Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 13. A legoptimistábbak sem álmodtak 1957-ben arról, hogy Csenger egyszer vissza­nyeri városi jussát, amikor a szellemi élet mécsesét őrző, megszállott pedagógusok ze­nei nevelésről álmodtak. A zongoraoktatást még a vér- zivataros népfelkelő forrada­lom után megszervezte dr. Osváth Ferencné és azóta évente legkevesebb 25-en ke­rülnek közelebbi kapcsolatba a zenével. A művelődési ház­ban most három pianínón gyakorolhatnak a gyerekek. — Ezentúl zenei munka- közösség előtt vizsgázhatnak a növendékek — említette Gellért Zsigmond, a művelő­dési ház igazgatója. — Máso­dikos karukban a jelentke­zők előképzésen vesznek részt, majd hat éven át ta­nulnak szolfézst és zongorá­zást. A legjobban az méri tudásszintjüket, hogy a nyír­egyházi Vasvári Gimnázium zenei tagozatára eddig kivé­tel nélkül minden- tanulón­kat felvették! — önfegyelemre nevel a zene és gazdagítja az érzel­mi életet. Más szemmel né­zik a világot, szolidabbak, megértőbbek, közöségcentri- kusak a zenével foglalkozó diákok — sumázza bő más­fél évtized tapasztalatát Je­les Antalné magyar-ének szakos tanár a Petőfi Sándor Általános Iskolában. A Csen­gén születésű pedagógusnak oroszlánrésze van abban, hogy ma a város művészeti életét megyeszerte számon tartják. 1974-ben szervezte meg az iskolában az ének­kart. A 80 tagú kórus elis­merő oklevéllel, különdíjjal jött haza több megyei, illetve szövetkezeti fesztiválról. A karácsonyi hangversenyen a református műemlék temp­lomban ezrek hallhatták az énekkart. — Van még egy kis csopor­tunk, az Aphrodité leánykar, amelyet tulajdonképpen egy hatalmi döntés hívott életre — folytatja Jelesné. — Ugyanis 1974-ben meg kellett alakítani egy olyan együttest, amely a társadalmi ünnepsé­gek, névadók, keresztelők, esküvők színvonalát volt hi­vatott emelni. Ez a hat lány azóta nevet szerzett az Aph­rodité csoportnak. Sőt. Az együtt éneklés öröme újabb és újabb erőpróbára készteti őket. Természetesen az együt­tesből idővel „kiöregednek” a lányok és az iskolai énekkar­ból a legjobbak közül tobo­rozzuk az utánpótlást. Mit toborozzuk? Jönnek ők bol­dog örömmel, nagy megtisz­teltetésnek érzik, hogy a fon­tosabb városi ünnepeken sze­repelhetnek. Jelesné nem bízta a vélet­lenre az egyes darabok, ének­számok kiválasztását. Beirat­kozott egy intenzív tanfo­lyamra és szakdolgozata té­májaként a társadalmi ren­dezvények zenei élmény­anyagának bővítését elemez­te. így aztán nemcsak a köz­ismert dallamokat szólaltat­ják meg, hanem az alkalom­hoz illő, a hazai és a külföl­di darabok egész sorából vá­lasztanak. Lapozgatom az Aphrodité naplóját. Mint az anyakönyv­ben. itt is precízen sorakoz­nak a házasulandók nevei, még a tanúk is odaróják kéz­jegyüket. Életre szóló emlék a névadó a rokonságnak, nap­lójuk rögzíti az ünnepelt, a vérszerinti és a névadó szü­lők neveit. — Ügy érezzük, Csenger kulturális élete, mint a búvó patak, lassan a felszínre tör. Szellemi irányítója az iskola, a gimnázium és lassan meg­honosodik a művelődési ház­nak is több rendezvénye — hallottuk Gellért igazgató úr­tól. — A tanárképző főiskola Miss Csenger Bár a világlapok tudó­sítói még nem röpíthették a négy égtájnak a hírt, városunkban mégis beszél­tek róla: szépségkirálynőt választottak a közelmúlt­ban megrendezett Anna- bálon. Az elsőbálozó tyu- kodi kislány, Nyéki Erika jött, látott és győzött. Változtak-e a szépségki­rálynő hétköznapjai a je­les esemény óta? — ezzel a kérdéssel kopogtam be a szép családi ház ajtaján. — Dehogy változott! Mégcsak az hiányozna! — szabadkozik a valóban csi­nos, bájos ifjú hölgy. — Tudom, a szerénytelenség sem ildomos, de valóban nem gondoltam rá, hogy annyi szép nő közül engem választ a zsűri. Ugyanis soha nem festettem maga­mat, a bálba se úgy men­tem, még a hajamat is magam fésültem. Felvettem egy most divatosnak kiki­áltott fekete pamutnadrá­got és egy madeira-galléros blúzt. A szépségkirálynő hétköz­napjait először a munka- helykeresés töltötte ki. Nemrég végzett a máté­szalkai ipari szakmunkás- képzőben, varrónői szak­mát szerzett. Elhelyezkedni viszont a konzervgyár he­lyi, tyukodi üzemét válasz­totta, mint családjának több tagja. A csomagoló részlegben nemrégiben kezdte meg a munkát, a tervek szerint 5—6 ezer forintot is megkereshet egy hónapban. Am elsősorban az érett­ségi gondolata foglalkoz­tatja, majd pedig a köny- nyűipari főiskolán szerez-* ne diplomát. Két húga tit­kolt büszkeséggel tekint rá, hátha egyszer olyan szépeknek találtaknak, mint Erika ... ének és rajz szakos hallgatói, kereken százan, augusztus 22-étől nálunk tartózkodtak. Kijártak festeni a Szamos- partra. Ügy hallottuk, hogy képeik közül néhányat a vá­rosnak ajándékoznak. — A tanárképzővel egy má­sik kapcsolatunk is alakult — így Jelesné. — Ferenczy Erzsébet adjunktus az ének szakos tanárjelöltek közre­működésével, az általános is­kola kórusával és a gimna­zistákkal közös koncertet ad­tak. Ezt a karácsonyi hang­versenyt szeretnénk hagyo­mánnyá tenni. Szóba került még a három korosztályt megmozgató nép­táncoktatás. Egy időben bá- boztak és balettoztak az ér­deklődők. Sajnos, a Nyíregy­házáról jött együttesvezetők­nek nem érte meg Csenger- be kocsikázni és az esti órán csoportot vezetni. így saját értelmiségiekre számítanak, hiszen a lokálpatrióta szellem sok akadályon segítette át a csengerieket. Közös irányítás Városunk is részt vesz ab­ban a kísérletben, amely az egészségügyi alapellátást és a szociális gondozást pró­bálja egységes keretbe foglalni. Csenger mellett Nagykálló és Ibrány vesz részt a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium kísérleté­ben. Adott ugyanis egy szürke, emeletes, elég jellegtelen épület, amely viszont olyan masszív, hogy a statikusok vizsgálódása alapján nyugod­tan elbírja a bővítést, az eme­letráépítést és a tetőteret is hasznosíthat j ák. Nem kevesebb a tét, mint­hogy közös irányítás alá ke­rülne az egészségügy és a szociálpolitika, hiszen na­gyon sok átfedés okoz pár­huzamosságot, felesleges pénzkidobást. Arról nem be­szélve, hogy a 34 kilométerre fekvő Mátészalkára kell sok­féle vizsgálat miatt buszoz­ni az itt élőknek. Ha átalakí­tanák az épületet, körzeti és gyermekorvos, fogászat, nő­gyógyászat, tüdőgondozó, vé­dőnő, gondozási központ kap­na itt helyet, s innen irányí­tanák az idősek klubjait. El­helyeznék itt az egészségügyi gazdasági ellátó szolgálatot. Hittan az iskolákkal Meghosszabították az ér­deklődésre való tekintet­tel az iskolák beiratását a hittanra — tudtuk meg Bartháné Szántó Ágnes református lelkipásztortól. Az eredeti határideig, augusztus 25-ig az általá­nos iskolások közül 200- an jelentkeztek hitoktatás­ra, de a környékből bejá­rók a tanév kezdetén jelez­hetik ilyenirányú szándé­kukat. A gimnáziumban 27-en iratkoztak be a hit­tanórákra és szeptember közepén kezdődik a fakul­tatív oktatás. Ügyfélcsalogató szolgáltatások Ház — Makovecz stílusában Lassan kirajzolódik a for­mája az új szolgájtatőház­nak, amely külső-belső meg­jelenésével karakterében ha­sonlít majd Makovecz Imre és tervezőcsoportja sajátos hangulatú közintézményeire. Város és vonzáskörzete Nehogy mostohagyereknek érezzék magukat KoldfikzsiNár a környékbeli községekbe Még a gondolatot is kerü­lik Csengerben, hogy a társ­községek mostohagyermek­nek érezzék magukat. Sajátos helyzetben vanhák, hisz vá­rosi rangot kivívott település nek ritkán van társközsége, de ha a politikai, közigazga­tási és földrajzi viszonyok alapján ^idetartozó kisfalvak Csengertől várhatják a bol­dogulást, akkor erkölcsi köte­lességüknek is érzik a társ­községek támogatását. Csengerújíaluban például a • szilárd burkolatú út hiány­zott, az idén és az előző év­ben több mint egy kilométer hosszon aszfaltozták a for­galmas utat. Szamosangya- loson kohókő-útalapot létesí­tettek az említett időszakban. Szamostatárfalván és Csen- gersimán például a megyei átlagot meghaladva, 65 száza­lék felett van a szilárd bur­kolatú utak aránya. Komlódtótfaluban, az alig száz lelkes településen hi­ányzik a vezetékes ivóvíz, de mivel építési tilalom nehezí­ti a letelepedést, egyelőre nincs remény az egészséges ivóvízre. Szennyvízcsatorna és’ gáz egyelőre csak Csengerben teszi komfortosabbá az életet, ám lehet, hogy az ország vér­keringésébe hamarosan be­kapcsolódhat a város mellett Szamosbecs, Szamosangya- los, Szamostatárfalva, Csen- gersima, Csengerújfalu és Komlódtótfalu. A mátészal­kai telefonközpont átadása után egy ezer vonalas alállo- mást létesítenek Csengerben és ezzel a Crossbar-hálózat előnyeit a határ mellett is tapasztalhatnák az emberek. Talán 1990. első félévében megcsörrenhet a telefon és az országos távhívó-hálózat­ba bekötik Csengert és kör­nyékét. Hogy mielőbb meg­jegyezzük a körzetszámot: 44 és a telefonszámokat már a távhívás jegyében terveztet­ték ötjegyűre. Az oldalt összeállította: TÓTH KORNÉLIA Műterem helyett a szabad természet kínál festenivalót az iskolásoknak. Fábián László rajz-földrajz szatlbs tanár pedig élt az alkalom­mal és a' hely történeti kiállí­tás udvarán tartotta az órá­kat szeptember első napjai­ban. Aki befejezte a rajzolást, gereblyézte az udvart, taka­rította a szint. Közben a gye­rekek megismerik a letűnt korok használati tárgyait, néprajzi emlékeit, s kezük munkájával csinosítják a kis múzeumot. Oktatás és nevelés páratlan egységét teremtette meg a lelkes pedagógus. A 20 millió forintos léte­sítményben csak az ebéd­szünet idején áll le a munka. A városközpont egyedi ar­cának megtervezésében a szolgáltatóház kulcspont. A tanács költségvetési üzeme jó ütemben halad a kivite­lezéssel és Suta Mihály vb- titkár semmilyen okot nem tud mondani, ami a határ­időre történő átadást meg­zavarhatná. Eszerint 1990 májusában már fodrász vár­ja itt a szépítkezni vágyó vendégeket és ügyfelekkel foglalkozhat a takarékszö­vetkezet, a TIGÁZ és a Hungária Biztosító. A hét tanácsi bérlakást is nagyon várják az igény­lők. Az otthonokat a szol­gáltatóház emeleti részén alakítják ki. Alig egy eszten­dő múlva sorra kerülő át­adással korántsincs vége a szolgáltatások meghonosí­tásának. Az eredeti elgon­dolás az volt, hogy a kisipa­rosoknak adnak városköz­ponthoz méltó körülménye­ket tevékenységük gyakorlá­sára, ám másképp alakult. A tanács viszont nem mond le arról a határozott tervé­ről, hogy folytatja új rész felépítésével a lakossági szolgáltatások körének bőví­tését. Most úgy tervezik, hogy szabó, órás, bőrdíszmű­ves, cipész kapna helyet majd a továbbiakban. Pénz és pszichológia Lesz-e családsegítő központ? Se szeri, se száma az ön- és a társadalom egészét pusztító bajoknak. Ismét beszélnünk keU a szegénységről — annak anyagi és lelket megnyomorí­tó válfajáról egyaránt —, más önkezével kísérel meg véget vetni életének, vagy a pohár­tól remél átmeneti gyógyírt szenvedésére. Megint mások környezetükkel, családjukkal, munkahelyük közösségével kerülnek feloldhatatlannak látszó konfliktusba és nehe­zen birkóznak hétköznapjaik gondjaival. Itt az orvos a tablettájával legfeljebb átmeneti segítséget kínálhat. A szociális helyzet mélyreható feltérképezésére és ebből eredően a személyre szóló támogatásra csak egy ütőképes szervezet vállalkoz­hat. Ezt a titkolt reményt fo­galmazzák meg a most ala­kuló családsegítő központnak. A szeptember 28-al tanácsülé­sen szavaznak a városatyák: létesltsenek-e október l-jel Indulással ilyen központot? A mindössze 4—5 fős stáb­bal működő családsegítő köz­ponttól legalább 200 család várna pénzt, vagy pszicholó­giai tanácsot. Közel száz em­bert rendszeresen segélyez a tanács, még többet alkalman­ként, évente 40 alkoholbeteget gondoznak, száz Intézeti elhe­lyezett gyermek sorsát vi­gyáznák, az idősek, a nagy- családosok, a cigányok beil­leszkedése számos sürgős te­endővel várná a családsegítő központ munkatársait. Avatás 1990 májusában Aphrodité nevet szerzett Hagyományt terűi szellemi pezsgés Énekkar, koncert, képek, új rendezvények ösxeleji városkép. Az életet rajzolják

Next

/
Thumbnails
Contents