Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

6 1989. augusztus 12. Április 8-án feljött hoz­zám Nagy Feró és Lugossy László, közölték velem, hogy a továbbiakban nem szá­mítanak rám. Tíz évig játszottunk együtt — nem ezt vártam. Amíg kórházban voltam azzal hitegettek, hogy meggyógyulok és min­dent ott folytatunk, ahol ab­bahagytuk. Aztán amikor hazajöttem, kirúgtak. Teljesen a padlóra kerül­tem. Nehéz napok jöttek rám. Aztán Burger László, az egyik tanítványom felvetet­te: mi lenne, ha együtt megpróbálnánk? Rendkívül jó keze van a srácnak. Csatlakozott hozzánk a do­bos Zsidel Miklós és elkezd­tünk együtt dolgozni. Ne­kem ekkorra nagyon sok dalom kész volt, amit a Ricsének írtam, így köny- nyebben ment a munka. Áz sem jelentett problémát, hogy a két srác a fiammal egyidős (22 évesek). Mellettük én is visszafiatalodtam. A nevünk: Kuro Shio, mert ezt jól lehet skandálni. Szeret­nénk saját hangzásunkat ki­A Kuro Shió együttes várakozáson felüli sikert aratott -a tokaji Rock-gálán. Miklósba Lajoson nyomát sem lehetett látni korábbi betegségének. Amint a noteszomban la­pozok, egy megírt cikk so­rai közül egyre több emlék tolul fel bennem. Egy — egy — egy, kettő, egy ... A zömük acélszürke ruhában. Mindenhová rend­ben, sorban mennek ... Rács, beton, szögesdrót. A közelmúltban a megyei bűnmegelőzési tanács szer­vezésében nyomozók, ügyé­szek, hivatásos pártfogók, gyermekvédelmi szakembe­rek, és újságírók Tökölön, a fiatalkorúak börtönében jártak. Oti a 14. életévüket már, de a 18-at még be nem töltött férfi elítélteket őrzik. A büntetésvégrehajtási intézetben bármerre néz­tem. egy alapkérdés me­rült fel bennem: az itteni élet hogyan viselhető el? — Meglehetősen jól — súttogja valami a választ, ha a visszaeső bűnözök te­kintélyes számára gondolok. Egy utógondozó elmond­ta, hogy a korábbi elitélése kapcsán a bűnözők 5—7 százaléka fordult már meg a tököli börtönben. Ebben az ő akaratgyengeségük mellett a nehezedő gazda­sági helyset, a munkanél­küliség és a lakáshiány is közrejátszik. — A rács mögötti életet mi szépíti meg? — kérdez­tem egy fehér arcú fiútól. — Csak a barátnőm és a szerelem — válaszolta. — A kedvesem levelet és csoma­got küld. Beszélőre is el szokott jönni. Ha rá gon­dolok, felderülök. Hamaro­san megszüli a gyermekün­ket. Remélem kitart mel­lettem. Most egy középtermetű, gumibotos őrt próbálok szó­ra bírni. Elég mord. Nyílt­ság ide, nyíltság oda, szo­katlan neki, ha őt kérdezik. — Volt-e már ittfendkí- vüli esemény? — kíváncsis­kodom. — Ha rabtámadásra gon­dol, az még nem, de mun­kamegtagadás igen. Akkor az illetőt elkülönitjük, s fog­dába kerül. Az udvaron sorakozó ra­bok az ablakokból nézelő­dő társaiknak a kezükkel, ujjaikkal jeleket adnak. Az ember amikor biztonságban van, sajnálja őket. De így ránézésre is félelmetes csa­pat. Éjjel valahol bizonyo­san néhányukkal nemigen lenne jó találkozni. A börtönépület bejárata mögött furcsa kapu van. amely, ha az alatta elvonu- lónál fém tárgy található, fütyül. A raboknál ilyesmi nem lehet. A börtönben van úgyne­vezett dühöngő is. Egy vas­tag, gumival bélelt helyiség. Oda csak a parancsnok és az orvos tudtával megbilin­cselt, dühöngő rabokat tesz­nek. Kérem, az ajtót csuk­ják rám. Korom sötét van. csupán a kémlelőnyíláson jut be parányi fény. A ha­tása igy, hogy néhány má­sodperc múlva kijöhetek, nem érezhető igazán. — A börtönben rab örült- e meg? — kérdeztem egy nevelő tiszttől. — Nem. Nevelő viszont igen -— kapom a mosolygós választ, ami lehet vicc, le­het nem .. . A látogatócsoport egyik tagját a fajtalankodás ér­dekelte. — Büntetik, de sajnos megtörténik. Amennyire tudnak, fellépnek ellene. Egy, a tököli börtönről és fogházról szóló videofilmei nézek. Most éppen a „be­szélő” kockái peregnek. A hoszú asztal egyik oldalá­nál a rabok, a másiknál a látogatók állnak. Az enge­dély után egymás nyakába borulnak, puszilkóznak. Lá­basok kerülnek elő, melyek­ben húsleves és más hazai koszt gőzöl. A fiúk nekies­nek, hatalmas falatokban nyelik. Végül a szabadulás pilla­natai ragadtak meg. Meny­nyivel más kint, odamenni, ahová akarunk. Az egyik volt elítélttel egy asszony közli: ezután a sorsát hiva­tásos pártfogóként ő kísé­ri nyomon, s ha kell bármi­ben segít. A fiú fogadkozik, megfelelően beilleszkedik a társadalomba, törvénytisz­telő lesz. De jó lenne, ha mindez neki is és a társai­nak is sikerülne. (cselényi) sodik Beatrice. Feró? Két hónap után fel­keltem a padlóról. írtam ne­ki egy dalt: „Jó ember volt, ó, nagyon becsültem. Pénz rontotta meg, Messzire ment végleg. ■Hozzánk már többé nem jöhet!" Jó, mi? Jól kiszúrtam ve­ié! Egyébként köszönöm á Kelet-M,agyarországnak, hogy megkeresett. Mióta nem va­gyok Beatrices, ez az első interjú, amit adtam. Elmondta: Miklósba Lajos „Mindenki másképp csinálja.. „Nincs egy bely ahová hasa mehetnél... „Szóljon a rock!” Ezek a mai fiatalok! A sereg — belülről — ahogy a sxakács látja — Jómagam, még nem vol­tam katona, nincsenek sze­mélyes élményeim. Volt isko­latársam, régi barátom vi­szont már lassan egy éve, hogy viseli a zubbonyt. Öt kértem meg, meséljen, milyen ma a hadsereg, ő hogy látja belülről. Szolnoktól nem messze, szakácsként szolgál (különben cukrász a szakmá­ja). — Kétségkívül az eleje volt a legnehezebb, most már eléggé megszoktam. Bár még mindig kisebbségi érzésem van, mert — főleg a nők nagy része — eléggé lenézi a ka­tonákat. Egy-egy esetből ál­talánosítanak. Mindenki úgy viszonyul a katonásághoz, hogy túl kell élni, majd csak véget ér. A tisztek nagy ré­sze — tisztelet a kivételnek — idejük nagy részében a katonákkal „szórakozik”. Ez is közre játszhat abban, hogy nem az igazán okosak men­nek tisztnek. Bár nagyon jó egzisztenciát adna. El vagyunk ugyan zárva a külvilágtól, de azért kultúrá­ra is jut idő — már aki sza­kít rá. Van könyvtár, jár­nak újságok, aki akar, az lé­pést tarthat a kinn történő eseményekkel. A politikai előadások inkább csak tu­dósítások, egyre kevesebb ide­ológiai töltettel. Az előfelvé- teliseknek — akiket sokan nem szeretnek — néha-néha tartanak előadásokat egye­temről, főiskoláról jött taná­rok. / Azt nem tudom megmon­dani, mennyire ütőképes a hadseregünk. Inkább egy bü­rokratikus szervezet, mint hadsereg. Bár amikor részt vettünk egy nemzetközi had­gyakorlaton, akkor a magyar egység teljesített a legjobban. Ez azért nem rossz teljesít­mény ahhoz képest, hogy mi ~esak az első hat hétben gya­korlatozunk. Utána csak né­ha visznek ki a lőtérre. Egy biztos: a sereg után az em­ber, ki jobban, ki kevésbé, de mindenképpen megváltozik. (Gyöngyösi) Leveleiiikbfil A „Ml ÍGY GONDOL­JUK... címmel megje­lent íráshoz szeretnénk hozzászólni. Akik ezt olvas­ták, azok arról kaphattak tá­jékoztatást, hogy mennyi ér­dekes és hasznos dologra hív­ják fel írásaikkal a fiatalok az olvasók figyelmét. De saj­nos a fiatalok nagy része őszinte gondolatait, érzéseit csak akkor hozhatja nyilvá­nosságra, ha névtelenül írja le véleményét. Talán az igazságtól félünk? Vagy jobb,ha az igazságot le­tagadjuk és „Mi” és a fel­növő nemzedék hazugság­ban, névtelenségben nő fel? Tagadjuk meg önmagunkat? Vajon mitől félünk? Egész életünket félelemben, rettegésben, hazugságban él­jük le. Nem tudom, miért van az, hogy nem mondhat­juk ki őszintén azt, amit gon­dolunk, amit érzünk. Sajnos, én is érzem és tapasztalom; szeretném elmondani gondo­lataimat, de még sem me­rem, mert gyakran beigazo­lódik az a mondás: „Mondj igazat és betörik a fejed," Azok a fiatalok, akik a szer­kesztőségbe írtak, szintén et­től félnek. S, még nagyon so­kan nemcsak ők. Kíváncsi lennék arra, hogy azok a fia­talok, akik nem félnek sem­mitől. gondolataikat nevük­kel együtt írják le, vajon milyen kritikát kapnak? Nagy Zsuzsanna, Kisvárda Slágerlista Ezen a héten is jött szavazat szép számmal slágerlis­tánkra. Míg a hazaiakra bőséges volt a javaslat, addig » külföldi daloknál szinte ugyanazok a számok ismétlődtek. Így ezen a héten nem tudtunk a külföldi dalokból listát összeál­lítani, Legfeljebb a több hete futó sorrendet tudnánk csak közölni, de az már mindenkinek megvan . .. HAZAIAK 1. Zoltán Erika: 2. R-CO Proletars: 3. Vincze Lilla: 4. Csepregi Éva 5. Bojtorján: 6. Kentaur: 7. Bikini t B. Tóth L.: 8. Dolly Roll: 9. Marcelina PJT: 10. Első Emelet: Szeretem őt (1) Anna (3) öngyilkos szerelem (2) Twist (6) Fesztiváldal (4) Tűz (8) Jó reggelt Magyarország (5) Ábrándos szépnapok (—) Sexy Lady (9) Minden oké (10) ISO forintos könyvutalványt nyertek: Götz Anita Nyír­egyháza, Sarkadi Erzsébet Szakoly, Kozma Krisztina ör. Továbbra is várjuk tippjeiteket — három-három hazai, il­letve külföldi dalra —, beküldési határidő: augusztus 19. Cí­münk: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 3—5. 4401. Koncertmenű Augusztus 18.: Bikini, Kisvárda Várszínpad, Stormvvitch Nyháza Ifipark. 19.: Stormvvitch. Kis­várda Várszínpad, 20.: Bikini, Nyháza Ifipark, 26.: Dolly Roll, Nyháza Ifipark. Az oldalt összeállította: SZÁRAZ ATTILA Pop-rock \ Megyei amatőr pop-rock bemutatót rendeznek augusz­tus 19-én délelőtt tíz órától Kisvárdán a Várszínpadon. Fellépő együtteseké Diamond, Stirit, Baloldali Lelátó, Hadi- kommunizmus, Gladiátor, Golf, Genovéva, Pszyché, BLG. A bemutatót nyolcadik alkalommal rendezik meg Kisvárdan és remélhetőleg ezúttal is feltűnik egy-két te­hetséges szabolcsi zenekar, akit érdemes a jövőben me­nedzselni. II Kelet a IraQyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE MIKLÓSRA LAJOS: Feró kirúgott a Beatricéből! Rockkoncertek és közönsége Fiatalokról Fiataloknak

Next

/
Thumbnails
Contents