Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

A napi- és hetilapok életében a januári újságáremelés a szó szoros értelmében megrá­zó esemény volt. Egyes la­pok előfizetőik, olvasóik harmadát vesztették el, de az a legtermészetesebb volt, ha tizedével keveseb­ben maradtak, akik vették a lapot. Mindez igaz volt lapunkra, a Kelet-Ma- gyarországra is. Ám érdemes böngészni az újabb statisztikát (a Heti Világgazdaság leg­frissebb számát vettük se­gítségül), mert azóta is újabb változások történ­tek. Az országban megje­lenő napilapok mellett hol a -f, hol a — jel sorako­zik, vagyis azóta is volt, aki emelni tudta példány­számát, s volt, aki újabb veszteségeket könyvelt el. Bár nem szokás senki­nek sem magát dicsérni, azért az elégedettség hangján szólhatunk la­punk helyéről. Ugyanis a megyei lapok közül a leg­nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal itt nőtt az előfizetők száma fél év alatt, s már meghaladja a 76 ezret. Könnyű ebből arra a következtetésre jut­ni, hogy a hirtelen jött ár­emelés idején — most, amikor minden forint szá­mít — sokan kénytelenek voltak lemondani lapunk­ról, de közel négyezer családot a megszokott új­ság hiánya újra előfize­tésre késztetett. A napilapok megjelené­si példányszámát böngész­ve ugyancsak megnyugta­tó, hogy a megyei lapok sorában a Kelet-Magyar- ország a harmadik helyen áll a Győrben megjelenő Kisalföld és a baranyai Dunántúli Napló után a maga közel 84 ezer példá­nyával. (Előfizetőink pe­dig többen vannak, mint ahányan a Magyar Hír­lapra előfizettek, de a Ma­gyar Nemzetet se sokkal többen rendelték meg.) Az adatok egyfajta visz- szaszerzett bizalomra mu­tatnak, olvasóink vissza­jelzései is tükrözik sok­szor ezt. Mi viszont ezzel együtt nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek, mert azt is tudjuk, hogy az ol­vasó még többet vár. A megpezsdült közélet meg­annyi hírét kéri, hogy se­gítsen az eligazodásban, elvárja a reális tájékoz­tatás mellett a felelős po­litizálást, amely men­tes a szélsőségektől. En­nek igyekszünk megfelel­ni, ezért dolgozunk újult erővel minden nap. A rra is számítunk, hogy a térségben újabb hetilapok in­dulnak, esetleg más helyi napilapot is alapítanak. Ilyen körülmények között csakis a friss, a hiteles, a tisztességes tájékoztatás igényét tűzhetjük zász­lónkra. Lányi Botond Import, kötöttség nélkül Az eddig le nem kötött kontingensek erejéig szaba­don importálhatnak a szo­cialista országokból a jövő­ben a hazai vállalatok — vá­laszolta a kereskedelmi mi­nisztérium ilUetékese, Czibu- ia János főosztályvezető az MTI munkatársának árra a kérdésére, milyen intézkedé­seikkel szándékozik a mi­nisztérium elősegíteni a szo­cialista import növekedését. Köztudott ugyanis, hogy az import a kívánatosnál ki­sebb, az export nagyobb ütemben emelkedik. A főosztályvezető elmon­dotta, hogy az év első hét hónapjában a szocialista or­szágokba szállított export 4.6 milliárd rubelt tett ki, 5,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az import pedig 4,2 milliárd rubel volt, 3.6 százalékkal kevesebb mint a múlt év azonos idő­szakában. A fizetési mérleg július végén 733 millió ru-. beles pozitívumot mutatott. Sürgető Jel adat tehát az ex­port ellentételek beszerzése: legalább 500 millió rubel ér­tékű behozatalra van szük­ség ahhoz, hogy .az év végére a mérleg egyensúlyba kerül­jön. A minisztérium ezért felszabadította az import- kontingenseket, a le nem kö­tött tételeket bármely jogo­sult vállalat megvásárolhat­ja a szocialista partnerektől. Jelenleg 1000 fölött van azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek alanyi jogon külikereskedhetnék, vásárol­hatnak a szocialista orszá­gokból. A minisztérium arra számít, hogy elsősorban azok a vállalatok mérik fél a vásárlási lehetőségeket, amelyek a rubel elszámolá­sú exportban is érdekeltek. Az importálandó termékek döntő többsége szerszámgép, erősáramú berendezés, épí­tőipari, vegyipari, élelmi­szeripari és számítástechni­kai gép, berendezés. A leg­több import-terméket a Szovjetunióban, ezt követően Lengyelországban és Bulgá­riában kell megvásárolniuk a vállalatoknak, illetve a kereskedelmi külképvisele­teknek, amelyéknek szintén első rendű feladata az év hát­ralévő részében az import­cikkek felkutatása. Kulbából, az NDK-ból és Romániából szintén számít a minisztéri­um nagyobb importtételeíkre. A közeljövőben a kereske­delmi értesítőiből tájékozód­hatnak az importálni szán­dékozó vállalatok a lehető­ségekről, s ezen túlmenően a gazdasági kamara is segí­ti munkájukat. Az import fokozása mellett szükséges a szocialista orszá­gokba irányuló exporttevé­kenység szabályozása is, ezen a tárca illetékesei most dolgoznak — fejezte be a főosztályvezető. A katonai költségvetés visszafogása, a megrendelések csökkentése mintegy tíz hazai vállalatot érint. A Fegyver- és Gázkészülék Gyár a változásra gyorsan reagálva, fel­szabaduló kapacitásait a polgári termelésre állította át, elkerülve ezzel a válsághely­zetet. A gázkonvektorok, cirkogejzírek, s más gázkészülékek országszerte keresett ter­mékek, s több nyugat-európai országba exportálnak belőlük. Képünkön: gázkonvektor­vezérlőegységet készítenek a régi géppisztolykészítő műhelyben. Yaiqrosnqmény, tanács vb: Foglalkoztatási gondok Egyre sürgetőbb a szociá­lis védőháló létrehozása Vá- sárosnaményban — hang­zott el tegnap a városi ta­nács vb-ülésén. A megye vá­rosai között itt a legalacso­nyabb, 65 százalékos a fog­lalkoztatási színvonal. Nagy gondot jelent a pályakezdők elhelyezkedése, így évente 40—50 fiatal kénytelen el­vándorolni, és másutt mun­kát keresni. SZABISZ»tanAcikoiá» Sóstón Kötetlen szerveződések Hilfen közösség kell a fiataloknak Milyen közösségek jönnek létre? Lazán működő fórum- rendszer. ifjúsági szakszerve­zet, eseti csoportok, érdeklő­dés szerinti körök, reformkö­rök. vagy éppen az ifjú párt­tagok, netán a kollégisták al­kossanak baráti kört? Ilyen és ehhez hasonló kérdések­Poktor X és Kristóf, a lantos Olaszok tanítják a magyarokat Képregénytábor Sóstón Olasz és magyar képre- gényrajzolóknak ad otthont keddtől egy héten keresztül a sóstói megyei ifjúsági köz­pont. A tábort a LINEA Kft. szervezte olyan fiatal rajzo­lók számára, akik régóta fog­lalkoznak képregényekkel, s magas fokon művelik ezt a műfajt. Videovetítéssel egy­bekötött előadásokon tanítják meg az olasz résztvevők a magyarokat a képregényké­szítés fortélyaira, technikái­ra. képkivágástól a szöveg-, szerkesztésig. Érdekesség­képpen olyan filmeket is magukkal hoztak, amelyek Olaszország egyes általános iskoláiban már tananyagként szerepelnek, ezeken mutat­ják be a gyerekeknek, ho­gyan kell olvasni a képregé­nyeket. Előadást tart Ferruc­cio Alessandri, a Glenatt Ita­liá képregénykiadó vállalat igazgatója, Riccardo Migliori, az Unidea kiadó igazgatója, aki egyik alapítója volt a LI­NEA Kft.-nek, valamint a torinói képregényiskola ta­nára, Eric Baldzaretti, aki magával hozta három tanít­ványát is. Az olasz fiatalok a magyarországi képregé­nyekkel ismerkednek, de nagy érdeklődést tanúsítanak a Pannónia Filmstúdió animá­ciós filmjei iránt is. A tíz magyar rajzoló mun­káit az olaszok a tábor vé­geztével magukkal viszik és kiközvetítik a világ számos képregénykiadóiának. Fan­táziát látnak többek között Szabó László Róbert Doktor X figurájában, valamint Pál Nagy Balázs lantos alakjá­ban. amely a Kristóf névre hallgat. Remélhetően az em­lített képregényfigurák iránt a nyugat-európaiakon kívül a magyar kiadók is érdeklő­dést tanúsítanak majd. ről folytattak kétnapos esz­mecserét Nyíregyháza-Sós­tón a Szabolcs-Szatmár me­gyei If júsági Szövetség (SZA- BISZ) városi, nagyközségi szervezeteinek vezetői a mi­nap. Egyöntetűen azt állapí­tották meg, hogy a sokszor formális, alapszervezeti kö­zösségek helyébe valami új, kötetlen és laza szerveződés­hez érdemés csatlakozni a fiataloknak. Elképzelhető, hogy valaki csak a tagsági viszonyát tartja fenn. de még alkalmi csoportokhoz sem kötődik, mindössze egyes ren­dezvényeken' akar részt ven­ni. Ennek sincs akadálya. Az új közösségek létreho­zása mellett igen fontosnak tartják az ifjúsági vezetők, hogy a jól bevált rendezvé­nyek szervezéséről a jövőben se mondjanak le. Tevékenységük -eredmé­nyességét abban is látják, hogy mennyiben . veszik igénybe a nyilvánosságot. Szóba került még a rendel­kezésre álló pénzek esetleges befektetése, . a szervezetek­nek. a tagoknak nyújtható szolgáltatás, valamint a sós­tói tanácskozáson megfogal­mazták: készíttessen a SZA- BISZ egységes tagsági igazol­ványt, legkésőbb szeptember 15-éig. T. K. Csialk átmeneti megoldást jelent a munkanélküli-se­gély, az idién az első fél év­ben 63-an kapták meg. Kö­zel négyszázan kerestek ál­lást az első fél évben, és a legnagyobb baj az, hogy kétharmad részük segéd­munkás. A csökkent munka­képességűek foglalkoztatási gondjának enyhítésére a START vállalatnak 300 ezer forintos támogatást nyújtot­tak, így közel harmincán jutottak munkához. A magas áraik és az inflá­ció miatt megtört a lakás­építés korábbi dinamikus üteme, szociális jellegű bér­lakás építésére pedig nincs pénz. A tanács igyekszik épí­tési telkiekkel és közművesí­téssel ösztönözni a magán­erős építkezést, de a Lakos­ságnak nincs tőkéje Egyre többen szorulnak szociális segélyre. A család- segítő központot évente kö­zel nyolcszázan keresik fel, de segélyt csak egy részük­nek tudnak nyújtani. Tegtvérvároii kapcsolat Nyíregyháziak sikere az NSZK-baa Testvérvárosi kapcsolat létesítésére pénteken nyír­egyházi delegáció utazott _ Iserlohnba. A nyugatnémet városban a magyar vendégek tiszteletére Magyar hetek címmel rendezvénysorozat in­dult, melyet vasárnap a Sza- bolcs-Volán Táncegyüttes nyitott meg. Hétfőn délután a népitáncosok az utcán rögtönöztek bemutatót, amely nagy sikert aratott, mert egy- egy járókelőt is megforgat­tak. Hétfőn még kiállítás nyílt a Jósa András Múze­um anyagából Nyíregyháza történetéről, majd este a Mó­ricz Zsigmond Színház mű­vészei az Őfensége pincére voltam című darabbal arat­tak tetszést. Kedden népmű­vészeti kiállítást nyitottak meg. Kárpátaljai magyarok Pozsgay Imrénél Pozsgay Imre államminisz­ter kedden a Parlamentben fogadta Fodó Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség elnökét és Ko­vács Miklóst, a szövetség ve­zetőségének . tagját. A talál­kozón az államminisztert tá­jékoztatták a nemrég meg­alakult szövetség munkájá­ról. ismertették terveiket az anyagországgal való kapcso­lat kiépítéséről. Szóba került a kárpátaljai magyarság és Magyarország együttműkö­dése a nyilvánosság intéz­ményeiben. a tömegtájékoz­tatás területén. A szövetség vezetői szóltak a magyaror­szági napilapokhoz jutás ne­hézségeiről. gondjairól is. Pozsgay Imre tájékoztatta vendégeit a Minisztertanács mellett létesített Nemzetisé­gi Kollégium feladatairól, te­vékenységéről. és a kormány felelősségéről a határainkon kívül élő magyarságért. Ötven magyar vállalat az őszi lipcsei vásáron A szeptember 3—9. között megrendezendő lipcsei őszi vásáron 6 ezer kiállító rész­vételére számítanak. A ma­gyar ipart és kereskedelmet 3200 négyzetméternyi terüle­ten 50 vállalat reprezentálja majd, köztük 10 olyan cég, amelyik itt először állít ki. A magyarok részvétele azért is fontos, mert az NDK számá­Kft, vasi fi lesz Beiicsertea (3. oldal) ra. hazánk az ötödik legna­gyobb kereskedelmi partner, míg Magyarországnak a harmadik legjelentősebb partnere az NDK. A teljes árucsereforgalom több mint 60 százalékát a gépgyártás és az elektronika termékei teszik ki, a többit pedig a nyersanyaígoík, mezőgazdasá­gi termékek és más fogyasz-! tási cikkek. A vásáron a ki­állító magyar vállalatok fő­leg vegyipari berendezése-1 két, konfekciógépeket, közúti járműveket és gyógyászati eszközöket állítanak ki. A vásár divatbemutatóin fel­vonultatják a magyar textil­ruházati ipar kínálatát. j XLVI. évfolyam, 186. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. augusztus 9., szerda Visszaszerzett óink A szocialista országokból Igazodni a kihívásokhoz (3* oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents