Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-21 / 223. szám
1989. szeptember 21. Kelet-Magyarország 3 Szit kének ■ kongresszuson Retormalapszervezet Nagykállikan Nem sírnak, csak a könnyük potyog Dimbes-dombossá vált őszre a csegöldi konzervüzem udvara, legalábbis az a rész, ahol a feldolgozásra váró almát felhalmozták. Folyamatosan érkeznek a szállítmányok a környékben található termelőszövetkezetekből, sőt Mátészalka térségéből is. A nagy káliói elmegyógyintézet MSZMP-alapszervezete az elmúlt napokban, aktív tagjainak döntő többségéből létrehozta a nagykállói re- fonmalapszervezetet. Az alapításkor az új alapiszervezetnek negyven tagja van, munkája és tevékenysége teljes mértékben nyitott, és mindenki csatlakozhat hozzá, aki platformját elfogadja. A nagykállói reformszenve- zet az országos reform-platform elveit, a szeptember 1— 3-i budapesti tanácskozás dokumentumait magáévá téve alakult meg, s a kongresszus előtt kívánja kinyilvánítani a demokratikus átalakulás, a pluralista jogállam, a radikális tulajdoni reform és piacgazdaság, valamint az egyének, közösségek és a vállalkozás szabadsága iránti elkötelezettségét, a demokratikus szocialista alapelvek érvényre juttatási szándékát. Síkraszáll az új Az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat elleni támadásba fordult át hétfőn este Nyíregyházán, a Városmajori Művelődési Házban rendezett azon tanácstagi beszámoló, amelyet a városi tanács lakás- és telekgazdálkodásról szóló rendeletének megbeszélése miatt hívtak össze. A jelenlévők zöme nyugdíjas volt. Húsz éve élnek az Északi körút tanácsi bérlakásaiban, s a húsz év minden sérelme, rossz tapasztalata előjött belőlük. Az ingatlankezelő vállalatot szinte kivétel nélkül valamennyien egy több száz fős „fölösleges vízfejnek” tartják, amely még azokat a munkákat sem végzi el, amikre konkrét ígéretet tett. Az egyik lakónak például írásos ígérete van a vállalat igazgatójától, hogy lépcsőházukat 1987-ben kitatarozzák. Most 1989-et írunk, de ez ügyben azóta sem történt semmi. Hová tűnnek' a lakbérek? — tették fel jogosan a kérdést. A tanács; lakások bérlői tulajdonosi érzésükkel megkímélik a vállalatot, hisz nem nézhetik tétlenül, hogy a vakolat leomlik, a radiátorok kilyukadnak, a nyílászárók elvetemednek. Ha hosz- szas huzavona után végül mégis kijön az ingatlankezeszocialista párt szerveződési elveiért, a demokratikus felépítésért — a centralizmus felvetésével az önkéntességért és önszerveződésért, a világnézeti szabadságért, a tagság akaratából létrehozott, nekik felelős és csak információis-kordinatív hatáskörrel rendelkező testületekért.’.'';.". Az új alapszervezet teljes egészében a tagság karából szerveződött és nem egy munkahelyet, hanem Nagy- káli ó város reformgondolkodású párttagjait kívánja képviselni. Tevékenysége mindenki előtt nyitott, együttműködésre törekszik minden demokratikus reformerővel, pártonkívüliekkel, ellenzékiekkel —, az egyházzal is keresi a megye és Nagykálló érdekeit szolgáló együttműködés lehetőségeit. Az alap- szervezet titkárává dr. Bánki M. Csabát választották. lőtől valaki, a bérlőnek szabadnapot kell kivennie, s utána az elvégzett munkát még magának korrigálnia. Azt is sérelmesnek tartották, hogy a tanácsi lakások állagát négy-öt évente ellenőrzik. A bérlő tehát köteles a lakást megbecsülni, rendben tartani, a vállalatot azonban ugyanez már nem kötelezi. A tanácsi bérlakások eladásával kapcsolatban is elhangzott néhány érdekes gondolat. Az egyik felszólaló szerint bérlőközösséggé kellene alakulnia azoknak, akik nem akarják, vagy nem tudják megvenni a lakást. A lakbéreket a közösség kezelné, így mindenki tudhatná, hogy a pénze mire megy el. A tanács szerződést köthetne velük, melyben megszabhatná, hogy a lakásokat milyen állapotban kell tartaniuk. A városi tanacs és az ingatlan- kezelő vállalat ugyanis azt hangoztatja, hogy a jelenlegi — bár így is elég magas — lakbéreken semmi nyereségük nincs, azok még a felújítási költségeket sem fedezik. A résztvevők egyhangúan azt kérték, hogyha eladásra kerül sor, a tanács először mondja majd meg az egyes lakások konkrét árát, s csak azután nyilatkoztassa a bérlőket a vételi szándékról. Naponta 6—7 vagon alma fut be az üzembe, ahol a prés óránként 5 tonnából készít levet, melyet a Nyírség Konzervipari Vállalathoz szállítanak. 161 fizet — Jól fizető dolog ez a légyártás — jegyezte meg az üzem vezetője. Tyahor Sándor. A megyében ők azon felvásárlók egyike, akik a legmagasabb árat fizették eddig a léalmáért, de ezek szerint nekik még így is megéri. — Folyik a piaci harc a felvásárlók között, ki ad többet, ki kevesebbet. Uborkában megvertek bennünket, most úgy látszik, mi , vagyunk előnyben. Május óta a porosaimat Szatmár Termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő üzem 1986 óta termel, azóta újabb és újabb egységek lépnek munkába. így a léüzem is. amely tavaly már egy hónapot üzemelt, a valódi légyártás azonban csak az idén szeptembertől Indult meg. Mint mindenütt, itt is vannak még gondok. Gazdaságosabb lenne a termelés, ha folyamatos lenne a három műszak. Ehhez azonban kevés az ember és néha azért kell a présnek leállni, mert nincs hová tenni a levet. Negyedelni, kifordítani A hűtőházba belépve bizony vacogni kezd az ember foga, bár a kellő hideget így sem te 'iák biztosítani az itt tárolt. Hamburgból érkezett mélyhűtött uborkának. Hogyan kerültek ide az „Isten háta mögé” a nyugatnémet kamionok? Bérmunkába adta ki az Interform nevű kecskeméti társaság a Stick- ssi uborka gyártását. Negyedelni, kifordítani (az üvegben a magház legyen kifelé) és kézzel kell az üvegekbe rakni a 11 centiméteres uborkákat. Mivel nem rendelkeznek megfelelő hűtő- kapacitással. a munka határideje lerövidül, egy héten belül be kell, hogy fejeződjön a gyártás. Amikor ott jártam, már javában tartottak a munka előkészületei, asszonyok tisztították a hagymát és az egyik vonalat készítették fel a termelésre. Még az uborkát is át kell válogatni, hiszen a beérkezett szállítmány mintegy 40 százaléka felel mag az előírásoknak, a többi pedig ecetes lében utazik visz- sza Hamburgba. Kétszáztízezer üveg, bérmunkában, üvegje harminc pfenningért. Az udvaron és a raktárban befőtt, vegyes darabos savanyúság, gyalult tök tornyosul. szállításra várva. Termékeiknek nagy részét, közel nyolcvan százalékát, a Nyírség Konzervipari Vállalatnak értékesítik, és már az előzetes szerződésekben megállapítják azt a mennyiséget. amire szükség van. Ezek a befőttek, savanyúságok főleg a szovjet piacon találnak gazdára. Az uborka, ami minden mennyiségben kelendő, kevésnek bizonyult az idén. pedig ebből tőkés igény ■ is volt. Ehelyett próbálják eladni a vegyes darabos savanyúságot. amiből jelentősek a készletek. Száz munkaalkalom Minden gyártott termékből készítenek némi többletet, melyet • saját csatornákon igyekeznek értékesíteni, bár itt a piac még bizonytalan. Mindez azonban, úgy tűnik, nem okoz gondot Csegöldön, a termelés folyamatos, tárolásra van hely, és a szavatossági idő sem jár le, legalábbis egyelőre. A környékbeliek mindenesetre munkalehetőséget találnak itt, csegöldiek. csász- lóiak közel százan dolgoznak az üzemben és augusztustól októberig mintegy harmincán jönnek Tisztaberekről. Ga- csályból. Még így is több a munka. mint az azt végző emberek, így csak két műszakos termelés lehetséges. Szilágyi Zsuzsa Címképünkön; innen megy az alma a tisztítóba, majd a prés alá. TV-JEGYZET Tolerancia S zinte hihetetlen az eset, dehát megtörtént. Az egyik fővárosi iskolában előbb megritkult,’majd el is fogyott a levegő a biólógiatanárnő körül, amikor megtudták, hogy tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, férje pedig a mozgalom egyik szervezője. A tanárnő ezt magánügynek tekintette (tehát még csak azt sem lehetett a szemére vetni, hogy politikai . agitációt foiytat az iskolában), ennek ellenére bűnéül rótták fel az MDF-tagságot; azon vette észre magát, hogy kollégái nem állnak szóba vele, óráinak számát az igazgató csökkentette, s a tanév végén csak vele nem közölték, mit fog tanítani szeptembertől... Minden jel arra vallott, szeretnének megszabadulni tőle. A tanárnővel készült riport eredetileg a Kossuth rádió egyik reggeli műsorában hangzott el. Sem akkor, sem pedig a mostani ismétléskor — kedden, a televízió Stúdió ’89 című műsorában — nem szólalt meg az ilyenkor pedig kötelezően meghallgatandó másik fél, ezúttal az iskola igazgatója és az illetékes tanács képviselője. Nem akartak megszólalni. (A rádióriportot pedig azért ismételte meg a televízió, mert a tanárnővel nem volt mód újabb beszélgetést készíteni — infarktusgyanúval kórházba került, most is táppénzen van.) Pedig a hallgatók és a nézők millióit minden bizonnyal őszintén és szerfölött érdekelte volna, ugyan mivel lehet magyarázni ezt a bizonyítványt? Milyen „érveket” lehet felsorakoztatni a már-már kiközösítésszámba menő diszkrimináció ilyen durva formája mellett? Azt is csak találgathatjuk, hogy a tantestület -— legalábbis bent, az iskolában — azért húzott-e láthatatlan kört a tanárnő köré, mert úgy érezte, nem ajánlatos ellenvéleményt képviselni az igazgatónővel szemben; vagy pedig maguk a pedagógusok is megriadtak tőle, hogy valaki akár csak ennyire is ,'.kilóghat a sorból"? Mindkét lehetőség egyformán riasztó. (És akkor még nem is szóltunk a legfontosabbról: mire tanítja a gyerekeket az az iskola, ahol ilyen a légkör?!) Ma már elfogadhatatlan akár az, hogy az igazgatói tekintély ilyen torz formában nyilvánuljon meg, s ilyen nyomasztóan nehezedjen egy tantestületre, akár pedig az — tehát a másik eshetőség —, hogy a pedagógusok még a mai viszonyok közepette is ennyire nehezen viseljék, ennyire kevéssé tűrjék a másságot, azt, ha valakinek a politikai nézetei elütnek az évtizedeken át hivatalosnak tekintett, a pedagógus által is képviselendő állásponttól. Ügy gondolom, az ominózus eset manapság már ritka, kirívó példának számít. Glatz Ferenc művelődési miniszternek ugyanebben a tévéműsorban, a szóban forgó riport után elhangzó rendkívül rokonszenves megnyilatkozását hallva mindenesetre okunk van az optimizmusra — a tolerancia előbb-utóbb teret hódít ezekben az iskolákban (is). Gönczi Mária mtyűgös a szomszéd. Jön Imi a dokitól és leverten mondja, hogy légúti megbetegedése van. — No, és mit írt fel? — Füldugót. Nem vagyok abban a hangulatban, hogy nevetni tudnék. Különben sem szeretem a bárgyú vicceket és ezt közlöm is Stohanekkel, de ő erősködik: — Ez nem vicc. Egyre rosszabban hallok. Lassan, de' fokozatosan megsüketü- lök attól, hogy a harci gépek felettünk röpködnek. Menetrendszerűen. Este nyolc és kilenc között, alighogy leülök a tévé elé, mái jön is a zajártalom. —■ És maga orvoshoz ment? — Hát kihez menjek, ha már nagyothallok. Sőt rosz- szul hallok. Mondtam is az asszonynak tegnapelőtt, figyelj csak, asszony, bemondta a rádió az új lakásárakat. Egy lakás ára 26 ezer forint. Mondanom- sem kell, hogy az asszony mennyire kiosztott. Közölte, hogy nem egy lakás, haB. A. nem egy négyzetméter. Erre én azt mondtam, na, kíváncsi leszek a fiadra meg a menyedre, hogy fognak azok ketten négy négyzet- méteren elférni. — Miért kellene nekik négy négyzetméteren elférni? — Mert azt mondta a fiú, hogy lakást akar venni, de én tudom, hogy nincs, csak százezer forintja. — Százezer elég a beugrónak. A többi hitel, meg ilyesmi. — He? — kérdi Stohanek és a füléhez teszi a kezét. Ez tényleg süket, vagy csak megjátsza magát. ■— Hitel — ordítom. Kölcsön és hitel. — Ne ordítson, nem vagyok én süket — mondja a szomszéd —, de hülye sem vagyok, hogy ilyen kamatlábak mellett hitelt vegyek fel. — Miért maga, miért nem a fiú vesz fel hitelt? — Mert neki nincs mire. Tudja maga, hogy mennyit keres ma egy kezdő szakmunkás? Ebbe már nem megyek bele. Attól nem lesz több a kezdő szakmunkás fizetése, ha a témát a lépcsőházban a Stohanekkel megbeszélem. Különben is sietek, mert mindjárt kezdődik a híradó. Leülök a készülék elé és zzzzi meg bbbrrrré — jönnek a repülők. 5 zerencsére van nálam füldugó. Isteni a csend. És nyugodt is vagyok. Látom a képet és nem idegesít, hogy nem értem, hogy miről is vitatkoznak a háromszögű kerékasztal résztvevői. Csak tátognak. De szépek vagytok — mondom és ezzel a tudattal el is szundítok, ott az ernyő előtt egy 26 ezer forintot érő négyzetméteren. Seres Ernő Szüreti hívogató A hagyományos Barátság-kerti alimaszüretet az idén szeptember 23-án, szombaton tartják a beregsurányi határátkelőhely gazdaságaiban. Ezen a napon Beregsuránvnál a határátlépés szünetel. Az eseményre 9 órától hívják és várják a rendezők a kishatánmenti forgalomban érintett kárpátaljai és Szabolcs-szatmár-beregi lakosokat. Személyi igazolvány bemutatásra van csupán szükség. A rendezőszervek kereskedelmi egységei vásárlási lehetőségről és ellátásról gondoskodnak. „Vízfej”-e az ingatlankezelő? Reflektorfény a bérlakásokra Nem sírnak az asszonyok, csak a könnyük potyog, de kell a hagyma a hamburgi uborkához.
