Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

1989. szeptember 13. Kelet-Magyarország 3 Küldottarcok közalrél Varga tanár úr Vélemény tanácsi szemszögből Kritika és felelősség Területfejlesztés szakértelemmel Az elmúlt időszakban egyre több és élesebb hangvé­telű cikk jelent meg a területfejlesztés hibáiról, te­hetetlenségéről. Az augusztus 25-i Kelet-Magyaror- szágban megjelent cikk — amely egy rádióriport rövi­dítése — a megyei tanács tevékenységének bírálatá­ra, s nem annak védelmére helyezte a nagyobb hang­súlyt. Ezzel a szerkesztéssel — amelyet az újságíró jogaként elismerek — háttérbe került az a szándé­kom, amely elsősorban a megyei tanács szakapparátu­sát ért közvetett bírálatok elutasítását szolgálta vol­na. Véleményem szerint ugyanis a közelmúltban meg­jelent bírálatok jelentős része mögött inkább a bíráló tájékozatlansága, hozzá nem értése, s talán személyes érdekek által vezérelt indulat rejlik, mintsem a döntéselőkészítők szakértelmének hiánya. Varga tanár úr, azaz dr. Varga Károly, a mátészal­kai Esze Tamás Gimnázium magyar—történelem szakos tanár hatvanéves. Nem emiatt kértünk egy rövid önjellemzést tőle, mert azok közé az emberek közé tar­tozik, akikről azt szokták mondani: kortalan, hanem mint az MSZMP kongresz- szusi küldöttét kérdeztük. Személyiségét meghatáro­zó motívumokat említett —, melyek szorosan összefügg­nek párttagságával is — mint magyarság, huma­nizmus, demokratizmus, szocialista elvek, család, paraszti ősök, szatmáriság. így persze elvontan és túlságosan tételesen hang­zanak a szavak, de akik is­merik, márpedig nagyon sok ismerője van Varga, tanár úrnak, könnyen meg­fejthetik ezek mindenna­pos, akár hétköznapinak is nevezhető tartalmát. Var­ga tanár úr életének nagy élményeként említi a deb­receni református kollégi­umban eltöltött éveket, ahol a gondolkodás szabadsá­gát, a humanizmust, a ma­gyar történelem életre szó­ló tanulságait, a szellem örökös táplálását szívta magába. De itt érték az el­ső diákköri közéleti élmé­nyek is, s úgy tartja, Ma­gyarország önálló nemzeti létét, felszabadulását nem április 4-e jelentette, ha­nem 1944 decembere, az ideiglenes nemzeti kormány megalakulása. Valószínűleg humanizmu­sa, az emberekért tenni aka­rás kényszere vitte az MSZMP soraiba, amelynek hűséges, de igen kritikus tagjaként a htiöttani nehéz időkben is egyik szerény megújítója kíván lenni. So­ha nem vágyott politikusi babérokra, hivatásának él elsősorban, saját iskoláján kívül tanít a nyíregyházi tanárképző főiskolán is, s évek óta asztalfiókjában őrzi kandidátusi dolgoza­tát, amely az emberi lét értelmét és a halál sok megválaszolatlan kérdését bogozza. — Sajnos, az idegen nyelv, az orosz miatt, mi­velhogy még a ciril ábécét sem ismerem, nem adtam be a disszertációt — mondja. Aztán a két fiáról esik szó, a családról, a paraszti ősök­ről, Szatmárról. Küldött- programjában az általáno­san érvényes politikai, köz­életi kérdések mellett, ve­lük egyenrangúnak tartja a szűkebb haza, Szatmár, Be- reg népének képviseletét. Egyik társszerzője a Cson­ka Bereg című, á a tévében is bemutatott dokumentum­filmnek, nagy buzgalom­mal kutatja a „tegnap” tör­ténelmét és azok tanulsá­gait. Olyan pártról álmodik — a valóságban is — amely mélységesen humanista, magyar, tisztán a demokra­tizmus írott és íratlan nor­mái szerint él és dolgozik, s ahol minden tagot egy­forma jogok és kötelessé­gek illetnek meg. Ezért is szólt szenvedélyesen a kül­döttek megbeszélésén ar­ról, hogy isten őrizzen a párt szervezeti szabályzatá­ba a korábbi gyakorlat sze­rinti, a világnézeti elkötele­zettséget is megfogalmazni, hisz ez emberek ezreinek, tízezeréinek az elvesztésé­vel járna. Az MSZMP le­gyen — ahogy erről szó van — programpárt, ne pedig tagjaiból világnézeti elkö­telezettséget követelő párt, mert az már nem is párt, hanem egy vallás lenne... Mint a szálkái reformkor egyik fő szervezője éppen a változásokért emeli fel szavát, a politizáló párt mellett van. Varga tanár úr a türel­met, a szorgalmat, a ke­resztény és a polgári erény máig helytálló és vállalha­tó értékeit is említi, ame­lyek a pártnak, a népnek hasznára válnak. S újra a Szatmár, Bereg mai gond­jainál időzik el, s úgy gon­dolja, az nítt élő emberek föld, hazaszeretet meg-,. érdemli ggj igazi, az őket megillető gondoskodást... '.f!-lßdgr P. G. ■ ■ . ....lihTI ——— Szeretném leszögezni, hogy ezzel nem mondok el­lent a cikkben megjelent véleményemnek, hiszen egy kevésbé rugalmas dön­tési hivatali mecha­nizmus közepette is szü­lethetnek jó döntések, csak nehezebb körülmények között, s mint máshol, itt sem garantált az abszolút helyes döntési arány. A te­rületfejlesztési támogatási döntések túlnyomó többsége — köztük az eddig megkri­tizált több beruházás is — ma is észérvekkel indokol­ható. Kockázat eredményekkel A döntéseknek azon kis részét, amelyet én az oldal- ról-felülről, s nem a szakap­parátus által kezdeményezett döntéseknek nevezek, már közel sem tudnám olyan biztosan indokolni, bár ez még nem jelenti, hogy azok mindegyike hibás. A teljesség igénye nélkül néhány — utólagosan kifej­tett — hamis vád rövid meg­cáfolásával szeretnék sora­imnak nyomatókot adni, s a cikkben megjelenteket kiegé- .szíteni. Sokan kérdőre vonták a döntéshozókat, hogy miért nem támogatták nagyobb arányban az infrastruktú­rát a termelőberuházások rovására. Ezzel szemben a megyét követendő pozitív példának említik a központi szervek, amiért az előzetes irányelveket (ti.: csak terme­lő bázisok fejlesztésére hasz­nálható fej a területfejlesz­tési és szervezési alap) figyel­men kívül hagyva az alap kö­zel harmadát infrastruktúra fejlesztésére (lásd: telefon- program, útépítés stb.) fordí­totta. Miért nem támogatta a megyei 'tanács a kisvállal­kozókat? Mert nem érke­zett be kisvállalkozói pályá­zat! Miért nem vállalkozóbb a tanács a kockázatosabb, de nagyobb eredménnyel ke­csegtető vállalkozások támo­gatásában?! Én három ilyen vállalkozásról tudok; az Ag- rofruct, amely szép jövő előtt áll; a Pannónia, amely — bárhogy is alakul a szer­vezet sorsa — a megye szá­mára eddig az egyik leg­hasznosabb beruházás volt; s a Dunacoop GT., amely ku­darccal végződött. Ez utóbbi­ra sem lehet azonban azt mondani, hogy helytelen döntés eredménye, hiszen a tervezett, nem nagy haszon mellett eltörpült a vállalko­zás kockázata, mivel a kifi­zetett támogatás 6 millió forint büntetőkamattal együtt teljes mértékben visszavo­násra került. (!) A konkrét támogatások megkérdőjele­zésének az adott feltételek között csak akkor volna ér­telme, ha a beadott pályáza­tok között sokkal jobbak is lettek volna. Sajnos a ke­vésbé rosszak közül kellett válogatni, de a fejlesztési kényszer miatt bizonyos „ma­gasabb rendű elvek” feladá­sával mégis gyorsítani kel­lett a döntéseket, s ezzel a beruházásokat. Felülvizsgálat jovore Miért támogatta a megyei tanács a nem megyei szék­helyű gyáregységeket, hiszen a vállalati központok kényük- kedvük szerint bánnak gyár­egységeikkel?! A vádat lát­szólag alátámasztja a Medi­cor Röntgengyár Rt. vásáros- naményi gyárának példája, pedig a vád szakmailag nem állja meg a helyét. Az Rt. ve­zetői által legutóbb bejelen­tett szándék — miszerint a vásárosnaményi gyártól meg kívánnak válni — inkább igazolja, mintsem cáfolja a területfejlesztési támogatás helyességét. Ha ugyanis két évvel ezelőtt nem születik tá­mogató döntés, akkor most Vásárosnaményban nem len­ne festőüzem, s nem lenne — a komplett végtermékek gyártását is lehetővé tevő — viszonylag korszerű géppark, s ezáltal az üzemnek esélye sem lenne egy esetleges önál­lóvá válás után talponma- radni, vagy hogy egy komoly vevő megvásárolja. S ne fe­lejtsük, a támogatást a Me­dicornak mindkét esetben vissza kell fizetnie, méghozzá kamatostul. tézkedéseket sürget az illeté­kesektől, hogy a könyvbizo­mányosokat a kisebb forga­lom esetében is elismerjék és megbecsüljék, munkájukat esetleg adókedvezmény meg­adásával támogassák. Érdekesen alakul a köny­ves szakmában a kiadók te­vékenysége: a huszonhat hi­vatásos kiadó, valamint az egyházi kiadók mellett meg­jelentek a nemhivatásos és magánkiadók is, gombamód­ra szaporítva az úgynevezett aluljáró-irodalmat, melynek egyes példányai az értéke­sebb irodalmat szorítják ki az_ olvasók érdeklődési köré­ből. így a kétségkívül ér­dekes önéletrajz-irodalom­ban találkozhattunk olyan „műalkotásokkal”, amelyek legföljebb szerzőjüknek sze­rezhettek örömet — de mert A megyei tanács csak ak­kor szórná a pénzt, s akkor „futna a pénze után”, ha a támogatásról szóló megálla­podások nem tartalmaznák a szerződésben vállaltak nem­teljesítésére vonatkozó szank­ciókat, azaz a támogatás visz- szavonhatóságát. Felelősség a döntésért A támogatott beruházások többségének széles körű fe­lülvizsgálatára és a támoga­tások végösszegének átutalá­sára 1990-ben kerül sor. A szerződésszegéseket többségé­ben ekkor lehet és kell meg­állapítani. s a támogatásokat szükség szerint visszavonni. Az igazán húsba vágó komoly döntések véleményem szerint ekkor születnek majd, hiszen egy-egy gazdálkodó szervezet felszámolásához, több száz, vagy több ezer dolgozó hely­zetének változásához vezet­het egy esetleges visszavonás. Ezeknek a döntéseknek a tük­rében lehet majd a megyei tanács területfejlesztési tevé­kenységét megítélni. Addig azonban — az esetek többsé­gében — nincs helye a rágal­mazásoknak, különösen ha azok olykor tájékozatlanság­ból. vagy a szakértelem hiá­nyából építkeznek. A jövő évi helyes döntések meghozataláig azonban ren­geteg tennivaló áll a megyei vezetők, szakemberek előtt. Ezek közül kiemelkedőnek tartom, hogy a megyei tanács átszervezése után végre ki­alakuljon egy olyan döntési mechanizmus, melyben a döntési felelősség nem vész el. s a „kollektív bölcsesség” érvényesítése nem egy Amikor fél évtizede meg­épült az MSZMP fehérgyar­mati városi székháza, joggal váltott ki irigykedéssel ve­gyes büszkeséget. Tanácsko­zótermek, a különböző okta­tási feladatok ellátásához szükséges előadói termek szenzációként reklámozták, a vevők azt választották, és nem azt, ami komoly értéket képvisel. A hivatásos könyv­kiadás és könyvterjesztés igyekszik szembenézni ezzel a jelenséggel, és a könyvek ajánlásának újabb, vonzóbb módszereit keresik, illetve a vidéki, falusi könyvértékesí­tésre próbálnak nagyobb gondot fordítani, hogy minél kevesebb legyen a fehér folt. Az értékelés alkalmával áttekintették az 1989-es ün­nepi könyvhét forgalmazási eredményeit is, és a legsike­resebb könyvterjesztőknek kitüntetéseket, okleveleket adományoztak. Szabolcs- Szatmár-Bereg területén hat könyvárusnak ítélték oda a kitüntető okleveleket — őket tervünk szerint lapunk ké­sőbbi számaiban mutatjuk be. „agyonbizottságosdi” kereté­ben történik, hanem a dön­tésért felelős személyek jól felfogott érdeke által vezérelt tájékozódásán nyugszik. Meg kell tanulnia minden hozzászólónak — legyen az bármilyen párt, vagy szerv képviselője —, hogy nem az szolgálja a megye érdekeit, ha a valakik által összeállí­tott programokat pocskondi­ázzák, hanem ha azt kon­struktívan kiegészítik. Saj­nos az észak-magyarországi fejlesztési program keretében készített megyei koncepció véleményeztetésekor a de­mokráciára éhes hozzászólók az irreális elképzeléseik mel­lett határozott kérésünk elle­nére nem sok hasznosítható tanáccsal szolgáltak. További feladat, hogy meg kell tanulni a megyét és a programjainkat „jól eladni”, hogy például az észak-ma­gyarországi régiófejlesztési programban kiötiött megyei elképzelésekkel ne Borsod megye „dicsőülhessen” meg. A következő hetekben me­gyénkbe látogat egy UNIDO-s küldöttség, amely felméri egy esetleges megyei külön­leges övezet létesítésének le­hetőségét, s ha a megyéről szerzett benyomásai pozitívak lesznek, egy megvalósítható­sági tanulmányt készít a kor­mány elé. Célszerűnek tar­tom az általunk készített koncepciót a sajtóban megje­lentetni, s ha amögé felso­rakozna minden olyan szerv, párt, gazdálkodó szervezet, és magát szakembernek nevező patrióta, amely, illetve aki ötleteivel, szándékaival telje­sebbé tudja azt tenni. Talán meg kellene próbálni együtt­működni ... Kovács István megyei tanács vb tervosztály mellett az épületet az akkori tíz politikai munkatárs, az adminisztratív dolgozók, a KISZ-apparátus, a két város­körzeti alapszervezet, vala­mint a munkásőrség elhe­lyezésére tervezték. Az ismert változások»kö­vetkeztében az itt dolgozók létszáma jelentősen lecsök­kent. Fejes László gazdasá­gi szakreferenstől az épület további sorsáról a következő­ket tudtuk meg: Intézményeknek, gazdál­kodó egységeknek levélben felajánlották szolgáltatásai­kat. Korábban is igénybe vette például a nagytermet a Zalka Máté Gimnázium épp­úgy, mint a Kölcsey-társaság, vagy éppen a városi tanács egy-egy ünnepségre. Térítés ellenében fénymásolást is vállalnak, s tartósan bérbe adják a felszabaduló irodahe­lyiségeket. Konkrét megál­lapodást kötöttek a Jánkmaj- tisi Takarékszövetkezet ve­zetőivel. Szeptember elejétől már itt fogadják az ügyfele­ket. Több kft., illetve kisszö­vetkezet is jelezte: kész a bérletidíj megfizetésére. En­gedve a lakossági javaslat­nak is, a városi bíróság ide- költözése a legvalószínűbb. A bírósági szakemberek véle­ménye szerint mind az ügy­félforgalomra, mind a tár­gyalásokra, de a bírósági sze­mélyzet munkafeltételeire, s az iratok tárolására is kor­szerű körülményeket lehet itt teremteni. M. K. A szolgáltatásban is mind nagyobb szerep jut a kis­iparosoknak. A Nyírbátorban jelenleg 182 főfoglalkozá­sú, s 44 mellékfoglalkozású kisiparos dolgozik, a ven­déglátásból pedig 18-an vállalnak részt. Űjabban a presszók, vendéglátóhelyek iránt legnagyobb az érdek­lődés, de fodrászban, kozmetikusban sincs hiány. Ké­pünkön a Fáy lakótelepen nemrég megnyitott hangula­tos kis fodrászat látható. Könyves tallózó Versenyben az aluljáróval Elkészült a szövetkezeti könyvterjesztés idei első fél évének értékelése, amely­ben ^ megállapítják, hogy 1972-től tizenöt éven át erő­teljesen nőtt a könyvforga­lom, és 1987-ben meghaladta a kilencszázmillió forintot. Tavaly viszont megtorpanás következett be, mintegy százmillió forinttal kevesebb könyvet értékesíthettek. Re­ményre jogosítanak viszont az 1989-es első félévi felmé­rések eredményei és az ins­truktorok tapasztalatai: esze­rint újabb fellendülés várha­tó a szövetkezeti könyvter­jesztésben. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a forgalom a TEKA-hálózat- ban, csökkent viszont a könyvbizományosok száma a kistelepüléseken, az iskolák­ban és az intézményekben. Ez utóbbi jelenség gyors in­Pártház új szerepkörben A bíróságnak adnak helyet Fehérgyarmatán-ím9 sk ->■ Bővülő szolgáltatás Nyírbátorban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents