já­nos és Királyfálvi Miklós el­ítélésével kapcsolatosak. A körülményekről a per­újítási nyomozás során fel­tárták, hogy az ügy idején az eredeti nyomozás nagy lét­számú (kb. 200 fő) rendőri erő bevonásával folyt. A rendőrök döntő többségének feladata Pócspetri hatósági zárlatának biztosítása, a la­kosok községházára történő előállítása, valamint az-előál­lítottak őrzése volt. Jellemző a történtekre, hogy a falubeliek házaikat Részletes tudósítás a korabeli Nyírségi Magyar Népben. ta, a fegyver csövét a rend­őrre irányította, ... a ravaszt meghúzta. Ezután az orvos­szakértők előtt viszont úgy nyilatkozott, hogy a rendőrt nem szándékosan lőtte meg, hanem amikor a fegyver a kezébe került, az elsült. A tárgyaláson előbb úgyszintén azt állította, hogy nem akar­ta a rendőrt meglőni, csak aztán ismerte el a szándékos lövést, miután a fegyver­szakértő a puska tartását be­mutatta és azt állította, hogy az csak a ravasz meghúzásá­val sülhetett el. Királyfalvi Miklós beisme­rő vallomását —, hogy a rendőrt a puska elvétele után szándékosan lőtte meg — csak a fegyverszakértői vélemény támasztja alá, ezt azonban erősen lerontja az a körül­mény, hogy a június 6-án kelt szakértői véleményében két 43 M mintájú puska vizsgá­latáról szól, ezzel szemben a tárgyaláson pedig bűnjelként lefoglalva — és az ítéletben is — két 35 M mintájú pus­ka szerepel. Az adatok alap­ján nem állapítható meg, hogy ugyanazon fegyverek­ről van-e szó, vagy azokat netán elcserélték. Ezekből és az egyéb fenn­tartásokból egyaránt kitűnik, hogy a büntetőeljárás lefoly­tatása során a rendőrség, il­letve a bíróság részéről eljá­rási szabálysértések történ­tek. továbbá ahogy a rögtön­ítélő bíróság és a népbíróság ítélete nem minden tekintet­ben megalapozott, sok olyan tényállítást is tartalmaz, ame­lyet az ügy adatai kellően nem támasztanak alá. Éppen ezért az egyes személyek bű­nössége tekintetében levont következtetések helyessége is megkérdőjelezhető. Az ügy iratai alapján megállapítható az is. hogy elsősorban Aszta­los János plébános tevé­kenységét akarták részletesen felderíteni, az ítéletben erő­teljesen kihangsúlyozni, míg más személyek tevékenységé­nek alapos felderítésére kel­lő gondot nem fordítottak. Mindezen fenntartások — és itt fel nem sorolt tények — alapján rendelte el a leg­főbb ügyész a perújítási nyo­mozást. Az idén május közepétől augusztus közepéig tartó nyomozás. — melyet dr. Vaj­da Alajos osztályvezető-he­lyettes és dr. Győri János nem hagyhatták el, állataikat nem etethették, nem itathat­ták. A rendőrök az előállítás közben, illetőleg a községhá­zán őrzött személyekkel szemben megalázó bánásmó­dot tanúsítottak, rendszere­sek voltak a bántalmazások, verések. Ezek következtében a faluban általános félelem­érzés, rettegés uralkodott. A gyanúsítottak közül kü­lönösen embertelen módon jártak el Asztalos Jánossal, kínozták, verték. A vallo­mások jegyzőkönyvezése esetenként nem a kihallgatot- tak jelenlétében történt, akik arra sem kaptak lehetőséget, hogy az okiratokat aláírás előtt elolvashassák. A rögtönítélő bíróság Ki­rályfalvi Miklós bűnösségét kizárólag a vádlott beismerő vallomására alapította. A perújítási nyomozás e vallo­más tényeinek hitelével kap­csolatos korábbi kifogásokat megerősítette, illetve további kételyeket támasztott. A val­lomásról készített tárgyalási jegyzőkönyv ugyanis lényegé- ■ ben megegyezik a nyomozás során az ügyész előtt tett — a szándékos elkövetést beis­merő — vallomással. A hang­felvétel tanúsága szerint azonban a vádlott vallomása jegyzőkönyvezett vallomásá­val nem egyezik. A perújítá­si nyomozás során megálla­pították, hogy egy vallomás­részletet az írásba foglalt íté­let kihirdetése és végrehajtá­sa után a tanács elnöke írt be a jegyzőkönyvbe, amellyel a szándékos elkövetés elisme­rését tette még hangsúlyo­sabbá. A vádlott szándékos bű­nösségét közvetve támasztot­ta alá a főtárgyaláson ki­hallgatott, a nyomozás során is szakvéleményt adott fegy­verszakértő véleménye. A perújítási nyomozás adatai szerint a rendőr életét kioltó lövés 43 M típusú fegyverből történt, amely a 35 M típusú fegyvertől küllemében is szembeötlő módon különbö­zik. A fegyverek cseréjének okát a perújítási nyomozás egyértelműen tisztázni nem tudta. A szakértői vélemény hitelessége és értéke már pusztán a fenti okból is jog­gal kérdőjelezhető meg. A bevont szakértő állásfoglalá­sa azonban további kételye­ket is támaszt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents