Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-21 / 223. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 21. A ZENE ÜNNEPE Szabolcsi tehetségek a világhírnévig Régi és mai zenetanárok, hajdani és mostani diákok adnak egymásnak randevút a hét végén Nyíregyházán a művészeti szakközépiskolában. Az evangélikus templomban tartott hangversenyen pedig a műértő közönség is ízelítőt kaphat a művészpályára jutott tehetséges, egykori növendékek koncertje alkalmával abból, hogy a szabolcsi megyeszékhelyen nem akármilyen zenei nevelés folyik. A koncertre, a találkozóra és még néhány további rendezvényre az ad okot, hogy ötvenéves a nyíregyházi zeneiskola. Alapításáról az egykori Nyírvidék 1939. október 2-i száma így ír: „Ismeretes, hogy a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör munkatervébe sorolta azt a régen vajúdó kérdést, miként lehet megoldani Nyíregyházán állandó zeneiskola létesítését. A Kultuszminisztériumban a Bessenyei Kör törekvéseit a legteljesebb méltánylással fogadták. Értesüléseink szerint az iskola iránt a tanulók részéről számottevő érdeklődés nyilvánul meg.” A nyíregyházi állami zeneiskola jogelődjének a Bessenyei Társaság állami engedélyezett zeneiskolának szervezésével és elindításával Vikár Sándort, a Kálvineum Tanítóképző Intézet ének-zene tanárát bízták meg. A kezdet nehezen indult. A zeneoktatás csak zongorára szorítkozott, amely először az igazgató lakásán, illetve a Kálvineum egyik szertárában kezdődött el. Debrecenből is jártak át tanítani. A második évben már 120 növendék iratkozott be a zeneiskolába, és megindult a hegedűtanítás is. Ám még két év múlva sem voltak az intézménynek saját helyiségei és hangszerei. Zongorát és oktatásra alkalmas helyeket bérelni kellett. Noha a háborús időszak korántsem kedvezett a zenei életnek — az új iskola dicséretére legyen mondva — ismert. Hiába toldozgatják- foldozgatják a Széchenyi utcai épületet, az itt kialakított 31 helyiség kevés. (Ariról nem is beszélve, hegy a falak vékonyak, a termek nincsenek kellőképpen szigetelve.) A zenetanítást további Persze a zenét tanuló növendékek is eredményesen szerepelnek a különböző versenyeken. Itt nem csupán a Ki mit tud-ot nyert Tóth ikrekre gondolunk, hanem az országos zongoraversenyeken, vagy a trombita-, fa-, és rézfúvós versenyeken az előkelő nem egyszer első helyezést elért fiatalok névlistáját is felsorohataánk. De ha már az előbb gondokról írtunk, említsük meg, hogy az iskola örömmel venné, ha a divatos zongora-, gitár-, ütőGyakorolnak a fúvósok. 16 teremben szerte a városban oldják meg, így például a 4-es iskolában, a Váci Mihály diákotthonban, a 12-es iskolában, vagy éppen a gyakorlóiskolában. Ám, ha minden igaz, nem sokáig lesz így. A városi köz- művelődési bizottság megállapította a meglévő 31 tanterem alkalmatlanságát és megkezdődött egy új zeneiskola terveinek a készítése, amely feltehetően a 4-es 'iskola szomszédságában kapna helyet. Hogy mikor? A zenehangszerek tanulása mellett többen választanák a vonós, vagy mély rézfúvós hangszereket. Már csak azért is, mert esetleg zenekari tag is lehetne belőlük. Hiszen az iskola növendékei és tanárai közül kerültek ki a város zenei életét meghatározó Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, vagy az Ifjúgárda Zenekar, és a két szép sikereket elért, külföldet is megjárt Ifjúsági Együttes, esetleg valamelyik kisebb kamarazenekar tagjai is. Bodnár István 8 Bérei-csepp gyártása folyamatos Jön a „plusz ’ is A mostani mennyiség dupláját, napi 24 ezer üveg Bé- res-cseppet állít elő október közepétől a Herbária, hogy ki tudja elégíteni a megnövekedett igényeket — mondta kérdésünkre Fogarassy József, a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat igazgatója. Nem számítottak a televízióban bemutatott Kosa Ferenc Az utolsó szó jogán című filmje tömegpszichózis- hatására. Számoltak ugyan a forgalom átmeneti növekedésével, azonban ilyen arányú érdeklődés felülmúlta képzeletüket. Tolnai üzemük tizenkét esztendeje gyártja a cseppeket, évente átlag más- félmillió üveggel. Ez a mennyiség az eddigiekben elegendő volt. A megnövekedett igények kielégítése érdekében arra gondoltak, hogy együttműködnek a gyártást felajánló Biogal gyógyszergyárral, miközben emelik a saját gyártókapacitásukat is. Így naponta mintegy 50 ezer üveg cseppet tudnának előállítani. Az igazgató a továbbiakban hangsúlyozta: a cseppekből senkinek sem adnak korlátlan menynyiségben, ugyanis szeretnék elkerülni, hogy több száz vagy ezer forintért cseréljen gazdát az egyébként már 23 forintba kerülő 35 milliliteres üvegcse ára. Azt a kérdést/miszerint a Herbária által előállított Bé- res-csepp az utóbbi éltekben veszített-e a minősegéből, Fogarassy József határozottan elutasította. Kifejtette: a cseppek ugyanazzal az eljárással készülnek; mint kezdetben. A minőséget g Tolna megyéi élelmiszervizsgáló intézet ellenőrzi. Az igazgató aláhúzta: a szer kémiai megbízhatósága kifogástalan. Hamvas József, az Országos Gyógyszervegyészeti Intézet főigazgató-helyettese a Béres-csepp pluszról elmondta: a gyógy termék nyilvántartásba vételi eljárása befejeződött, a termék végleges mintájának benyújtása után az OGYI a forgalomba hozatali engedélyt kiadja. Mindez október végére várható. A Béres-csepp plusz ugyanazt az alapanyagot tartalmazza, mint elődje, csupán bizonyos technológiai változtatásokat érvényesített a feltaláló. Az MDF-jaTaslat Kisvárdán Pontonhidat Seregnek Nyílt levélben fordult a két illetékes miniszterhez a Magyar Demokrata Fórum .kisvárdai szervezete, amely így kívánja felhívni a figyelmet Bereg közlekedési gondjaira, miközben megoldást is javasol. Mint a levélben írják, jelenleg csak Vásárosnamény- nál van híd, s ez — a légvonalban egyébként közel fekvő — Kisvárda félé is ötven kilométeres kerülőt jelent, ha Lányánál éppen nem működik a komp. A hátrányos helyzetű térség lakóinak nagy könnyebbséget jelentene, a népesség elvándorlását csökkentené és a megélénkült kis'hatánmenti forgalmat is segítené egy pontonhíd. (Különösen télen, amikor Bereg valósággal el van zárva.) A pontonhidat Aranyosapáti és Tiszaadony között lenne a legjobb elhelyezni. Az ország gondjaira tekintettel a kisvárdai MDF-szervezet arra gondolt, hogy egy, a magyar hadsereg vagy a kivonuló szovjet csapatok számára feleslegessé vált hidat lehetne felhasználni erre a célra. Ehhez tkérik a honvédelmi és a közlekedési miniszter támogatását. Az alkalmi trió játékát csiszolgatja a tanárnő. többször rendeztek a tanárok és a növendékek hangversenyt is. 1944 tavaszán a német katonaság lefoglalta a zeneiskolának otthont adó épületeket és minimális zenetanítás a tanárok lakására szorult vissza. Dehát ki gondolt akkor zenetanulásra? A háború után nehezen Indult újra az iskola — mint Papp lstvánnénak, a jubileumi évfordulóra megjelent könyvéből megtudjuk. Egy ideig a súlyos anyagi nehézséggel küzdő iskola az igazgató, Vikár Sándor nevén működött és csak 1947-től vette vissza a Bessenyei Kör az intézményt. Néhány év múlva állami iskolaként került a városhoz. Az évek során fokozatosan kiterebélyesedett az itt folyó munka, és a város és a megye kulturális életére kisugárzó hatása, annak ellenére, hogy teremhiánnyal küszködik. (Az ötvenes évek végén, a hatvanas evek elején Mátészalkán és Kisvárdán fiókiskola nyílik.) Vikár Sándor nyugdíjba vonulása után 1977-tól Babka József lesz az igazgató. Az intézmény jelenlegi teremhiánya városszerte köztanárok és a város zenerajongód nagyon remélik, hogy minél hamarabb. Ám mindezek ellenére az intézmény falai között eredményes tanítás folyik. Több tízezerre tehető azoknak a zenekedvelőknek a száma, akik hosszabb-rövidebb ideig ismerkedtek valamelyik hangszerrel a zeneiskolában. És ha nem is lettek hivatásos művészek, zenetanárok, akkor is műértő zenekedvelővé váltak. De akadt azért jó néhány olyan növendék is, akiből művész lett, mint például Ádám Zsuzsa, add nemrégiben tért haza a drezdai operaházból, a debreceni Csokonai Színházhoz. Belo- horszky Sára, aki szintén Drezdában énekelt, most pedig Budapesten, az Országos Filharmónia rendezvényein lép fel. Budai Lívia, aki világkarriert futott be, (most jelent meg Magyarországon egy nagylemeze), Karma- nóczki János, a fiatalon el-, hunyt kürtművész, Kovács László, a miskolci Filharmónia főzeneigazgatója, Gyermán István Liszt-díjas hegedűművész. (Többjükkel a vasárnapi hangversenyen is találkozhatunk.) Kelendő az álcázott A kisiparosok által készített ruhaneműk forgalmazásának körülményeit vizsgálták meg a közelmúltban a fővárosi és a megyei kereskedelmi felügyelőségek. Jelenleg megközelítően 14 ezer kisiparos tevékenykedik a különféle ruházati szakmában, többségük női szabó, illetve kötő-hurkoló. A vizsgálatok tanúsága szerint elsősorban az iparosok által újonnan alakított üzletek, műhelyek kultúráltak, ezeknél sikerült a szakszerű kiszolgáláshoz a szükséges feltételeket biztosítani. Hamis márkajelzések Nem tapasztalható javulás a termékek kiszerelésében; változatlanul nem tüntetik fel a gyártó nevét és címét, az anyag összetételét, a főbb jellemző tulajdonságokat, a méretet, nem mellékelnek használati, kezelési útmutatót a termékekhez. A gyártóknak és forgalmazóknak csak elvétve van arról tudomásuk, hogy az új cikkeknél a forgalomba hozatal előtt kötelező az előzetes minőség- vizsgálat. Az ellenőrök a korábbiakhoz hasonlóan gyakran tapasztalták, hogy haA tárgyalóteremből Idegenforgalom saját zsebre A munkáját szereti és jól is végzi az egyik kis szabolcsi állomás főnöke, F. Péter. Felettesei is megbecsülték, hisz megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Bíróság elé még sosem került, csak most, 1989 augusztusában. Ez év januárjában és februárjában az állomásfőnök a MÁV-vendégszoba használati díjait többször is beszedte, de nem könyvelte el. A 33 064 forintot nem számolta el a MÁV-központnak, hanem — mint mondta — a község idegenforgalmának fejlesztésére kívánta fordítani. Amikor emiatt felelősségre vonták, az okozott kárt azonnal, teljes egészében megtérítette. A rendőrségi vizsgálat megindítása után beosztottját, a pénztárost behívatta az irodába és rá akarta bírni, hogy olyan vallomást tegyen, miszerint ő is tudott arról, hogy a pénzt F. Péter nem a saját céljaira akarta felhasználni, hanem az idegenforgalom fellendítésére. A pénztáros azonban erről nem tudott, ezért a valóságnak megfelelő tanúvallomást tett. Folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és hamis tanúzásra felhívás vétsége miatt a nyíregyházi bíróság a vádlottat jogerősen 12 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. B. A. mis márkajelzéssel kerülnek forgalomba a kisipari termékek. A Boss, a Golf, a Benetton márkájúnak „álcázott” holmik ugyanis kelendőbbek, s drágábban is vevőre találnak. Az ellenőrzött kisiparosok, gmk-k, kisszövetkezetek termékeik méretezésére általában nem a magyar szabvány, hanem a külföldi s, m, 1 jelzést alkalmazzák. Pozitívumként értékelhető, hogy az ellenőrök az ár és minő- nőség összhangját többn/lre rendiben találták, kirívóian rossz minőségű áruval nem találkoztak. A korábbiaktól eltérően az árakat is szinte mindig feltüntetik, a szolgáltatást végző kisiparosok pedig tájékoztató táblát helyeznek ed a vállalási díjakról. Az ellenőröknek sok gondja akadt amiatt, hogy a reklamáció intézésére, a vásárlók 'könyvével kapcsolatos teendőkre nemigen terjed ki a magánvállalkozók figyelme. A rendeletet sok esetben egyáltalán nem ismerik, ezért a reklamációkat saját belátásuk szerint intézik. A fogyasztók ferdékéit sértő szabálytalanságokért a felügyelőségek az ellenőrzött csaknem 400 iparosnál, kereskedőnél, gmk-nál és szövetkezetnél 63 esetben vonták felelősségre a termelőket, illetve forgalmazókat, 17 esetben figyelmeztették őket. Pénzbírságot összesen 90 ezer forint értékben szabtak 'ki. Szabálysértési feljelentést négy esetben tettek. MARIAPOCSI ciganybücso A' Táncművészet c. folyóirat legutóbbi száma — 1989/8. — a szolnoki néptáncfesztlválon szereplő nyíregyházi táncosok produkcióját méltatja: „A Nyírség Táncegyüttes darabja sem szűkölködött rekvizitumokban .. . Mégis valahogy elevenen élt a színpad, mert a Máriapócsi cigánybúcsú résztvevői saját életüket élték. Balázs Gusztáv ugyanis — mintegy dokumentumfilmet készítve — csupán a táncszvit fordulópontjaihoz ragaszkodott, egyébként pedig hagyta .beszélni’ szereplőit. És a nyíregyházi együttesnek igazán van mondanivalója, hiszen a magyarországi cigányság kultúrája talán az ő régiójukban őrzi leginkább sajátos színeit, miközben drámaian ütközik is környezetével ... A Máriapócsi cigánybúcsú mélyre hatol e sajátos etnikum vizsgálatában. Szeretettel, s olykor talán csöppnyi iróniával rajzolja meg a cigányság néhány, jellemzőnek vélt vonását. E rajznak azonban hihetünk. A legavatottabb kéztől származik.” AZ ÉN FALUM Makay Béla a Számadás c. hetilap 26. számában Túrist- vándiról vall. A fotókkal illusztrált cikkben többek között a következőket írja: „Büszkeséggel tölt el falunk keletkezése. Ősi magyar település, mint a szomszéd falvak is, az 1180-as évek elejéről. Évszázadokon át nagyúri birtok volt a falu és határának nagy része. Legkésőbb a Kende családé, E silány földeken, amelyek nagy része ina parlagon áll, és amelyért fáj a szívünk, báró Kende Zsigmond mintagazdaságot virágoztatott fel a húszas-harmincas években. Akkortájt 1200 lakosa volt a falunak. A határa mindőjüket eltartotta, ma 730 lakosi sem tud. A munkabírók fele az Iparba ingázik, a fiataljai elöbb-utóbb elköltöznek, munkanélküliség miatt. Egyre több tornácos és fa- szulápos ház, diófás és szilva- ligetes telek áll üresen. A parókia is üres, a miatyánk tartja össze falait. Hát miért is? A születendő gyerekeket már nem itt anyakönyvezik. Születtek Fehérgyarmaton, Nyíregyházán vagy Debrecenben. Szétszéledt a nyáj, nincs pásztor. Elöljáróságunk már vari, egy öregedő, beteges asszonyka irányítgatásával. Alkalmasabbat és más vállalkozót lámpással sem lehet keresni. Későn jött a vízvezeték is, meg a földtörvény is. Félő, hogy a kisfalvakban nehezebb lesz a harmadik honalapitás, mint a második volt a tatárjárás utári.” KI AZ ALTERNATIVABB? A Népművelés idei 8. számában — többek között — a nyíregyházi dr. Nagy Ferencnek, az MVMK igazgatójának a művelődési központok vezetőinek tanácskozásán elhangzott hozzászólásából közöl részletet. „Nekünk, művelődési intézmények vezetőinek kiélezett helyzetben Is meg kell őriznünk semlegességünket. Ehhez viszont el kell érnünk azt. hogy egyetlen párt se követeljen tőlünk kizárólagosságot. Ha mindenki beleszól a maga érdekében, akkor Csáki szalmája lesz a művelődési ház. Ezért hoztunk létre egy öttagú vezetőségi tanácsot: az igazgató, a szakszervezeti titkár és még három tag, akit a dolgozók választottak meg. pártállásra és meggyőződésre való tekintet nélkül. Remélem, hogy ezáltal valóban „széktorsemleges”, a társadalom igényeinek megfelelő, a közösségeket segítő tevékenységet sikerül folytatnunk . . . Kicsoda ön? címmel egy kis füzetet adtunk ki, amelyben a megyében működő alternatív szervezetek önmagukat mutatják be, illetve a vezetőik mutatkoznak be . . . ez a kiadvány nekünk is üzlet. Az MSZMP máris kétszáz példányt rendelt belőle.” HAJDAN VOLT BOKORTANYÁK A Magyar Nemzet szeptember 14-i számának honismertető rovata cikket közöl a^tirpákok földjéről, a hajdan volt bokortanyákról. Ebben olvashatjuk: „A tirpákok lassú feloldódásának, különállásuk lazulásának főleg anyagi vonzatai voltak. Egy tíz zsinkás ember (zsinka = kötélalj : 75 600 négyszögöl terjedelmű föld) négy zsinkás családból nem nősült. Bizalmatlanok voltak a „nadrágos” emberrel és a tanyaiak, a bokrok lakói még a városban meggyökerezett Övéiktől Is rendre elkülönültek, ezenkívül elhatárolódtak egymástól felekezetileg is. Túlbecsülve magát a tirpák úgy jelezte az alábecsültet: „olyan, mint egy dorogi (hajdúdorogi) magyar” katolikus. Ilyen ok volt az is — mondták —, hogy a városi lány nem tud, nem akar úgy dolgozni, ahogy a föld megkívánja. Egy közmondásuk szerint viszont: „ha földje van a lánynak, lehet annak lófeje is, el kell venni.” A bokortanyák élén a tanyabíró állott. Okét a tanyák népe választotta, maguk közül. Az lett a bíró, aki a közbizalomnak legjobban megfelelt, rátermett, legértelmesebbje volt, s akiről vélték, hogy érdekeik legjobb szószólója ... A bíró tartott kapcsolatot a városi hivatalokkal. Ilyen ügy .elrendezett’ zártságuk mellett azonban kevés volt.”
